Szabó Imre

A pedagógiai program átdolgozásának sarkalatos pontjai

Az iskoláknak a 2000/2001-es tanévben több helyi tanügyi dokumentációt (SZMSZ, Házirend, Pedagógiai Program) kell felülvizsgálniuk és a szükséges korrekciókat meg kell tenniük. Az előadásomban a pedagógiai program felülvizsgálatának, átdolgozásának sarkalatos pontjaival foglalkozom. Teszem ezt annak reményében, hogy sikerül a program felülvizsgálatában résztvevő, az átdolgozásban közreműködő pedagógusoknak, netalán a programok szakmai véleményezésére is felkért szakértőknek segítséget adni, illetve a felmerült problémák megoldásában együttgondolkodni, előrevivő megoldási javaslatokat találni. 

            Tapasztalatom szerint viszonylag kevés publikáció jelent meg ezzel kapcsolatosan az elmúlt időszakban, és az oktatásirányításnak is vannak lemaradásai ezen a téren. (Pl: Köznevelés, Korszerű Iskolavezetés)

            A pedagógiai programok felülvizsgálatának indokait két nagy blokk köré csoportosítom:

A./ Kötelező érvényű törvényi előírások

• 1999. évi közoktatási törvénymódosítás (2001. szeptember 1-ig) az iskoláknak a törvénymódosításnak megfelelően felül kell vizsgálniuk pedagógiai programjukat, a szükséges módosításokat meg kell tenni.
• Kerettantervek kiadása 2001-től történő bevezetése felmenő rendszerben.
• Minőségirányítás intézményi szabályozásának megjelenése a pedagógiai programban.

B./ Szakmai szempontok (Ezeket iskolavezetői, szaktanácsadói, tapasztalataimra építve állítottam össze.)

• Sok helyen rohammunkában készültek el a pedagógiai programok, ennek részeként a helyi tanterv. (Kapkodás, következményei: alapelvek, célok, feladatok koherenciájának hiánya, nevelésfilozófiai fogalma kidolgozatlansága, eltérő értelmezése, közhelyszerű használata, tantárgyi tartalmak hiányosságai, követelmények megfogalmazásának nehézségei, a konkrétumok hiánya, magasabb évfolyamra lépés feltételeinek kidolgozatlansága, tanulói értékelés hiányosságai…).
• Programkészítési, tantervkészítési gyakorlat hiánya, változó szakmai felkészültség ezen a területen.
• Értelmezési problémák megjelenése a program koncepcionális részét illetően (pl. gyermek-centrikusság)
• Tantervi adaptációk helytelen alkalmazása:

 - átvétel, átemelés változtatás nélkül

      - „turmix” (több tantervből „összeollózott tantervek”)

• Általános iskola mellett működő, értelmi fogyatékos tanulók nevelését-oktatását felvállaló tagozatok osztályok mellőzöttsége az „anyaiskolai” programkialakításnál.
• Szakértői tevékenység változó színvonala, megfelelő kontroll hiánya („üzleti vállalkozás”). Szakmai kompetencia hiánya az általános iskolák mellett működő tagozatok program-szakértésében.
• A szakértők által kifogásolt részeket, főként ahol ez a finanszírozással volt kapcsolatos, a fenntartói jóváhagyás előtt nem korrigáltatta.
• Az egészségügyi és pedagógiai célú tevékenységek értelmezésének problémái, a terápiás szemlélet elterjedésének szubjektív és objektív akadályai (megfelelő szakképesítésű szakember hiánya, eszközhiány, fejlesztő programok készítésének nehézségei, pedagógiai és gyógypedagógiai fogalmak újraértelmezése…).
• Az eltelt 3 év a program kipróbálásának során szerzett tapasztalatok rögzítéséhez, megfelelő következtetések levonásához megfelelő időintervallum.

       Végére hagytam, de a legfontosabb szakmai szempont a felülvizsgálathoz, átdolgozáshoz:

       Az iskolai munka alapja, minden mást meghatározó dokumentuma a pdagógiai program (SZMSZ és Házirend átdolgozását is befolyásolja, ezek is a pedagógiai programra kell, hogy épüljenek).

       Sajnálatos, hogy a törvény nem írja elő a fenntartónak azt a kötelezettséget, hogy a pedagógiai program jóváhagyásához köteles szakértői véleményt beszerezni. Ez ellentmond a minőségre törekvés szemléletének. Csak reménykedhetünk abban, hogy az iskolafenntartók a szakmai érveknek adnak prioritást, és kötelezettség nélkül is kikérik a szakértők véleményét. (pályázatok)

       A 2001-ig módosított pedagógiai programoknak két illetve három részből kell állniuk:

       - nevelési program (40. § (1) bek. a. pont)

       - helyi tantervi rész (48. § (1) bek. b. pont)

       - szakmai program (ahol speciális szakiskola szakképzési évfolyama működik)

       A bevezető után a pedagógiai program felülvizsgálatának átdolgozásának néhány sarkalatos pontjáról beszélek. Nem szeretnék a pedagógiai program valamennyi elemén végigmenni, hanem a gyakorlati tapasztalatok alapján kiválasztottam néhányat, amelyekkel úgy gondolom szekcióülésünkön érdemes foglalkozni. Ezek a következők:

       - Pedagógiai alapvetések (alapelvek, célok, feladatok, eszközök és eljárások)

       - Ellenőrzés, mérés, értékelés minőségbiztosítás megjelenítése

       - Helyi tantervek korrekciója

       - A pedagógiai program felülvizsgálatának intézményi programja, ütemterve

       Úgy tűnik, az iskoláknak ismét kevés idő áll rendelkezésükre, mert vannak fenntartók, ahol már 2000. december 31-ig kérik az átvizsgált és módosított programot.

       A gyógypedagógia területén, főként az értelmi fogyatékos tanulók nevelését-oktatását ellátó intézményeknél hátráltatja a munkát az is, hogy a Fogyatékos tanulók iskolai oktatását szabályozó Irányelv módosított, V. fejezetének legitimált változata nem jelent meg. (Jelenleg csak a munkaanyag áll az iskolák rendelkezésére.)

       Mint az Irányelv átdolgozásában résztvevő munkacsoport tagja, azt az információt tudom adni, hogy a beérkezett vélemények kiértékelése után az átdolgozás megtörtént, rövidesen az OKT elé kerül a dokumentáció.  Oktatási miniszteri rendeletként való megjelenése október végére, november elejére várható. Mivel az iskolák a helyi tantervet csak ennek a dokumentációnak használatával tudják korrigálni, ahol december végére kérik a módosított programot, kérjenek határidő módosítást.

1. Pedagógiai alapvetések (nevelési program)

      A pedagógiai programban használt alapelvek bizony gyakran közhelyszerűen egyszerűek, és éppen banalitásuk miatt nem sikeresen beszélünk róla, még nehezebben foglaljuk írásba őket. Ám ha nem rögzítjük ezeket papíron, s előtte nem rágjuk át magunkat az egyes szavakon, kifejezéseken, azt legtöbbször ahányan vagyunk annyiféleképpen kezdjük értelmezni. A legtöbb iskola nevelőtestülete szenved is emiatt. A különböző értekezleteken rendre visszatérő jogos panasz, hogy egyes pedagógusok eltérő módon ítélnek meg jelenségeket, pedagógiai szituációkat. Ez pedig az egységesség hiányát veti fel és konfliktusokat szül. (lásd tegnapi előadás)

       Hogy a jövőben elkerüljük ezeket a helyzeteket, a következő kérdésekre kell egyértelmű és kiérlelt választ adnunk a pedagógiai program felülvizsgálata során:

• Hogyan értelmezzük a fogyatékos gyermek személyiségfejlődésének segítését? A terápiás szemlélet érvényesülésének milyen konkrét megnyilvánulásai lehetnek az iskolában?
• Milyen értékeket preferáltunk a fogyatékos tanulók nevelése során? Ezek milyen nevelési célokban fejeződnek ki?
• Jól fogalmaztuk-e meg az iskola „küldetését”?
• Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei mennyire koherensek az iskola céljával, feladatával, ez mennyire tettenérhető a tartalmi szabályozásban? (pl. szocializáció, munkára nevelés, életvitel és gyakorlati ismeretek tantárgy tartalma, óraszáma, egészséges életmódra nevelés) Gyermekközpontúság – tanulóértékelés.
• Hogyan értelmezzük a nevelési módszereket és milyen gyakorlatot követünk? Hogyan fegyelmezünk?
• Az egyénre szabott képességfejlesztés elve, milyen módon jelenik meg pedagógiai tervezőmunkában? (fejlesztő programok készítése, egyéni továbbhaladás kezelése, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tevékenységek…)
• Mit vállalunk a hazaszeretetre, családi életre nevelés, a társadalmi szocializáció elősegítése érekében?
• Mit tükröz az iskola környezete és belső világa?
• Milyen a kapcsolatunk a volt tanítványainkkal?

A felsoroltakon kívül természetesen még számos kérdés megválaszolására kerülhet sor a nevelési program elkészítésekor. Az iskolának lehetősége van arra, hogy a programmódosítás során a számunkra hangsúlyos, az önmeghatározásukat segítő kérdésekre a bevezető részben kitérjen. Ennek a fejezetnek a szakszerű, igényes átdolgozása alapos és naprakész gyógypedagógiai, pedagógiai ismereteket igényel, amelyeket különböző továbbképzéseken, önképzéseken ismét magunkba kell szívni.

2. Helyi tanterv korrekciója

    A felülvizsgálathoz kapcsolódó megállapítások, feladatok:

• Az Irányelv módosított változata (kerettanterv) több kapaszkodót ad a NAT-hoz képest.
• A kerettantervi rendeletben megfogalmazott általános érvényű szabályozások a gyógypedagógia területére is vonatkoznak.
• A központi szabályozás mellett lehetőségek adódnak helyi sajátosságok, más elképzelések megjelenítésére, helyi döntések függvényeként.

Ezek a gyógypedagógia területén a következők:

- Létrehozunk-e integrált tantárgyakat?

- Hogyan használjuk fel a szabadon tervezhető órákat? Kerettantervi minimális óraszámok növelésére? Új, csak a mi iskolánkban oktatott tantárgy beépítésére, vagy tantervi modulokra fordítható időkeret növelésére?

- A modulok feldolgozása mi módon történik? Önálló tantárgyat szervezünk, vagy beépítjük valamelyik tantárgyba (pl. dráma tartalmát a magyar nyelv és irodalomba, a tánc tananyagát az ének zenébe…), ezzel a befogadó tantárgy óraszámát növeljük-e meg?

- Összevont osztályok esetében a közös és az osztott órák arányának meghatározása.

- A nevelőtestület dönti el, hogy él-e az Irányelvben meghatározott tananyag és követelmény átcsoportosításának lehetőségével. (Egymást követő páratlan és páros évfolyamok között.)

- Melyek lesznek azok a tanítási órák, melyek közül a tanuló választhat?

- Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció és rehabilitációs foglalkozások felhasználásának módjáról.

- A helyi tantervben lesz-e a kötelező tananyag mellett kiegészítő tananyag és differenciált követelményrendszer (optimum és minimum követelmények meghatározása).

• A helyi tanterv tartalmaz-e ajánlásokat. (pl. a módszertani tevékenységre, bibliográfiára, tanórán kívüli tevékenységekre…)

3. A pedagógiai program felülvizsgálatának projektje gyógypedagógiai intézményekben (ütemterv, munkafázis)

   

    a./ A pedagógiai program nevelési programjának értékelése, megfelelősségének vizsgálata, az iskolai önértékelés elkészítése:

           - értékelési módok meghatározása (kérdőív, beválási vizsgálatok külső szakértők bevonásával…),

            - az értékelésbe bevontak körének meghatározása,

            - munkacsoportok létrehozása, felelősök megjelölése,

            - döntés a tapasztalatok összegzésének „mikéntjéről”,

            - megfelelő határidők meghatározása

    b./ Törvényi szabályozás pedagógiai programra vonatkozó részének összegyűjtése, azok tanulmányozása.

4. Helyi tantervi korrekció

• Nevelési program felülvizsgálatának hatása a helyi tantervre, kipróbálás tapasztalatainak összegyűjtése.
• Az Irányelv módosított változatának megismerése, összevetése a helyi tantervvel. (Hol, miben és mennyit kell változtatni?)
• Tantárgyi rendszer, óraterv kialakítása, fontos helyi döntések meghozatala.
• Tantárgyi munkacsoportok létrehozása, munkaanyag készítése a helyi tantervi korrekcióhoz.
• Részanyagok véleményezése, vitája kisebb csoportokban.
• Az anyagok szerkesztése, elfogadtatása, fenntartói jóváhagyásra előkészítése.

Fontos alapelv, hogy a partnerekkel (fenntartó, szülői választmány) menet közben folyamatosan egyeztessünk.