Nagyné Csekei Zsuzsa
Megrendelői elvárások a szakértői munkával szemben
"A legnagyobb szolgálat amit a világnak adhatsz,
hogy felelősséget vállalsz magad, kapcsolataid
és környezeted iránt."
Swahpurna
A jelenlegi oktatáspolitika alapvető célkitűzései között szerepel az a szándék, hogy a minőségre való törekvés az ellenőrzés és az értékelés rendszerének kiépítésével járuljon hozzá a pedagógus pálya presztizsének javításához.
Az óvoda és iskolahasználók a versenyhelyzetben érdekérvényesítésük során fokozottabban igénylik - a tartalmi repertoár szélesítésén túl - a magas szintű minőség biztosítását.
A közoktatási rendszer intézményei - a demográfiai hullámvölgy hatására, a gyermekekért folyó versenyben - egyre inkább érvényesítik szakmai autonómiájukat. Az összehasonlíthatóság megteremtése és a döntéshozatal alátámasztása érdekében az ellenőrzések eredményei közös adatbankba kerülnek.
A Kormány 105/1999. (VII.6.) számú rendeletével a szakmai kérdések rendezésére új intézményi struktúrát hozott létre, az Országos Közoktatási és Vizsgaközpontot (a későbbiekben: OKÉV). Ezzel megteremtette az értékeléssel, ellenőrzéssel összefüggő hatósági feladatok ellátásának feltételeit. Az OKÉV egyik első feladata lesz, azoknak a standardoknak a meghatározása, amelyek mentén az egységes minőségfejlesztés, mérés- és értékelés megvalósítható.
1. Mit jelent az intézményi ellenőrzés?
Az intézményi ellenőrzés a fenntartó által kezdeményezett, valamint az OKÉV által koordinált ellenőrzéseket jelentik.
A minőségbiztosítás két szinten: intézményi (belső) és
fenntartói (külső);
az értékelés és ellenőrzés négy szinten: intézményi,
fenntartói,
regionális és
országos szinten folyhat.
A helyi önkormányzatok felelőssége a közoktatási intézmények működtetésében igen nagy. A közoktatási feladatellátásban résztvevők közötti feladatmegosztáshoz sajátos ellenőrzési, irányítási jogosultságok tartoznak. A többször módosított 1993. évi LXXIX. sz. törvény a közoktatásról meghatározza a feladatellátásért felelősök, illetve a feladat ellátásban közreműködők döntési és intézkedési jogosítványait, a hatásköröket, a joggyakorlás terjedelmét és korlátait.
ELLENŐRZÉS A
KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
|
Külső ellenőrzés
|
Belső ellenőrzés
|
|||
|
Szakmai |
Törvényességi |
Gazdálkodási |
Egyedi jogorvoslati |
Szakmai pedagógiai |
|
OM ágazati (stratégiai kérdésekben) |
Fenntartó |
Fenntartó |
Jegyző |
Intézményvezető |
|
Regionális (fejlesztési kérdésekben) |
Jegyző |
Polgármester (leadott hatáskörben) |
Közigazgatási Hivatal |
Munkaközösségek |
|
Fenntartói (eredményesség értékelése) |
Pedagógus kollegák (szaktanárok) |
|||
|
Intézményi (teljesítmény vizsgálata) |
||||
1.1. Pedagógiai szakmai ellenőrzés
A helyi önkormányzatok, az intézményfenntartók a közoktatás-szolgáltatás megszervezéséhez, illetve az ott folyó szakmai munka megismeréséhez segítséget kérhetnek a pedagógiai szakmai szolgáltató intézményektől és az országos szakértői névjegyzéken szereplő szakértőktől.
1.1. 1. Ágazati szintű ellenőrzés
Jelenleg az oktatási miniszter látja el a közoktatási ágazat irányítását. Feladatait a közoktatási törvény 92-95. §-ai tartalmazzák. Hatásköre kiterjed a közoktatási törvényben meghatározott valamennyi tevékenységre, függetlenül attól, hogy a tevékenységet milyen intézményben, szervezetben látják el, illetőleg ki az intézmény fenntartója. Szabályozza többek között az Országos szakértői névjegyzék és az Országos vizsgáztatási névjegyzékre történő felvétel eljárás kérdéseit.
Az intézményekben folyó pedagógiai munka, illetőleg az egyes pedagógusi teljesítmények ellenőrizhetőségének feltételeiről a kormányzat az Országos szakértői névjegyzék beiktatásával gondoskodott. Az intézmény vezetőjén kívül csak a névjegyzékben szereplők jogosultak szakmai ellenőrzésre.
1.1.2. Regionális szintű ellenőrzés
Az OKÉV 1999. szeptember 1-től hét -eurorégiókhoz igazodó - területi irodát állított fel. A tervek szerint segítségükkel látja el a nevelési oktatási intézmények szakmai munkájának minőségi fejlesztését, minőségellenőrzését és értékelését. Különösen a megye és a megyei jogú város közötti együttműködés fejlesztési kérdéseiben jelenthet kitörési pontot a regionális szintű ellenőrzések biztosítása.
1.1.3. Fenntartói szintű irányítói ellenőrzés
A közoktatási törvény 102. § (2) bekezdése tartalmazza a fenntartói értékeléssel és ellenőrzéssel kapcsolatos jogokat és kötelességeket.
102. §(2) A fenntartó
c) ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását és működésének törvényességét, a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatási intézményben ...
d) megbízza a közoktatási intézmény vezetőjét, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat;
e) jóváhagyja a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát, valamint a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, az általános művelődési központ pedagógiai-művelődési programját, jogszabályban meghatározott esetben munkatervét;
f) értékeli a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét".
Különösen jelentős a helyi igényfelmérésen alapuló oktatási kínálattervezés biztosítása.
Problémát okoz a központilag kidolgozott standard-ok hiánya, valamint az értékelést végzők szakmai akkreditációja.
1.1.4. Intézményi szintű ellenőrzés
Az iskola szervezeti és működési szabályzata rögzíti a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben ad segítséget a nevelési-oktatási intézményben folyó munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Ezen a szinten kell párbeszédet folytatni a szolgáltatást igénybevevőkkel, illetve itt történik az ellenőrzéshez elengedhetetlen alapkő letétele: az önértékelés.
1.2. Törvényességi ellenőrzés
A fenntartó ellenőrzi, hogy intézménye a vonatkozó jogszabályok szerint működik-e. Joga és kötelessége az intézményi működés egésze vonatkozásában garantálni a törvényességet. Többnyire a fenntartó dönti el a vizsgálat kezdeményezését, de bárki kezdeményezhet törvényességi ellenőrzést a fenntartónál. A mindenkori állapot törvényességének megítéléséhez szükséges viszonyítási alapok a miniszteri rendeletek és ennél magasabb szintű jogszabályok, illetve a közoktatási törvény és a helyi önkormányzat rendeletei.
A jegyzők és főjegyzők hatósági ellenőrzési joga a nem önkormányzati intézményfenntartók vonatkozásában is fennáll. A vizsgálataik során feltárt szabálytalanságok megszüntetésére hatékony intézkedéseket tehetnek.
1.3. A gazdálkodás ellenőrzése
A fenntartónak joga és szükség szerint kötelessége is megfelelő felkészültségű szakemberekkel megvizsgáltatni intézménye anyagi, tárgyi, szervezeti, személyi feltételeinek az állapotát, a gazdálkodás szabályszerűségét.
Ha az ellenőrzés keretében a pedagógiai célszerűségre is választ vár, akkor az ellenőrzés pedagógiai jellegűvé válik, ebben az esetben az ellenőrzésbe be kell vonnia az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértőt is.
1.4. Egyedi jogorvoslati eljárás
Eljárás kérelemre vagy hivatalból indítható. Tanügyi területen az elsőfokú hatósági jogkört az önkormányzat jegyzője vagy főjegyzője gyakorolja. A hibásnak minősülő döntést megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi. A jogorvoslati kérelemre hozott határozat ellen a bíróságnál vagy a Közigazgatási Hivatalnál jogorvoslati kérelmet terjeszthet elő az érdekelt. Államigazgatási eljárásban való közreműködésre kirendelhető a közoktatási szakértő. Ha a szakértő a kirendelést nem fogadja el, vagy a kirendelés módosítását kéri, öt munkanapon belül jeleznie kell ezt a kirendelőnek.
2. Az ellenőrzésre jogosultak köre
A jogszabály nem csak az ellenőrzésre jogosultak körének és az ellenőrizendő területeknek a meghatározására ad alkalmat. A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet megköveteli, hogy az ellenőrzések tervszerűek legyenek és mindenki által ismert formában follyanak le.
Nem közoktatás-specifikus ellenőrzés körében más főhatóságok is végezhetnek ellenőrzéseket, úgy mint az intézményi munka- és egészségvédelem, valamint költségvetés, gazdálkodás. Ezen ellenőrzések lefolytatására külön jogszabályok vonatkoznak
- • munkavédelmi hatósági ellenőrzések,
- • közegészségügyi hatósági ellenőrzések,
- • állami számvevőszéki ellenőrzések.
2.1. Ki lehet megrendelő?
107.§(8) Szakmai ellenőrzést - a költségek biztosítása mellett - indíthat
|
a) országos, térségi, megyei, fővárosi szinten a művelődési és közoktatási miniszter, szakképzés tekintetében a munkaügyi miniszter, illetve a szakképesítésért felelős miniszter az országos oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése vagy a célkitűzések megvalósulásának megismerése, b) az országos kisebbségi önkormányzat a nemzetiségi, etnikai nyelven folyó nevelés és oktatás helyzetének értékelése, c) intézményi szinten a fenntartó, a helyi oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése, vagy a célkitűzések megvalósulásának megismerése, illetve az egyes intézményekben végzett nevelő és oktató munka színvonalának értékelése, d) a közoktatási intézmény vezetője az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának értékelése, e) a közoktatási intézmény alkalmazottja saját munkájának értékelése céljából. |
2.2. Ki lehet szakértő?
A névjegyzékbe való felvétellel kapcsolatos pályázatról bírálóbizottság dönt. A szakértői munka minőségi elvei jelenleg kidolgozásra várnak.
Több szakember szerint az igazgató a felelőssége miatt nem biztosíthat semlegességet, ezért esetenként külső szakértő igénybevételét javasolják.
Jellemző a szakértői típusok alábbi csoportosítása:
generalista
aki több szakterület érintőpontjain globális hozzáértéssel felszínesen hozzáértő,
specialista
aki egy-egy részproblémakörben teljes mélységében képes elmélyült hozzáértéssel közelíteni,
diagnoszta
aki helyzetfeltárással, helyzetelemzéssel előkészítést végez a probléma megoldásához,
javaslattevő
aki a javaslatok megfogalmazásával a döntés felé segíti az ügyeket.
2.3. Ki nem lehet szakértő?
Adott ügyben nem lehet szakértő, aki az ügy tárgyilagos megítélésére nem képes, így különösen:
- az érintett közoktatási intézmény vezetője, ill. közeli hozzátartozója;
- az érintett közoktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban álló;
- az adott ügyben szaktanácsadóként közreműködő;
- a döntéshozatalban részt vevő.
2.4. Szakértői szakterületek
A 42/1999. (X.13.) OM. rendelet az Országos szakértői névjegyzékben az alábbi szakterületeket jelöli meg:
óvodai nevelés
általános iskola kezdő szakaszában folyó nevelő és oktató tevékenység,
napközis és tanulószobai foglalkozás,
kollégiumi nevelés és oktatás,
tantárgyi és tanszaki szakértők,
iskolai testnevelés és sport,
az egyes fogyatékosság típusainak megfelelő szakértők,
pedagógiai szakszolgálatok,
nemzeti, etnikai kisebbség nevelése, oktatása,
iskolai könyvtár,
felnőttoktatás módszertana,
pedagógiai értékelés,
tanügyigazgatás,
szakmai előkészítő, orientáció,
szakoktatás-igazgatás.
3. A szakmai ellenőrzés kritériumai
A közoktatási törvény védelmet nyújt az ötletszerű, váratlan és megalapozatlan ellenőrzések zavaró hatásaival szemben. A 107. § pontosan szabályozza az ellenőrzés menetét.
|
|
107. § (1) A közoktatási intézmény szakmai ellenőrzésében - a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel - az vehet részt, aki szerepel az Országos szakértői névjegyzékben. (2) Ha a szakmai ellenőrzés nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén, illetve nemzeti, etnikai kisebbség és magyar nyelven nevelő és oktató intézményben folyik a) az ellenőrzést a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvét beszélő szakértő vezetheti, ha nincsen ilyen szakértő, a vizsgálatot nemzeti, etnikai kisebbség nyelvét beszélő pedagógus bevonásával kell végezni; b) a szakmai ellenőrzésről értesíteni kell az országos kisebbségi önkormányzatot, amelyik az e törvény 101. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feltétellel rendelkező képviselőjével - akkor is, ha az nem szerepel az Országos szakértői névjegyzékben - részt vehet a szakmai ellenőrzésben. (3) A szakmai ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal az ellenőrzés vezetőjének egyeztetnie kell a közoktatási intézmény vezetőjével és azzal, aki az ellenőrzést kezdeményezte, a szakmai ellenőrzés időtartamát, formáját, módszereit, az ellenőrzés időpontját, továbbá, hogy az érdekeltek milyen módon nyilváníthatnak véleményt az ellenőrzés megállapításairól. (4) A szakmai ellenőrzés megállapításait megkapja az, akit az ellenőrzés érintett, továbbá az, akinek a kezdeményezésére az ellenőrzés indult. Ha az óvodában, iskolában az óvodai nevelés, iskolai oktatás nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén, illetve nemzeti, etnikai kisebbségi és magyar nyelven folyik, a szakmai ellenőrzés megállapításait meg kell küldeni az érdekelt helyi kisebbségi önkormányzatnak, valamint az országos kisebbségi önkormányzatnak. A szakmai ellenőrzés szabályait a személyiségvédelemre vonatkozó jogszabályok megtartásával kell nyilvánosságra hozni. (5) Az, aki az ellenőrzés megállapításaival nem ért egyet, másik szakmai ellenőrzés keretében kérheti annak felülvizsgálatát. (6) Az értékelés eredményeképpen a fenntartó - ha az intézkedésre nem ő jogosult - megfelelő határidő biztosítása mellett felhívja a közoktatási intézmény vezetőjét, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg. (7) A pedagógiai értékelő tevékenység eredményeit nyilvánosságra kell hozni.
|
Információik az érintett intézményekre, a megrendelőkre, és az ellenőrzésben érintettekre korlátozódik és nem csatlakoznak a központi ágazati irányítás stratégiai jellegű információs rendszerébe.
4. A szakértő személyével szembeni elvárások
Célszerű abból az alapállásból kiindulni, hogy a szakértőnek a közoktatási intézményben nincs döntési, intézkedési jogköre. A szakértővel szemben elvárás, hogy írásban és szóban kifejezően tömören kommunikáljon, aktív információ kibocsátó legyen. Előadásaiban hozzászólásai alkalmával törekedjen konstruktív és hasznos információcserére.
4.1. Legfontosabb elvárások:
* legyen preventív, szummatív, orientatív
* jellemezze az adatvédelmi törvény 3. §- ában meghatározottak betartása;
* az összeférhetőség szabályainak biztosítása;
* kiváló szakmai-, emberi tulajdonságok;
* erkölcsi feddhetetlenség;
* megfelelő személyiségjegyek (A szakértő nem vehető meg!);
* objektivitás, -az elfogulatlanság megőrzése;
* a minőség követelményének érvényesítése, -öncélúság elkerülése;
* a megállapításokért vállaljon hosszú távú (2-3 év) felelősséget;
* a mérés követelményeinek való megfelelés (diagnosztikus, formatív, szummatív)
* standard mérőeszközök használata;
* kutatásmódszertani követelmények érvényesítése
(statisztikai módszerek, reprezentativitás, mintavétel szabályai, stb...)
* tisztaság, korrektség, nyíltság érvényesítése az ellenőrzés tartalmában és módszerében;
* kooperatív képesség, megfelelő interakció;
* legyen kommutatív és konzultatív
* ideológiától és politikától mentesen viselkedjen;
* törekedjen a hatalommentes párbeszédre;
* toleranciára;
* kerülje a prekoncepció „gyártását”.
A felsorolás nem rangsort jelent, hiszen mindenek elé kívánkozna, hogy a szakérő csak olyan munkát vállaljon el, amire speciálisan felkészült.
A felsoroltakon túl tiszta helyzetet kell teremtenie a szakértői munka elvállalásakor, mivel a szakértőknek nincs háttérintézménye. A munkahelyén a szakértő is beosztott. Saját munkáltatójával a szabadidő biztosításához egyeztetnie kell. Tudatában kell lennie, hogy megbízás esetén közoktatásirányítóként lép fel, mert munkájával az ellenőrzésre jogosult szerveket szolgálja.
4.2. Az ellenőrzést végző szakértő jogosultságai
Megbízása idején jogosult a szakértő
* betekinteni az ellenőrzött intézmény dokumentumaiba;
* a megállapítások bizonyítására másolatot kérhet;
* az intézmény teljes területén akadálytalanul végezheti munkáját;
* a vizsgált témában tájékoztatást kérni az intézmény vezetőjétől;
Az ellenőrzést végző szakértő kötelezettségei
* az ellenőrzés megkezdése előtt hét nappal egyeztetési kötelezettsége van;
* a szakértői feladat ellátására vonatkozó felkérését és szakértői igazolványát a helyszínen be kell mutatnia;
* a felkérésben megjelölt ellenőrzési szempontsort a vizsgálat közben önkényesen nem terjesztheti ki másra is;
* az ellenőrzéssel nem akadályozhatja az intézményben folyó munkát;
* köteles visszautasítani a felkínált kedvezményeket;
* az ellenőrzés eredményét határidőre a megbízó rendelkezésére kell bocsátania;
* kész dokumentum véleményezésekor a feltárt hibát vagy hiányosságot önkényesen nem korrigálhatja, ill. pótolhatja a megbízó tudta nélkül;
* ha kell és lehet, szakvéleményében megállapítja a mulasztásért felelős személyek felelősségét;
* szakértői tevékenységéről nyilvántartást vezet.
5. Eljárási szabályok
Szakmai ellenőrzés megtartására a fenntartó - a közoktatási törvény 104.§ (4) a) pontjában biztosított jogkörében eljárva - felkérése alapján kerülhet sor. Az intézmény vezetőjének közreműködése az eljárási szabályok betartása mellett kérhető.
5.1. Az ellenőrzés ciklusának folyamata
Mielőtt a fenntartó szakértői felkérést ad adott témában egy tényfeltáró helyzetelemzést készít. Az abból levonható konklúziók, tézisek alapján megfogalmazza az ellenőrzési célokat. A fenntartót képviselő közgyűlés vagy szakbizottság által jóváhagyott ellenőrzési terv alapján ellenőrzési programot készít. A szakértői felkérést követően kerülhet sor a konkrét ellenőrzés bonyolítására. Az elkészített szakértői vélemény alapján kezdődhet adott téma ellenőrzése, értékelése.
A folyamatos változások a ciklus ismétlődését vonják magukkal.
5.2. Felkészülés a vizsgálatra
A szakértői felkérésben megfogalmazott kérdések és a mellé csatolt dokumentumok részletes elemzése teszi ki a konkrét ellenőrzés közel egyharmad részét. A jól átgondolt előkészítés az ellenőrzés bonyolítása alatt, majd a vélemény megformálásakor is kamatozik. A választott módszerek (kérdőívek, tesztek, statisztikai mutatók, összehasonlítások, interjúk, dokumentumelemzések) és a vizsgálat menetének megszervezése a helyszíni ellenőrzést segítik.
A megbízó rendszerint rövid határidőt tud csak biztosítani a munkához, ezért jól bevált a vizsgálat megkezdése előtt kulcseseménytervben rögzíteni a határidőket. Különösen hasznos ennek alkalmazása szakértői team feladat felosztása esetében.
Ugyancsak hosszú időt vesz el az ellenőrzés során a következtetések, javaslatok megfogalmazása.
5.3. Mit tartalmazzon a felkérés?
A felkérésben meg kell határozni a feladatellátásával összefüggő kérdéseket, így különösen:
- a) a szakértő nevét, szakterületét, azokat a feladatokat, amelyeket el kell végeznie,
- b) azokat a kérdéseket, amelyekre választ kell adnia,
- c) a szakértő részére átadott iratokat, az átadás időpontját,
- d) a szakvélemény elkészítésének időpontját,
- e) minden olyan szükséges tényt, adatot és tájékoztatást, amely a feladat ellátásához szükséges,
- f) a szakértői tevékenységért járó ellenszolgáltatás megállapítására vonatkozó feltételeket, kikötéseket.
A fentieken kívül természetesen a felkérésbe (szerződésbe) a felek bármilyen kikötést felvehetnek, amiben közösen megegyeznek.
Például a felkérésben meghatározható a szakvélemény terjedelme.
A kötelezettségvállalások pontos körülírásánál nem szabad takarékoskodni a hellyel és a papírral. A formanyomtatvány használatából sok probléma származhat. Célkötelemes szerződés esetén a szakértésért járó ellenszolgáltatás feltételei kizárhatják a szakértői munka díjazását. Ha a teljesített szolgáltatás nem felel meg a kötelezettségvállalásnak, akkor szerződésszegésről, vagyis hibás teljesítésről beszélünk. Ez történetesen azt is jelentheti, hogy alkalmasabb szakértő felkérése esetén lett volna eredmény. Szerződésszegésnek minősül a határidő be nem tartása is, ami szintén a szakértői díj átutalását kérdőjelezheti meg.
A szerződésben célszerű rendelkezi az esetleges jogvita elintézésének módjáról és helyéről. Kellemetlenség származhat abból is, ha a választott bíróság a szakértő illetékességi területétől több száz kilométerre van.
Több szakértő felkérése esetén fontos írásban rögzíteni, melyik szakértő milyen feladatot lát el. Ki lesz, aki egységes szerkezetbe foglalja a jelentést.
5.4. Mit tartalmazzon az ellenőrzési szempontsor?
Valamennyi intézményfenntartó számtalan szempontsort készített a nevelési, ill. pedagógiai programok szakértői véleményeztetéséhez. Ugyanezt tette Debrecen Megyei Jogú Város hivatala is 39 óvodai, 36 általános iskolai, 3 gyógypedagógiai, 22 középiskolai és 6 kollégiumi program jóváhagyásakor.
A fenntartói ellenőrzések gyakorlati megvalósításának bemutatására példaként álljon itt az Oktatási Osztálya által 1999-ben 25 vezetői pályáztatási eljárás alá eső oktatási intézményekben végeztetett vezetői munka eredményességének mérésére készült szempontsor.
A szakértői ellenőrzés tematikája és az intézményi dokumentumok egy személyes egyeztetés alkalmával - a megbízási szerződések megkötésekor kerültek átadásra.
|
Az ellenőrzés témája: - az intézményvezető munkájának értékelése; - a vezetői program használati értékének vizsgálata; - a vezető munkájának hatékonysága az ötéves vezetői program tükrében.
Elemzésre kerülnek: - az intézmény írásos dokumentumai; (a működést meghatározó szabályzatok, a foglalkozási, ill. pedagógiai program;) - az intézményvezető önértékelése; - az 1994-1999 közötti és az új vezetői program.
Az ellenőrzés módszere: - a vezetői munka dokumentumainak elemzése; - statisztikai mutatók elemzése; - kérdőíves felmérés; - célzott interjú; - személyes tapasztalatszerzés.
A szakmai ellenőrzés időtartama: 1999. március 1. és március 23. között.
Az összegző jegyzőkönyv elkészítésének határideje: 1999. április 6.
Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási Osztályára a szakmai ellenőrzés utolsó napjától számított 8 munkanapon belül kellett benyújtani az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jelentést. A vezetői munka értékelését tartalmazó dokumentumot az érdekeltek megismerhették és arról véleményt mondhattak. |
5.5. Mennyit fizet a megrendelő?
A szakértői véleményhez jegyzéket kell csatolni, amelyben a szakértőnek részleteznie kell a szakértői tevékenységet és a ráfordított időt, továbbá a munkadíj és költségtérítés megállapítását befolyásoló minden adatot.
A 42/1999.(X.13.) OM rendelet értelmében
|
8.§ (3) A munkadíj a szakértői vélemény elkészítése évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) a) húsz-harminc százaléka, a szakvélemény szóbeli ismertetése esetén, b) harminc-ötven százaléka, kész dokumentum véleményezésekor, elektronikus és nyomtatott anyag esetén szerzői ívenként, a hang és képi ismerethordozón található dokumentum esetén százhúsz perc hosszúságú rész után, c) százötven-kettőszázötven százaléka, önálló munkaként elkészített szakvélemény esetén, szerzői ívenként. |
További apróbb kedvezményeket, költségelszámolásokat tesz lehetővé a rendelet. (1999-ben a minimálbér 22.500 forint.)
Összességében a szakértői munka teljes embert kíván. A sokévi tapasztalat, az innovatív tevékenység és a teljes elhivatottság elengedhetetlen e feladathoz. Elmondható, hogy "Fáradozásunk legnagyobb jutalma nem az amit kapunk érte, hanem amivé válunk általa."
A szakértői tevékenység értéke nem mérhető szerzői ívekkel (kg-mal), a munka eredményességét az élet igazolja vissza: a jövő nemzedékén mérhető a ma munkájának hatékonysága.
