Szabadi Edit

Az óvodai nevelés a változások tükrében

2018. november 7-én délután tartottam meg előadásomat az Óvodai nevelés szekcióban, amelynek mottójául Klebelsberg Kuno gondolatát választottam, aki a két világháború közötti időszak legnevesebb kultúrpolitikusa volt, akinek kultuszminisztersége idején zajlott le a magyar köznevelés egyik legnagyobb és legsikeresebb reformja. „Mentől műveltebb, civilizáltabb és erkölcsösebb egy nemzet, annál jobb dolga van annál a nemzetnél a gyermeknek. Ez a nemzetek kultúrfokának az én meggyőződésem szerint az első fokmérője.”

Ez a gondolat ma is aktuális, már csak azért is, mert június végén az Alaptörvényben a keresztény kultúra védelméről szóló törvénycikk, a következő bekezdéssel egészült ki: „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége.” Az Alaptörvény nem a keresztény vallás és nem is általában a keresztény kultúra mellett kötelezi el a magyar államot, hanem kifejezetten Magyarország kultúrájának mint keresztény kultúrának a védelemét rendeli el. Az alkotmányozói cél kétségkívül az volt, hogy erőteljesebb hangsúlyt és védelmet adjon az ország kulturális identitásának, azaz többletet a Nemzeti hitvallásban felhívott keresztény örökséghez képest.

Előadásom első részében óvodákat érintő ágazati jogszabályról beszéltem. Az Oktatási Hivatal 2019. január 2. és 2019. március 29. között szakmai ellenőrzés keretében vizsgálja az óvodákban az óvodába járási kötelezettség teljesítését és dokumentálását. Az ellenőrzésről készülő jelentést, a Hivatal 2019. június 28-ig küldi meg az oktatásért felelős miniszter részére. A szakmai ellenőrzés tárgya: a jogszabályban előírtak teljesülése, valamint az iratkezelési protokoll szerinti dokumentáció.

Prezentációmban, nemcsak a jogi előírásokat gyűjtöttem csokorba, hanem az óvodába járási kötelezettség nyomon követésére szolgáló tanügyi nyomtatványok formai és tartalmi elmeit is felsorakoztattam, amelyet 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 88. § szabályoz. Említést tettem az óvodai felvétellel kapcsolatos szabályozási normákról és annak eljárásrendjéről. Arról, hogy az óvodai jogviszony a beiratkozással, a felvételi adatlap kitöltése után válik érvényessé. Az óvodai felvétellel jogviszony keletkezik. A felvételről szóló döntésről elegendő egy értesítést küldeni, amelyben leírhatjuk az alábbiakat:

• a gyermek melyik óvoda melyik csoportjába nyert felvételt;
• melyik nevelési évre szól a felvétel;
• mikortól kezdheti meg az óvodába járást.

Az Elutasításról szóló határozat kötelező tartalmi elemeiről is tettem említést, arról, hogy a nevelési-oktatási intézmény által kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell az EMMI rendelet 85. § (1) és (2) bekezdése szerinti tartalmakat:

• a nevelési-oktatási intézmény nevét és székhelyét;
• az iktatószámot;
• az ügyintéző megnevezését;
• az ügyintézés helyét és idejét;
• az irat aláírójának nevét, beosztását és
• a nevelési-oktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát.

Fontosnak tartottam kiemelni, hogy a nevelési-oktatási intézmény által hozott határozatot meg kell indokolni. A határozatnak a rendelkező részben tartalmaznia kell

• a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését;
• amennyiben a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást, a mérlegelésnél figyelembe vett szempontokat és
• a fellebbezési eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést.

Beszéltem még arról, hogyan hozzunk határozatot a felvétel elutasításáról és annak mi az eljárásrendje. A továbbiakban pedig arról adtam információt, hogy mi a gyermek kötelező óvodai foglalkozásokon való részvételének legitimációs kerete, amely a gyermek óvodában való tényleges (fizikai) ottlétén túl az óvoda házirendjében foglaltak szerinti igazolt távollétre is kitért.

Az óvodakötelezettség teljesülése napi legalább négy óra óvodai foglalkozásokon való részvétel keretében történik. Az óvodai nevelésben való kötelező részvétel alól hároméves kortól, legkésőbb ötéves korig adható felmentés. Az óvodakötelezettség teljesülése alól kérelem alapján felmentett gyermekkel vagy nem jön létre óvodai jogviszony, vagy a már fennálló jogviszony alóli felmentéssel egy időben legkésőbb ötéves korig megszűnik a gyermek óvodai jogviszonya. Felmentést a szülő kérelmére az óvodavezető és a védőnő egyetértési jogkörben manifesztálódó javaslatára a jegyző vagy a magán-, illetve egyházi intézményfenntartó jogosult megadni. Az óvodáztatási kötelezettség alól felmentés akkor jogszerű, ha az a gyermek jogos érdekeit szolgálja. A gyermek jogos érdekét szolgálja mindaz, ami alapvető (különös) jogainak legteljesebb érvényesüléséhez járul hozzá: olyan nevelésben részesüljön, amely elősegíti harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségei, képességei, ismeretei, jártasságai, érzelmi és akarati tulajdonságai, műveltsége életkori sajátosságainak megfelelő, tudatos fejlesztését; erkölcsös, önálló életvitelre és céljai elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes emberré, felelős állampolgárrá válhasson [Nkt. 1. § (1)]; biztonságban és egészséges környezetben képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben, oktatásban részesülhessen [Nkt. 46. § (3) b)].

A kötelező óvodai nevelésben való részvételhez kapcsolódó szabálysértési jogkör gyakorlására 2013. január 1-jétől a járási hivatal jogosult. A szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: szabálysértési törvény) 247. § c) pontja alapján az a szülő vagy törvényes képviselő, akinek a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló gyermeke ugyanabban a nevelési évben az óvodai foglalkozásokról igazolatlanul a jogszabályban meghatározott mértéket vagy annál többet mulaszt, szabálysértést követ el. A miniszteri rendelet 51. § (6) bekezdése alapján a szabálysértési törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke az adott nevelési évben összesen a kötelező óvodai nevelésben részt vevő gyermek esetén tizenegy nap.

Az ősz folyamán hatályba lépett az a rendeletmódosítás, miszerint 2019.január 1-től az intézményellenőrzés során a látogató szakértő azt is figyelheti, hogy az intézmény eszközállománya és felszerelése megfelel-e a rendelet 2. mellékletének, továbbá azokkal a pedagógiai program végrehajtható-e. Ha a szakértő úgy látja, hogy ezt hatósági ellenőrzés keretén belül vizsgálni kell, akkor azt a szakértői dokumentumban, megfelelő szakértői indoklással fel kell tüntesse.

Előadásom második részében beszéltem, az Országos Óvodai Alapprogram nyár folyamán történt módosításáról, amely ráírányította a figyelmet arra, hogy a keresztény kultúra és a nemzeti identitástudat megalapozását már óvodáskorban el kell kezdeni. A jogalkotói cél, a keresztény kultúra és a magyar nemzeti értékek identitásteremtő voltának az óvodai nevelés tartalmaiban történő hangsúlyossá tétele. Szakértőként ebben próbáltam útmutatást adni, a napi pedagógiai munkához segítő kezet nyújtani. Támogatást abban, hogy a mindennapi gyakorlatban, a különböző projektekben, hogyan alapozhatjuk meg a nemzeti identitástudatot, hogy ennek a munkának milyen szakaszai vannak, és milyen tudástartalmak állhatnak az óvodapedagógusok rendelkezésre ahhoz, hogy az ezzel kapcsolatos ismereteket közvetíteni tudják az érintett korosztály számára.

A nevelés alapvetően értékközvetítő, értékteremtő folyamat. Az érték általában olyan produktum, amely kettős funkciót tölt be. Hozzájárul a szűkebb és tágabb emberi közösségek fejlődéséhez, tehát rendelkezik egy határozott közösségfejlesztő funkcióval. Az egyén fejlődését is elősegíti, azaz individuális (önfejlesztő) funkciót is betölt. Az erkölcsi szabályoknak az Alaptörvényben történő megjelenése egyszersmind a keresztény értékek jelenlétét is jelenti. A nevelés lényege az értékközvetítés, értékteremtés. A fejlesztő hatások révén alakul ki az egyén értékrendszere, személyisége, amelyek lehetővé teszik számára az egyéni és társadalmi feladatok megoldását. A nevelés eredménye attól függ, hogy milyen objektív viszonyok, értékek alakulnak ki, hiszen magatartásunkat értékek és normák határozzák meg. (Érték: vélemény arról, hogy mi a jó, rossz, helyes helytelen. Norma: a viselkedés szabályai.) Érték: az a jelleg, tulajdonság, hogy szükségletet elégít ki, az egyén részéről megbecsülésben részesül, amely személyben, közösségben, emberi cselekvésben, alkotásban fordulhat elő. Az érték funkciói: közösségfejlesztő funkció, amely hozzájárul az emberi közösségek fejlődéséhez, és individuális fejlesztő funkció, amely elősegíti az egyén fejlődését. Lényeges jellemzője a keresztény nevelésnek, hogy vallja: „Az ember test és lélek egysége, Isten képmására teremtett, végtelenül értékes, személyes és egyedi lény.”

„Az óvodás korú gyerekek világban való tájékozódása […] az élménygondolkodás fonalán halad. … bármely élménymaradvány akár helyrajzi, akár időbeli, akár társas kapcsolatra utaló tájékozódási támpont. S ha a gyerek ezek segítségével eligazodik a környezetében, ezt annak tulajdoníthatjuk, hogy a támpontok, bár nem állnak össze rendszerré, élményhátterük révén érvényes tapasztalást őriznek.” fogalmazza meg nagyszerűen Mérei Ferenc pszichológus, pedagógus. Hiszen az óvodások tér- és időészlelése az élménygondolkodás fonalán halad, támpontjai az élményekből visszamaradó részletek, töredékek, ezek segítségével próbál eligazodni környezetében. Éppen ezért, az óvodáknak fontos szerep jut az egészséges életmódra való nevelésben, illetve az egészséges életvitel iránti igény korai alakításában. A gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés ezért, amellett, hogy biztosítja a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezetet, olyan feladatokat is magára vállal, mint a környezettudatos magatartás megalapozása, a természet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása. Mivel az óvodák egyik feladata a kiemelt gondoskodás mellett a gyermekek testi képességfejlesztése is, ezzel a harmonikus, összerendezett mozgás kifejlődését is elősegítik, az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak szakszerű kialakítása mellett.

Az új feladatot határozott meg a kormánylendelet módosítása az óvodák számára. A módosítás kiegészítette az „óvoda kapcsolatai” fejezetet is, amely így a külhoni magyar óvodákkal való kapcsolatépítéssel bővült. A változtatás célja, hogy a Kárpát-medencei magyar nyelvű óvodák között szélesebb körű szakmai együttműködés valósuljon meg. Azzal, hogy az alapprogramba bekerült a külhoni magyar óvodákkal való kapcsolatépítés, szélesebb szakmai együttműködés kezdődhet. Ez kötelességünk is, hiszen például Erdélyben 1047 magyar óvoda működik, ezekbe közel 35 ezer gyerek jár, fontos, hogy a határon túli magyar kollégákat ne csak ad hoc jelleggel segítségük. Az egyik fő szempont, hogy osszuk meg egymással a jó gyakorlatainkat, tanuljunk egymástól módszertant, szervezzünk közös továbbképzéseket. Az alapprogramban megfogalmazott cél azt jelenti, hogy ne csak látogassuk egymás intézményeit, hanem inkább rendszeres szakmai kapcsolattartás alakuljon ki az anyaországi és a határon túli óvodák között.

Új tartalomként jelentek meg az alapprogramban a magyarság történelmét feldolgozó mondavilág elemei, meséi, hogy ezek hangsúlyosabban jelenhessenek meg az óvodai hétköznapokban.

Ehhez a pedagógiai folyamathoz a kormány az ideinél mintegy 4,5 milliárd forinttal több támogatást biztosít az óvodák fenntartóinak a jövő évi költségvetésben. A többletforrás a működési támogatások emelése mellett, lehetővé teszi majd az eddiginél hatékonyabb egészséges életre való nevelést, az intézmények szakmai programjának bővítését, a nemzeti értékeink, hagyományaink megőrzését, a meglévő terek bővítését, az udvari játékok korszerűsítését, amelyek mind-mind a gyermekek egészséges fejlődését szolgálják.

A Nemzeti köznevelésről szóló törvény és a módosított Óvodai nevelés országos alapprogramja elsődleges célként tűzte ki az óvodáskorú gyermekek egészséges fejlődésének elősegítését, amelynek a miniszter útmutatása szerint az egészséges életmódra nevelés mellett fontos része a játékos formában történő lelki nevelés, a szülőföldhöz kötődés. Ezért az alapprogram az óvodai nevelés mindennapi gyakorlatába illeszti a magyar népmesék, versek és mondókák, hagyományőrző népi játékok, dalok megismerését. Ezt a munkát a minisztérium többek között saját gyártású kisfilmek készítésével is elő kívánja segíteni, melynek előkészületei már folyamatban vannak. Karácsonyra minden magyar óvodába eljuttatják a Magyar Népmesék ajándékcsomagot. Az óvodapedagógusok ingyenesen hozzáférhetnek módszertani-digitális tartalmakhoz a Nemzeti Köznevelési Portálon. A kapcsolódó tartalmi fejlesztések megvalósítására a 2019. évi költségvetés további 500 millió forintot biztosít.

A jogszabály-módosításból az óvodák számára a következő intézményi szintű feladatok adódnak a 2018/2019. nevelési évre:

• a pedagógiai program felülvizsgálata, annak módosítása a szükség szerinti kiegészítése az új nevelési tartalmakkal;
• a horizontális kapcsolati rendszer újragondolása;
• az új elemek beépítésének lehetőségei, munkatervi teendők kijelölése, feladatok ütemezése.

Az ágazati jogszabály értelmében, a szabályozási normák változásai indukálják a helyi alapdokumentumok, elsősorban a pedagógiai programok felülvizsgálatát és módosítását az óvodákban. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények nyelvhasználatáról 6. § (1) Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján pedagógiai programot készít, vagy az ily módon készített pedagógiai programok közül választ. (2) Az óvoda pedagógiai programja meghatározza a) az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését.

Az alapdokumentumok módosításánál nagyon fontos a Záradék kötelező tartalmi elemeire is odafigyelni, amelyre úgy hívtam fel a jelenlévők figyelmét, hogy kivetítettem az Oktatási Hivatal által kiadott, minden óvodára egységesen érvényes legitimációs záradék mintáját[1].

Előadásom befejező részében beszéltem még a minősítő vizsgákat és minősítő eljárásokat érintő új eljárásokról. A minősítő vizsga, minősítési eljárás során vizsgálandó pedagóguskompetenciák köre újabb – szám szerint a kilencedik – kompetenciaterülettel bővült: a környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök átadásának módja [Épr. 7. § (2)]. Az ötödik pedagóguskompetencia új neve 2019. január 1-től: a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre és a fenntarthatóság szempontjaira integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység [Épr. 7. § (2) g) pont].

2019. január 1. napján lép hatályba az a szabály, mely szerint a gyakornok, ha a gyakornoki idő május 1. és augusztus 31. között jár le, május hónapban tesz minősítő vizsgát [Épr. 2. § (6) b) pont]

Újdonság, hogy a korábbi szabályozással ellentétben nem csak a portfólió, hanem a pályázat esetén is lehetőség nyílik a hiánypótlásra [Épr. 11/A. § (1b)]. Ha a minősítésre való jelentkezés vagy jelentkeztetés évének november 25. napjáig sikeresen feltöltött portfólió, pályázat tekintetében hiánypótlás szükséges, a minősítő bizottság elnökének felszólítására a pedagógus azt legkésőbb a portfólióvédést, pályázatvédést megelőző huszadik nap előtt megteheti. Ennek hiányában az Oktatási Hivatal megállapítja a minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikertelenségét [Épr. 11/A. § (1b)]. Jogforrás: az egyes köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 122/2018. (VII. 10.) Korm. rendelet

Előadásomat, Kodály Zoltán a világhírű zenetudós gondolataival zártam, aki kiemeli a zene nemzetnevelő szerepét: „Az óvodáskorban kell lerakni a nemzeti hovatartozás alapjait. A tudatalatti nemzeti vonások legjobb megalapozója a néphagyomány, elsősorban a játék- és gyermekdalaival.” Hiszem, hogy a keresztény értékek Alapprogramunkban történő megjelenése ezt a legitimációt nem gyengíteni, hanem erősíteni fogja.

[1] Lásd a következő oldalon.