Karácsony József

Szoftverjogok Magyarországon

 

Debrecen, 1999. november 5.

Összeállította:

Sebők Erzsébet,
a BSA Főtitkára

Karácsony József,
igazságügyi szakértő
szakterülete: informatika, számítástechnika

Izsó Gábor,
marketing-kommunikációs menedzser
szoftver-jogvédelem

Amit tudni akarsz a szoftverjogról...   S talán tudod is....

A szellemi alkotások két nagy jogintézmény keretében részesülnek védelemben:

  • Az iparjogvédelem különböző ágaiban a műszaki szellemi alkotások, találmányok,
  • A szerzői jog keretében pedig a nem műszaki jellegű szellemi alkotások

Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, nyilvános határozatok, hatósági közlemények, az ügyiratok, a szabványok és egyéb kötelező rendelkezések.

kari

Az 1969. évi III. törvény a szerzői jogról, egységes szerkezetben a végrehajtására kiadott 9/1969. (XII. 29.) MM rendelettel:

A törvény hatálya

Szjt. 1. § (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és a művészeti alkotásokat.

Vhr. 1. § (1) Az Szjt. védelme alá tartozó alkotások – függetlenül attól, hogy az Szjt. megnevezi-e – az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, így különösen: számítógépi program-alkotások és a hozzájuk tartozó dokumentációk
(a továbbiakban: szoftver.)

Szerzői jogi törvény

Szjt.1.§ (1) bek. e törvény végrehajtási rendelete pedig (Vhr.  1. §(1) bek.) az Szjt. védelme alá tartozó alkotásként említi meg a számítógépi programot és a hozzájuk tartozó dokumentációkat is.

A hozzájuk tartozó dokumentáció kifejezés azt jelenti, hogy a szoftverrel kapcsolatos minden előkészítő, kísérő, eligazító, felhasználást elősegítő anyagok a szoftver kategóriához tartoznak.

Itt meg kell jegyezni azt, hogy ezek az anyagok üzemképes szoftver hiányában is védelemben részesülnek,  ezt erősítették a Legfelsőbb  Bíróság ítéletei is.

A szoftver jogi védelme

A védelem fennállásának egyetlen feltétele az önálló, eredeti jelleg.

A védelem fennállása független a mű esztétikai, pl. szoftver esetében műszaki színvonalától, tudományos, vagy szakmai értékétől, gazdasági jelentőségétől, megjelenési formájától, rögzítési módszerétől és alakjától, nyilvánosságra jutásától.

A védelem szempontjából egy feltétel megléte szükséges: a mű eredeti jelleggel kell, hogy rendelkezzék.

A védelem fennállásának kérdésében kizárólag a bíróság dönthet, ebben a kérdésben más hatóság nem foglalhat állást. A szerzői jogi rendszerben nincsen lajstromozás, bejelentés.

Ezt egyébként az irodalmi és művészeti alkotások védelmére létrejött Berni Uniós Egyezmény is tiltja.

A fentiek alapján tehát a védelem fennállása nem függ attól, hogy a szoftver forráskódban vagy tárgyi kódban került rögzítésre, felhasználói programként vagy operációs rendszerként jelenik meg, és attól sem, hogy a mű számítógéppel, vagy számítógép segítségével jött létre.

A szerzői jogi védelem nemcsak az egész műre, hanem annak részeire is kiterjed.

A szoftver általában lépcsőzetes alkotás eredménye, az egyes “lépcsők” ugyanolyan védelem alatt állnak, mint a teljes mű.

Ebből következik, hogy a számítógépi program és a hozzá tartozó dokumentáció együtt is, de külön-külön is védelem alatt áll.

A Legfelsőbb Bíróság-i  döntés ebben a vonatkozásban is részletes állásfoglalást tartalmaz.

Miután a védelem fennállásának egyetlen feltétele az önálló, eredeti jelleg, a védelem fennállása független a mű esztétikai, pl. szoftver esetében műszaki színvonalától, vagy tudományos, vagy szakmai értékétől, gazdasági jelentőségétől, megjelenési formájától, rögzítési módszerétől és alakjától, nyilvánosságra jutásától.

(Szoftver és műszaki tervek esetén igen gyakori, hogy azokat üzleti-üzemi titokként kezelik.)

A szerző jogai

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére.

E törvény eltérő rendelkezése hiányában a szoftver felhasználására engedély a felhasználási szerződéssel szerezhető.

A szerzőt a művével kapcsolatban személyhez fűződő jogok (döntés a publikálásról, nevének feltüntetése) és vagyoni jogok illetik meg. (a mű felhasználása esetén neki vagy jogutódjának díjazás jár)

A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon.

Többszörözés:

  • a mű anyagi hordozón való - közvetlen vagy közvetett - rögzítése, bármilyen módon, akár véglegesen, akár időlegesen, valamint
  • egy vagy több másolat készítése a rögzítésről.

A mű többszörözésének minősül:

  • nyomtatással megvalósuló mechanikai, filmes vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés,
  • a hang- vagy képfelvétel előállítása, a sugárzás vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljára való rögzítés,
  • a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön, valamint a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában való előállítása.

A szerzői jogok korlátozásai

A szerző/jogtulajdonos jogait a szabad felhasználás korlátozza.

A szabad felhasználás azt jelenti, hogy a különben védelem alatt álló mű felhasználása díjtalan és ahhoz a szerző hozzájárulása nem szükséges.

A szoftver vonatkozásában a szabad felhasználás három lehetőségét kell megemlíteni:

  • a magáncélú másolást,
  • az oktatási célt és
  • a haszonkölcsönt.

Szabad felhasználás

Nyilvánosságra hozott műről bárki készíthet másolatot, ha az nem szolgálja sem forgalomba hozatal, sem jövedelemszerzés célját, és a szerző jogos érdekeit egyébként sem sérti … (Szjt.18.§(1)bek.)

E rendelkezés értelmében magáncélra szoftverről is lehet másolatot készíteni.

A törvény azonban a magáncélú másolást is szigorúan  korlátozza.

A nyilvánosságra hozott kifejezés azt is jelenti, hogy amennyiben a szoftver üzemi-üzleti titok, nem lehet nyilvánosságra hozottnak tekinteni.

A szabad felhasználás megítélésénél lényeges szempont a másolatkészítés célja. Ha csak egy példányt készítek és azt eladom, az már forgalomba hozatal és jövedelemszerzéssel jár.

Nyilvánvaló, hogy a szoftver engedély nélküli másolatának sokszorosítása, forgalomba hozatala a szerző jogos érdekeit sérti, mert  csökkenti az iránta fennálló keresletet.

Elvileg ugyan fennáll az a lehetőség, hogy valaki a szabad felhasználás keretében másolatot készítsen, a gyakorlatban azonban nehezen képzelhető el, hogy az ne ütköznék az idézett jogszabályban foglalt korlátokba.

Kivételt a biztonsági másolat jelenthet.

Iskolai oktatás célja

Az önálló, nyilvánosságra hozott mű teljes egészében átvehető iskolai oktatás céljára.

A magánoktatás, a nyelviskola, a nem alapfokú művészeti oktatás nem tekinthető oktatási célnak.

A szoftver nem minősül nyilvánosságra hozott műnek!

Haszonkölcsön

 

“A mű egyes példányainak haszonkölcsönbe adása  –  a számítógépi programok kivételével,  –  a szabad felhasználás körébe tartozik” (Szjt.18.§.(3) bek.)

A számítógépi programot tehát csak a szerző engedélyével lehet kölcsönözni. E rendelkezés indoka, hogy pl. a szoftver másolása könnyen, gyorsan és igen olcsón végezhető és nehezen ellenőrizhető.

A szoftver felhasználása

A gazdasági életben a szoftver felhasználása kétféleképpen történik:

  • egyedi igények esetén a szerző (jogtulajdonos) és a felhasználó (megrendelő) írásban szerződést kötnek, az Szjt. szóhasználatában: felhasználási szerződést, amit a gyakorlatban szerzői jog licensz-szerződésnek is neveznek.
  • a felhasználás lebonyolításának másik fajtája a műpéldány vagy másolatának megvétele üzleti forgalomban.

A felhasználási szerződéseket az Szjt. V. fejezete szabályozza, az Szjt. által nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.

A szoftver felhasználása:

  • a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként (26. § és 27. §),
  • a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése (28. §),
  • a terjesztés (23. §),
  • az átdolgozás (29. §),
  • a nyilvános előadás (24. § és 25. §),
  • a kiállítás (69. §).
  • a többszörözés joga

Jogosulatlan felhasználás

  • Jogosulatlan a felhasználás különösen akkor, ha arra törvény vagy az arra jogosult szerződéssel engedélyt nem ad, vagy ha a felhasználó jogosultságának határait túllépve használja fel a művet.
  • Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a felhasználó köteles a szerzőt vagy jogutódját, illetve a közös jogkezelő szervezetet a felhasználás módjáról és mértékéről tájékoztatni.

Adatlap a program tulajdonosáról:

kari1


Mikor legális egy szoftver?

  • birtokunkban van a licenc, azaz írásbeli szerződésünk van a jogos felhasználásról
  • rendelkezünk a birtokba kerülést igazoló okirattal (számla, ajándékozási szerződés)
  • frissítések esetén a fent említett okiratok minden frissítési alapra és frissítésre megvannak

kari2

Büntetőjogi szabályozás

BTK 329. /A

A szerzői és szomszédos jogok megsértése

 

A szerzői jog megsértésének büntetőjogi következményei 1.

  • 329/A. § (1) Aki irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás szerzőjének művén, előadóművésznek előadói teljesítményén, hangfelvétel előállítójának hangfelvételén, rádiónak vagy televíziónak a műsorán fennálló jog megsértésével vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
  • (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői és szomszédos jogok megsértését
  • a) jelentős vagyoni hátrányt okozva (2.000.000);
  • b) üzletszerűen követik el.

A szerzői jog megsértésének büntetőjogi következményei 2.

  • (3) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői és szomszédos jogok megsértését különösen nagy vagyoni hátrányt okozva követik el (6.000.000).
  • (4) Aki a szerzői és szomszédos jogok megsértését gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
  • (5) A szerzői és szomszédos jogok megsértése esetén el kell kobozni azt az elkövető tulajdonában lévő dolgot, amelyre a bűncselekményt elkövetik. Az elkobzásnak akkor is helye van, ha a dolog nem az elkövető tulajdona, de a tulajdonos a bűncselekmény elkövetéséről előzetesen tudott.

A lefoglalás

101. § (1) A hatóság lefoglalja azt a dolgot, amely (1973. évi I. törvény)

  • tárgyi bizonyítási eszköz,
  • a törvény értelmében elkobozható, vagy
  • amelynek a birtoklása jogszabályba ütközik.

 

A lefoglalást veszélyeztető tényezők

Nem eléggé körültekintő lefoglalás

  • döntő a lefoglalandó tárgyak kiválasztása
  • a foglalás körülményei, ideje
  • eszközök részegységekre bontása esetén kellő szakértelem hiánya
  • a lefoglalt tárgyak nem kellő védelme

 

Nem eléggé körültekintő lefoglalás:

 kari3

A lefoglalt notebook.

kari4


Hiányzik a winchester és a központi egység

 kari5

A lefoglalt számítógép.

A keretből hiányzik a winchester.

 

A szerzői és szomszédos jogok megsértése,

tapasztalataim eddigi szakértői munkáim alapján

 

A szakértő feladatai:

A szakértő szakmai kérdésekben véleményt ad, vagy szaktanácsával segíti a kirendelő hatóság munkáját.

Az alábbi ügyekben kértek fel szakértőnek:

  • Szoftvermásolás, hanganyag másolás,
  • Mobiltelefon kódjainak, korlátozásainak megváltoztatása
  • Okirathamisítás, pénzhamisítás
  • Gazdasági ügyekben: sikkasztás, adócsalás, fiktív számla készítés,
  • Jogosulatlan pénzügyi befektetés
  • Illegális internet szolgáltatás igénybevétele

A kirendelő kérdése:

A kérdéses adathordozók rendelkeznek-e azokkal az azonosítási jelekkel, amiket a kiadásra jogosult cégek szoktak használni?

 

A szakértői jelentés megállapításai:

A vizsgált CD lemezek nem rendelkeznek a gyártó által használt azonosító jelekkel. Azokon illegálisan másolt számítógépes programok találhatók.

Ezek a programok  terjesztésre, forgalmazásra, másik számítógépre telepítésre alkalmasak.

 

Magyarországi helyzet:

Magyarországon jelentős elosztó programelosztó hálózat működik.
(Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs)

Az elosztók elsősorban DAT kazettákon terjesztenek programokat. Napjainkban előtérbe kerül a CD lemezes terjesztés és a kivehető winchester is.

Az országba bekerült programok 5-6 óra alatt eljutnak a terjesztőkhöz, majd 1-2 nap múlva CD lemezre átírva megjelenik a felhasználóknál.

Nálunk “rangot” jelent, ha valaki a piaci megjelenés előtt hozzájut egy-egy új programhoz.

A kirendelő kérdése:

1. A kérdéses adathordozón találhatóak-e jogvédett programok?

2. Amennyiben találhatók, ki a jogtulajdonos, kiadó, forgalmazó, és mi a pontos címe?

3. A jogvédett programoknak mennyi az értéke?

Megállapításaim:

A kérdéses adathordozón jogvédett, illegálisan másolt programok voltak

A sértett mintegy 1 000 ismert cég

A kárérték több mint 100 millió forint

Illegális program-másolatok száma: több mint 6 000 db

 

kari6

A kirendelő kérdése:

Ismertesse a Sony PlayStation gép működési elvét, felhasználási lehetőségét. A rendelkezésre bocsátott PlayStation játékgépeket a gyártást követően módosították-e, ha igen, akkor milyen módon?

Számítógépes csalás?

 kari7

kari8

 

Számítógépes csalás

Btk. 1978. IV. tv.

300/C. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett, vagy kárt okozva valamely számítógépes adatfeldolgozás eredményét a program megváltoztatásával, törléssel, téves vagy hiányos adatok betáplálásával, illetve egyéb, meg nem engedett műveletek végzésével befolyásolja, bűntettet követ el.

 

Számítógépes csalás!

(3) Számítógépes csalást követ el az is, aki az (1)-(2) bekezdésben írt cselekményt közcélú távbeszélő szolgáltatás, illetve közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás igénybe-vételére szolgáló elektronikus kártya felhasználásával vagy közcélú mobil telefont vezérlő mikroszámítógép programjának meg-változtatásával követi el.


Számítógépes csalás!

kari9

A szerzői jog megsértésének polgári jogi következményei

  • Szjt. 52. § (1) A szerző jogainak megsértése esetén - az eset körülményei szerint - a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
  • a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
  • b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
  • c) követelheti, hogy a jogsértő - nyilatkozattal vagy más megfelelő módon - adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
  • d) követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében részt vevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról;
  • e) követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;
  • f) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését, illetve jogsértő mivoltától való megfosztását.

Mi szól a jogtisztság mellett?

  • Kutatás-fejlesztés
  • Sok ezer mérnök többévi munkája
  • Több százezer tesztelő
  • Lokalizáció
  • Magyar verziók aránya 80-90%
  • Terméktámogatás
  • Pl. telepítéshez, felhasználáshoz
  • Vírusvédelem

 

Szerzői és szomszédos jogok közös kezeléséről szóló 146/1996. (IX. 19) korm . rendelet alapján nyilvántartásba vett jogkezelő egyesületek:

 

FILMJUS
Filmalkotók és Gyártók Szerzői Jogvédő egyesülete 1068 Budapest Városligeti fasor 38.

ARTISJUS
Magyar Szerői Jogvédő Iroda Egyesület 1016 Budapest Mészáros út 15-17.

HUNGART

Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület 1054 Budapest Báthory út 10.


MSZSZ-EJI

Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Iroda 1068 Budapest Városligeti fasor 38.

MAHASZ
Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége 1055 Budapest Falk Miksa út 24-26


B S A    Business Software Alliance    Magyarország

A szervezethez csatlakozó szoftvergyártók érdekképviseletét vállalja fel.

A marketing és a kommunikáció eszközeivel törekszik a jogtiszta szoftverfelhasználás eltejesztésére, felhívja a figyelmet annak szükségességére.

1139 Budapest Frangepán út 8-10. 

WWW.BSA.HU

kari10


BSA Magyarország

Sebők Erzsébet
főtitkár

Dr Pálos György
elnök

  • A BSA (Business Software Alliance) a világ 60 országában működő nemzetközi szervezet, amelynek célja az illegális szoftverhasználat visszaszorítása. (Az európai központ Londonban van.)
  • A szoftverek jogszerű felhasználása érdekében a BSA gondoskodik a felhasználók és szoftver-jogvédelemmel kapcsolatban eljáró intézmények, hatóságok (ORFK, APEH, VPOP) képzéséről, számukra tanácsadói, szakértői segítséget biztosít.

kari11

A BSA szervezete, feladata

A Business Software Alliance (BSA) a legnagyobb szoftverfejlesztőket és  forgalmazókat tömörítő nemzetközi szervezet, amelynek célja a szoftverek jogi védelme.

Ennek érdekében a BSA két irányban fejt ki tevékenységet:

  • egyrészt felvilágosító és ismeretterjesztő konferenciákat, kampányokat szervez,
  • másrészt a jog által biztosított eszközökkel küzd az illegális szoftverek használata és kereskedelme ellen.

 

Magyarországi szervezet

  • Adobe (Trans-Europe management)
  • Apple
  • Autodesk Magyarország
  • Borland Magyarország
  • Computer 2000
  • CHS
  • Microsoft Magyarország
  • Novell Magyarország
  • Számalk
  • Walton Networking

BSA Magyarország

A BSA magyarországi szervezete, a "Szövetség a Jogtiszta Szoftvert Használó Magyarországért" 1994-ben alakult a legnagyobb szoftverfejlesztők és a magyarországi forgalmazók részvételével.

A szövetség legfontosabb céljaként azt tűzte ki, hogy elősegítse a  szoftverek törvényes védelmét, és jogtiszta szoftvereken alapuló informatikai kultúrát terjesszen el
az országban.

 

Mit csinál a BSA?

  • Tanácsadás és tájékoztatás
  • Szakértői segítség
  • Marketing tevékenység:
  • Kiadványok
  • Kampányok
  • Negatív kampány (sajtóhirdetések)
  • Pozitív kampány (audit programok)
  • Hot-line telefonos tanácsadás
  • Tanfolyamok, képzések
  • Érdekképviselet

 


Ugye emlékeznek?

 kari13

Cím: 1139 Budapest, Frangepán u. 8-10.
Tel: (06-1) 350-9112

Információs forródrót: (06-80) 272-000

Internet: http://www.bsa.hu

Angol nyelvű: http://www.bsa.org

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A tét:


Európai, de inkább világszinvonalú

informatikai kultúra.

kari14