Szabó Imre
Fogyatékos gyermekek, tanulók integrált fejlesztésének szakmai és törvényi feltételei
Az utóbbi időben különböző szakmai fórumokon élénk vita folyik arról, hogy intézményes keretek között hol fejleszthetők optimálisan a sérült, fogyatékos gyermekek, tanulók.
Integrálva, a „normál” gyermekekkel együtt nevelve, vagy az épektől elkülönítve, az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekben. A közoktatási törvény nem preferálja egyik oktatásszervezeti formát sem, csak azt szabályozza, hogy a fogyatékos tanulók nevelését-oktatását, fejlesztését felvállaló intézménynek rendelkeznie kell megfelelő tárgyi és személyi feltétellel.
Az integrált nevelés törvényi és szakmai feltételeit foglaltam össze az előadásomban.
- A törvényi szabályozást biztosító alapdokumentumok:
- A Magyar Köztársaság Alkotmánya
- ENSZ Gyermekek Jogairól Szóló Egyezménye
- Közoktatási törvény (1993. 1996. 1999.)
- Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv.
- 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
- 14/1994. (VI. 24.) MIM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról
- Fogyatékos gyermekek, tanulók óvodai nevelésének, iskolai oktatásának irányelve
- Az integrált nevelés törvényi feltételei:
- Az alapító okiratban szerepeljen ez a feladat az alaptevékenységek között (fogyatékosság típusának megjelölésével).
- Pedagógiai programban (helyi tantervben) is jelenjen meg ez a feladat.
- Megyei Fejlesztési Tervben legyen megjelölve melyik településen milyen iskolák vállalják ezt az oktatásszervezeti formát.
- Legyen szakértői javaslat a beintegrált gyermekről, tanulóról.
- Tárgyi, személyi feltételek meglétéről győződjünk meg.
- Szakmai törvényességi ellenőrzések kapcsán legyen lehetőség meggyőződni az integráció eredményességéről. (Közoktatási szakértők bevonása)
- Az eredményes integráció szakmai feltételei:
- Kapjon pedagógiai többletszolgáltatás (rehabilitációs órakeret, logopédiai fejlesztés, konduktív pedagógiai ellátás, egyéb terápiák…) az épek között nevelkedő sérült gyermek.
- A nevelőtestület fogadja be ezt az oktatásszervezeti formát. (Ne érezzék, hogy rájuk erőltették ezt.)
- Feltétlenül szükséges van differenciált tanóravezetésre, tananyag elosztásra, kooperatív tanulási módszerek alkalmazására.
- Készüljön egyéni fejlesztési terv a sérült tanuló korrekciós neveléséhez.
- Éljünk a tantárgyi követelmények alóli mentesítés lehetőségévek, ahol erre szükség van.
- A fogyatékos tanulóknál alkalmazzunk az általánostól eltérő mérési-értékelési és minősítési rendszer.
- A tanulócsoport létszáma („befogadó osztály”) legyen átlag alatti.
- 2-3 sérült tanulónál több ne legyen integrálva egy-egy csoportban.
- A csoportszervezési eljárásoknál a következők jöhetnek számításba az integrált nevelés esetében:
- „kéttanítás” módszer,
- „kiemelés”
- Személyi feltételek biztosítása:
- Utazó gyógypedagógus,
- szakmai team,
- Gyógypedagógiai asszisztens,
- Tanácsadás biztosítása a szülőknek, pedagógusoknak,
- Szolgáltató központok létrehozása.
- Tárgyi feltételek megléte: a fogyatékosság típusához, súlyosságához, a speciális nevelési szükséglethez igazodó oktatástechnikai eszközök (pl.: olvasótelevízió, nagyító, hangkijelzős számítógép, Braille-nyomtató, adó-vevő készülék…)
Ha a felsorolt feltételek teljesülnek, akkor az integrált és elkülönített oktatás egymás mellett, egymást kiegészítve, a fogyatékos gyermek és szülei érdekeit szem előtt tartva fog működni. Ennek szellemében nem az lesz a meghatározó, hogy együtt vagy külön neveljük őket, hanem az: Hogyan gondoskodhatunk róluk a legjobban, miként biztosíthatjuk speciális nevelési-oktatási szükségleteiket?
