Csepregi Eszter – Csima Ágota – Jovánovics Ágnes

Együtt könnyebb!
Hálózati együttműködés az EFOP-3.1.3 kiemelt projektben

CSCSJ

 

Az esélyteremtő óvodai nevelés előzményei (Csima Ágota)

A projektbe bevont 564 óvoda (570 együttműködési megállapodás) jelentős része 2007-től bevezette, és azóta legalább részben működteti az óvodai fejlesztőprogramot (IPR program). Az intézmények 2014-ig pályázati úton elnyerhető normatív alapú támogatásból fedezték a pedagógus-továbbképzések költségét, fedezték eszközjellegű és szociális kiadásaik egy részét. A pedagógiai tevékenységüket érintően önként tettek vállalásokat és teljesítették a támogatással járó adminisztratív kötelezettségeket. Az intézmények változó eredménnyel valósították meg a jogszabályban kitűzött célt, az esélyteremtést és a hátránykompenzációt.

Az esélyteremtő intézményfejlesztés célja (Csepregi Eszter)

A projekt általános célja az esélyegyenlőség érvényesülésének elősegítése az óvodai nevelésben. Ennek keretében a projekt hozzájárul ahhoz, hogy a köznevelési intézményrendszer alkalmassá váljon a hátrányos helyzetű gyermekek eredményes nevelésére, támogassa a gyermekek óvodai beilleszkedését és későbbi iskolai sikerességét, valamint a pedagógiai módszerekben való megújulás által képes legyen a hátrányos helyzetű gyermekek eredményes integrált nevelésére.

Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy az esélyteremtő óvoda elnevezésű projekt célja a környezetével önazonos, problémákat kezelni képes, a hátránykompenzációs nevelői eljárásokat ismerő és hatékonyan alkalmazni tudó óvodai hálózat kialakítása.

Esélyteremtő projekt együttműködési fórumai és módjai (Csepregi Eszter)

A hálózati együttműködés keretében 6 konzulensi hálózaton belül (5 vezető konzulens irányításával) 5–7 óvodából álló csoportok működnek. 2018. november 1-től 21 óvoda módszertani központtá alakult. Az intézményeket havonta 2–4 órában látogatja az intézményi konzulens, illetve a mikrohálózatok tagjai havonta egyszer találkoznak egymással is. A projektvezetés elektronikus levelezőrendszeren és Sharepoint felületen keresztül tartja a kapcsolatot a projektbe bevont intézményekkel. A tudásmegosztás fórumai:

  • a hálózati együttműködés;
  • az Esély CSIP-CSIRIP belső használatra készült, rendszeresen megjelenő szakmai magazin;
  • egy tematikus módszertani adatbank, melybe az intézmények feltöltik és ezáltal multiplikálják jó gyakorlataikat és
  • egy a projekt végére megvalósuló kézikönyv.

Az óvodai mikrohálózatok a projekt befejezése után az Oktatási Hivatal Pedagógiai Oktatási Központjai támogatásával tovább működhetnek, különösen, hogy POK munkatársak is dolgoznak a projektben konzulensként.

A Baranya megyei 4. csoporthoz tartozó óvodák
székhelytelepüléseinek sajátosságai (Csima Ágota)

A települések lélekszáma 400–2700 fő közötti. A két nagyobb település, Sellye és Vajszló adatai önmagukban nem informatívak, hisz nagy a vonzáskörzetük – 8–11 településről járnak be a kisgyermekek. Így ezekbe az óvodákba járó gyermekek szociokulturális háttere megegyezik a kisebb települések óvodásaiéval. A falvakban jellemzően emelkedő a lakosság- és születésszám, a roma lakosság aránya is emelkedik (Vajszló, Sellye 5–10 %, a többi település 45–100 % között).

A megélhetési viszonyokra az alacsony iskolázottság, a rossz közlekedési viszonyok, a tartós munkanélküliség, a közmunka programban történő foglalkoztatás, az idényjellegű mezőgazdasági munka, a leszázalékoltak magas aránya, illetve a GYED/GYES-en lévők nagy száma jellemző.

A cél a „helyben boldogulás” feltételeinek megteremtése lenne, mert pillanatnyilag úgy tűnik, hogy szinte könnyebb eljutni Írországba dolgozni, mint naponta a legközelebbi városba.

​Település

Gyermekek

Óvodai csoportok száma a 2017/2018. nevelési évben

Óvodapedagógusok száma

2018. március 1-jén

Száma

RGYK

HH

HHH

db

Egyházasharaszti

41

32

12

19

2

4

Alsószentmárton

93

93

1

90

4

8

Siklósnagyfalu

22

18

0

18

1

2

Drávafok

25

17

7

7

1

3

Vajszló

148

118

39

67

7

13

Sellye

124

75

35

29

5

11

Gilvánfa

23

23

6

17

1

2

Szent Márton Óvoda – Alsószentmárton (Jovánovics Ágnes)

Alsószentmárton Baranya megye déli csücskén található, közvetlenül horvát határ mellett. A falu a Dráva-melléki síkságon fekszik, a határtól néhány kilométerre. Legközelebbi város a kb. 10 km-re lévő Siklós. Homogén cigány település, lélekszáma 1295 fő. A lakosság anyanyelve az ún. cigány muncsány nyelvjárás. A cigány emberek jellemzően katolikus vallásúak. A családnak nagy összetartó ereje van, általában 3-4 gyermeket vállalnak családonként – a közvélekedéssel ellentétben nem a megélhetés fedezéséért, hanem mert szeretik a gyermekeket. A gyermek a legfőbb örömforrás a cigány családok életében.

A gyermekeknek nincs külön napirendjük, életük a család, a felnőttek életritmusához igazodik – az óvodában sincs kötelező alvásidő. A településen belül a gyermekek önállóan, biztonsággal mozoghatnak, ennek következtében nyitottak a külvilág felé, szívesen és érdeklődéssel fogadják az idegeneket. Az internet természetesen az ő életükre is hatással van, annak pozitív és negatív következményeivel együtt.

A Szent Márton Óvoda 1998 óta a Pécsi Egyházmegye fenntartásában működik. Infrastruktúrájának fejlődését egy 2006-os ROP-pályázaton, a folyamatos egyházi és német testvérfalui támogatáson kívül a dolgozók összefogása biztosítja. Jelenleg 4 csoportban 91 kisgyermeket nevelnek.

Személyi feltételek:

  • Szakirányú végzettségű közoktatásvezető, intézményvezető: 1 fő
  • Szakirányú végzettségű fejlesztő-, gyógypedagógus: 1 fő
  • Felsőfokú végzettségű, főállású óvodapedagógus: 7 fő
  • Érettségizett, főállású pedagógiai asszisztens: 1 fő
  • Pedagógiai munkát segítő, főállású, szakképzett dajka: 4 fő
  • az EFOP-3.1.3 projekt keretében 1 fő
  • Konyhai kisegítő, takarítónő: 1 fő

A dolgozók közül kilenc a helyi közösségből származó beás-muncsány cigány nemzetiségű, mindkét nyelvet érti és beszéli.

Az EFOP-3.1.3 projekttől az óvoda azt várja, hogy megismerik a csoporthoz tartozó többi óvodában folyó pedagógiai munkát, kapcsolatokat építenek és jó gyakorlatokat adaptálhatnak. Sokat jelentenek az eszközjellegű fejlesztések és a cigány dajka alkalmazásának lehetősége is.

Együttműködés a konzulens szemével (Csima Ágota)

A konzulens a projekt meghatározása szerint tanácsadó/mentor/szakértő/moderátor. Konzulensként olyan szakemberek dolgoznak a projektben, akik rendelkeznek szakmai tapasztalattal az esélyteremtésben, jártassággal a hátránykompenzációs pedagógiában (IPR tanácsadók, szakértők, trénerek, óvodavezetők, óvodapedagógusok, POK-os kollégák). Mint a Baranya megyei 4. csoport konzulense úgy gondolom, olyan coach/facilitátor szeretnék és tudnék inkább lenni, aki kíséri a folyamatot, elősegíti az elakadásokon való túljutást. Cél az intézmények belső erőforrásainak mozgósítása.

A bevont óvodapedagógusok, az intézményvezetők szerepe ugyan elsőrangú a projektben, legfőbb feladatuk azonban a multiplikálás – az esélyteremtés nem két ember dolga. Nagyon fontos a projekt folyamatában megvalósuló szemléletváltás: a kezdeti félelem, kishitűség, bezárkózás után a példamutatás felvállalása, a többi óvodapedagógus „szíves invitálása”. Kiemelendő a „közülük való vagyok” ereje és szerepe a csoport működésében – ahogy az alsószentmártoni óvodavezető Jovánovics Ágnes – közoktatási szakértők számára válik hiteles példává, szakmai tekintéllyé. A résztvevők sokat profitálnak a pályázatból a személyes kapcsolatok, szakmai segítségkérés és -nyújtás, formális/informális együttműködés terén is.

A projektben közreműködő pedagógusok munkamegosztása (Jovánovics Ágnes)

Szerencsésnek és praktikusnak gondoljuk azt a helyzetet, amikor az egyik bevont óvodapedagógus maga az intézményvezető: többször adódik olyan feladat vagy döntési helyzet (munkaszervezés, egyeztetés, helyszín, eszközök biztosításának szükségessége), ami az óvodavezető hatáskörébe tartozik. Ugyancsak ő felelős a projektben nyomon követett gyermekek kiválasztásáért, az adatszolgáltatásokért. Az intézményvezető – egyben mint bevont óvodapedagógus – ismerteti meg a projekttel az óvoda dolgozóit és vonja be a munkába a nevelőtestületet. Azaz ő a projekt által megvalósuló intézményfejlesztés fő felelőse és koordinátora. Ő tartja a külső partnerekkel a kapcsolatot (fenntartó, családok stb.). A másik bevont óvodapedagógus felelős a cselekvési terv folyamatának megvalósításáért, a részfeladatok teljesítéséért, a dokumentációk vezetéséért és a beszámolók előkészítéséért.

A hálózati együttműködés hatásai (Csepregi Eszter, Jovánovics Ágnes)

Az eddig számba vett hatásokat soroljuk fel:

  • hatékony segítséget kapnak az óvodák a problémáik azonosítására, az azok kezelését szolgáló cselekvési tervek elkészítéséhez, a pedagógusok jártasságot szereznek a tervezési technikák alkalmazásában;
  • a tényszerű helyzetfeltárás során új és összefüggésbe ágyazott ismeretekhez jutnak a résztvevők;
  • az együttműködési munkaformák hatására erősödik a belső és külső kommunikáció, kiemelendő az IKT kompetencia bővülése;
  • lehetőség nyílik az egymástól tanulásra, kitekintésre – részvételi lehetőség adódik egymás programjain, rendezvényein;
  • a meglévő szakmai tudás elmélyíthető, bővíthető;
  • az intézményspecifikus tudás és tapasztalat bekerül a hálózatba;
  • lehetőséget nyílik más hasonló óvodákkal való összehasonlításra és összemérésre (benchmarking) – kölcsönös támogatás, megerősítés, egymást inspiráló, motiváló visszajelzéseket kapnak a közreműködők az elvégzett munkájukról;
  • bevált, jól működő gyakorlatok megismerhetők és adaptálhatók;
  • egymást támogató fejlesztési rendszerek jöhetnek létre;
  • az egyedül nehezen, vagy egyáltalán nem megoldható feladatok vállalhatók lesznek.

A projekt szakmai vezetése magalapozottnak látja, annak lehetőségét, hogy az óvodai mikro csoportos hálózat túlmutat a projekten, olyan szakmai igényt támaszt, ami egyben képessé teszi azt a projektet követő fennmaradásra.