Kapcsáné Németi Júlia

Fogyatékos tanulók iskoláinak tankönyvhelyzete, fejlesztési elképzelések

 

Jelen tanulmány egy kérdőíves felmérés részanyaga. Az itt közölt adatok a kérdőív egészéből kiragadva orientáló jelleggel bírnak.

1999. elején az Oktatási Minisztérium a fogyatékos tanulók tankönyvhelyzetének ismeretében kezdeményezte a terület tankönyveinek felülvizsgálatát tartalmi, könyvészeti, az alkalmazott tudományos ismereteknek való megfelelés, valamint élettani és életkori sajátosságok szempontjából.

Erre a munkára szakértői bizottság alakult. Első lépésben az értelmi fogyatékos tanulók tankönyveinek vizsgálata történt meg. Minden tankönyvet két szakértő véleményezett, majd konszenzusra jutottak az egyes tankönyvekre vonatkozóan, abban a tekintetben, hogy azok továbbra is használhatók-e, avagy milyen mértékű változtatást igényelnek.

Ezt követően és a szakértői vélemények birtokában a fogyatékos tankönyvek mindegyike a tankönyvvé nyilvánítási eljárás folyamatába került a központi tankönyvtámogatás miatt.

A tankönyvvé nyilvánítás folyamatának megfelelően a két szakértő véleményének birtokában egy tankönyvreferens is megvizsgálta a könyveket.

Így egy-egy könyvről  két szakértői és egy referensi vélemény állt rendelkezésre, majd ezek birtokában az Országos Köznevelési Tanács Tankönyvbizottsága négy bizottsági ülésen tárgyalta a fogyatékos tanulók tankönyveit. Minden egyes tankönyvre vonatkozóan határozati javaslatot tett a Miniszter Úrnak, aki a javaslatokkal egyetértve, azokat eljutatta a tankönyvkiadóknak.

Ezzel a folyamattal egyidőben az Oktatási Minisztérium Tankönyv-és Taneszközirodája egy kérdőíves felmérést végzett. Fogyatékos tanulók általános iskolákban tanító pedagógusokat kérdeztünk meg a terület tankönyv ellátásának helyzetéről és az Irányelvek hatásairól az iskola tartalmi munkáját illetően.

A kérdőív címe:

Az Irányelvek hatása a fogyatékos tanulók iskoláinak tartalmi munkájára, összefüggésben a terület tankönyvellátásának helyzetével.

Szeretnénk megköszönni azoknak a kollégáknak a munkáját, akik kitöltötték és visszaküldték a kérdőíveket, valamint a megyei Pedagógiai Intézeteknek és gyógypedagógiai szaktanácsadóknak a közreműködését, akik révén ezek eljutottak az iskolákba.

A kérdőív témájának aktualitását, több tényező is alátámasztja:

• A közoktatás tartalmi modernizációjának elemeként – jelenleg is- a NAT és a fogyatékos gyerekek iskoláiban a „Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve” jelöli ki az iskolában elsajátítható tudást és a kialakítandó képességeket.
• Az Irányelvek több ponton meghatározza azokat az elemeket, amelyek a fogyatékos tanulók iskoláiban a tartalmi munka irányítói.
• 1998 őszén megtörtént a NAT bevezetésének felülvizsgálata. Képet kaptunk az általános iskolákban történt változásokról. Ez azonban a fogyatékos tanulók iskolatípusaiban mindössze tájékozódási pontként szolgált.
• A NAT és az Irányelvek bevezetésében új műveltségi területek, tantárgyak jelentek meg, átrendeződtek a tananyagok, a tanítási tartalom is szemléletbeli átalakuláson megy keresztül.

Ehhez minőségében és tartalmában is megújult tanítási segédletekre, tankönyvekre van szükség.

Az eddig vázolt főbb csomópontok új problémaköröket határoztak meg.

A kérdőív megalkotásakor a következő feltevésekkel éltünk:

• A NAT és az Irányelvek bevezetése a fogyatékos tanulók iskolájának döntő többségében megtörtént.
• Ezt a változást az iskolák akarták és a tartalmi modernizációnak aktív részesei voltak.
• A bekövetkezett változások felgyorsították azt az ugyancsak változtatásra szoruló igényt, amely a fogyatékos tanulók tankönyvi ellátására vonatkozik. Az ebben az iskolatípusban használatos tankönyvek nagy része elavult, nem vagy egyre kevésbé felelnek meg a korszerű tartalmi követelményeknek.

Módszerek, eszközök:

A vizsgálatot, a fogyatékos tanulókat nevelő – oktató intézmények körében végeztük a megyei Pedagógiai Intézetek és gyógypedagógiai szaktanácsadók segítségével, közreműködésével.

A kérdőívben pedagógusokat kérdeztünk meg arra vonatkozóan, hogy a NAT és az Irányelvek bevezetése milyen új feladatokat igényelt, és a jelenleg használatos tankönyvek mennyiben felelnek meg az új tartalmi igényeknek.

Vizsgálatunkhoz a rétegzett mintavételt alkalmaztuk, azaz a populáció egyes rétegeiből az arányoknak megfelelő képviseletre törekedtünk.

Azt kértük a Megyei Pedagógiai Intézetektől és a közreműködő szaktanácsadóktól, hogy a kérdőívek kiosztása során a kérdőívet kitöltők képezzék le a fogyatékos intézmények típusait. A kérdőívet kitöltő pedagógusok között legyenek vezetők, középvezetők, beosztott pedagógusok.

A feldolgozás során kiderült, hogy ezek a feltételek teljesültek:

A kérdőívet visszaküldők intézményenkénti megoszlását jól szemlélteti a grafikon is.

Ugyancsak jól leképezte az egyes intézményi struktúrákat a pedagógusok beosztás szerinti aránya.

A kérdőívet visszaküldők között az osztálytanítók, szaktanárok, napközis nevelők, azaz a beosztott pedagógusok aránya 61%, középvezetők 28% és igazgatók 11%.

514 db kérdőív érkezett vissza.

Ebből 11 érvénytelen kérdőívet találtunk. Érvénytelennek azokat tekintettük, ahol a kérdések 15%-ára nem kaptunk választ.

A kérdőív reprezentativitása teljes, leképezi az adott populációt, hiszen a gyógypedagógusok jóval több, mint 2%-a válaszolt a kérdésekre.

A vizsgálat eszköze:

32 kérdésből álló kérdőív, amely zárt és nyitott kérdéseket egyaránt tartalmazott. A 32, kérdés pedig módot adott a vélemények bővebb kifejtésére.

A kérdőív tankönyvekre vonatkozó eredményei:

A válaszadók döntő többsége - 76% - úgy ítélte meg, hogy nem állnak az iskolák rendelkezésére olyan tankönyvek, taneszközök, melyek segítségére lehetnek a korszerű gyógypedagógiai képzésnek. 16%  válaszolta azt, hogy részben elégedett és mindössze 8%-nak  felel meg a jelenlegi helyzet.

Összességében, sajnos nem mondható az, hogy a gyógypedagógiai intézmények rendelkezésére álló tankönyvekkel a pedagógusok elégedettek.

Az IGEN választ adókat összevetettük azzal, hogy ők milyen osztályfokon tanítanak, és a következő választ kaptuk: a 91 IGEN választ adó közül - azok. akik elégedettek - 51%-a alsó tagozaton tanít, csak 12%-a tanít felső tagozaton, a többi 37% mindkét osztályfokon, illetve középsúlyos értelmi fogyatékos tanulókat tanítók közül kerül ki.

Ez az adat harmonizál a tankönyv-felülvizsgálatot végző szakértők véleményével. Tehát, az alsó tagozaton tanító pedagógusok elégedettebbek a tankönyvekkel, mint a felső tagozaton tanítók.

A tankönyvekkel kapcsolatos elégedetlenségek okait kutatva a következő válaszokat kaptuk:

A pedagógusok  73%-a véli úgy, hogy a tankönyvek csak részben felelnek meg  a tanulók életkori és mentális sajátosságainak, 10% gondolta úgy, hogy egyáltalán nem felelnek meg, és csupán a válaszadók 17%-a elégedett az életkori és mentális sajátosságbeli megfeleléssel.

A tankönyvválaszték tekintetében a következő eloszlás mutatható ki arra kérdésre, miszerint: Elegendő-e az a tankönyvválaszték, amely a fogyatékos tanulók iskolái számára rendelkezésre áll?

A tankönyvek kivitelezésével, képek, ábrák arányával és minőségével a válaszolók nagy része (410) csak részben volt elégedett. 52 válaszadónak felelnek meg a jelenlegi tankönyvek teljes mértékben.

Megnyugtató azonban, hogy  csak kevesen használnak a többségi általános iskolák tanulói számára íródott tankönyvet, hiszen azok, sem tartalmukban sem módszereikben nem követik a fogyatékos tanulók tanulási sajátosságait. Ennek ellenére figyelemfelkeltő módon magas az a szám, akik kiegészítésként vagy néhány tantárgy esetén használják a többségi általános iskolák tankönyveit: 449-en, a válaszadók 88%-a.

A változtatás igényét nyilvánították ki kollégáink, amikor úgy ítélték meg, hogy a tankönyvek egy részét módosítani szükséges, míg felmerült az igény, hogy néhány területen új tankönyvek jelenjenek meg. A válaszolók 81%-a gondolja ezt. Igen magas arány!

Az új és módosításra szoruló területek körét konkrét megjelöléssel kértük. A válaszolók által megnevezett tantárgyakat műveltségterületek szerint csoportosítva Az Ember és természet műveltségterület tantárgyait jelölték meg legtöbben. Ez azonban ne tévesszen meg bennünket, hiszen ehhez a területhez csoportosíthatjuk a legtöbb tantárgyat (Kémia, Fizika, Biológia, Környezet, Természetismeret), de ennek ellenére oda kell figyelnünk erre az adatra.

A legkirívóbbak a Magyar nyelv és irodalom, valamint a Matematika tantárgyak számadatai, de ugyanígy az Ember és társadalom műveltségterületen belül a Történelem, és a Társadalomismeret.

1	Matematika	356		14	Művészetek	73
2	Történelem	275		15	Biológia	63
3	Nyelvtan	325		16	Ének zene	55
4	Irodalom	204		17	Olvasás	44
5	Kémia	54		18	írás	39
6	Fizika	121		19	Számolás	53
7	Környezet	214		20	Földünk és körny.	44
8	Földrajz	145		21	Ember és term.	56
9	Informatika	194		22	Ember és társ.	68
10	Természetismeret	302		23	Technika	96
11	Társ.ism.	116		24	Idegen nyelv	36
12	Gyakorlati ism.	94		25	Kommunikáció	12
13	Életvitel	109

	Műveltségterületenkénti összesítés
Életvitel és gyakorlati ism.			299
Ember és term.			810
Művészetek			128
Magyar nyelv és irod.			624
Ember és társ.			469
Földünk és körny.			189
Matematika			409
Informatika			194
Élő idegen nyelv			36

 

Az utolsó kérdésben módot adtunk arra, hogy a kérdőívet kitöltők bővebben kifejtsék véleményüket a témáról. Elemezve a válaszokat láthattuk, hogy a kérdőív számszerű adatai szöveges formában is megerősítésre kerületek.

Néhány kiragadott példával szeretnénk azt alátámasztani, hogy azokkal a könyvekkel szemben, amelyekkel a válaszadók elégedetlenek voltak, milyen  kritikai észrevételeket tettek. Ezekből következtethetünk a gyógypedagógiai tankönyvekkel szemben elvárható követelményekre is.

• a tankönyvek kivitelezése színtelen, kicsi, felismerhetetlen képeket tartalmaz
• nem szolgálják az érdeklődés felkeltését
• az oldalak zsúfoltak, nehezen áttekinthetők
• hiányoznak az életszerű példák

A felmerülő igényeket a következőképpen  fogalmazták meg a kollégák:

• legyen választási lehetőség
• adjon módot differenciálásra
• tartalmazzon sok ábrát, szókészlete legyen bő, könnyen érthető
• tartalmazzon megoldási algoritmusokat
• érvényesüljön a terápiás szemlélet
• legyenek színesek, szépek

Következetésül megállapíthatjuk, hogy az általunk felvetett hipotézis, miszerint a fogyatékos tanulók általános iskoláiban használatos tankönyvek nagy része elavult, nehezen használható, beigazolódott.

Ezek az adatok és a tankönyv-felülvizsgálat eredményei mind az Oktatási Minisztériumot, mind a Tankönyvkiadókat továbbgondolásra és a megfelelő lépések megtételére készteti.