Jávor Balázs
Az Új Nemzedék Központ szerepe a tehetségfejlesztésben
Az előadás prezentációja pdf formátumban 
Tisztelt Konferencia! Kedves Kollégák!
Tavalyi hajdúszoboszlói előadásomban az Új Nemzedék Központ által végzett friss ifjúságkutatás tehetséggondozás szempontjából releváns eredményeit ismertettem, illetve igyekeztem átfogó képet adni arról a komplex tevékenységrendszerről, amelyet az Új Nemzedék Központ az elmúlt időszakban a magyar tehetséggondozás rendszerszintű támogatása, segítése kapcsán végez. Nemrég érkeztünk el a tehetséggondozás hazai feltételrendszerét továbbfejleszteni hivatott uniós projekt, az EFOP-3.2.1. „Tehetségek Magyarországa” című projekt félidejéhez. Ez alkalmat ad a számvetésre, az eddig elért eredmények áttekintésére és arra is, hogy az előttünk álló két és fél év tervezett tevékenységeit, folyamatait úgy tudjuk megerősíteni, illetve szükség esetén áttervezni, hogy beépítjük az elmúlt két és fél év megvalósítási tapasztalatait, az együttműködő partnereink, szakértőink, tanácsadóink, szakmai segítőink visszajelzéseit. Sokan közülük itt ülnek most is a teremben, külön köszönöm nekik az együttműködésüket, szakmai segítségüket.
A tegnap délutáni „Tehetségek Magyarországa” című szekcióban az uniós projekt néhány kiemelt tevékenységének tapasztalatairól beszélgettek a résztvevők. Ebben az előadásban az itt elhangzottakra is támaszkodva szeretném bemutatni az Új Nemzedék Központ uniós, illetve hazai finanszírozású projektekben eddig, a tehetséggondozás támogatása terén elért eredményeit, a közeljövőre vonatkozó terveket.
Az Új Nemzedék Központ rendszerszintű tehetséggondozást támogató kiemelt fejlesztése az elmúlt években a Minősített Tehetséggondozó Műhelyek hálózatának kiépítése és az egyedi igényekre szabott, hosszútávú támogatása. Bemutatom az eddig elért eredményeket, az elmúlt két év tapasztalatait.
A tehetséggondozás sikere szempontjából fontos, hogy a pedagógusok mellett a szülők, a kortárscsoport és a tágabb közösség is ismerje és a maga eszközeivel segítse a tehetséggondozás folyamatát. Ezeknek a szereplőknek a bevonása (például: társadalmi érzékenyítő rendezvények szervezésével, információs anyagokkal, a médiában való megjelenéssel) nagyban erősítheti a fejlesztő tevékenységek hatékonyságát, a tehetségek számára pedig a megfelelően felkészült, elfogadó, sőt támogató környezet kialakulását. A tehetségbarát társadalmi környezet kialakításában az ÚNK többféle támogató tevékenységgel is részt vállal.
Szeretném bemutatni, hogyan áll a projektünk a tervezett komplex tehetségszűrési és -azonosítási rendszer és az ehhez kapcsolódó eljárásrend kialakításával és kipróbálásával.
Végül a hazai kutatások hiányterületeit érintő, a tehetséggondozás rendszerére vonatkozó vizsgálataink előrehaladása kerül sorra.
A Minősített Tehetséggondozó Műhelyek (MTM) működésének tapasztalatairól a tegnapi szekcióban számoltak be részletesen a kollégák. A Minősített Tehetséggondozó Műhelyek kiválasztásával és támogatásával az országban egyenletes lefedettséggel vannak jelen kiemelkedő tehetséggondozási eredményekkel rendelkező iskolák, intézmények, amelyek a meghatározott földrajzi, társadalmi környezetben a tehetséggondozás terén mintaintézményi szerepkört, innovációs multiplikátor funkciót töltenek be. Ehhez a tevékenységükhöz a projektből hosszú távú, az egyedi igényeikre szabott, célzott támogatásban részesülnek.
A projekt nyílt pályázati eljárás keretében, olyan intézményeket választott ki az MTM hálózatba, amelyek már eleve rendelkeztek a kiemelten tehetséges tanulók gondozását támogató szakmai csoporttal és programmal, intézményi szintű jó gyakorlatokkal és elkötelezettnek mutatkoztak a tevékenységük továbbfejlesztésére, valamint a tudásuk, tapasztalatuk más intézményekkel való megosztására.
A mintaintézmények a pedagógusok egymástól való tanulásának, a horizontális tanulásnak a klasszikus terepei. A hálózat létrehozásával az egymástól való tanulást is támogatni kívánjuk. A műhelyek kiválasztási folyamata többfordulós minősítési eljárás volt, amelyet a projekt már megvalósított. Örömmel számolok be arról, hogy a tavalyi hajdúszoboszlói előadásban ismertetett állapothoz képest a Minősített Tehetséggondozó Műhelyek csoportja további taggal bővült, így jelenleg országosan 39 intézményből áll a hálózat. Szeretném kiemelni, hogy a műhelyek kiválasztásánál a területi szempontra különös tekintettel voltunk, kifejezetten törekedve az egyenlő hozzáférés biztosítására. Azt szeretnénk, hogy egy adott közigazgatási régióban működő MTM-ek a régió érdeklődő, érintett köznevelési intézményeit a lehető leghatékonyabban tudják támogatni.
Az MTM hálózat tagjaival a projekt a 2017/18-as, vagyis az előző teljes tanévben elkezdte a fejlesztésre irányuló együttműködést. Az MTM-tag iskolák alapvetően nem forrásátadással, hanem az egyedi igényekre, körülményekre szabott, előre kidolgozott szolgáltatási portfólió révén részesülnek a projekt által biztosított támogatásokban.
Folyamatosan zajlottak az MTM-ek által szervezett, az adott MTM vonzáskörzetében dolgozó pedagógusoknak tartott szakmai műhelymunkák, amelyeknek a megvalósítását a projekt anyagilag támogatta. Eddig 63 műhelymunkán összesen 2752 pedagógus vett részt.
Az MTM-ek tehetséggondozó szakemberei számára (összesen 699 fő) 19 csoportban mentor, 18 csoportban tehetséggondozó szakmai továbbképzést biztosított a projekt.
Az MTM-ekben 2017 októberében megkezdték munkájukat az adott iskola erre is felkészített pedagógusai, a tehetségmentorok. A teljes tanévben munkájuk révén 174 tanuló részesült, mentorálási terv alapján, egyéni fejlesztésben. A tehetségmentorok munkáját anyagilag is támogatta a projekt, továbbá a tehetségmentorok számára szervezett rendszeres szupervízió biztosításával a mentorálás magas szakmai minőségét is elősegítette.
A projekt támogatást nyújtott ahhoz is, hogy az MTM-ek tanulói, az eddigi időszakban összesen 3356-an, különböző tehetséggondozó programokon vehessenek részt.
Az MTM iskoláknak két hullámban biztosítottunk, illetve biztosítunk különböző, a sajátos tehetséggondozó tevékenységet segítő eszközöket, intézményenként több millió forint értékben, az egyedi igények felmérését követően. A projektorok, laptopok, dokumentumkamerák mellett az adott iskola által különösen igényelt oktatási robot készletet, vagy a kért szemléltető eszközöket is be tudtuk szerezni az intézmények számára.
Meggyőződésünk – és ezt támasztják alá korábbi, illetve ezt igazolják vissza egyes jelenleg futó kutatásaink is –, hogy a tehetséggondozás kulcsszereplői, akiken a legtöbb múlik, a pedagógusok. Lehet bármilyen megalapozott egy-egy szakmai program, lehet bármennyire is kidolgozott egy jó gyakorlat, a lelkesedését, szakmai tudását, idejét és energiáját beleadó tanáron múlik, hogy mindezek sikeresen működnek-e. Éppen ezért fontos a tehetséggondozás ügye szempontjából, hogy a kiemelkedő tehetséggondozó munkát végző pedagógusok méltó elismerésben részesüljenek. Az első két évében a MATEHETSZ, immár négy éve pedig az Új Nemzedék Központ valósítja meg a Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért díjhoz tartozó pályázati rendszer működtetését és szervezi a díjátadó ünnepséget, olyan, az eseményhez méltó helyszíneken, mint a Nemzeti Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia vagy a Pesti Vigadó. A pályázati felhívásunk jellemzően minden év első negyedévében jelenik meg, tavaly öt kategóriában, a díjazottakról szakmai bizottságok döntenek. Tavaly több mint 50 kolléga, illetve tehetséggondozó szervezet munkáját tudtuk az anyagi támogatással is járó Bonis Bona díjjal elismerni. A díjat, a pályázatot övező érdeklődést jelzi, hogy 10-12-szer ennyi érvényes pályázat, ajánlás érkezett a pályázati időszakokban.
A tehetségbarát miliő, a tehetségbarát társadalom meghatározó szereplői, aktorai lehetnek a helyi önkormányzatok. Idéntől (sokévi kihagyás után), megújult koncepció mentén az Új Nemzedék Központ újraindította a „Tehetségbarát Önkormányzat” díjat. Ennek célja, hogy elismerésben részesüljenek azok a helyi önkormányzatok, amelyek alapfeladatuk ellátásán túl aktív tevékenységükkel folyamatosan segítik a tehetséges fiatalok felkutatását, támogatását és példamutató együttműködést folytatnak a tehetséggondozó szervezetekkel. A díj nemcsak erkölcsi, de anyagi megbecsüléssel is jár, aminek az összegét az önkormányzat a helyi tehetséggondozás további támogatására fordíthatja. A pályázatot 2018-ban két kategóriában írtuk ki, a díjazottjaink: Budapest XII. kerület, Székesfehérvár, Gyula, Jászberény, Kállósemjén és Vác voltak. A díjakat a Bonis Bona díjakkal együtt, a Pedagógusnaphoz időzített Országos Tehetséggálán adtuk át és tervezzük átadni jövőre is.
A tehetségbarát társadalom felé való törekvés kapcsán megemlítendő a közvetlenül a tehetséges fiatalokat támogató tevékenységünk. A Nemzet Fiatal Tehetségeiért ösztöndíjat, amely közel egyéves időszakra, konkrét projektre szóló, jelentős mértékű támogatás, több éve nyújtja a Nemzeti Tehetség Program keretében a kormány a valamelyik tehetségterületen kiemelkedő teljesítményt nyújtó fiataloknak. Az ösztöndíjat elnyerők számára fejleszt az Új Nemzedék Központ immár két éve egy tartalmában bővülő Alumni programot. Ennek egyik célja, hogy a felismert tehetségek további egyéni fejlődéséhez nyújtson közvetlen segítséget. Másrészt a közösségformálás révén kapnak lehetőséget a fiatalok arra, hogy egymástól tanuljanak, egymás példájából nyerjenek a saját személyes útjuk számára motivációt, illetve érzékennyé váljanak a tehetségükhöz, a sikereikhez kapcsolódó felelősségükre, a tehetségük közösségi dimenziójára. A tehetségesek a tehetségesek társaságában érzik legjobban magukat, egymást tudják leginkább inspirálni. A számukra és szüleik számára szervezett találkozók, tréningek is ezt a közösségépítő folyamatot erősítik.
Az ÚNK tehetségszakmai munkájának egy további, izgalmas területe a mérőeszközök fejlesztése. A projekt célkitűzése meglehetősen ambiciózus ezen a téren: olyan eszközrendszert szeretnénk 2020-ra kifejleszteni, amely az adott életkori csoportban lévő tanulók teljes körére alkalmazható és használható adatokat biztosít kognitív és nem kognitív tehetségterületek vonatkozásában is.
A megvalósítás útján ott tartunk, hogy kidolgoztuk a tehetségszűrési, -azonosítási folyamat eljárásrendjének, valamint a fluid és kristályos intelligenciát mérő adaptív online teszteknek (NoVo, SAM) és tanári értékelő kérdőíveknek az első verzióját. A mérőeszközök és az eljárásrend pilotokban kerülnek kipróbálásra és továbbfejlesztésre. Két mérési pilot zajlott le eddig, 2017-ben és 2018-ban, 22, illetve 26 intézményben. Ezzel párhuzamosan az egyéni helyzetben alkalmazható (papír-ceruza) kreativitástesztek és értékelő skálák fejlesztése is zajlik, megtörtént ezen mérőeszközök kismintás kipróbálása. Az előttünk álló időszakban mérési koordinátorok képzésébe ágyazottan folytatódik az online mérések pilotja, bővülő intézményi körben.
A mérőeszközök fejlesztésével kapcsolatos szakmai tapasztalatok bemutatása, ismertetése szétfeszítené ennek az előadásnak a kereteit. Az eredmények részletes publikálása már a projekt időszakában elkezdődik majd. Most két tapasztalatunkra szeretném csak felhívni a figyelmet.
