Lőrincz Mónika

A 21. századi szakképzés minőségének fejlesztése,
validációs pilot – GINOP-6.2.4

 

Bevezetés

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Európai Uniós forrásból megvalósuló GINOP-6.2.4-VEKOP-16-2017-00001 azonosítószámú „A 21. századi szakképzés és felnőttképzés minőségének, valamint tartalmának fejlesztése” című kiemelt projektjének komponensvezetőjeként feladatom a validációs pilot bemutatása.

A validáció szóval kapcsolatban először az emberek fejében – és az én fejemben is – a pecsétek, igazolások jelennek meg. De mi is a szó projektben használt jelentése?

• Előzetesen megszerzett tudás, képesség felmérése, értékelése, dokumentációja és elismertetése.
• A nem formális és az informális környezetben szerzett tanulási eredmények hitelesítése.

Bármilyen keretek között szerezte az egyén az ismereteit, akár iskolarendszerben, munkavégzés során vagy szabadidőben informális módon, a lényeg: a mérhető tanulási eredmény. Hasonló módon működik, mint a nyelvtanulás és a nyelvvizsga. Lényegtelen, hogy mikor, hol, kivel, mennyi ideig, milyen tananyagokból tanultuk a nyelvet. Csak az számít, hogy a nyelvvizsgán mit tudunk, hogyan teljesítünk, erről kapunk bizonyítványt. Ez a gondolkodásmód, elv jellemzi a validációt is.

Validációs rendszer bevezetésének előkészítése

Az alprojekt célja olyan validációs rendszer kidolgozása és bevezetése, amely az informális és nemformális tanulási utak figyelembe vételével lehetővé teszi a munkaerőhiány csökkentését, a képzés, a továbbképzés, az átképzés idejének csökkentését.

Az Európa Tanács 2012-ben kiadott ajánlása[1] alapján a tagállamok számára kijelölt feladat 2018 végéig, hogy – a nemzeti sajátosságok figyelembe vétele mellett - a nem formális és informális tanulás eredményeinek érvényesítése céljából fejlesszék ki, vagy alakítsák át a validációs rendszerüket.

A validáció céljai

A validáció céljának, fontosságának megértéséhez van egy személyes történetem. Van egy régi barátom, szakmáját tekintve gázszerelő, de nem szereti, nem dolgozik benne, egyszerű munkát végez, viszont évek óta érdekli az autószerelés. Otthon van egy kis műhelye már, beszerzett minden fontosabb, megfizethető szerszámot, elolvas minden szakkönyvet, szerelési útmutatót. A közeli ismerősök, rokonok kisebb javításokkal, olajcserével hozzá fordulnak. Örömmel nézi át az autókat, egyre nagyobb a tapasztalata, hozzáértése, időnként a közeli autószerelő műhelyből kér drágább szerszámot, tanácsot, ami viszont is működik.

Megkérdeztem tőle, miért nem ezzel foglalkozik, vagy miért nem nyit egy autószerelő műhelyt? A válasza ez volt: „Én már 45 éves vagyok, nincs érettségim… Nem ülök vissza az iskolapadba. Az autószerelő szakmát érettségivel lehet megszerezni.”

Amikor először kezdtem el mélyebben foglalkozni a validációval, ő jutott az eszembe. Ha mérni lehetne a szükséges kompetenciákat, az évek óta felhalmozott tudást, munkatapasztalatot, akkor, ha érettségije nem is lesz, se autószerelő szakmai végzettsége, de kaphatna igazolást arról, hogy tud autót szerelni, és ezzel elmehetne egy céghez dolgozni, vagy nyithatna egy műhelyt. Bízom benne, hogy ha kiépül a hazai validációs rendszer, akkor ő is és még sok hasonló, munkatapasztalattal, szakmai tudással rendelkező felnőtt kaphatna igazolást arról, amihez ért és amilyen munkát szívesen végezne. Számomra ez a validáció célja.

Képzési és foglalkoztatási célú validáció

A validációs rendszerterv szerint két típusú validációs folyamat lehetséges.

Képzési célú validáció:

• Cél: képzési idő rövidítése.
• Referenciaalap: tanulási eredmény alapú leírások (szvk, MKKR, modulonként)

Sikeres validációs eljárás esetén a tanulási eredmények igazolása, amelynek alapján tananyagegységek (akár modulok) elfogadása lehetséges.

Foglalkoztatási célú validáció:

• Cél: foglalkoztatás, munkaerő-mobilitás növelése.
• Referenciaalap: munkakörelemzések, tanulási eredmény alapú leírások (szvk, ESCO, EKKR).

Sikeres validációs eljárás esetén munkakör betöltésére alkalmas igazolás kerülhet kiadásra.

A szakképzési és felnőttképzési célú validáció céljai az alábbiak lehetnek:

• A képzési idő lerövidítése.
• A képzési költségek csökkentése.
• Képzések közötti átjárás (szakmaváltás).
• A szektorok közötti váltás elősegítése.
• A munkatapasztalat elismertetése, adott munkakör betöltésére való alkalmasságra vonatkozóan igazolás megszerzése.
• A gazdaság növekedésének támogatása.
• Gyors reagálás a változó igényekre.
• A munkaerőhiány csökkentése.

Ezek a célok egybevágnak a gazdasági és a kormányzati igényekkel. Ezeket a hívószavakat hallottuk már többször az elmúlt időszakban a szakterületen.

Statisztikai adatok (Munkaerőhiány, munkanélküliség)

A KSH 2018-as friss statisztikái közül való a következő diagram. A betöltetlen munkahelyek számát mutatja az egyes iparágak szerinti bontásban 2018 II. negyedévére vonatkozóan. Jól látható, hogy összességében az aktív felnőttkorú népességhez viszonyítva alacsony a betöltetlen munkahelyek száma, viszont néhány területen a többezres hiány mindenképp figyelemre méltó, megoldást kell keresni a problémára. Ilyen területek például a feldolgozóipar, az adminisztratív tevékenységek, az egészségügy, a kereskedelem, a gépgyártás, a szállítás, az építőipar.

 

Ehhez kapcsolódik szorosan a következő oldali táblázat, egy KSH gyorsjelentés, amely többek között a 2018. július és szeptember közötti időszak munkanélküliségi rátáját mutatja be. A lényegi információ az, hogy az aktív korú felnőtt munkanélküliek száma alacsony, de nagyobb, mint a munkaerőhiány. Ezzel dolgunk van. Persze, ha a részletes földrajzi eloszlást nézzük, könnyen előfordulhat, hogy máshová generálódik a hiány, mint a többlet, hogy nem azonos a rendelkezésre álló munkatapasztalat, végzettség, keresett foglalkozás, mint a munkaerőpiaci igény, de mindezekkel együtt is van átfedés a munkaerőhiány és a munkanélküliek között. Ebben a diagramban nem látjuk az iparágak szerinti bontást, de egy, a KSH oldalán megjelenő részletes táblázatban azt is megtekinthetjük[2]. Ez alapján megállapítható, hogy a korábban betöltött munkaterületet, valamint a keresett munkakört nézve a munkanélküliek körében, egészen nagy átfedés tapasztalható a munkaerőhiánnyal küzdő iparágakban. Fontos ezt meglátni, és keresni az utakat, melyekkel megoldásokat találhatunk a munkaerőhiány csökkentésére és ezáltal a gazdaság igényeire.

 

2. ábra: A munkanélküliség alakulása 2018. 07–09[3].

Mi a feladat?

Az egyén nem formális és informális tanulás útján megszerzett tanulási eredményeinek

• meghatározása,
• dokumentálása,
• értékelése és az értékelés eredményének tanúsítása.

A validációs rendszer kiépítésének és működésének elengedhetetlen minimumfeltételei a következők:

• Referenciakövetelmények meghatározása – a kimeneti követelmények tanulási eredményekben való meghatározása.
• Validációs szakértők, tanácsadók mérésmetodikai tudással és gyakorlattal.
• Egységes mérő-értékelő rendszer létrehozása.
• A validációban érdekelt felek bizalmának elnyerése.
• Kormányzati szándék – jogszabályi feltételek, irányítás, finanszírozás, humánerőforrás, és minőségbiztosítás.

A validációs rendszer létrehozásának lépései:

• Helyzetfelmérés, előzmények és szükséglet feltárása.
• Validációs rendszerterv és folyamatleírás.
• Validációs szakértők felkészítése.

Az elkészült validációs rendszerterv kipróbálása, validációs mérések lebonyolítása a rendszer főpróbája. Ezt követően lehet javítani a felmerülő hibákat. Erre valók a pilotok.

A projekt tervei szerint két pilot várható:

• 1. pilot két ágazatban (XVI. Építőipar és XXII. Közlekedésgépész – 300 validált felnőtt).
• 2. pilot két ágazatban (400 validált felnőtt).

Az első pilot keretében 5-5 szakképesítéshez kapcsolódóan képzési célú validáció, második körben már foglalkoztatási célú validáció is meg lesz megvalósítva.

1. pilot – Képzési célú validáció

A validációs rendszerterv kipróbálását, ennek részeként az elméleti és gyakorlati mérések lebonyolítását a szakképzési centrumok bevonásával tervezzük a 2018/2019-es tanévben. A validációs pilot két ágazat (XVI. Építőipar és XXII. Közlekedésgépész) alábbi szakképesítéseire vonatkozóan kerül megvalósításra:

Építőipar ágazat:

• Ács;
• Burkoló;
• Festő, mázoló, tapétázó;
• Kőműves;
• Magasépítő technikus.

Közlekedésgépész ágazat:

• Autóelektronikai műszerész;
• Autószerelő;
• Autótechnikus;
• Járműfényező;
• Karosszérialakatos.

A validációs pilotba összesen 300 főt kívánunk bevonni. A pilot célja a résztvevők munkatapasztalatának mérése, hozott tudásának elismertetése ezeken a területeken. A validációs pilotban sikeresen résztvevőknek a szakképesítés bizonyos tanulási egységei alól a későbbiekben felmentés adható, azonban jelen esetben ez egy mérőeszköz próbája, pilot, így a résztvevők számára csak a szakmai tudásuk felmérésére szolgál.

Kinek javasolt a pilotban való részvétel?

• Akik érdekeltek a felsorolt szakképesítések egyikének megszerzésében.
• Rendelkeznek munkatapasztalattal.

Várható eredmények

Én azzal a bizalommal végzem a feladatot, hogy a kitűzött céljaink megvalósulnak és ezek lesznek az elért eredményeink is. A végső cél a validációs rendszer részletes leírásának kidolgozása, a rendszer fokozatos bevezetése a szakképzés és a foglalkoztatás területén. Ezáltal megtörténhet az alacsony képzettségűek bevonása a munkaerőpiacra, foglalkoztatásuk elősegítése. A változó igényekre való gyors reagálással élénkíthető a gazdaság, a felnőttek képzése (át- és továbbképzése) pedig költséghatékonyabbá tehető azokban az esetekben, ahol megvalósulhat a képzési célú validáció.

 

[1] A Tanács ajánlása (2012. december 20) a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről (2012/C 398/01)

[2] http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qlf037b.html
2.1.16.2. A munkanélküliek száma előző munkahelyük nemzetgazdasági ága, ágazata szerint, nemenként

[3] Forrás: KSH gyorsjelentés