Kovács Istvánné

A megrendelői elvárásoknak való megfelelés szakértői szemmel

 

1. A szakértővé válás folyamata

A 42/ 1999. (X.13) OM rendelet szerint szakértő lehet az a pedagógus, aki pályázat útján felvételt nyert az Országos szakértői névjegyzékbe.

Ez azonban csak egyfajta jogosítvány arra, hogy a névjegyzékben meghatározott intézménytípusban vagy intézménytípusokban ellenőrzést végezhessen a szakterületének megfelelő témában.

A jogosultság önmagában kevés, csak akkor kerül szakértői szerepbe a pedagógus, ha megbízást kap pedagógiai – szakmai ellenőrzésre.

Ehhez elsősorban önmagát kell menedzselnie, pl.: elérhetőségi adatokat tartalmazó névjegykártyákkal, menedzser típusú bemutatkozó levelekkel, amelyeket megküldhet a környező települések fenntartóinak. Publikációs jegyzékeivel, referenciáival.

Fontos a jó kapcsolatteremtő és megtartó képesség. Ismernie kell az azonos vagy más szakterületen dolgozó szakértő kollégáit.(Team munka.) Célszerű csatlakoznia valamilyen szintű szakértői szervezethez.

(Közoktatási Szakértők Egyesülete, Debrecenben SULISZERVIZ Oktatási és  Szakértői Iroda)

Az önmenedzselés mellett fontos, hogy tudjuk, kitől és milyen jellegű megbízatásokra számíthatunk?

 

 

A megrendelők között sajátos helyet és szerepet töltenek be az intézményfenntartók, hiszen a közoktatási törvény is előír számukra olyan területeket, ahol kötelező a szakértők alkalmazása. (Pl.: intézmények átszervezése, új szak indítása, új szervezet kialakítása stb.)

Egyre több fenntartó kéri szakértők közreműködését igazgatói pályázatok elbírálásakor, a szakmai munka egészének, vagy egy részének (pl.: nyelvoktatás) a nevelés-oktatás hatékonyságának vizsgálatakor.

Szakértői tevékenységem során önállóan vezetői pályázatok, pedagógiai programok véleményezésében vettem részt. Egy négy fős team tagjaként pedig részese voltam a Debreceni Megyei Jogú Város által - az újrapályázó vezetők munkájának értékelésére és  vezetői pályázatok véleményezésére – felkért csoportnak. (A csoport tagjai voltak: Kálmán Antalné a team vezetője, Dr. Józsáné Pápai Ilona, Kovács Istvánné és Oláh Imréné.) Gyakorlati példáimat elsősorban ebből a legutóbb végzett feladatból merítem.

Nem szakértőként, az oktatási és művelődési bizottság tagjaként részt vettem saját településünk intézménystruktúrájának átalakításában, ahol együtt dolgoztunk a külső szakértőkkel.

Szakértők lettünk. Szerephez jutottunk. Feladatot kaptunk. A feladatvégzés előtt választ kell adnunk a következő kérdésre:

2. Hogyan felelhetünk meg a megrendelő részéről megfogalmazott elvárásoknak?

 

A kérdésre nagyon röviden és tömören lehet válaszolni.

 

Úgy, hogy a szakértői munkánk során alkalmazott módszereinket és eszközeinket a felvállalt feladattal koherens módon választjuk meg.

Előadásomban ezeket a módszereket és eszközöket igyekszem bemutatni, természetesen a teljesség igénye nélkül. Elsősorban azokat részletezem, amelyeket a már említett vizsgálat során legutóbb csoporttársaimmal alkalmaztunk.

 

• A felkészülés során alkalmazott módszerek és eszközök

 

A felkészülés legfontosabb eleme a vizsgált témához és az intézményhez kapcsolódó dokumentumok  áttekintése.

Ezek a dokumentumok pl.:

® Törvények, rendeletek, tantervek, országos adatok

® Alapító Okirat

® Szervezeti és Működési Szabályzat

® Pedagógiai program

® Munkaterv

® Iskolai beszámolók, mérések eredményei stb.

 

A dokumentumelemzés során vigyázni kell arra, hogy a szakértő szakmai szempontból és ne törvényességi szempontból vizsgálja a megadott dokumentumokat.

A dokumentumelemzés alkalmas adatok összegyűjtésére, következtetések megalapozására, levonására.

Előnye, hogy úgy szerezhetünk ezáltal információkat, hogy nem zavarjuk vele a pedagógiai folyamatokat.

A dokumentumelemzés természetesen önmagában nem alkalmazható annak statikussága , mozaikszerűsége és személytelensége miatt.

Hátránya, hogy a szakértő hozzáértésén múlik, hogy mennyire tudja kiemelni, értelmezni, megragadni a vizsgálandó problémához kapcsolódó dokumentumrészeket. 

Más empirikus módszerekkel együtt alkalmazható hatékonyan.

 

 

A már említett – Debrecen várostól kapott – megbízásunk során két részre bontottuk a felvállalt feladatot.

Az első részben értékeltük az újrapályázó vezetők ötéves irányító tevékenységét. A második részben a beadott vezetői pályázatokat véleményeztük.

A felkészülés szakaszában a dokumentumok áttanulmányozásán túlmenően az 1.sz. mellékletben szereplő Önértékelő lapot juttattunk el – a fenntartó segítségével - minden vezetőnek. Az erre adott válaszokat szintén dokumentumként kezeltük és dolgoztuk fel a felkészülés szakaszában.

2.2. Konzultáció

A dokumentumelemzést követően, - amikor a szakértő már kellő ismerettel rendelkezik az intézményben folyó nevelő-oktató tevékenységről – elengedhetetlen a személyes találkozó az intézmény vezetőivel, a vizsgálatban érintett közösségek képviselőivel.

Alapvető cél, hogy megnyerjük az igazgatót és a nevelőtestületet a vizsgálatban való együttműködésre.

Fontos, hogy tudják mi a célja az ellenőrzésnek, a vizsgálatnak.

A személyes találkozó során tesszük fel azokat a kérdéseket, amelyekre a dokumentumok elemzése során nem kaptunk választ, vagy a vizsgálat további folytatásához elengedhetetlenül szükségesek.

 

A konzultációra is fel kell készülni. Ennek egyik formája lehet a 2.sz. mellékletben közölt strukturált kérdéssor összeállítása, strukturált interjú készítése.

Ennek a módszernek az előnye, hogy a kikérdezési, beszélgetési, konzultációs szituációt az előre összeállított kérdéssorral szabályozni tudjuk.

Akkor célszerű alkalmazni, ha pontosan tudjuk mit akarunk tudni.

Mire kell figyelni a kérdések összeállításakor?

• Egyszerű legyen a megfogalmazás.
• Egyértelműek legyenek a kérdések.
• Konkrétak legyenek a kérdések.
• Ne legyenek sugalmazóak, befolyásoló jellegűek.
• Előre kerüljenek az érdeklődést felkeltő kérdések, közepére a tartalmi szempontból a legfontosabb kérdések, a végére a demográfiai jellegű kérdések.
• A kérdések közé beiktathatunk egyéb segédeszközöket, pl.: értékskálákat is.
• Nyitott és zárt kérdéseket egyaránt alkalmazhatunk a kérdéssorban. (A sok nyitott kérdés jobban motiválja a kérdezettet, de feldolgozása nagyobb nehézséget okoz. A sok zárt kérdés pedig az sugallhatja, hogy belefolytjuk a szót az interjúalanyunkba. Nem vagyunk igazán kíváncsiak a véleményére. A feldolgozás ebben az esetben kétségtelenül könnyebb és egyszerűbb.) Megfelelő arányra kell törekedni.
• A rögzítés módját a kérdések típusa dönti el. Zárt kérdésnél aláhúzás, karikázás, míg nyitott kérdésnél jegyzetelés, magnófelvétel is alkalmazható.

2.3. Tényfeltárás, a vizsgálat elvégzése

A tényfeltáró szakaszban alkalmazott vizsgálati módszerek és eszközök teljes mértékben a felvállalt feladat által determináltak.

 

Milyen vizsgálati módszerek közül választhatunk ebben a szakaszban?

Alkalmazhatunk további dokumentumelemzést, megfigyelést, szóbeli vagy írásbeli kikérdezést, szociometriai módszereket, pszichológiai és tudásszintmérő teszteket.

2.3.1. Megfigyelés

A megfigyeléssel szemben támasztott követelmények:

® céltudatosság

® tervszerűség

® objektivitás

A megfigyelést elő kell készíteni, le kell bonyolítani rögzíteni és elemezni kell.

A megfigyelés irányulhat személyek nyilatkozataira, különböző természetes helyzetekre, kommunikációs stílusra, érzelmi eszköztárra, társas interakciókra, alkalmazott módszerek hatásaira, kortárscsoportok hatásaira.

A megfigyelés során nehézséget okozhat és időigényes az adatok rögzítése. A rögzítés történhet napló vagy jegyzőkönyvfelvétellel.

Naplót készítünk, ha  hosszabb idejű megfigyelést végzünk és minden lényeges változást rögzítünk.

A jegyzőkönyv lehet teljes vagy szelektív. A teljes jegyzőkönyvben verbális és a nem verbális megnyilatkozások egésze rögzítésre kerül. A szelektív jegyzőkönyvben a vizsgálat szempontjából lényeges elemek kerülnek rögzítésre.

2.3.2. Szóbeli vagy írásbeli kikérdezés

A tényfeltárás szakaszában egyaránt alkalmazható mindkét eljárás.

Az írásbeli kikérdezés során kérdőíveket, attitűd skálákat, időmérleget egyaránt alkalmazhatunk.

Kérdőíves felmérés:

Előnye, hogy gyorsan és nagy mennyiségű adatokat lehet vele gyűjteni. Látszólag objektív. Használhatunk a szakirodalomban fellelhető vagy saját készítésű kérdőíveket vagy más intézményekben már használt, kipróbált eszközöket.

Ha saját készítésű kérdőíveket használunk figyelni kell a kérdőívek szerkesztésére.

® Be kell vezetni a kérdéssort.

® Kellő számú kérdést kell, hogy tartalmazzon.

® Nyitott és zárt kérdéseket egyaránt alkalmazzunk.

® Biztosítható legyen a válaszok kiértékelése.

® Ne sugalljon választ a feltett kérdés.

® Ki kell próbálni.

A kérdőíves kikérdezésnél meg kell határozni a mintavétel módját. Teljes körű, reprezentatív vagy véletlenszerű mintavételt alkalmazzunk. Fontos szempont, hogy elegendő számú minta álljon rendelkezésünkre az általánosítások, következtetések megfogalmazásához.

Az említett vizsgálatunk során az írásbeli kérdőíves kikérdezést kiterjesztettük:

• a nevelőtestületre (elégedettségi vizsgálattal), teljes körű mintavétellel,
• a tanulókra (elégedettségi vizsgálat), 8.osztályok teljes körű mintavétel,
• szülőkre (elégedettségi vizsgálat), 4.és 8.osztályos tanulók szülei, teljes körű mintavétel.

(Az alkalmazott kérdőíveket a 3.sz. melléklet tartalmazza.)

A kérdőívek kitöltésére megfelelő környezetet kell biztosítani és elegendő idő kell, hogy rendelkezésre álljon.

A feldolgozás statisztikai módszerekkel történik. Az eredményeket mennyiségi és minőségi elemzéssel rögzítjük.

Attitűdvizsgálat:

Olyan kérdőív, amelyen különböző kijelentések tartalmával kapcsolatban fejezik ki érzéseiket a kikérdezettek. Az ilyen típusú kérdőívekhez attitűdskálák kapcsolódnak.

Időmérleg alkalmazása:

Adatokat kapunk az időmérleg segítségével a megkérdezettek tevékenységéről, vagy annak egy szeletéről időpontokhoz, időtartamhoz, időarányokhoz viszonyítva.

Van teljességre törő időmérleg (társadalmilag kötött idő, élettani szükséglet, szabadidő) vagy valamelyik részterületen teljességre törő időmérleg és kvázi időmérleg.

(Alkalmazására lehetőség lett volna az általunk végzett vizsgálat során is. Pl.: vezetői munkájának hányad részében foglalkozik ellenőrzéssel, személyzeti feladatok ellátásával, gazdasági problémák megoldásával, pályázatírással, stb.)

2.3.3. Szociometriai módszerek

A szociometriai módszer az egyén társas kapcsolatainak feltárására alkalmas, ezen keresztül lehetőséget nyújt a közösség vagy csoport sajátosságainak vizsgálatára. Az adatfelvétel során választási kritériumokat fogalmazunk meg.

A rokonszenv választások alapján különböző preferációkat tartalmazó táblázatokat készítünk, amelyek alkalmasak az egyén közösségben elfoglalt helyének, szerepének kimutatására.

Időigényes, érzelmi állapotok feltérképezését eredményezi. A szakértői munka területéről ma még nehéz lenne példákat sorolni.

Kisebbségi önkormányzatok fordulhatnak hozzánk olyan jellegű vizsgálati feladatokkal, hogy vizsgáljuk meg a cigány gyerekek osztályban elfoglalt helyét. (Beszélhetünk-e diszkriminálásról?)

2.3.4. Pszichológiai tesztek

Fajtái:

• intelligencia tesztek,
• kreativitás tesztek,
• egyes képességeket vizsgáló tesztek,
• személyiségtesztek.

Alkalmazásuk, különösen a feldolgozásuk és kiértékelésük pszichológiai szaktudást igényel.

2.3.4. Tudásszint mérő tesztek

Leggyakrabban előforduló pedagógiai vizsgálat a tudásszintmérés.

A tudásszintmérő tesztek fajtái:

• standardizált tesztek (hivatásos tesztkészítők állítják össze, kipróbált, összehasonlítási adatokat tartalmaznak),
• önmagunk által összeállított tesztek (szűk körben használjuk).

Más csoportosítás szerint:

• tulajdonság-tesztek (Jövőre irányuló funkciójuk van. Mi várható el az adott tulajdonságokkal rendelkező tanulóktól?)
• teljesítménytesztek (A múltban elsajátított tudást mérik.)

Bármilyen módszereket és eszközöket használunk, a változatosság nem ad mentességet a szakmai, etikai követelmények alól.

2.4. Elemzés és értékelés

Az elemzés és értékelés során a vizsgálati céloknak megfelelően összegezzük, elemezzük és értékeljük a feltárt adatokat, tapasztalatainkat!

Az elemzés és értékelés módszerei az általános pedagógiai módszerekkel azonosak.

Alkalmazhatunk:

• mennyiségi és
• minőségi elemzéseket.

A szakértői munkának ez a legidőigényesebb és a legfelelősségteljesebb szakasza.

Követelmények:

• tárgy- és tényszerűség,
• objektivitásra törekvés,
• ok-okozati összefüggések ábrázolása.

Segítheti munkánkat, ha az adatfeldolgozás előtt szempontsorban rögzítjük, hogy milyen elvárásoknak szeretnénk megfelelni. Mi a célunk az összegzés elkészítésével?

(Ilyen szempontsort tartalmaz a 4.sz. melléklet.)

• Írásos jelentés

Szakirodalom rögzíti a tartalmi és formai követelményeit. Felépítése ennek megfelelően következők szerint alakulhat:

• Összefoglalás. Külön lapon összegezzük a vizsgálat kiemelhető és általánosítható tapasztalatit. Röviden és tömören kell választ adnunk azokra a kérdésekre, amelyekre a megrendelő választ vár a szakértőtől.
• Tartalomjegyzék.
• A probléma hátterének ismertetése: Az ellenőrzés céljával összefüggő háttértényezők bemutatása.
• A probléma leírása, a tények ismertetése. Ez a helyzetelemzés. Mi volt a múltban? Mi van most? Mi lehet a megoldás?
• Az ellenőrzés céljának megfogalmazása.
• Az alkalmazott módszerek, eszközök részletes bemutatása.
• A problémák elemzése.
• Magyarázatok, következtetések.
• Megoldási javaslatok, alternatívák.
• Mellékletek.

3. Összegzés

A pedagógus szakértői szerepében ellenőrző értékelő feladatot kap és vállal.

A fenntartói elvárásoknak akkor tud megfelelni, ha feladatát körültekintően változatos módszerekkel és eszközökkel, a szakmai és az etikai követelmények betartásával oldja meg.

Úgy kell elvégezni a rábízott vizsgálatot, hogy ne kerüljön sor arra, hogy az ellenőrzött a vizsgálat kontrollvizsgálatát kérje.

Mikor felelünk meg a fenntartói elvárásoknak?

Ha olyanok vagyunk, mint a jó bíró.

„A jó bírónak érzéke van a bonyolult helyzetekben kiválogatni a különböző jellemzőkből az értékeseket; Tudja mit kell elhagynia mint jelentéktelent; mit kell megtartania, mert az hozzájárul a végeredményhez; és mit kell hangsúlyozni mint a probléma megoldásának kulcsát.”  

(Dewey: Hogyan gondolkodjunk?)