Villányi Györgyné

Nevelési programok módosítása a Közoktatási Törvény szerint

A módosított közoktatási törvény 47. paragrafusát elemezve az első reakciónk az volt, hogy az 1999 őszén életbe lépett óvodai nevelési programok tartalma sok helyen megfelel a módosított törvényi előírásoknak. Ez az első benyomás tényleg a valóságot tükrözi?

Részben igen, részben nem.

Igen, hiszen a programok legtöbbjében, a nevelési alapelvek, célkitűzések megfogalmazódtak. Az óvodák 60 %-a saját maga írta nevelési programját, tehát fontos volt részletesen kifejteni saját nevelésfilozófiájukat.

A gyermekek fejlődését biztosító nevelési feladatok kifejtése hol vázlatosan, hol részletes kidolgozásban, de megtalálhatók a helyi nevelési programokban. A közösségi életre való felkészítés a programok tartalmában  - van ahol hangsúlyozottan is - szerepelnek. A szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatása érdekében programonként más-más hangsúlyokkal, mindenki a helyi igények és szükségletek tükrében határozta meg a feladatokat, tevékenységeket.

A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok minden programban megtalálhatók, mivel a gyermekvédelem eddig is minden óvodapedagógus alapvető feladatai között szerepelt. De tartalmában felülvizsgálat szükséges, mivel a körülöttünk állandóan változó világ új előírásokat és tartalmi feladatokat teremt, ezeknek megfelelően szükséges kiegészíteni és módosítani ezt a fejezetet.

A programok szakértői véleményei is azt tükrözik, hogy az óvoda kapcsolatrendszerének kifejtése – kiemelten a családdal való kapcsolattartás - minden programban megtalálható. Azonban sok helyen jellemző a vázlatosság, illetve hiányzik a dokumentumok egymásra építettségének szinkronja. Erről részletesen a dokumentációelemzési fejezetben lesz szó. Megállapítható: nagyon jó, hogy a törvénymódosítás lehetőséget teremt e fejezet kiegészítésére, pontosítására már a programbevezetés kezdeti időszakában.

A nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés feladatai az etnikai kisebbséget foglalkoztató óvodák programjában szerepelnek. Igaz, nagyon különböző minőségben, illetve a tartalmak és forma terén is sokféle megoldásban. A sokféleség jó, de a tartalmi hiányok nehezítik a megvalósítást. Az igényeknek és helyi adottságoknak megfelelő megvalósítást. Éppen ezért nagyon jó, hogy van lehetőség a kiegészítések megtételére.

Az óvodában folyó ellenőrzés, értékelés elvei az elfogadott és jóváhagyott programok kétharmad részében megtalálhatók. Egyharmad részükben az ellenőrzés és értékelés tartalmi jellemzőre is adnak iránymutatást a programok. De sajnos nagy számban vannak olyan programok, ahol teljesen hiányozik e belső ellenőrzés, értékelés rendjének kifejtése. Tehát nagyon jogos és jó, hogy ez a feladat hangsúlyos megjelentetése a programokban előírásra került. Kidolgozásuk szükséges napjaink tartalmi elvárásainak megfelelően, figyelembe véve az 54.§-t, mely az óvodavezetői felelősséget tartalmazza, valamint az 56. § értelmében, mely a nevelőtestület jogairól szól.

A mérési és minőségbiztosítási feladatok pedig teljesen új feladatként léptek be a közoktatási rendszerbe. Igaz, hogy eddig is voltak mérési jellegű tevékenységek az óvodákban, de ezek a helyi innovációs feladatok során, vagy külső szaktanácsadói kezdeményezésre valósultak meg, minden előírás nélkül. Nagyon jó, hogy most lehetőség nyílik helyi mérési rendszerek kidolgozására, az eddig alkalmazott módszerek újra gondolására. Hiszen az óvodai pedagógiai mérés másfajta jellemzőket kell hogy mutasson, és másfajta tartalmakat feltételez, mint az iskolai mérések rendszere. Nem jó, és tönkre teheti az óvodai nevelés eddigi eredményeit, ha átvesszük az iskolai mérési módszereket, technikákat, és egy az egyben alkalmazzuk azokat az óvodákban.

Természetesen az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont életbe lépése és feladatrendszerének figyelembevételével, valamint a COMENIUS 2000 Minőségfejlesztési Program tartalmi jellemzői alapján kell végiggondolni a feladatokat, tevékenységeket. Ezek alapján kell meghatározni a nevelési programban az ellenőrzés, mérés, értékelés, minőségfejlesztés intézménytípusnak megfelelő elveit, tartalmi jellemzőit.

A nevelési program végrehajtásához szükséges és a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke igen fontos feltétele a nevelési program megvalósításának. Az erre vonatkozó tartalmak a jóváhagyott óvodai nevelési programokban igen vegyes képet mutatnak. A fenntartói elvárások függvényében kerültek megfogalmazásra a tárgyi feltételekre vonatkozó tartalmak. Van ahol csak a hiányzó felszereltségi jegyzék került kidolgozásra, van ahol költségvetési igényekként dolgozták ki (évi fejlesztési tervként), és a legtöbb esetben általában megfogalmazták, hogy a rendelkezésre álló tárgyi feltételek elegendők a nevelési program megvalósításához. Ezek a szélsőséges megközelítések egyértelműen nem jók, szükséges rendbetételük. A valóságnak megfelelő teljes megjelentetésük igen fontos a nevelési programban megfogalmazott feladatok gyakorlati megvalósítása érdekében.

Végiggondolva a törvénymódosítást, tehát szükség van a bevezetéssel egy időben kiegészíteni, módosítani az elfogadott és jóváhagyott nevelési programokat. Ha már hozzányúlunk a nevelési programokhoz, akkor az első, év bevezetési tapasztalatait érdemes feldolgozni és ennek alapján is kiegészítéseket eszközölni. Tehát nagyon jó, hogy a közoktatási törvény 47. § értelmében módosítani kell a nevelési programot, mert közben az eddigi tapasztalatok - már programfejlesztésként érvényesítve – beépíthetők a helyi programokba. 

A következő táblázat részletesen tartalmazza a program-kiegészítés és módosítás lépcsőfokainak egymás utáni rendszerét, tartalmi jellemzőit.

• Az első oszlop a feladatok egymás utáni rendszerét mutatja be.
• A középső oszlop a törvényi előírásokat sorolja fel a az első oszlopban található feladatok mellé rendelésével. Így a módosítások ok-okozati összefüggései is megvilágítást kapnak.
• A harmadik oszlop a megvalósítás módozatait sorolja fel. Természetesen minden óvoda nevelőtestületének csak annyit és olyan mélységben kell a programmódosítással foglalkoznia amennyi hiányosság található az összehasonlító munka során. Tehát ez azt jelenti, hogy lesz olyan óvoda, ahol teamek alakulnak, elemzik a programot, de lesz olyan óvoda is, ahol „csak” elosztják a feladatokat, kiegészítéseket beszúrják a megfelelő helyre.

AZ ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMOK

FELÜLVIZSGÁLATA ÉS KIEGÉSZÍTÉSE

Az itt felsorolt témák közül a mérés és minőségbiztosítás teljesen új feladatnak tekinthető a programírás szempontjából. A mai elvárásoknak megfelelő és az óvodai programhoz illesztett elvek, célok és feladatok rögzítése, valamint a módszerek megfogalmazása tehát minden óvoda számára kiegészítést igényel. Ha kidolgozzuk az óvodai ellenőrzési, mérési és értékelési technikákat, ha team munkában az alkalmazásukról és programba való beépítésükről gondoskodunk, eleget teszünk a törvényi előírásoknak.

Az óvoda dokumentumainak felülvizsgálata hozzátartozik a programmódosítási feladatokhoz. 

A szervezeti és működési szabályzat tartalma biztosítja a szervezet előírás szerinti működtetését 1993 óta. Az óvodák a törvényi módosítások és rendeletek megjelenésének ütemében azóta többször módosították a dokumentumot az előírások szerint, és azt a fenntartó mindig jóváhagyásával elfogadta. Erősen dominál a megfogalmazásokban a szervezet működésére vonatkozó feladatok kiemelése. Van ahol konkrétan kerültek a feladatok kidolgozásra, de van ahol általános megfogalmazások „próbálják” meghatározni a működést. Ezekben az óvodákban a megszokott rutinszerű működés valósul meg. Óvodánként, vagyis szervezetenként más és más hangsúllyal fogalmazódtak meg a feladatok. Ez sokszor a fenntartói elvárások terén is jelentett különbözőségeket.

A nevelési programok 1996 és 1999 között készültek, egységes időpontban, jól strukturált, de megfelelő mozgásteret nyújtó szakmai elvárási, és helyi igényeknek megfelelően. Jóváhagyásuk törvényi előírások alapján valósult meg a fenntartók által.

Az alapító okiratok készítését, felülvizsgálatát a közoktatási törvény írta elő. Elfogadásuk törvényi előírások szerint történt.

A három meghatározó dokumentum elkészítésének és jóváhagyásának ideje nem esett egybe. Mindegyiket más időpontban készítették, másfajta elvek szerint. Más-más szakértő véleményezte és hagyta jóvá koherenciát gyakran nélkülöző szempontok szerint. Tehát a három dokumentum előírás szerinti megvalósítása és elfogadása, valamint a jóváhagyás időrendje nagyon vegyes képet mutat.

Ennek alapján már az is megállapítható, hogy egységes szemléletmódjuk, tartalmi egymásra építettségük felülvizsgálatot igényel. Az összevetés, az együttes gondolkodás az óvoda, mint szervezet összehangolt működtetését segíti.  

A vizsgálat során tételes elemző - összehasonlító - értékelő munkára van szükség.

Pl.:

• Az óvoda speciális fejlesztési feladatai megtalálhatók-e az alapító okiratban?
• Az SZMSZ-ben található ünnepek, kapcsolattartási formák, stb. egyeznek a nevelési programban szereplő ünnepekkel, kapcsolattartási formákkal, stb.
• Az alapító okirat a valós adatokat tartalmazza, vagy még mindig a legitimációs időszak adatait tükrözi?
• Az SZMSZ-ben található munkaköri leírások átírásra, illetve pontosításra kerültek-e a nevelési program életbelépésekor?
• A nevelési program és az SZMSZ eszmei egysége tükröződik-e a dokumentumokban?

Stb.

A három dokumentum elemzése és módosítása alapját képezi az óvoda életének.    

Összegezve: ez a nevelési év is sok új feladatot, törvényi kötelezettséget hozott az óvodák számára. Ne feledjük, hogy minden egyes tevékenységünk járuljon hozzá az óvodába járó gyermekek harmonikus, igényes és fejlődésüket, fejlesztésüket segítő „nekik való” óvodai élet megteremtéséhez.