Kristály Mátyás

Minőségbiztosítási – minőségirányítási alapismeretek oktatása

 

Megítélésünk szerint a minőségügyi kultúra terjesztése két egymással szoros összefüggésben álló feladatcsomag megoldására osztható.

  1. A politikai ciklusokon is átívelő, EU-konform minőségbiztosítási rendszer bevezetése a közoktatásba, amelynek előkészületeiről, az oktatási kormányzat feladatairól stb. a konferencia keretében több előadást hallhattunk.
  1. Az EU-konform minőségügyi kultúra oktatása és széles körű terjesztése, amiről beszélni szeretnék.

A képzés és a továbbképzés oldaláról nézve az EU-konform minőségügyi kultúra oktatása, terjesztése az alábbi 3 területen kiemelt jelentőségű.

  1. A pedagógusok alap- és továbbképzésében

      A minőségügyi alapismeretek oktatását a 157/1996. (X.22.) kormányrendelet a műszaki felsőoktatás mérnökhallgatói számára 1997-től teszi kötelezővé.

      A műszaki pedagógusképzésben a hallgatók szintén elsajátíthatják a minőségügyi alapismereteket, egy kötelezően választható tantárgy keretében. Az érdeklődő hallgatók továbbá a speciális kollégiumokon az átlagosnál bővebb és átfogóbb ismereteket szerezhetnek a minőségügyi ismeretekből, az elgondolásaikat a szakdolgozatokban fogalmazhatják meg, és certifikációt is szerezhetnek.

Felismerve a pedagógiai hozzáadott érték szemléletét, az EU-konform minőségügy fontosságát, egyre több nem csak műszaki pedagógus vállalja a továbbképzés keretében a minőségbiztosítási – minőségirányítási ismeretek elsajátítását.

     A pedagógusok alap- és továbbképzése a minőségügy témakörben kétpólusú:

  • az intézményi minőségbiztosítás keretében a hallgatók elsajátíthatják a Magyarországon legismertebb rendszerek és modellek filozófiáját, felépítését, valamint gyakorlat keretében egy kiválasztott modell segítségével felmérhetik pl. saját iskolájuk minőségügyi helyzetét.
  • a minőségügyi kultúra széles körű terjesztése témakörben a hallgatók elsajátíthatják a 70 órás minőségbiztosítási - minőségirányítási alapismeretek tantárgy oktatásának módszertanát.
  1. A szakértők képzésében

A minőségügyi és/vagy oktatási szakértők, tanácsadók stb. jogállása, feladata, képzése a jogszabály hiánya miatt egyelőre nem megoldott. Ezért lehetséges, hogy ma sok önmaga által kinevezett minőségügyi -oktatási szakértő buzgólkodik, adja – sokszor kétes értékű tanácsait -  az oktatáspolitika és a közoktatási intézmények irányítóinak, vezetőinek.

A szakértők minőségügyi kiképzése 2 lépcsőben történhet:

  • a minőségügyi alapképzés keretében a szakértők – hiszen ők is pedagógusok – egy 60 órás blokk keretében / 30 kontaktóra és 30 óra írásbeli feladat készítése / ugyanazt a tananyagot sajátítanák el, mint a pedagógustársaik.
  • a minőségügyi szakértők képzése az alapképzésre épülne és szakvizsgával zárulna. A szakértők képzése csak akkreditált programok alapján és a felsőfokú oktatási intézmények tanárképzésével foglalkozó tanszékein, intézményeiben bonyolíthatók le.
  1. A középfokú oktatásban

A minőségügyi kultúra terjesztésében talán a középfokú oktatáson belül a technikusképzés mutathat fel kézzelfogható eredményeket, mert az 1999/2000. tanévtől heti 2 órában oktatják a minőségbiztosítást. Igaz, hogy az NSZI által készített M BA-1-01 számú minőségbiztosítás tantárgyi programot szakmailag és a tankönyv hiánya miatt erős bírálat éri, de a probléma az új program, illetve a programra épülő tankönyv írásával rövid időn belül megoldódik.

Előadásomban, a terjedelmi korlátok miatt, most csak a NMD-ra épülő önértékelő modell képzési változatára, valamint a pedagógusképzésben és továbbképzésben, illetve a középfokú oktatásban, egyaránt használható és általánosítható minőségbiztosítási - minőségirányítási alapismeretek oktatásának alapdokumentumaira fókuszálok.

A magyar Nemzeti Minőségi Díj önértékelő modell képzési változata

  1. Az önértékelő modell felhasználói

Az önértékelő modellt a nonprofit és a profitorientált oktatási intézmények és szervezetek egyaránt használhatják.

Nonprofit oktatási intézmények és szervezetek:

  • szakiskola (szakközépiskola, szakiskola)
  • középiskola (szakközépiskola, gimnázium)
  • többcélú intézmény (általános művelődési központ, közös igazgatású oktatási intézmény, közhasznú társaságok)
  • alapítványok
  • szervezetek (szakmai, civil, egyházi)
  • felsőfokú oktatási intézmények (főiskola, egyetem)

Profitorientált oktatási intézmények és szervezetek:

  • oktatási, képzési tevékenységet folytató gazdasági társaságok
  • munkaerőfejlesztő- és képző központok

2. Az önértékelő modell szerkezete

 

Az önértékelő modell képzési változata rendszerében, szerkezetében az EFQM-re épül és a kérdőíves magyar Nemzeti Minőségi Díj felépítését, értékelési rendszerét követi.

A 9 vizsgálandó terület, jellegzetesség (kritérium) elnevezései, tartalma  azonban az oktatási intézmények és szervezetek sajátosságaihoz, illetve az azokban használt terminológiához igazodnak (1. számú ábra).

 

3. A 9 vizsgálandó terület értelmezése

 

Az előadásomban most csak a vezetők irányítótevékenysége (1. Kérdőív) és az eredmények távlati kilátások (9. Kérdőív) 14-14 kérdéses kérdőívének egy lehetséges formáját mutatom be. A többi 7 vizsgálandó terület kérdőíveinek készítésére a későbbiekben még visszatértek.

 

3. 1. A vezetők irányító tevékenysége

 

Az oktatási intézmények, szervezetek vezetőinek (felső, igazgatási és végrehajtási szintű) a teljes körű minőségirányítás (TQM) megvalósítására és folyamatos javítására irányuló magatartását, tevékenységét 14 kérdés vizsgálja.

3. 2. Elgondolás és fejlesztési program

 

Az oktatási intézmények, szervezetek pedagógiai (fejlesztési) programját a menedzsment minőségügyi célrendszerét (értékrendjét, elgondolását), valamint a megvalósításhoz használt eljárást, módszert ………. kérdés vizsgálja.

 

3. 3. Munkatársak (humán erőforrás) vezetése

 

A felső szintű vezetés humánpolitikai magatartását, tevékenységét, a munkatársak képességeinek hasznosítását és folyamatos fejlesztését, a menedzsment vezetési stílusát, a vezetők és a munkatársak együttműködésének minőségét ………. kérdés vizsgálja.

3. 4. Forrásgazdálkodás

 

A fejlesztési program, a minőségügyi célrendszer megvalósításához szükséges pénzügyi, anyagi, oktatástechnikai, -technológiai, informatikai erőforrások meglétét, erősségét, illetve a felhasználás hatékonyságát  ………. kérdés vizsgálja.

 

3. 5. Értékteremtő pedagógiai folyamatok

                Az oktatási intézmény, szervezet működési, pedagógiai folyamatát meghatározó programok (fejlesztési, pedagógiai, minőségügyi) és tananyagok feldolgozását, a folyamatok (ön)ellenőrzését, a minőségjavítás érdekében hozott módosító intézkedések hatékonyságát ………. kérdés vizsgálja.

3. 6. A felhasználók, megrendelők elégedettsége

 

                A felhasználók (felsőfokú oktatási intézmények, munkaadók, társintézmények), a megrendelők (szülők, tanulók, fenntartók) igényeinek ismeretét, elégedettségét, valamint az oktatási intézmény, szervezet és a felhasználók, megrendelők kapcsolatát, a panaszok jellegét, számát, kivizsgálásuk módját, megszüntetésükre hozott intézkedéseket ………. kérdés vizsgálja.

3. 7. Munkatársak elégedettsége

                A belső és külső (óraadó) munkatársak elégedettségi szintjét, annak alakulását (javulását, stagnálását, romlását) a szakmai, pedagógiai fejlődésük, karrierlehetőségük biztosítását, a munkahelyi légkör és környezet minőségét, a komfortérzet alakulását befolyásoló intézkedések hatékonyságát ………. kérdés vizsgálja.


3. 8. Társadalmi hatás, részvétel a közéletben

 

            A menedzsment és a munkatársak helyi és országos szakmai, társadalmi, kulturális közéletben való aktív szerepvállalását, társadalmi hatását, a környezet-és életminőség javításában elért eredményeket……….kérdés vizsgálja.

 

3.9. Eredmények, távlati kilátások

Az oktatási intézmény, szervezet pedagógiai (fejlesztési) programjában, minőségügyi célrendszerében megfogalmazott célkitűzéseket és ténylegesen elért (kimutatható) eredményeket, trendeket, illetve azok alapján az egzisztenciakérdést ,hosszú távú értékteremtő munka belső és külső (fenntartó) biztosítékait ,a felső szintű vezetés stratégiai intézkedéseit, ill .eredményeit 14 kérdés vizsgálja.

          

4. A kérdőívek szerepe

A 9 kérdőív kitöltésével, értékelésével meghatározható és rangsorolható az oktatási intézmény, szervezet minőségügyi képessége és teljesítménye. Összehasonlítási lehetőséget nyújt más oktatási intézmények, szervezetek minőségét megmutató, rangsoroló skálán.

                Kiindulópontja, jelzése lehet a fejlesztés irányának, mivel megmutatja az oktatási intézmény, szervezet erősségét, lehetőségeit, illetve felhívja a menedzsment figyelmét a gyenge pontokra, a veszélyforrásokra és a javítandó területekre.

                A kérdőívek minden kérdése egyformán fontos, azonos mértékben járul hozzá a pontozás eredményhez, ezért pártatlan és tényeken alapuló válaszokat igényelnek. Az elfogult, kozmetikált válaszok félrevezetőek, hamis képet festenek az oktatási intézmény, szervezet minőségügyi képességéről, illetve teljesítményéről, tehát hosszútávon több kárt okoznak, mint hasznot.

 

4.1 A kérdőívek kérdéseinek megfogalmazása

A kérdőívek kérdéseit a pedagógiai hozzáadott érték elveinek figyelembevételével az önértékelő modell tulajdonosa és/vagy az intézmény önértékelő team készíti el, állítja össze.

Az elv lényege, hogy a kérdésekre adott válaszok alapján kimutatható legyen az intézmény, a vizsgált terület pedagógiai hozzáadott értékének mértéke, javuló vagy hanyatló tendenciája. Az eredmények alapján biztos-e a munkatársak egzisztenciája, az intézmény perspektívája?

Az önértékelő team vagy az önértékelő modell tulajdonosa által összeállított 9 db kérdőív kérdéseinek száma nincs korlátozva. Amennyiben az intézmény kész modell, kérdőív alapján vizsgálja, értékeli saját minőségügyi helyzetét, úgy célszerű a kérdések 25%-át adaptálni.

 5. Az önértékelés folyamata, munkamódszere

                Az önértékelő team kinevezése: az oktatási intézmény, szervezet nagyságától függően 5-11 fő. Tagjai a vezetés, a gazdasági terület, az elméleti, gyakorlati oktatás (közismeret-, szakmai, gyakorlati tanárok, stb.) és az egyéb területek képviselői. Az önértékelő team pl. a tantestület felhatalmazása alapján minden dokumentumot megvizsgálhat, ami a kérdőív objektív kitöltéséhez szükséges.

                Az önértékelő modell tanulmányozása: a minőségkézikönyv (quality manual) 9 vizsgálandó terület, jellegzetesség (kritérium) és a kapcsolódó kérdőívek tartalmának megértése, elemzése. Az objektív válaszmegadáshoz legalkalmasabb munkamódszer (pl. benchmarketing) kiválasztása.

                Az önértékelés munkamódszere: a legcélravezetőbb módszer az egyéni és a csoportmunka kombinációja. Az önértékelő team mielőtt elkezdi a munkát, megválasztja az elnököt, jegyzőt. Hogy a csoportmunka során a vita ne váljon parttalanná, a belső delta-workshopot az elnök vezeti, s a jegyző írásba foglalja a közös megállapodásokat. Vita estén az elnök szavazata a döntő. Az értékelő team az alakuló megbeszélésen dönt a munkamódszerekről (interjúk készítése, stb.) a határidőről.

                Az egyéni munka: az önértékelők egymástól függetlenül kitöltik a kijelölt, felvállalt vizsgálandó területek kérdőíveit (interjúkat készítenek, dokumentumokat elemeznek, stb.) és jegyzeteket készítenek, amelyek a csoportmunka során kialakuló vitán az érveléshez is segítséget nyújthatnak.

                A csoportmunka (belső Delta-Wokshop): célja az egyes értékelők közötti különbségek tényeken, dokumentumokon alapuló kiértékelése, a véleményegyeztetés, illetve a konszenzus-keresés. Vita esetén jó módszer lehet a külső szakértő bevonása, (külső Delta-Workshop) adatok, dokumentumok összehasonlítása, pl. más részlegekkel, intézményekkel.

6. Az értékelés módja

                Az önértékelő team vagy a rendszer (modell) tulajdonosa által összeállított 9 db. kérdőív kérdéseinek száma, illetve stílusa nincs korlátozva. A kérdések megfogalmazásánál azonban törekedni kell az egyértelműségre, mert csak így kaphatunk konkrét válaszokat is.

                A kérdőívek értékelése történhet 4, 5 és 6 fokozatú skálával.

Példánkban most a vezető irányító tevékenységének (1. kérdőív) vizsgálatánál egy 6 fokozatú, az eredmények, távlati kilátások (9. kérdőív) vizsgálatánál viszont egy 5 fokozatú skálát és az eredmény kiszámítását mutatjuk be.

A 6 fokozatú pontozás jelentése

Megnev.

A fokozat értelmezése

5. fokozat

E tevékenység és ennek folyamatos felülvizsgálata természetes része az általunk használt munkamódszernek.

4. fokozat

Voltak ilyen árfogó akciók, amelyeket értékeltek, és eredményesnek bizonyultak.

3. fokozat

Voltak hasonló tevékenységek, de nem értékelték ezeket, s érdektelenség miatt elhaltak.

2. fokozat

Voltak hasonló elszigetelt kezdeményezések, de nem bizonyultak hatásosnak.

1. fokozat

Hallottam ötletekről és szándékokról, tényleges tevékenységet azonban nem láttam.

0. fokozat

Nem tudok ezzel kapcsolatban semmilyen ötletről, szándékról vagy tevékenységről.

A vizsgálandó terület (jellegzetesség) kiértékelése                                           

I. kérdőív (14 kérdés): Vezetők irányító tevékenysége

1.

Van az intézménynek hiearchikus minőségbiztosítási célrendszere?

    5 4 3 2 1 0

2.

Küldetésnyilatkozat (misson statement) és jövőkép (vision) szerint végzi a vezetőség az irányító tevékenységet?

   

    5 4 3 2 1 0

3.

Kidolgozta a vezetés a minőségbiztosítási menedzsment (team) felelősség-hatáskörrendszerét?

   

    5 4 3 2 1 0

4.

Példát mutatnak a minőségbiztosítás végrehajtásában a különböző szintű vezetők?

   

    5 4 3 2 1 0

5.

Törekednek saját személyes teljesítményük javítására továbbképzés útján?

   

    5 4 3 2 1 0

6.

Megkérdezik munkatársaikat arról, hogy miben javulhatnának?

    5 4 3 2 1 0

7.

Biztosítanak a minőségbiztosítással kapcsolatos képzési lehetőségeket a pedagógusok számára?

   

    5 4 3 2 1 0

8.

Elismerik a pedagógusok erőfeszítéseit a minőségbiztosítás területén?

   

    5 4 3 2 1 0

9.

Kialakított a vezetőség egy önálló rendszert a minőségbiztosítással kapcsolatos információk áramlására?

  

    5 4 3 2 1 0 

10.

Biztosítanak erőforrásokat az átlagon felüli teljesítmények, a jó kezdeményezések támogatására?

   

    5 4 3 2 1 0 

11.

Belső pályázat útján szereznek tudomást a pedagógusok az anyagilag is támogatott fejlesztési munkák elvégzésének lehetőségeiről?

   

    5 4 3 2 1 0

12.

Elkövetnek mindent azért, hogy eredményes kapcsolatot építsenek ki a felhasználókkal?

   

    5 4 3 2 1 0

13.

Vannak a törvényben előírtakon felül eredményesen működő fórumok az intézmény munkatársai és a felhasználók között?

   

    5 4 3 2 1 0

14.

Elősegítik az intézmény hírnevének javítását publikációkkal, előadások tartásával, rendezvények szervezésével?

   

    5 4 3 2 1 0

 

Összes pontszám:

    29

A 14 kérdéses kérdőív szorzószáma: 100:70=1,43

A kérdőív kitöltésével elérhető pontszám: 70

A vezetők irányító tevékenységének pontszáma: 100

Az elérhető maximális pontszám: 70 × 1,43 = 100,1 pont

A részeredmény kiszámítása

A megfelelő fokozat bekarikázása után kérjük a számokat összeadni, a kapott összeget megszorozni 1,43-mal, és egész számra kerekíteni!

Vizsgálat eredménye: 29 × 1,43 = 41,47 » 42 pont Þ 42%

  1. IX. kérdőív (14 kérdés): Eredmények, távlati kilátások

1.

Dokumentumok bizonyítják, hogy a menedzsment rendszeresen méri, összeveti az eredményeket a kitűzött célokkal?

5 4 3 2 1

2.

A vezetők minőségbiztosítást segítő magatartása, tevékenysége bizonyíthatóan kihat az iskola összes területére?

5 4 3 2 1

3.

Bizonyíthatóan beváltak azok az eljárások, módszerek, amelyeket a fejlesztési terv, pedagógiai program célkitűzéseinek megvalósításához alkalmaznak?

5 4 3 2 1

4.

A vezetők humánpolitikai magatartása, tevékenysége bizonyíthatóan  segíti a munkatársak teljesítmények állandóságát, növelését?

5 4 3 2 1

5.

Javuló tendenciát mutat a menedzsment pénzügyi gazdálkodása?

5 4 3 2 1

6.

Javuló tendenciát mutat és számszerűsíthető az iskola anyagi (oktatástechnológiai, informatikai stb.) erőforrásainak fejlesztése?

5 4 3 2 1

7.

Bizonyíthatóan hatékonyak a tanár-diák kapcsolat javítása érdekében hozott szervezeti intézkedések (pl. iskolai diákélet segítése, panaszfórumok biztosítása, tanuló komfortérzetének javítása)?

5 4 3 2 1

8.

Javuló tendenciát mutatnak azok az eredmények, amelyek pl. a nyitott képzési forma, a távoktatás, a projektmunka alkalmazásával értek el?

5 4 3 2 1

9.

Javuló tendenciát mutat az informatika (számítógép, multimédia stb.) alkalmazása a tananyag feldolgozásában?

5 4 3 2 1

10.

Kimutatható, hogy az eredmények a minőségbiztosítási rendszer, az önértékelés bevezetése által mutatnak javuló tendenciát?

5 4 3 2 1

11.

A menedzsment kimutatások, statisztikák stb. alapján összehasonlítja az iskola eredményeit a más iskolák eredményeivel?

5 4 3 2 1

12.

Javuló tendenciát mutat az iskola perspektívájában a megrendelők és a felhasználók igényeinek nagyobb mértékű teljesítése?

5 4 3 2 1

13.

Kimutatható, hogy összességében az iskola belső és külső biztosítékai javultak az előző tanévhez képest?

5 4 3 2 1

14.

Kimutatható, hogy összességében a menedzsment intézkedései javítják a munkatársak elégedettségét, egzisztenciáját?

5 4 3 2 1

                                                                                                        Összesen:     37 pont

A 14 kérdéses kérdőív szorzószáma: 150:70=2.143

A kérdőív kitöltésével elérhető pontszám:           70

Az eredmények távlati kilátások pontszáma:       150

Az elérhető pontszám számítása:           70*2,143=150,051

A részeredmény kiszámítása

A megfelelő fokozat bekarikázása után kérjük a számokat összeadni a

Kapott eredményeket megszorozni 2,143-al és egészszámokra kerekíteni !

A vizsgálat eredménye: 37*2,143=79,291=79 pont, 52,86= 53%

Az ötfokozatú pontozás jelentése

A   f o k o z a t o k

 
 

száma

eredménye

értelmezése

 

5

Teljes mértékben megvalósult

kiváló a szemlélet és az eredmény

általános megvalósítás

fejlődés nem valószínű

 

4

Jelentős fejlődés mutatható ki

Egyértelmű bizonyíték, hogy a témát megfelelően kezelik

Rendszeres felületvizsgálat és fejlesztés

 

3

Előre mutató fejlődés kimutatható

több tapasztalat, hogy a témát megfelelően kezelik

a felületvizsgálat és fejlesztés nem rendszeres

általános bevezetésre még nem történt meg

 

2

Kismértékű fejlődés már kimutatható

néhány elszigetelt kezdeményezés a téma megfelelő kezelésére

ad hoc felülvizsgálatok, amelyek javulást, fejlődést eredményeztek

kísérleti bevezetést fontolgatják

 

1

Még nem indult be

felmerült a változtatás szükségessége

néhány jó gondolat elképzelés meg is fogalmazódott

bizalmatlanság a kipróbálás iránt

         
A minőségügyi kultúra oktatásának alapdokumentumai

A minőségbiztosítási – minőségirányítási alapismeretek tantárgy központi programjának célja és a program tananyaga.

A program célja

A Minőségbiztosítási- minőségirányítási alapismeretek tantárgy központi programja a kerettantervre épülve, a középfokú nevelés – oktatás szakaszára készült és a meglévő helyi pedagógiai programokba is beépíthető.

A központi program szektorsemleges és iskolatípustól is független tartalma, felépítése lehetővé teszi, hogy a középfokú nevelés – oktatás bármely területén, a 9-10-11-12. Évfolyamokon egyaránt alkalmazható legyen a szabadon szervezhető – tervezhető, illetve a szakmai előkészítő – alapozó ismeretek elsajátításához biztosított órakeretben.

  • gimnázium 11-12. évfolyam: szabadon szervezhető – tervezhető tantárgy /modul /
  • szakközépiskola 11-12.évfolyam: szabadon tervezhető, szakmai alapozás tantárgy

/modul/

  • szakiskola 9-10.évfolyam: szakmai előkészítő – alapozó tantárgy /modul/

A Minőségbiztosítási alapismeretek tantárgy oktatásának célja, hogy:

- Rendszerszemléleti módon átadja a tanulóknak  azokat az alapismereteket, amelyek    birtokában képesek megérteni a minőségbiztositás fontosságát és megvalósításának programját a profit- és nonprofit orientált szervezetekben.

- Ismerjék meg  a tanulók a minőségügy, a minőségbiztosítás és a teljes körű minőségirányítás fogalmait, miáltal képesek lesznek később, mint alkalmazottak és vezetők képviselni a minőségbíztosítás ügyét.

- Alakítsa át a tanulók minőségügyi szemléletmóddal jellemezhető viselkedést, fejlessze annak legfontosabb készségeit.

- Szerezzenek olyan alapismereteket  a tanulók, amelyek fejlesztésével alkalmassá válhatnak majdani munkahelyükön a minőségirányítással kapcsolatos különböző szintű vezetői feladatok ellátására.

- Szerezzenek a tanulok olyan alapismereteket, amelyek birtokában később a minőségbiztosítás szakterületén szervezett továbbképzéseken magasabb képesítéseket is elérhetnek.

A program tananyaga

     A jogszabályi előírásokat figyelembe véve a tantárgy tananyaga a 2 éves oktatáson belül akár a 11.évfolyamon /szakiskola 9.évfolyamán/ vagy a 12.évfolyamon /szakiskola 10.évfolyamán/, illetve 2 évre elosztva, tantárgyként vagy modulként is feldolgozható.

    A heti 2 órás /70 óra / tantárgy tananyaga lényegében 4 egymásra épülő témakörre, modulra és szabadsávra osztható.

A tananyag egység (modul)

Javasolt óraszáma

Sorszám

Megnevezés

I. félév

II. félév

1.

A minőségbiztosítás fejlődése

12

 

2.

A minőségbiztosítás rendszerei

10

 

3.

A  TQM-re épülő minőségbiztosítási modellek és díjak

 

14

4.

A nonprofit szervezetek minőségbiztosítása

 

8

 

Bevezetés, évközi és év végi ismétlés, ellenőrzés, rendszerezés, értékelés

4

4

 

Szabad sáv

11

7

 

Összesen:

37

33

A szabad sávra fordítható órakeret felhasználható:

  • a központi programban megadott témák részletesebb feldolgozására,
  • a helyi igényeknek megfelelő speciális ismeretek beépítésére,
  • a javasolt kiegészítő témák feldolgozására.

Javaslat a szabad sáv felhasználására a témakörök fontosságának sorrendjében:

        A minőségbiztosítás módszerei, eszközei és technikái

  • a minőség ellenőrzésének hagyományos módszerei: pl. a minőségellenőrző osztály (MEO) feladata, a minőségszabályozás statisztikai eszközei
  • a minőségbiztosítás technikái: pl. a hibalehetőség és hatáselemzés (FMA, Failure Mode Effectsanalisys), az Ishikawa diagramm, a Paetro elemzés, az 5s módszer

A minőségbiztosítás intézményi felépítése

  • a marketingszervezetek és a kutatás-fejlesztés
  • a termelésirányítás és gyártás
  • az anyagmozgatás, a szállítás, a raktározás

Egyéb módszerek és technikák

  • REFA alapismeretek tanulmányozására
  • Minőségvizsgálat és a SPC (Statistical Process Controll) a gyártásban
  • Minőségirányítás, hibafa és hibaterjedés
  • A PSP (Problem Solving Process) eljárás alkalmazása a minőségbiztosításban
  • A minőség biztosítása során a team munkában alkalmazott módszerek és technikák