Kovácsné Balázs Tünde

Számítástechnikai oktatás enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskoláiban

 

Az „Irányelvben” megfogalmazott követelmények

	Témák
Minimális teljesítmény a 6. évfolyam végén	Számítógépes ismeretek	·         A mindennapi életben leggyakrabban előforduló információs jelek, szimbólumok jelentésének megértése ·         Legyenek elemi ismeretei a számítógép funkciójáról ·         Ismerje a számítógép üzemeltetési rendjét, egészség és balesetvédelmi előírásait ·         Segítséggel tudjon készségfejlesztő játék és tantárgyi programokat futtatni.
Minimális teljesítmény a 8. évfolyam végén	A számítástechnika alapjai	·         A számítógép perifériás egységeinek felismerése, funkciói ·         Rávezetéssel ismerje fel az adat és a jel közötti különbséget
	Oktatóprogramok futtatása	·         Segítséggel tudja a készségfejlesztő és oktató programokat futtatni, a szükséges adatokat bevinni és a kapott képi és a magyar nyelvű szöveges információt értelmezni
	Algoritmizálás	·         Gondolkodásában jelenjen meg egy-egy probléma algoritmus szintű megközelítése

Minimális teljesítmény a 10. évfolyam végén	A számítástechnika alapjai	·         Menühasználat magyar nyelven ·         Fejlődő önállósággal végezze feladatait a számítógépen, hiba esetén tudja hová fordulhat segítségért
	Az operációs rendszer használata	·         Az alapfunkciók céljainak ismerete, segítséggel történő alkalmazása: másolás, egyszerű adat rögzítése, egyszerű keresési feladat

TÉMÁK	Feldolgozási terület
ISMERKEDÉS A SZÁMÍTÓGÉPPEL	·         Baleset-megelőzési tudnivalók ·         Mire jó a számítógép? ·         A számítógép részeinek bemutatása, felosztása (alapgép, monitor, egér, billentyűzet)
A SZÁMÍTÁSTECHNIKA TÖRTÉNETE	·         Kommunikációs eszközök ·         A számolást segítő eszközök ·         A technikai fejlődés és a számítástechnika kapcsolata
A JELEK VILÁGA	·         Érzékszerveinkkel felfogható jelek ·         Környezetünk leggyakoribb jelei ·         A számítógépen megjelenő jelek (ikonok)
ALGORITMUSOK	·         A mindennapi életünkben előforduló folyamatok értelmezése, elemzése ·         Sorrendiség, szabályok ·         Egyszerűbb játékok algoritmusa ·         Jelek és az algoritmus
A SZÁMÍTÓGÉP RÉSZEI ÉS HASZNÁLATA	·         Bekapcsoljuk a számítógépet (alkalmazott algoritmusok- hibalehetőségek) ·         Bemeneti egységek: billentyűzet, egér ·         Az alapgép felépítése: központi egység, meghajtók ·         Monitor ·         Nyomtató használata
A SZÁMÍTÓGÉP MŰKÖDÉSE	·         Adatok tárolása, feldolgozása, megjelenítése ·         Microsoft Office programok ·         Microsoft Word lehetőségei
A DOKUMENTUMKÉSZÍ-TÉS ALAPJAI	·         Szövegbevitel és mentés ·         Dokumentumok megnyitása és bezárása ·         Új dokumentumok létrehozása ·         Javítások a szövegben, törlés, helyesírási ellenőrzés ·         Betűformázás ·         Szövegformázás – szövegkijelölés, kivágás, másolás, beillesztés ·         Bekezdésformázás ·         Oldalbeállítás ·         Rajzoló programok ·         Táblázatok készítése Word-ben
INTERNET	·         Mi az Internet? ·         Csatlakozás a hálózatba ·         Elektronikus levelezés

 

Számítástechnika tanítása az értelmi fogyatékosok általános iskolájában

Amiről ezen az előadáson beszélni fogok az még a gyógypedagógiában igencsak gyerekcipőben jár.

Az értelmi fogyatékosok oktatásában nincs semmilyen hagyománya, semmilyen múltja a számítástechnika tanításának, szemben az általános iskolákkal, ahol már a nyolcvanas évek közepétől a Commodore 64 elterjedésekor igyekeztek megismertetni a tanulókat századunk egyik legjelentősebb találmányával.

Fel kellett ismernünk, hogy az a társadalmi hatás, amit a számítógépek elterjedése jelentett, nem kerülhette el a gyógypedagógiát sem. Szembe kell nézni azzal a ténnyel is, hogy tanítványaink szülei ugyanúgy elvárják tőlünk, hogy gyermekeik informatikai műveltségét bővítsük, mint az ép gyerekeknél.

A Nemzeti Alaptantervben is megfogalmazásra került, hogy a fogyatékos gyerekek is a társadalom egyenértékű, de sajátos tagjai, így az ő esetükben is a NAT és a kapcsolódó irányelvek követelményrendszerét kell alapul venni.

A helyi tantervek megírása és a gyakorlati tapasztalat azt igazolja, hogy az Informatika műveltségi területen belül a könyvtárhasználat többségében beépül az Anyanyelv és irodalom műveltségi terület részterületeibe. A számítástechnika így önálló tantárgyként jelenik meg a kisegítő iskolákban.

 

A NAT bevezetése 1998-ban az értelmi fogyatékosok iskolájában is kötelezővé tette a számítástechnika tanítását. A bevezetés sajnos nem vette figyelembe, hogy erre az iskolák sem eszközállománnyal, sem módszertanilag nincsenek felkészítve.

A számítástechnika tanítását tehát nagymértékben akadályozza a géphiány és a tanárok felkészületlensége. S ha a feltételeket az iskolák a fenntartók segítségével mégis előteremtették még mindig ott a bizonytalanság, hogy hogyan kell ezt tanítani értelmi fogyatékos gyerekeknél.

A számítástechnikai tanfolyamot végzett pedagógusok tudják, hogy a számítástechnikai ismereteket csak erős szűkítéssel lehet az értelmi fogyatékos gyerekekkel elsajátíttatni.

A számítástechnika tanításának legfőbb gyakorlati kérdése:

 

Mit és milyen mélységben tanítsunk?

A kisegítő iskolák számára ajánlott adaptálható tantervekben bizony sok olyan található, melyet számítástechnikai szakemberek készítettek. Ezekben bizony nem mindig vették figyelembe az értelmi fogyatékos tanulók sajátosságait, értelmi képességeik korlátozott voltát.

Olyan tartalmak jelentek meg, melyek elsajátítása a fogyatékos gyereknek nagyon nagy erőfeszítésébe kerülhet, s amelyek a számítógép felhasználói szinten való alkalmazásához ma már nem feltétlenül szükségesek.

Gondolok itt, pl. a DOS operációs rendszer alkalmazására. Ennek elsajátítása tanulóink számára a sérült, fejletlen pszichikus funkcióik miatt - pl. az elvonatkoztatás gyengesége, tárgyhoz kötött mechanikus gondolkodás - igen nagy nehézségekbe ütközne, nem is beszélve a DOS alkalmazásához szükséges idegen nyelvi környezetről.

Az „Irányelv” követelményei lefedik azokat az ismereteket, melyek a fogyatékos gyerekek számára elsajátíthatók. Ezek a követelmények a tanulók fogyatékosságának lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális szükségleteihez igazodnak.

 

(PREZENTÁCIÓ 1.)

(A kerettantervi változások ezt milyen mértékben érintik?)

A számítástechnikában jártas szakemberek számára egyértelműen kiderül a fenti táblázatból, hogy a kisegítő iskola az értelmi fogyatékos gyerekek számára csak felhasználói ismereteket akar tanítani, ezt is csak bizonyos területekre korlátozva.

Ezek:

• Rajzolás
• Szövegírás
• Képességfejlesztő játékok
• Tantárgyi programok

A számítástechnika tanításában nincsenek több éves tapasztalatok.

A debreceni Bárczi Gusztáv Általános Iskolában is csak 1998-tól indítottuk el ezeknek az ismereteknek az elsajátíttatását.

Kezdeti lépéseink tapasztalatai a következők:

• Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy a gyerekek egyik kedvenc tantárgya lett a számítástechnika. Érdeklődőek, lelkesek számítástechnika órán.
• Fegyelmezett munkavégzésre, rendszerességre szoktat.
• Óriási a nevelő hatása
• Fejleszti figyelmüket, koncentrációs készségüket.
• Semmilyen félelem nincs a gyerekekben, sőt önbizalmat ad nekik a géppel végzett eredményes munka.
• Nagyon sok gyereknél problémát okoz az egérhasználat. A finommotorikus készség hiánya bizonytalanná teszi az eszközhasználatot.
• Mint minden tudománynak, ennek is kialakult szaknyelve van, melynek elsajátítása nem könnyű a gyerekek számára.
• A szülők is örömmel vették a számítástechnika tanításának bevezetését. Sajnos az ezzel kapcsolatos elvárásaik sok esetben túlzóak, irreálisak. Néhány esetben a szülők tévhitét kellett eloszlatnunk, mert az új tantárgy tanításában egyfajta pályaválasztási lehetőséget láttak.

A fenti fólián megfogalmazott „Irányelvi” követelményeket mi a következő tartalommal akarjuk megvalósítani.

(PREZENTÁCIÓ 2.)

 

A tartalomban megfogalmazott témák egy része számítógép nélkül is tanítható.

A megvalósításhoz a Windows 3.11 és Windows 95 grafikus felületű operációs rendszert használjuk a legminimálisabb konfigurációval.

A számítástechnika megjelenhet a habilitációs foglalkozások programjában is. Ehhez tantárgyi programokat a számítástechnikai piacon lehet beszerezni. A tantárgyi, illetve a fejlesztő programok futtatásához már CD-rom szükséges.

Tapasztalataink szerint a tankönyvpiacon eddig megjelenő – ép értelmű gyerekek számára íródott - számítástechnikai kiadványok nem felelnek meg az enyhe fokban értelmi fogyatékos gyerekek számítástechnikai oktatásához. Az ezekben megjelenő információk gyermekeink számára érthetetlenek, követhetetlenek. 

A számítástechnika tanítása közben szerzett tapasztalatainkat összeszedve, kolléganőmmel Vörös Gyulánéval elhatároztuk, hogy összeállítunk egy fogyatékos tanulók által is használható tankönyvet.

Szándékaink szerint az általunk készített munkatankönyv tartalmi része követi a számítástechnika tanításának algoritmusát, lépéseit, de azt bizonyos módosításokkal, egyszerűsítésekkel, átrendeződésekkel. Legfőbb törekvésünk, hogy az alaplépéseken túl elsősorban szövegszerkesztési ismeretekre készítsük föl a tanulókat. Ezt azért tartjuk különösen fontosnak, mert az enyhe értelmi fogyatékos gyerekek számára mind a szóbeli, mind az írásbeli megnyilatkozások nehézkesnek bizonyulnak.

A tankönyvhöz olyan feladattípusok tartoznak, amelyek felhasználása eltérő körülmények között is megvalósítható. A feladattípusok analóg feladatok, amelyek modellezhetők, és lehetőséget biztosítanak a differenciálásra.

A feldolgozás, elsajátíttatás menetét, sorrendjét az adott tanulócsoport sajátosságainak megfelelően a pedagógus határozza meg.

Tisztában vagyunk vele, hogy a számítástechnika dinamikusan fejlődik. Ami az egyik pillanatban a legmodernebb berendezés, egy év múlva már elavult tárgy lesz. Így lesz ez a tanítása során alkalmazott módszerekkel is.

Mi ezért arra törekszünk, hogy a megtanult ismeretek később is felhasználhatóak legyenek

A megszerzett ismeretekkel szeretnénk tanulóink esélyegyenlőségét is biztosítani.