Peleiné Vesza Judit
Mérés – értékelés lehetősége a kollégiumokban
A PEDAGÓGIAI MÉRÉS ÉS ÉRTÉKELÉS ALAPJAI A KOLLÉGIUMOKBAN
Napjainkban egyre szélesebb körben terjed el a minőségbiztosítási kultúra, amely az eddigieknél is határozottabban igényli az intézményen belüli és az intézményi működéshez kapcsolódó külső méréseket és értékeléseket egyaránt.
Szükségünk van arra, hogy az egyes tanárok, tanulók, intézmények, városok vagy megyék pedagógiai munkáját feltárjuk, értékeljük, mérjük.
A pedagógiai értékelés arra hivatott, hogy informálja a közoktatás-szolgáltatás résztvevőit arról, hogy a folyamat adott tevékenységei mennyire érték el a céljukat.
ÉRTÉKELÉS
- a cél megvalósulásának kontrollja
- a következő cél kitűzése
Belső és külső értékelés
belső - az értékelést nevelésben, oktatásban résztvevők / érdekeltek / végzik, a célokat ők határozzák meg
külső - az értékelést az adott rendszer működtetésével egzisztenciálisan és szűkebb szakmai érdekek alapján nem érdekelt "külső" szakemberek - szakértők végzik.
Külső értékelés előnye:
- megfelelő mérőeszköz használata
- érvényes és megbízható következtetések levonására lehetőséget adó mintaválasztás
- külső viszonyítási pontok az értékelést egzaktabbá teszik.
Pedagógiai értékelés során mindig összehasonlítást végzünk.
A viszonyítás alapja szerint beszélhetünk
- normaorientált értékelésről - egymáshoz viszonyítjuk a mért értékeket /pl. pontozás, osztályozás /
- kritériumorientált értékelésről - meghatározzuk az elérendő értékeket és ehhez viszonyítjuk a mért értéket pl. nyelvvizsga.
MÉRÉS
- Az összehasonlításhoz méréseket végzünk.
- Számokat rendelünk a dolgok tulajdonságaihoz.
- A mérésekhez mérési skálákat hozunk létre.
Mérési skálák a pedagógiai vizsgálatokhoz
- Nominális skála /v. névleges skála /
Az adatokhoz rendelt számokkal mindig azonos dolgokat jelölünk, de az adatokat sem sorrendiség, rendezettség, sem pedig összeadhatóság nem jellemzi.
Ezt a mérési fajtát a nominális mérésnek, a skálát pedig amelyen az adatok elhelyezkednek nominális skálának nevezzük.
/pld. nemek közötti megoszlás, foglalkozás, lakhely, iskolai végzettség, a tantárgyak szerinti megoszlás jellemezhető ezzel a méréssel /
- Rangskála /v. ordinális skála /
A mért értékeket rangsoroljuk de nem vagyunk tekintettel az értékek közötti különbségekre.
Pl. futóverseny eredményei - csak a sorrend számít, a versenyzők közötti eredménykülönbség nem.
- Intervallumskála
A mért adatok közötti különbségek is jelentést hordoznak.
Ezen a mérési skálán az adatok közötti különbségek, intervallumok egyenlőek.
Az intervallumskála alkalmazásának egyik tipikus esete, amikor a tanulók teljesítményét mérjük egy új, fejlesztő módszer alkalmazásával. Ilyenkor a módszer bevezetése utáni és előtti eredmények különbségét hasonlítjuk egy hagyományos módszerrel nevelt, egyén vagy csoport esetén mért különbséggel. Pedagógiai méréseknél ez a legfontosabb.
- Arányskála
A mért értékek aránya jelenik meg a skálán.
A pedagógiai vizsgálatokban általában nincs szükségünk az arányskála plusz információira.
Főleg fizikai jellegű adathalmaz /pl. testmagasság adataiból építünk fel ilyen mérési skálát /
ALAPELVEK A PEDAGÓGIAI MÉRÉSEKNÉL
- A pedagógiai jelenségek kevésbé mérhetők, nehezen figyelhetők meg, hisz nem közvetlenül a szemünk előtt játszódnak le.
- A folyamat lényege a tanuló tudatában, személyiségébe megy végbe, a vizsgáló ennek csak a külső megnyilvánulási formáiról gyűjthet közvetlenül adatokat.
- A pedagógiai konstelláció igen könnyen változik, módosul.
- A tanulók előzetes élményei, a tanár pillanatnyi hangulata, a vizsgálatot végző személy jelenléte mind része a hatásrendszernek.
- A méréshez, értékeléshez olyan módszereket kell alkalmazni, melyek a felsorolt változékonyságot csökkentik, kiegyenlítik, de legalább figyelembe veszik.
- A pedagógiai jelenségek mérhetővé alakítása nagy körültekintést igényel, tisztában kell lenni a mérhetőség határával is.
- Amikor egy vizsgálathoz összeállítunk egy mérőeszközt, vagy egy módszert az adatfelvétel előtt tisztában kell lenni azzal, hogy milyen következtetéseket akarunk letenni. Ehhez magunk előtt kell látni a szükséges adatokat, az elemzést lehetővé tevő táblázatokat.
- Minden méréses vizsgálatnak meg kell tervezni a szigorú algoritmusát.
A kollégiumi tevékenység egyik jelentős fokmérője a nevelés színvonala és eredményessége.
Emiatt különösen fontos kollégiumokban a tanulók neveltségi szintjének mérése, a nevelőmunka hatásának vizsgálata, értékelése.
A neveltségi szint mérésének eszközei
- Megfigyelés
- Írásos ankét
- Szociometriai mérés
1. Megfigyelés
A megfigyelés céltudatos, tervszerű, objektív tényeken alapuló tapasztalatszerzés /Közvetlen észlelésen alapul. /
Céltudatosság
- tudományos célú megfigyelés
- a cél pontosítása és igazolása megfigyeléssel
Tervszerűség
- milyen pedagógiai jelenséget kívánunk
- megfigyelni
- milyen szituációban végezzük a megfigyelést
- a mintában milyen tulajdonságú személyek tartozzanak
- milyen időtartamú legyen a megfigyelés
Objektivitás
- pedagógiai folyamat valósághű legyen /ne legyen előkészített /
- a megfigyelés előítéletektől mentes legyen
- a megfigyelés technikája csökkentse a szubjektivitást
- az adatok értelmezésénél a tényekre támaszkodjunk
A megfigyeléssel összefüggésben az egyik legnehezebben megoldható probléma a vizsgált jelenség rögzítése.
A mérés egyik előfeltétele a rögzített teljesítmény, ezért a megfigyeléses módszer alkalmazásánál alapvető követelmény, a rögzítés technikájának a kidolgozása.
A megfigyelés rögzítésének technikája
- Jegyzőkönyv:
- minden jelenséget, tényt életszerűen, adatszerűen regisztrálunk.
- Táblázat:
- a megfigyelési szempontokat táblázatban rögzítjük.
- Technikai eszközök
- magnetofon - a verbális tények rögzítésére
- fényképezés, filmezés - a tevékenység, esemény, viselkedésformák rögzítésére
Alkalmazása:
- tanulói aktivitás mérésére
- csoport belső kapcsolatrendszerének értékelésére
- a tanulók erkölcsi fejlettségének mérésére
Előnye:
- alapos, részletes elemzést ad
- az adatok raktározhatók, többször elővehetők
- az elemzés több szempontból elvégezhető
Hátránya:
- időigényes
- technikai eszközök költségesek
- technikai eszközök és a személyek zavaróak
- a rögzített anyag objektivitása, teljessége viszonylagos
2. Írásos ankét
A pedagógiai folyamatok értékelésében, a neveltségi szint mérésében általánosan elterjedt vizsgálati módszer
Alapja:
- a célnak megfelelő, jól megfogalmazott, alaposan átgondolt kérdésekre válaszolnak a vizsgált személyek vagy csoportok.
Formája:
- kérdőíves módszer
- fogalmazás
- személyiség - kérdőív
Alkalmazása:
- olyan jelenségek, tények feltárására szolgál, melyek a pedagógia, nevelési folyamatokban nem nyilvánulnak meg közvetlenül:
- a tanuló érzelmi állapota
- cselekedeteinek motívumai
- vágyai, törekvései, irányultsága
Kérdőíves módszer
Jellemzői:
- nagytömegű adathoz jutat
- könnyen kezelhető
- minden válaszadó azonos kérdőívet tölt ki
- a kitöltéshez útbaigazítást kapnak
Követelmény:
- kérdések tényekre is vonatkozzanak
/besoroló kérdéseknek nevezzük /
- a válaszok legyenek kvantitatívek, értékelhetőek
/kérdés mellett - várható válasz feltüntetés /
- legyen bemelegítő kérdés
/ nem tartozik a tárgyra - gátlást felold /
- ugyanazt a problémát több kérdés közelítse meg
/ megbízhatóbb az eredmény /
- határozzuk meg a kérdések számát
/ ne legyen túl hosszú /
- kerüljük a szuggesztív kérdéseket
/ ne tereljük irányba a választ adó személyt /
Fogalmazás
Egyetlen pedagógiai probléma részletes írásbeli kifejtése
Alkalmazása: - eszménykép, példakép vizsgálatokban
Követelmény: - a feladat nagyon pontos megjelölése, hogy minden résztvevő azonosan értelmezze a tennivalóját.
/Pl. Sorolja fel azokat a személyiségeket, akik iránt a leginkább érez megbecsülést, rokonszenvet. /
Személyiség - kérdőív
Főleg serdülők körében alkalmazzuk
- a kérdések a személyiség központi területeire koncentrálódnak
- pl: Vess pillantást önmagadra - Milyen külső, belső tulajdonságokkal rendelkezik? Milyen szeretne lenni? Stb./
3. Szociometria
Az írásos ankét egy sajátos területének tekintjük a szociometriai vizsgálatot
Alapja:
- egy csoporton, egy közösségen belül bizonyos időpontokban rokonszenv - ellenszenv társas kapcsolatok feltárása,
- közösség vagy csoport egyes sajátosságának alakulása.
Módszere:
- konkrét szituáció elképzelése és feldolgozása kérdőíves módszerrel
Alkalmazás:
- kirándulás, munka, ajándékozás stb. szituációkban
/pl. Kivel kirándulnál, dolgoznál szívesebben? Kit ajándékoznál meg legszívesebben? Stb./
Értékelés:
- rangsorolt adatok gyűjtése
- szociometriai mátrix készítése
- grafikus ábrázolás - szociogram- készítés a kapcsolatokról
Összegzés:
A vázlatos előadás elsődleges célja, hogy a választott témában többletismeretet nyújtson az érdeklődő szakértőknek, alapot biztosítson egyes vizsgálati módszerek alkalmazásához.
A többlettudás, a megfelelő ellenőrzési, vizsgálati, módszertani kultúra elsajátítása a sikeres szakértői munka alapfeltétele.
A továbbiakban:
„Az a fontos, mihez kezdünk azzal, amit tudunk.”
/ Doméniko Cieri Estrada /
