Pusztai József
Művészetoktatás egy kisvárosi általános iskolában
Iskolánk, az ibrányi Árpád Fejedelem Általános és Művészeti Iskola 1995 szeptemberében – mintegy két évi előkészület után - kezdte meg művészeti iskolai képzését. A művészeti képzés nem előzmények nélküli. Az iskolában hosszú évek óta folyik zeneoktatás. Az iskola szervezeti egységeként működik a zeneiskolánk, és zenetagozatos oktatást is folytattunk 1999-ig. A zenetagozat megszűnése után speciális zenei képzést a zeneiskolában kaphattak tanulóink. A zeneiskola sikeres működését az aranydiplomás fúvószenekar, a sikeres bel és külföldi fellépések fémjelzik. Egy idő után mégis úgy gondoltuk, ki kellene terjeszteni a művészeti képzést más területekre is, hiszen iskolánk adottságai, tradiciói, tanulólétszáma, alkalmassá tesz bennünket arra, hogy az akkorinál szélesebb kínálatot tudjunk e területen is tanulóinknak nyújtani. Az ötlet jó fogadtatásra talált a tantestület, fenntartónk és a szülők részéről egyaránt. Miután a szükséges támogatói hozzájárulásokat minden érintett féltől beszereztük, körbenéztünk, honnan is gyűjthetünk elképzeléseinkhez hasznosítható tapasztalatokat? Az 1994/95-ös tanév a felkészülés, a tapasztalatszerzés jegyében telt. Felkerestünk több olyan iskolát, amely a művészetoktatásban már nevet szerzett magának. Jártunk a nyíregyházi zeneiskolában, Sátoraljaújhely művészeti iskolájában, a tokaji művészeti iskolában.
A tapasztalatgyűjtést követte művészeti iskolánk oktatási-nevelési koncepciójának megfogalmazása, ami 1994 őszére el is készült. A tervezetet megvitatta a tantestület, de véleményt kértünk a szakterületen járatos szakemberektől is. A különböző korrekciók és szakmai véleményeztetés után nyújtottuk be programunkat elfogadásra Ibrány város önkormányzatának. Az önkormányzat elképzeléseinket támogatta, módosította alapító okiratunkat és így 1995 szeptemberében megkezdhette munkáját az ibrányi művészeti iskola.
A művészeti iskola programjának tartalmi elemei és szerkezeti felépítése:
Az általánosan megfogalmazott pedagógiai cél a teljes személyiség fejlesztése, amelyben a művészeti képzésnek kitüntetett szerepe van. A művészeti nevelést nem önmagáért tartjuk fontosnak., hanem azért, hogy segítségével fejlesszük tanulóinkban azokat a fontos készségeket és képességeket, amelyek teljes emberré válásuk számára rendkívül fontosak. Ezek – a teljesség igénye nélkül : a megfigyelési, az elvonatkoztatási, az összefüggések felismerése, az egész és rész kapcsolatának megértése, a variációs és együttműködési készség, a koncentrációs fegyelem, a minőség és a minőségérzékenység készségének kialakítása.
Az alapfokú művészetoktatás célja:
A választott szakon belül nyújtson a tanulóknak speciális művészeti ismereteket és az alkotó munkával együtt járó pozitiv élmények segítségével járuljon hozzá az érzelmileg gazdag személyiség kialakításához.
Feladata:
- Ismertesse meg az egyes művészeti ágak alapvető ismeretanyagát és technikáit
- Alapozza meg a művészeti kifejezőkészség kialakítását, bontakoztassa ki a tanulók alkotó fantáziáját, improvizációs készségét
- Készítse fel a kiemelkedő képességű tanulókat a szakirányú továbbtanulásra
- Ismertesse meg a tanulókat a társművészetekkel és törekedjen az ezekkel való együttműködésre
Ahhoz, hogy tartalmi célkitűzéseinket sikerrel megvalósíthassuk, olyan integrációt tartottunk szükségesnek, amely köré szervezve az eredményes művészetoktatás megvalósítható. Ez az integrációs alap a mi esetünkben az eredményesen működő zeneiskola volt. A közös alapot a zene jelenti, s erre a közös alapra építve az egyes művészeti ágak tananyagának kidolgozásakor az illető szakterület specifikumai jelennek meg. Fontosnak tartottuk továbbá, hogy a művészeti alapképzést és a tehetségfejlesztést ugyanannak az ágnak két fokozataként kezeljük. A koncepció alapját képezte az is, hogy a szakmai ismeretek tanítása az adott művészeti ág klasszikus alapjaira épüljön.
A mi helyzetünkben alapvető fontosságú volt, hogy a kidolgozott programok ne legyenek túlzottan eszközigényesek, vagy ahol ez nem volt lehetséges, akkor a viszonylag szerényebb körülmények között is a szakmai minőség csorbítása nélkül is taníthatók legyenek.
A művészeti iskola szerkezeti felépítése:
Jellege:
Olyan költségvetéssel rendelkező művészetoktatási forma, amely magába foglalja a művészeti előkészítő és az alapfokú művészeti képzést
Céljai:
- A művészeti nevelés eszközeivel a kreatív személyiségformálás hatékony segítése
- A jó képességű tanulók művészeti ismereteinek és kultúrájának, érdeklődésének megalapozása és fejlesztése
- A kiemelkedő képességgű tanulók részére olyan elméleti és gyakorlati felkészítés, amely szakirányú továbbtanulásukat kellően megalapozhatja
Képzési szintek:
Művészeti előkészítő:/ 6-7 éves korosztály /
Minden tagozaton egységesen történik a gyerekek felkészítése a szükséges szemléleti, gondolkodásbeli és gyakorlati alapok elsajátítására. Az előkészítő szakasz legfőbb célja, hogy olyan egységes összkép alakuljon ki a gyerekekben, amely a későbbiekben, a szakosodás után is biztosítja számukra az egységben látást, a nyitottságot, sőt az egyes művészeti ágak közötti átjárhatóságot is.
Alapfokú művészeti képzés: / 8-14 éves korosztály /
A képzés ezen a szinten már tagozathoz kötött. A képzési anyag összeállításánál alapvető szempont volt, hogy a szakmai sajátosságok megtartása és fokozatos kibontása mellett összekacsoljuk a tagozatos képzést.
Tagozatok:
- zenei
- képzőművészeti
- néptánc
- drámajáték
Zenei tagozat:
Célja a hangzó világ elemeiből kiindulva, az egyszerűtől a bonyolult felé haladó szisztematikus improvizációs és kompozíciós gyakorlatok során keresztül a növendékek kreatív zenei képességeinek folyamatos fejlesztése
Tantárgyak: zongora, fafúvós, rézfúvós, furulya, szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet, kamarazene, népzene, zenekari munka
Képzőművézeti tagozat:
Az érzelmi és esztétikai nevelés legfőbb eszköze, amelynek eredményességét növelheti a társművészetekkel kialakított szoros kapcsolat. A tanulókat a művészet megértésére,megbecsülésére oktatja és szeretetére neveli. Figyelmüket az esztétikia értékekre irányítja.
Tantárgyak: rajz, festészet, gtrafika, dekorációs munkák, fotózás, művészettörténet, agyagmunkák, tűzzománc
Néptánc tagozat:
Célja, hogy járuljon hozzá ahhoz, hogy a gyerekek személyisége nyitottabbá váljon a közösségi tevékenység és általában a művészetek iránt. Fejlessze mozgáskultúrájukat, fizikai állóképeségüket, ritmusérzéküket, hallásukat, a táncos mozgáson belüli improvizációs és előadói képességeiket.
Tantárgyak: tánctechnika, néptánc, hangképzés, néprajz és elméleti ismeretek
Drámajáték tagozat:
Célja, hogy komplex és speciális ismereteket adjon a szakon belül, bontakoztassa ki a gyerekek alkotóképességét. Állítsa hatásmechanizmusának szolgálatába a zenét, a képzőművészetet, a táncot és a bábjátékot, a kézművességet, az irodalmat és nem utolsó sorban a speciális színjátszó tevékenységet
Tantárgyaik: szinpadtechnika, dramaturgia, szinház és drámatörténet, kiegészítő művészeti ágak, a színjászás kifejezőeszközei, rendezés
Felvételi és értékelési rendszer:
A zeneiskolába jelentkezők készségszint felmérésen vesznek részt – hallás, ritmusérzék -.
Fúvós tanszakra háziorvosi alkalmassági vizsgálatot is kérünk..
A félévi osztályzatot a tanár állapítja meg az I. félév érdemjegyei alapján. A tanév végén a hangszeres főtárgyból, a hangszeres előképző, az adott művészeti szak, valamint a szolfézs tananyagából bizottság előtt kell beszámolni.
A kamarazene, a társas ének, a képzőművészet, a tánc és drámajáték tanszakokon tanulók a tanév során kiállításokon, művészeti gálákon, hangversenyeken, színpadi előadások keretében adnak számot.
A művészeti oktatás kiterjesztése:
Az ibrányi iskola a Rétközi Iskolaszövetség központja, megyei bázisiskola. A művészeti iskola működése hamar felkeltette az iskolaszövetség iskoláinak figyelmét. A húsz tagiskolát számláló szövetség iskoláinak zömében felmerült az igény a művészetoktatás kiterjesztésére kihelyezett tagozatok formájában. A város önkormányzata engedélyezte a kihelyezett tagozatok működtetését. A társult iskoláknak zenei, képzőművészeti, drámajáték és náptánc tagozatotokba való bekapcsolódást kínálunk.
Mi végezzük a koordinációt, mi adjuk és finanszírozzuk a programokat, alkalmazzuk és fizetjük a tanárokat és az oktatókat. Ellenőrizzük a kihelyezett tagozatokon folyó képzést, félévkor és év végén vizsgáztatjuk a tanulókat, végezzük a tanügyigazgatással kapcsolatos feladatokat. Évente egy alkalommal Ibrányban bemutatkozási lehetőséget biztosítunk minden csoportunknak. A nyári szünetben művészeti alkotótáborokat szervezünk..
Évközben szakmai továbbképzéseket és szakmai tapasztalatcseréket szervezünk. E közös munka 1996-ban kezdődött, s ma már 14 iskolában működik kihelyezett tagozatunk, ahol több mint 1200 gyerek ismerkedik meg a különböző művészeti ágakkal és próbálhatja ki tehetségét, alkotóképességét úgy, hogy az oktatást helybe visszük a helyi iskolahasználók teljes megelégedettségére.
Pusztai József
