Pusztai József 

A minőségfejlesztés intézményi szintű eredményei

Comenius II. Modell

Az iskola, amelynek minőségfejlesztési munkájáról beszámolok, az ibrányi Árpád Fejedelem Általános és Művészeti Iskola. Iskolánk a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közoktatási Közalapítvány bázisiskolája, a Rétközi Iskolaszövetség központja.  Iskolánk zeneiskolát, művészeti iskolát és szakszolgálati intézetet is működtet. 56 pedagógus foglalkoztatunk, tanulólétszámunk 834 fő.

Egy évvel ezelőtt a konferencia általános iskolai szekciójában alkalmam volt bemutatni az iskolánkban elkezdett COM. II-es modell kiépítésének akkori állapotát eredményeit. Szóltam a kezdet nehézségeiről és az éppen aktuális munkák állásáról.

A COM II-es modell elsőként a partnerközpontú működés területét tekinti át, amely a program megfogalmazása szerint a partnerekkel való folyamatos párbeszéd és egyeztetés beépítése az intézmény mindennapi munkájába.

Egy éve részletesen ismertettem a kérdőíves felmérések eredményeit, melyek visszaigazolták törekvéseinket, elismerték az iskolában folyó munkát. Gyakorlatilag az iskolahasználók érdekei, s az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célok és prioritások fedték egymást. Az összegzés után intézkedési tervet készítettünk. További feladatainkat rövid, közép és hosszú távra határoztuk meg.

2001 tavaszán megtörtént a programiroda  monitorzása, amely igen jó eredménnyel zárult, s aminek következményeként a programiroda a multiplikátori feladatok majdani ellátására is alkalmasnak ítélte iskolánkat. A programban öt minőségi körben több mint harminc pedagógus dolgozott nagy szorgalommal és eredményesen. A program első szakakasza és annak eredményei igen erős motiváló hatással voltak iskolánk tantestületére és a szülőkre is. Mindeközben a tanév végén a megyei közoktatási  közalapítvány minőségi díjjal és az ezzel járó 1 millió forinttal tüntette ki iskolánkat, mint a megye legeredményesebben dolgozó bázisiskoláját. Ez az elismerés újabb energiákat mozgósított és a 2001/2002-es tanév kezdetén már tíz minőségi kör állt készenlétben arra, hogy a COM II-es modell kiépítésén dolgozzon.

Elsőként a tanévelőkészítés időszakában ismételten áttekintettük a modell leírását, amely a folyamatszabályozás képességének kialakítását, a tudatos szervezetfejlesztés képességének és a folyamatos fejlesztés képességének kialakítását, az intézményi munka folyamatainak szabályozását, a szervezetfejlesztést, valamint az egymástól tanulás lehetőségeinek biztosítását tűzi ki célul a II-es modellben dolgozóknak.

Elsőként szeretném egy táblázaton bemutatni azt a három kiemelt területet, amelynek munkálatait elkezdtük: 

 A II. INTÉZMÉNYI MODELL – „TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS      ALKALMAZÁSA”

A II. intézményi modell célja, hogy a közoktatási intézmények az első szint kiépítése után képessé váljanak olyan problémák kezelésére is, amelyekre az I. intézményi modell még nem ad lehetőséget. Ennek érdekében három területen kell jelentős előrelépést tennie a modellt alkalmazni kívánó intézményeknek.

A folyamatok szabályozásának képessége

Az intézmény építsen ki és vezessen be olyan dokumentált minőségirányítási rendszert, amely kiterjed mindazon folyamataira, amelyek befolyásolhatják az intézmény oktatási-nevelési tevékenységét. Ennek során az intézmény:

• váljék képessé folyamatainak azonosítására,
• szerezze meg a tudatos folyamattervezés képességét,
• a partnerek elvárásai alapján szabályozza folyamatait, olyan mértékben, amely ahhoz szükséges, hogy az intézményi célokat megvalósítsa,
• az intézmény mindennapos működésébe vezesse be a folyamatszabályozás eredményeit,
• alakítsa ki folyamatainak mérő és értékelő rendszerét,
• rendszeresen értékelje az intézmény belső működését,
• folyamatainak javítása során alkalmazza a PDCA-SDCA ciklus elvét.

A szervezeti kultúra fejlesztésének képessége

Az intézmény vezetése a munkatársak bevonásával tudatosan fejlessze szervezeti kultúráját. Ennek során fokozottan ügyeljen az alábbiak megvalósítására:

• a munkatársak bevonására a fejlesztési folyamatokba,
• a személyes teljesítményt értékelő rendszer kialakítására és működtetésére,
• a humánerőforrás-gazdálkodás tudatos tervezésére,
• a feladatok ésszerű delegálására,
• az intézményen belüli kommunikáció fejlesztésére, az együttműködés támogatására,
• a munkatársak elégedettségének rendszeres mérésére,
• az intézményi motivációs rendszer kialakítására,
• a szervezeti kultúra folyamatos fejlesztésére.

A folyamatos fejlesztés képessége

Az intézmény vezetés és munkatársai legyenek képesek a PDCA-SDCA ciklus folyamatos, az intézményi működés minden területére kiterjedő alkalmazására. Ennek érdekében honosítsák meg azokat a módszereket, amelyek elősegítik:

• a szervezet közös tanulását,
• a szervezet nyitottságát és
• az egymástól (más intézményektől) való tanulást.

A II. intézményi modell megvalósítása során az alkalmazó intézmény döntésétől függ, hogy a három fejlesztendő képesség közül mikor és melyikre helyezi a hangsúlyt, hiszen mindhárom ugyanannak a minőségirányítási rendszernek egy-egy dimenziója.

A megoldandó feladtok számbavétele után bevezetési ütemtervet készítettünk. Ezt egy folyamatleltár követte, majd elkészítettük az intézmény dokumentumleltárát. Ekkor vált lehetségessé a folyamatszabályozások kidolgozási és bevezetési ütemtervének elkészítése, majd több változat vitáját követően a véglegesítése. Ebben a tervezési időszakban készültek el a különböző fázismunkatervek, amelyeket szintén táblázatos formában szeretnék  bemutatni: ( 2-es, 3-as, 4-es, 5-ös fázismunkaterv) 

A véglegesített fázismunkatervek alapján a minőségi körök a tanácsadó irányításával hozzákezdtek az egyes részterületek feltárásához, a szabályozások elkészítéséhez. Szeretnék egy csokorra valót bemutatni az ebben a munkafázisban elkészült anyagokból, amelyekből építjük az Árpád Fejedelem Általános iskola Minőségügyi Kézikönyvét.

Ezek:

• Az irányított önértékelés folyamatának rendje
• Panaszkezelési eljárás rendje
• Partnerekkel történő kommunikáció szabályozása
• Az 5 S elv

A minőségi körök team munkája eredményes, bár az egyes területek lényegesen nagyobb feladatok és nehézségek elé állítják őket, mint a munka első fázisának feladatai. Így természetesen lassúbb ütemben, hosszabb munkafolyamatban épül fel a rendszer, de mivel nem kitaposott úton haladunk, ez természetes is.