Kostenszkyné Lévai Erzsébet

Integrált nevelés Hajdú-Bihar megyében

A két felmérés eredményeiből, tapasztalataiból igen sok tanulság vonható le a szakemberek, a befogadó iskolák, és a fenntartó számára egyaránt.

A fogyatékossági területeket vizsgálva egyértelmű, hogy az enyhén értelmi fogyatékosok száma a legmagasabb, az ő problémájuk megoldásában van és lesz bőven tennivaló. A másik nagyobb csoportot az ép értelmű mozgássérültek alkotják.

Külön kategóriát képeznek az egyéb fogyatékosok (magatartászavar, dyslexia, retardáltak, beszédfogyatékosok), akik bent vannak a rendszerben, de ellátásuk nem kielégítő. Erre ezek a felmérések nem tértek ki, nem is ez volt a cél.

Hajdú-Bihar megyében 8 önálló gyógypedagógiai intézmény működik, 32 helyben tagozat, vagy egy-egy tanulócsoport.

Több településen jelenik meg a szegregált és az integrált oktatás együttes alkalmazása. Ez nemcsak kis településeken tapasztalható (az okok kiderülnek a felmérésekből), hanem olyan városokban, ahol megtalálható az önálló gyógypedagógiai intézmény. Például Debrecen 7 intézményben folyik integrált oktatás.

Kevés a többcélú intézmény, és nem megoldott a speciális szakiskolák helyzete.

Tárgyi feltételek:

A fogyatékos tanulók iskoláinak 74%-a 30 évnél régebben épült (az országos átlag 63%), 10 éven belül 0,06%, (orsz. átlag 9%)

Fogyatékosok számára az iskolák 1,5 %-a épült, átalakították a meglévő 60%-át. Ezek között szerepel régi iskola, szolgálati lakás, magtár és istálló (a mai napig folyik itt tanítás).

Az épületek tatarozása, felújítása az épületek 25%-ában két éven belül, 27%-ában több mint 15 éve történt. Az amúgy is rossz állagú épületek igen jelentős mértékű felújításra szorulnak.

Az eszközök, felszerelések pótlása, az akadálymentesítés a 11./1994. sz. rendelet 7. sz. melléklete értelmében folyamatosan valósul meg. Segítik ezt a sikeres pályázatokból nyert összegek.

Tornateremmel az intézmények 70%-a rendelkezik, de ez legtöbb esetben azt jelenti, hogy az anyaintézmény bizonyos időtartamra, vagy a többségi iskolával közösen rendezett programok esetén adja oda a fogyatékosoknak. Önálló tornateremmel kevés intézmény rendelkezik (kb. 25%)

Habilitációs, rehabilitációs tevékenységhez szükséges tanterem az iskolák 73%-ban nincs, 25%-uk rendelkezik logopédiai, 20%-uk gyógytestneveléshez kialakított helyiséggel. A tantermek mérete változó, jellemző, hogy nem a gyermekek, tanulók létszámához igazodik.

Személyi feltétel:

Az önálló iskolákban kb. 20% a gyógypedagógus végzettségűek aránya, ugyanennyi a kettős (tanító, tanár + gyógypedagógus), 18% a tanáros, 11% a tanítók aránya. A maradék 10%-ban az egyes képesítésűek, illetve a még mindig létező képesítés nélküliek alkalmazása áll.

A tagozatokon ennél is rosszabb a végzett gyógypedagógusok aránya.

Változatos képet mutat a szakirányú végzettség megszerzésének igénye. Több intézmény elzárkózik a kollégák taníttatásától, vagy nincs jelentkező ilyen irányú továbbtanulásra, de ellenkező példával is találkozunk, ahol az iskola szorgalmazza és támogatja a másoddiploma megszerzését.

A munkában eltöltött idő szerint 10 évnél régebben dolgozók száma a legnagyobb(ők a pályán maradók), ez az eltöltött idővel arányosan csökkent. Legnagyobb fluktuáció a pályakezdők körében tapasztalható(az interjú válaszai megmagyarázzák az okot).

Az intézmények költségvetésénél sok volt a vitás kérdés. Az intézmények 80%-a vallotta, hogy megkapják az állami normatívát, de ennek nagy része fenntartási költség. Felújításra, fejlesztésre nem amrad pénz.

Néhány intézmény megkérdezett pedagógusa szerint a normatíva elenyésző százaléka jut el a fogyatékos terület finanszírozására(előfordul, és a kerettanterv megjelenésével egyre gyakoribb, hogy a fenntartó "átértékeli" a kötelező alapfeladatokat. A habilitációs, rehabilitációs keretet nem sorolja a kötelező feladatok közé, ezért ennek finanszírozására nem biztosít pénzkeretet. Gyakori jelenség az is, hogy törvénytől eltérő módon, önkényesen határozza meg a fenntartó a korrekciós, illetve habilitációs órák számát).

Interjú:

• a gyógypedagógiai intézmények megítélése a közoktatásban és a fenntartók körében: közepes
• a többségi intézményekbe történő integráció jelenlegi feltételei: rossz, nagyon rossz.
• a gyógypedagógiai képzésben legfontosabbnak tartják: a tanulásban akadályozottak szakon történő képzést, az intézmény profiljának megfelelő szakos tanárképzést, sokan igénylik a logopédus képzés számának növelését, kétszakos gyógypedagógus tanárok képzését

Új igényként jelentkezik a szakirányú képzés:

fejlesztő pedagógus

• dyslexia, dysgráfia, dyscalculia,
• integrált nevelésre való  felkészítés,
• romológia,
• számítástechnika,
• autista, illetve más fogyatékosságra való felkészítés.

A gyógypedagógus-hiány égető gond. Ennek oka a válaszok alapján:

• kevés, vagy nem megfelelő szakon képzett gyógypedagógusok,
• pályamódosítás,
• pályaelhagyás,
• alacsony bérezés,
• nehéz munkakörülmények,
• centralizált képzés(Budapest).

Az integráltan nevelt-oktatott tanulók helyzetével kapcsolatos kutatás célját módszereit a munkaanyag tartalmazza.

A felmérés mutatói:

A befogadó iskolák többsége általános iskola, óvodában alig jelentkezik, vagy nem jelenítik meg, ugyanez tapasztalható a középiskolában (ez ismét az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat érinti).

Az iskolák nagy része az egy iskolát működtető kis településen található. itt kell megoldani a fogyatékosok nevelését, oktatását is, de előfordul párhuzamos oktatás és integráció ott, ahol speciális intézmény is megtalálható( erre történt utalás az előző felmérés esetében is.)

Az integráltan oktatott tanulók nagy részét az enyhe értelmi fogyatékos tanulók adják. A másik nagyobb csoportot a mozgássérült, de ép értelmű tanulók képezik. Rájuk jellemző, hogy inkább asszimilálódnak, hiszen számukra sem a pedagógiai program, sem a helyi tanterv nem tartalmaz speciális nevelési-oktatási tervet.

Az integráció megjelenítése az éves statisztikában, és a fogalom értelmezése eltérő az intézményekben:

• megjelenít minden, épektől eltérő képességű tanulót, de nincs szakvélemény,
• integráltnak nevezi a valóban fogyatékos tanulót (mozgás, látás, hallás), de nincs szakvélemény, orvosi igazolással rendelkezik,
• a szakvéleménnyel ellátott tanulót kérésre vagy intézménye kijelölésére felveszi.

Az integrált nevelés-oktatás vállalásának oka:

• az értelmi fogyatékos tanulók integrálása szükséges "rossz", nincs más megoldás,
• kevés létszámú iskola, vagy osztály esetében kell minden gyermek,
• szülői vagy fenntatói kérésre el kell helyezni a tanulót,
• a szakértői bizottság kijelöli az iskolát.

Hajdú-Bihar megyében hagyományai vannak az integrációnak, főleg a kis településeken. Rugalmasan kezelik a kérdést: ha nagy létszámban vannak, iskolán belül szegregált csoportban helyezik el a tanulókat, létszámcsökkenés esetén megszüntetik az eltérő tantervű csoportot( integráció, magántanulói státusz).

Jellemző az integráció a megyeszékhelyen is, pedig ott a gyógypedagógiai intézmények mindegyike megtalálható. Alkalmazzák az integrációt olyan településeken is, ahol évtizedes hagyományai vannak az eltérő tagozat működtetésének(kollegának, vagy "jobb" családnak a gyermeke, nem akarja tudomásul venni a fogyatékosság tényét, presztízs).

Az integráció 87%-át teszi ki a szülői kérés. Az említett okon kívül a kényelem, e gyermek érdeke, az utazási költség megtakarítása, a gyermeki jogok érvényesítése szerepel. 

A szakértői bizottság a tanulók 7%-át helyezte el kijelölt iskolában, a fenntartó 3%-ban határozta meg a tanuló kötelező elhelyezését. okai hasonlóak a szülői kéréshez.

Az évfolyamonkénti megoszlás egyenletes képet mutat a 6. osztályig, utána csökken a számuk (túlkorosság miatti felmentés, magántaulói státusz létesítése).

A vizsgált 29 intézményből 11 iskola alapító okiratában szerepel az integrált nevelés (37%), 15 intézmény megjeleníti pedagógiai programjában (51%), 10 intézmény készíti el az egyéni fejlesztő programot (34%). Az integrált nevelésben-oktatásban részt vevő tanulók 71%-a enyhén értelmi fogyatékos, 17%-a mozgássérült, 6%-a nagyothalló, 1-1 %-a autista, alig látó, gyengén látó, és 3%-a egyéb (halmozottan sérült).

Az egyéni fejlesztéshez szükséges külön helyiség 15 intézménynél biztosított, átlag területe megfelelő. A többi 14 intézmény minden más, szabad helyiséget kihasznál a foglalkozás tartásához.

A követelmény teljesítése sem egyértelmű: 12 iskolában eltérő az épekétől. Az ép értelmű fogyatékos esetében vagy azonos az épekével, vagy megtörténik a tantárgyi felmentés, a többi azonos épekével.

A tárgyi feltételek 4 intézménynél (14%) felelnek meg a követelményeknek, 5%-a több, mint 50%-ban tudja biztosítani az oktatáshoz szükséges feltételeket, 31%-nál nagyon rossz, vagy nincs meg a feltétel.

Állami normatíva: mivel a gyermekek nagy részét szakvélemény nélkül fogadja az iskola, ezért nem tart igényt a normatívára sem. Ezt főleg kényelmi okból választják: nem kell biztosítani a különleges gondozás keretében előírt fejlesztéseket. Az intézmények 41%-a kéri és kapja meg a 100%-os normatívát. (Reméljük, az oktatási miniszter 4./2001. (1.26.) OM rendelete segít a törvényesség betartásában, miszerint ha szakvélemény nélkül vett fel tanulót a nevelési-oktatási intézmény, a kijelölő nyilatkozatot 2001. március 31-ig meg kell kérnie).

Személyi feltétel:

Az intézmények 75%-a vallja jónak a személyi feltételt, de ez nem jelenti a szakember-ellátottságot. Az integrációt vállaló pedagógus tartja az egyéni, felzárkóztató foglalkozásokat is, de legtöbb helyen nem terveztek egyéni programot.

A fogyatékos tanulóval közvetlenül 9 gyógypedagógus foglalkozik a 29 intézményben. Főleg tanár, tanító, gyógypedagógiai asszisztens látja el a feladatot. Több példa van arra, hogy tanít az asszisztens.

Megyénként kiépült az utazó gyógypedagógus-hálózat, de ez létszámban és időben sem tudja pótolni a hiányt.

A közös órákon egyetlen intézmény sem tud gyógypedagógust biztosítani.

Az integrált formát a megkérdezettek 5,8%-ban az igazgató vállalta, a tantestület 3,8%-ban döntött, és együtt 4% adta beleegyezését ehhez az oktatási formához.

Az igazgatók erkölcsileg tudják motiválni az integrációt vállaló pedagógust, kevés iskola fizet túlórát a különórákért.

A későbbiekben (főleg a szükségesség miatt) az intézmények 76%-a vállalja az integrációt.

Az integráltan nevelt-oktatott tanulók családja átlagosnak mondható.

A pedagógusok az iskolavezetéssel és szülővel tartja a kapcsolatot, ez főleg szakmai jellegű.

Az integráció kevés helyen okoz konfliktust a tanulók között, avagy a pedagógusok között.

A pedagógus csak néhány esetben élt át konfliktust tanulóval vagy szülővel.

11 intézmény vallotta, hogy változtatni kell a dokumentumokon, és a pedagógusok szakmai munkájában.

20 intézmény szerint a tárgyi feltételeken, 18 esetben a szakmai feltételeken kell változtatniuk. 9 intézmény tapasztalt eltérést az integráció előtti elképzelés és a megvalósítás között.

A sikeres megvalósítás akadályai között 43%-ban a személyi feltétel, 26%-ban a tárgyi feltétel, 31%-ban az anyagi feltétel hiánya szerepel.

Interjú-kérdések:

Sikernek tartják, ha a tanuló beilleszkedik?

Kölcsönösen elfogadják a feltételeket?

Szocializálódik, kommunikál?

Fejlődése látható, esetleg továbbtanul?

Ezeket a válaszokat kaptam az elért, konkrét eredmény esetében is. A sikert befolyásoló tényező közül a fontossági sorrendben a

• Családi háttér, a gyermek akaratereje
• A fogyatékos motiváltsága
• Együttműködés,
• A fogyatékosság súlyossága,
• A sajátos önbecsülése, türelme, kudarctűrő képessége jelent meg.

Nagy szerepet kap minden kérdésnél az együttműködés, a tolerancia, az empátia, a pedagógus szaktudása, a szakmai segítés (pedagógiai intézet, utazó gyógypedagógus, szaktanácsadó) és az anyagi támogatás.

A felmérés szerint a fogyatékosok és a szülők örülnek ennek a lehetőségnek, 1-1 esetben fordul elő közömbösség. A többségi iskola tanulói zömében elfogadják, természetesnek veszik, és segítik fogyatékos társukat.

Az integrált nevelés-oktatás helyzetének felmérését az OM felkérésére az Országos Közoktatási Intézet végezete. Három megye: Pest, Baranya és Hajdú-Bihar került a kutatás első fordulójába, A felmérés megadott kérdőív kitöltésével történt.

Felmérés, kutatás előkészítése:

Az OM által megadott statisztika alapján felkerestem az iskolákat. Azt tapasztaltam, hogy az OM által kiadott lista nem egyezett a valóságban található helyzettel. A listán szereplő 32 intézmény helyett 29 intézményben találtam integrációt, vagy „nem törvényesített” integrációt. Ez a szám a listán szereplő intézmények kb. 90%-át takarja, a többi intézmény a kutatás során került képbe.

Ebben az évben kívánja a Gyógypedagógiai Központ felkutatni, és pontos kimutatást adni a valós integrált nevelés-oktatás helyzetéről a megyében. Ez egyébként is feladatunk, hiszen az intézmény feladatkörébe tartozik az utazó gyógypedagógiai tanári hálózat szervezése és működtetése. A kutatás eredményét az OKI összegezte Salné Dr. Lengyel Mária tudományos munkatárs, gyógypedagógus irányításával.

A három megye eredményei sok ponton találkoznak, ez azt jelzi számomra, hogy nem megyei, hanem országos problémákról kaptunk tájékoztatást. Ez a tennivalók, további lépések súlyát és mértékét meghatározzák. Bízunk abban, hogy a többi megyében elvégzett kutatás után az OM és az illetékes szervek keresik a megoldást a gyógypedagógia helyzetének javítására.