Kindrusz Pál

Országos mérési – értékelési vizsgálat a helyi nevelési programok beválásáról

A szakértők szerepe az Országos Óvodai Projekt megvalósításában

Az Óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője. Funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció.

Az Óvodai nevelés országos alapprogramja – a hazai óvodai neveléstörténet értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a magyar óvodai nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok biztosítása érdekében a Magyar Köztársaság által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve – meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit.

Az óvodák saját nevelési programjuk alapján dolgoznak, amelynek összhangban kell állnia az Óvodai nevelés országos alapprogramjában foglaltakkal. Az óvoda vagy önállóan készít programot, vagy kész programok közül választ. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja és az azzal összhangban levő óvodai nevelési programok egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az egyes intézmények szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesülnek azok az általános igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek érdekeinek figyelembe vételével megfogalmaz.

A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó óvodai nevelése keretében biztosítani kell a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését. A fogyatékos gyermek is – három éves korától hét éves koráig – vehet részt óvodai nevelésben. A fogyatékos gyermek részére az óvodai nevelést akkor lehet, kell biztosítani, ha a gyermek részt tud venni az óvodai nevelésben. Ekkor olyan óvodába vehető fel, amely rendelkezik az óvodai neveléshez szükséges feltételekkel, elsősorban az óvodai nevelőmunkát végző/segítő gyógypedagógussal (terapeutával), konduktorral, óvodapedagógussal, továbbá a fogyatékossághoz is igazodó nevelési programmal, illetőleg a szükséges gyógyászati segédeszközökkel és technikai eszközökkel.

Magyarországon több mint negyven éve nem végeztek óvodai alapkutatást, az Oktatási Minisztérium jelen projektje hiánypótló e kutatási területen.

A helyi nevelési programok alkalmazása 1999. szeptemberében megkezdődött az óvodákban.

Az Oktatási Minisztérium XXII/201/2000. számú levelében óvodára vonatkozó projekt megírására kérte fel az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontot. A kérdőívek, megfigyelési szempontok kidolgozására a közoktatási szakértőkön kívűl felkértük az Oktatáskutató Intézet és az Országos Közoktatási Intézet kutatóit is. A projektet a PRINCE módszertana alapján állítottuk össze. (A módszertani segédanyag letölthető a www.itb.hu weblapról.)

A vizsgálatban résztvevő szakértők felkészítése

A vizsgálatban résztvevő szakértők nyilvános pályázat útján jelentkezhettek a projektbe, a pályázatok elbírálását, a szakértők megbízását az OKÉV, felkészítését az OKÉV, az OKI és az OI szakemberei végzik. A beérkezett 161 pályázatból a bírálatra felkért szakértők 129 dolgozatot találtak formai és tartalmi szempontból elfogadhatónak. A szakértők közül 50 kollégát kértünk fel a projektben tervezett munkára. Felkészítésük Budapesten a Kossuth Klubban tartott nyitó tanácskozással kezdődött (2000. november 22-én)  majd –terveink szerint 2001. januárjában-, egy kétnapos elméleti- módszertani továbbképzéssel folytatódik.

A projekt célja annak vizsgálata, hogy

• az új programok bevezetése milyen változásokat hozott az óvodák életében;
• milyen jellemző megoldások, törekvések alakultak ki;
• mennyire vannak összhangban a helyi nevelési programok az alapprogramban foglalt nevelési elvekkel;
• vannak-e és milyen eltérések ;
• célja továbbá, hogy a vizsgálatba bevont óvodák módszertani segítséget kapjanak a belső önértékelési rendszerük működtetéséhez, s ezáltal segíthetjük a Comenius 2000 minőségfejlesztési program helyi megvalósulását is.

A projekt várható eredményei:

• Megbízható, hiteles adatokat fog szolgáltatni az óvodai nevelés országos összképéről.
• Informálja a szakmai közvéleményt az óvodák tényleges világáról.
• Feltárja a helyes és helytelen gyakorlatot, alkalmat teremt a megerősítésre és a korrekciókra.
• Alapot teremt a döntéshozóknak a helyes döntések meghozatalához.
• Segíti az óvodapedagógusok önértékelő-önfejlesztő munkáját.

Feladatok

A projektben az Országos Közoktatási Intézet által kiválasztott reprezentatív minta 470 intézményében kérdezzük meg a szülőket, óvónőket, fenntartókat.

A mintaválasztás rétegzési szempontjai:

• településszerkezet
• fenntartók
• igazgatási szerkezet
• a csoportok száma
• regionalitás

A mintában kvóta szerint szerepelnek a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és a fogyatékos gyermekeket nevelő intézmények.

A mintán belül 100 óvodában helyszíni megfigyeléseket  végeznek, interjúkat készítenek a mérésre pályázott szakértők.

Szakaszolás

I. szakasz

• A projekttel kapcsolatos PR-munka
• Pályázati kiírás az óvodai szakértők számára a mérésben való részvételre
• Szakértői tanácskozás az óvodai nevelési alapprogram bevezetésének tapasztalatairól
• A problémaregiszter összeállítása
• Helyzetfeltáró kutatás

II. szakasz

• A projektben résztvevő OKÉV referensek és óvodai szakértők továbbképzése
• Eszközbattéria összeállítása

III. szakasz

• Az eszközbattéria próbamérése

IV. szakasz

• Adatfelvétel a 470 intézményt jelentő reprezentatív mintán. Az ebből a mintából kiválasztott részminta (100 intézmény) részletes elemzése kérdezőbiztosokkal és szakértőkkel.

V. szakasz

• Kutatási jelentés elkészítése
• Tanulmánykötet kiadása

A projekt szakaszos ütemezése

1.sz. ábra

Az intézmények és fenntartóik a projekt kommunikációs tervében foglaltaknak megfelelően minden információt megkapnak 2000. decemberében, hogy a 2001. február 2. hetétől kezdődő és március 30-ig tartó adatfelvétel minél sikeresebb legyen. Egy-egy intézményben 1-3 napot tartózkodik a megbízott szakértő.

A projekt zárásaként készül egy tanulmánykötet. Tapasztalatainkról nemcsak a kutatásban szereplő intézmények, hanem az összes Magyarországon működő óvoda kap írásos beszámolót.

Kindrusz Pál

mérés-értékelés szakértő