Müller Ferencné

A szakértő szerepe a mérés, értékelés folyamatában

Bevezetés

Az általános iskolai szekcióban elhangzott előadásom anyagát döntő mértékben gyakorló közoktatási szakértői tapasztalataimból merítettem.

Gondolataimat az alábbi rendszerben fejtettem ki:

• Igények és lehetőségek a pedagógiai munka szakértői értékelésében
• A közoktatás ellenőrzési, értékelési feladatainak törvényi szabályozása
• A szakértő szerepe a mérés-értékelés folyamatában
• Szakértői szerepek
• Algoritmus egy szakértői feladathoz
• Összegzés - SWOT- analízissel

Néhány fejezethez már a bevezetőben tennék néhány megjegyzést:

 A cím alapján riasztóan hivatalosnak tűnik a gondolatmenet 2.pontja, a közoktatás ellenőrzési, értékelési feladatainak törvényi szabályozásáról, de csak ennek alapján lehet áttekinteni az értékelési szakértők lehetőségeit és jogosítványait, megjelölve a rendszerben az értékelési szakértő helyét, szerepét.

Nagyon fontosnak tartom, hogy beszéljek és beszéljünk a szekcióban a szakértői szerepekről, amelyek a mi működésünktől is, de főként a közoktatás tartalmi irányítási koncepciójának változásától függően folyamatosan, lassan formálódnak.

Az előadás gyakorlati jellegét megerősítve adom közre egy SZAK 2000-es pályázatom és szakértői munkám modelljét.

Végezetül - a manapság oly kedvelt SWOT analízis módszerével - összegzem az értékelési szakértők helyzetét.

1. Igények és lehetőségek a pedagógiai munka szakértői értékelésében

Mindannyian érzékeljük, hogy a nevelési-oktatási intézményekben, de a fenntartók körében is megnövekedett a pedagógiai mérés-értékelés jelentősége. Érdemes áttekinteni, hogy milyen tényezők indukálják e tartósnak tűnő folyamatot, amelyhez a szakértői munka iránt megnyilvánuló igények kapcsolódnak.

A nevelési-oktatási intézményekben a változást előidéző okok a következők:

Lezajlott a pedagógiai programok intézményi korrekciója. Ismeretes, hogy ennek során a törvény előírása szerint a nevelési programban meg kellett alkotni az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, minőségbiztosítási rendszerét.

Az intézményi önértékelés igénye összekapcsolódik a pedagógiai programok beválásának vizsgálatával.

A programkorrekció során bizonyossá vált, hogy az intézmények belső értékelési rendszerének kialakítása a program jóváhagyásával nem zárult le, annak működtetése is csak hosszú folyamatként értelmezhető. Ez a folyamat még csak most kezdődött.

Lépcsőzetesen, de egyre több intézményben indulnak el a minőségbiztosítási folyamatok. Az intézmények jelentős része már az elmúlt tanév során megkezdte minőségbiztosítási rendszere kialakítását. A COMENIUS modell filozófiája a partnerközpontú működés, amely partneri igény és elégedettség rendszeres vizsgálatából indul ki és a működés folyamatába építi az értékeléseket.

Az intézményfenntartók növekvő figyelemmel ellenőrzik, értékelik a közoktatási intézményekben folyó szakmai munka eredményességét

Ennek mozgatórugóit a következőkben látom:

• Az intézmények a szakmai munka megítélését, elvárások megfogalmazását igénylik a fenntartótól. A minőségfejlesztési folyamatot elindító iskolák nem egy esetben zavarbaejtő helyzetet teremtettek, amikor a fenntartót mint közvetlen partnert kérték erre.
• A települési Feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervek készítése kapcsán is előtérbe került a feladatellátás színvonala, esetenként e tervekbe beépítették az intézményértékelés módját is. A települések egy kisebb hányada (főként kisvárosok) rendelkezik középtávú intézményértékelési koncepcióval is.
• Még nem érezzük hatását annak, hogy a kétszintű, ágazati, minőségbiztosítási modellben a tanév során már a fenntartók egy része is elkezdi tevékenységét. Várható azonban, hogy ez is megerősíti ezen fenntartók intézményértékelő munkáját.

Ahogy nő a pedagógiai értékelés jelentősége, úgy növekszik az értékelési szakértők munkája iránti igény ( csak még gyenge a finanszírozási háttér). Az értékelési feladatok jelentkezésével  párhuzamosan, részben ezzel összefüggésben fejlődött az értékelés, mérés feltételrendszere.

Tekintsük át, hogy milyen lehetőségek (körülmények) segítik a megnövekedett igények teljesítését!

• Megerősödött a mérés-értékelés technikai háttere. Alapvető ebben az a tény, hogy igen sokat fejlődött az intézmények számítástechnikai eszköztára. Már a tanári szobákban is meghonosodtak a számítógépek. Igen sok kolléga rendelkezik felhasználói szintű számítástechnikai ismeretekkel, ami megkönnyíti a mérések lebonyolítását.

• Folyamatosan és az utóbbi néhány évben igen intenzíven fejlődik a pedagógusok mérési kompetenciája. A másoddiplomás képzésből kikerülő értékelési szakemberek mellett a közoktatásvezetői szakirányú képzések, minőségbiztosítási tanfolyamok is hozzájárulnak ehhez.

• Kiszámíthatóbbá, rendszeressé vált a külső mérések, értékelések pénzügyi háttere( SZAK ‘ pályázatok, megyei pályázatok )

2. A közoktatás ellenőrzési, mérési, értékelési feladatainak törvényi szabályozása

 

ellenőrzésre, értékelésre jogosult

ellenőrzési, értékelési szint

ellenőrzési, értékelési feladat

oktatási, szakképzési miniszter

ORSZÁGOS, TÉRSÉGI

országos mérési feladatok

fővárosi, megyei önkormányzat	MEGYEI, FŐVÁROSI	fővárosi, megyei fejlesztési terv és  az oktatás politikai célkitűzések előkészítése, megvalósulásának ellenőrzése
helyi önkormányzat fenntartó	TELEPÜLÉSI	helyi oktatáspolitikai célok,  intézményi  nevelő- oktatómunka,

	INTÉZMÉNYI	intézményi  nevelő- oktatómunka,
intézményvezető,
		intézményi alkalmazott munkája
alkalmazott		saját munkájának értékelése

A szabályozási környezet az ellenőrzési, értékelési feladatok terén elsősorban települési és intézményi szinten kínál lehetőséget a szakértői munkára. Különösen érvényes ez az egyéni szakértői feladatokra. Látjuk a jeleit az OKÉV törekvéseinek is, amint az értékelési szakértőket vonja be az országos mérési feladatokba. A megyei szintű értékelések, mérések érthető módon továbbra is a pedagógiai szakmai szolgáltatók feladatkörét képezik.

3. A szakértő szerepe, lehetőségei a mérés-értékelés folyamatában

Az előző pontban felvázolt rendszerben a közoktatási szakértők munkája elsősorban a fenntartói és intézményi szinthez kapcsolódik.

A pedagógiai programok kötelezően előírt szakértői véleményezése szakértők százai számára teremtett lehetőséget a megrendelőkkel való kapcsolatfelvételre, sokuk számára az első szakértői megbízásra. A partneri kapcsolat fenntartása, a további megrendelések visszajelzések a végzett munkáról.

A fenntartókkal, intézményekkel való szakértői együttműködések tartalmát - forráshiány miatt - főként a SZAK ‘ előnevű pályázatok irányították. A külső mérések, értékelések tervezhetősége érdekében nagy segítség lenne egy középtávú pályázati koncepcióra a pályázati tartalmak előrevetítésével. Gondoljunk csak bele, hogy a pedagógiai program korrekciója során az értékelési fejezet megtervezését milyen nagy mértékben segítette volna a pályázati preferenciák távlatosabb ismerete!

Bízom benne, hogy a pedagógiai értékelés területén a következő folyamatokhoz nyújt az országos pályázati rendszer szakértői munka igénybevételéhez támogatásokat:

• Fenntartói intézményi értékelési rendszer kialakításának segítése
• Az intézményi belső értékelési rendszer fejlesztésének segítése
• Az intézményi önértékelés folyamatának segítése
• Komplex értékelési tervek összeállításában való közreműködés
• Mérőeszközök ajánlása
• Mérőeszközök közös kifejlesztése
• Adatelemzési technikák közreadása

Ezeken túl továbbra is várjuk az értékelési szakértők bevonását az országos értékelési feladatok ellátásába, különösen a külső mérések lebonyolításában való közreműködés lehetőségét.

Nagy igény lenne az önállóan folytatott intézményi minőségbiztosítás értékelési, mérési folyamatainak segítésére, amelyhez a pedagógiai értékelés közoktatási szakértői - bizonyos pontokon - sok segítséget nyújthatnának, de az intézmények nagyon csekély mértékben fizetőképesek.

4. Szakértői szerepek

A szakértőnek fel kell ismernie, hogy a különböző ellenőrző, értékelő feladatokban különböző eljárásrendet, módszereket alkalmaz, különböző szerepeket vállal. Tapasztalataim szerint a a megbízó céljai, ebből következően a munka jellege, az alkalmazott módszerek és az érintettek bevonásának mértéke következtében a szakértő szerepe az egyes feladatokban igen nagy eltéréseket mutat.

Az alábbiakban megkísérlem összehasonlító módon bemutatni ezeket a szakértői szerepeket:

 

Szakértői szerep /  a megbízó célja	A megbízó / példák a megbízás tartalmára
	FENNTARTÓNAK	INTÉZMÉNYNEK
SZAKÉRTŐI
·      döntés előkészítés ·      ellenőrzés ·      állásfoglalás ·      javaslat	·      vezetői pályázatok véleményezése ·      az intézmény(ek) pedagógiai munkájának értékelése (mérés) ·      program véleményezés ·      fenntartói intézményértékelési rendszer készítése ·      a tanügyi dokumentumok vizsgálata	·      a pedagógus szakmai munkájának értékelése ·      az intézmény pedagógiai munkájának értékelése (mérés)
Szakértői szerep /  a megbízó célja	A megbízó / példák a megbízás tartalmára
	FENNTARTÓNAK	INTÉZMÉNYNEK
TANÁCSADÓI
·      tájékoztatás ·      konzultáció ·      rendszeres együttműködés	·      jogszabályok értelmezése ·      oktatáspolitikai célok megvalósítási terve( pl. minőségbiztosítás)	·      részfeladatok megoldása    ( továbbképzési terv,   értékelési koncepció)
KONZULENSI
·      folyamatos együttműködés ·      rendszeres feladatok ·      részvétel a folyamatokban		·      programkészítés segítése ·      önértékelés tervezése ·      megvalósítása

 

A szakértői szerepekhez kapcsolódó tapasztalataim:

A megbízás tartalma , a megbízó célja általában jól mutatja, hogy milyen jellegű szakértői szerepet várnak el tőlünk, illetve milyet vállalhatunk.

A vezetői pályázatok szakértői véleményezése kifejezetten szakértői jellegű munka, hiszen a megrendelő külső, független szakember állásfoglalását várja el tőlünk. Vannak olyan feladatok, amelyek különböző hozzáállásban is elvégezhetők. Ilyen pl. a tanítási klíma vizsgálata, amely szakértői mentalitást kíván, ha a megrendelő célja a külső értékelés, konzulensi hozzáállást, ha az igénylő célja az értékelő, elemző eljárás megismertetése (is).

A szakértői szerepek egy-egy feladatban szervesen összekapcsolódhatnak, amint ezt a későbbiekben bemutatott, részletesen kibontott szakértői tevékenység is illusztrálja.

Mindhárom szakértői szerep megjelenik a fenntartónak és az intézményeknek végzett szakértői tevékenységekben.

Mindezeket azért fontos átgondolnunk és munkánkban a megbízás kezdetén tisztáznunk a megrendelővel és önmagunkkal, mert világossá teszi a megrendelő céljait, meghatározza munkamódszerünket.

E praktikus okok mellett azonban az is fontos, hogy a szakértő tudja magáról, hogy felkészültsége, képességei és beállítódása alapján milyen jellegű szakértői megbízás teljesítésében ( szakértői szerepben ) hatékony és eredményes.

5. Algoritmus egy szakértői feladathoz

A szakértői tevékenység célja	Módszere	Forrása/ eszköze			Tartalma
Az intézmény	Dokumentum elemzés	·      Alapító okirat	Þ		Ellátandó feladatok
és a fenntartó		·      Intézkedési terv	Þ		Fenntartói elvárások
tervezett értékelési		·      Fenntartói intézményértékelési koncepció	Þ		A fenntartó értékelési gyakorlata
koncepciójának megismerése		·      Pedagógiai program	Þ		Az intézmény tervezett értékelései
A működő	Dokumentum-elemzés	·      Éves munkaterv	Þ	Értékelt területek Az értékelési    feladatok lebontása
ellenőrzési,		·      Félévi, ·      Tanév végi beszámolók	Þ			Az értékelés megvalósulása Az értékelés módja
mérési,
értékelési	Konzultáció	·      intézményvezető, ·      munkaközösség vezetők	Þ			A mérések jellege Alkalmazott mérőeszközök
gyakorlat áttekintése		·      mérőlapok ·      elemzések	Þ			Adatfeldolgozási technikák Az értékelés (elemzés) mélysége, jellege

A szakértői tevékenység célja

Módszere

Forrása/ eszköze

Tartalma

Az értékelési	Team munka	·      pedagógiai program
	( listázás)		Þ	Ellenőrzési
területek	(rendszerezés)	·      éves munkaterv		Értékelési
.			Þ	Mérési területek
rendszerezése		·      mk. tervek
Összevetés	Team munka	·      összesített,
		rendszerezett		Tartalmi
az intézményi	( összehasonlító	lista	Þ	koherencia
	elemzés)
célokkal,		·      pedagógiai program
		céljai,
folyamatokkal		tevékenységrendszere
Közreműködés	Team munka	·      programcélok		Komplex
			Þ	értékelési
egy	(értékelési	·      tervezett		terv
.	projektterv)	iskolai		ò
kiválasztott		tevékenységek
				·       kritériumok
terület				·      .értékelési területek
				·       értékelési
komplex				módszerek
				·       eszközök
értékelésének				·       elemzés
				·       visszacsatolás
megtervezésében				·       ütemterv

A szakértői tevékenység célja

Módszere

Forrása/ eszköze

Tartalma

Az intézményi	Team munka	·      programcélok	Þ	A célok  elemzése
	tervezés
értékelés		·      kritériumok	Þ	A teljesülés
.	( korrekció,			kritériumainak
rendszerbe	kiegészítés,			meghatározása
	rendszeralkotás)
foglalása		·      tervezett	Þ	Értékelési területek
		iskolai		kiválasztása
		tevékenységek
			Þ	Mérési rendszer
				meghatározása
			Þ	Értékelési ütemterv

 

6. Összegzés SWOT-analízissel

ERŐSSÉGEK szakmai előzmények * fenntartói, intézményi igények * tartós folyamat	GYENGESÉGEK mérőeszközök elérhetősége * pénzügyi források * pályázatok kiszámíthatósága * az egyéni szakértők mérési infrastruktúrája
LEHETŐSÉGEK a pedagógiai értékelési feladatok ellátására szerveződő szakértői csoportok * szakértői cégekkel, szervezetekkel való együttműködés * pályázatok.	VESZÉLYEK szakszerűtlenség * a szakértői feladatok ellátásához szükséges idő hiánya

A Konferencia általános iskolai szekciójának előadói a mérés, értékelés, minőségfejlesztés kérdéseivel foglalkoztak. A sikeres, jó hangulatú tanácskozás nem kendőzte a problémákat, de életrevaló javaslatok nem születtek. Talán, ha gyakoribbak lennének a találkozások...