Hudacsek Lászlóné

A 21. századi szakképzés minőségének fejlesztése.
Visszajelzések a pedagógusok számára

HudL

 

A folyamatos gazdasági növekedés hatására a szakemberigény kielégítése a gazdaság és az oktatás kapcsolatának további erősítését igényli.

  • Az álláskeresők száma folyamatosan csökken.
  • Növekszik a kereslet a gazdaság számára fontos szakképzett munkaerő iránt.
  • Egyre gyorsabb a fejlődés az iparban használt technológiák, eljárások terén.
  • A valós és digitális világ kölcsönhatása erősödik.
  • A leendő munkavállalóknak meg kell felelni az ipari 4.0 követelményeinek.,

A szakképző intézményeknek gyorsan és rugalmasan kell reagálni a kihívásokra. A fejlesztések fókuszában a tudatosan tervezett pályaorientáció, a „keresletvezérelt” beiskolázási stratégia, a vállalati és tanulói igényekhez igazodó tudásátadás, továbbá a korai iskolaelhagyók számának csökkentése áll. A sikeres pályaorientáción alapuló beiskolázás csak első lépése a sikeres szakképzésnek. A diákok képzésben tartása, a lemorzsolódás csökkentése tudatos tervezést, folyamatos ellenőrzést, elemzést és visszacsatolást igényel. Az Európa 2020 stratégia számszerűsített céljai között a végzettség nélküli iskolaelhagyók (korai iskolaelhagyók) arányának 10% alá csökkentése szerepel.

Előadásomban a korai iskolaelhagyás csökkentésének feladatait és intézményi támogatásának lehetőségeit foglalom össze.

A lemorzsolódás szempontjából legveszélyeztetettebbek a hátrányos helyzetű, tanulási, magatartási és/vagy beilleszkedési nehézségekkel küzdő, nehéz családi helyzetű diákok.

Okai rendkívül összetettek, a problémák felismerése a középiskolás diákok esetében gyakorta jelent nehézséget. A középfokú iskolai feladatellátás tekintetében a szakközépiskolákban a legmagasabb a veszélyeztetett tanulók aránya. Az Oktatási Hivatal adatai szerint számuk eléri az összes tanulói létszám 37%-át. A sikertelen pályaválasztás, a motiváció hiánya tovább fokozza a már kialakult hátrányokat.

HudL 1

A szakképzésbe belépő diákokat minél jobb eredmények elérésére kell ösztönöznünk. A lemaradókat felzárkóztatni, a tehetségeket fejleszteni csak egyénre szabott módszerekkel lehet. Az szakképző intézmények szakmai munkájához nyújtanak támogatást GINOP 6. prioritás projektjei, amelyek megvalósítói a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (GINOP-6.2.2 és 6.2.4) és a szakképzési centrumok (GINOP-6.2.3 és VEKOP-8.6.3) menedzsmentjei. A projektek szorosan egymásra épülve segítik az iskolák operatív munkáját.

HudL 2

Különösen erős a kohézió a szakképzést végzettség nélkül elhagyók számának csökkentését szolgáló projektek között. A Hivatal elsődleges feladata a módszertani felkészítés, szakmai támogatás, a szakképző intézmények tevékenysége a helyi szintű fejlesztés megvalósí­tása.

GINOP-6.2.2

GINOP-6.2.3/VEKOP-8.6.3

Megvalósító: NSZFH

Megvalósítók: szakképzési centrumok, agrár konzorciumok

Módszertani felkészítés, képzés

·       a tanulók tudás- és képességszintjének illetve fejlődésének mérése;

·       országos mérés;

·       matematikai készség- és képesség, szövegértés;

·       egyéni fejlesztés módszertani támogatása;

·       mentori támogatás;

·       „Vezetői felkészítés a korai iskolaelhagyás, lemorzsolódás kezelésére” – pedagógus-továbbképzés 56 csoport kb. 1120 fő képzése;

·       konzultációk szervezése.

Intézményi fejlesztés

·       alapkészség-fejlesztés;

·       pedagógus-továbbképzések;

·       pályaorientáció;

·       kapcsolati munkatárs;

·       eszköz- és infrastruktúrafejlesztések;

·       digitális alkotóműhely kialakítása;

·       problémaspecifikus, intézményszintű tevékenységek;

·       iskolai kortárs kiközösítés megszüntetése;

·       tehetséggondozás;

·       drogprevenció, egészségmegőrzés;

·       roma mentori tevékenységek;

·       tanoda típusú foglalkozások;

·       együttműködés a gazdasággal a duális szakképzés minőségi fejlesztése érdekében.

Az eredmények javítása, a lemorzsolódás csökkentése csak összehangolt, egymásra épülő, a diák képességeit és igényeit egyaránt figyelembevevő tevékenységek eredményeként érhető el.

A projektek keretében megvalósuló informatikai fejlesztések kiemelt célja az iskolában hagyományosan alkalmazott ellenőrzési és értékelési módszertant kiegészítő, a tanulás-tanítás monitoring típusú ellenőrzésének, értékelésének intézményi alkalmazását támogató alkalmazások megvalósítása.

HudL 3

Az e-napló adataira építve naprakész, objektív információk állíthatók elő a tanulási-tanítási folyamat résztvevőiről, a tanári és tanulói munkáról. Az eredmények elemzése és értékelése visszajelzést ad a célok megvalósításának egy adott időpontra vonatkoztatott állapotáról. A teljesítmények nyomon követése, a problémák feltárása, a kockázatok elemzése megoldási javaslatok kidolgozására ösztönöz.

A fejlesztés első lépéseként kialakítandó a Tanulói monitoring (ESL) modul a tanulói teljesítmények monitoring típusú ellenőrzésének, értékelésének lehetőségét tekinti.

Tervezett indikátorok:

  • Tanulmányi eredmények
  • szakmai elméleti és gyakorlati tárgyak
  • közismereti tárgyak
  • eredmények időrendi megjelenítése
  • változások, kiugró értékek
  • Tantárgyi átlagok
  • leggyengébb-legjobb átlagok
  • tanuló-osztály-tantárgy átlagok
  • változások, kiugró értékek
  • Tanulói munka értékelése
  • értékelési módok
  • tanári visszajelzések gyakorisága
  • Mulasztások kimutatása
  • mulasztási adatok
  • orvosi igazolások gyakorisága
  • igazolatlan mulasztások gyakorisága

HudL 4

A fejlesztések további lépését a Tanári monitoring és az Intézményi monitoring modulok kialakítása jelenti.