Hudacsek Lászlóné
A 21. századi szakképzés minőségének fejlesztése.
Visszajelzések a pedagógusok számára
A folyamatos gazdasági növekedés hatására a szakemberigény kielégítése a gazdaság és az oktatás kapcsolatának további erősítését igényli.
- Az álláskeresők száma folyamatosan csökken.
- Növekszik a kereslet a gazdaság számára fontos szakképzett munkaerő iránt.
- Egyre gyorsabb a fejlődés az iparban használt technológiák, eljárások terén.
- A valós és digitális világ kölcsönhatása erősödik.
- A leendő munkavállalóknak meg kell felelni az ipari 4.0 követelményeinek.,
A szakképző intézményeknek gyorsan és rugalmasan kell reagálni a kihívásokra. A fejlesztések fókuszában a tudatosan tervezett pályaorientáció, a „keresletvezérelt” beiskolázási stratégia, a vállalati és tanulói igényekhez igazodó tudásátadás, továbbá a korai iskolaelhagyók számának csökkentése áll. A sikeres pályaorientáción alapuló beiskolázás csak első lépése a sikeres szakképzésnek. A diákok képzésben tartása, a lemorzsolódás csökkentése tudatos tervezést, folyamatos ellenőrzést, elemzést és visszacsatolást igényel. Az Európa 2020 stratégia számszerűsített céljai között a végzettség nélküli iskolaelhagyók (korai iskolaelhagyók) arányának 10% alá csökkentése szerepel.
Előadásomban a korai iskolaelhagyás csökkentésének feladatait és intézményi támogatásának lehetőségeit foglalom össze.
A lemorzsolódás szempontjából legveszélyeztetettebbek a hátrányos helyzetű, tanulási, magatartási és/vagy beilleszkedési nehézségekkel küzdő, nehéz családi helyzetű diákok.
Okai rendkívül összetettek, a problémák felismerése a középiskolás diákok esetében gyakorta jelent nehézséget. A középfokú iskolai feladatellátás tekintetében a szakközépiskolákban a legmagasabb a veszélyeztetett tanulók aránya. Az Oktatási Hivatal adatai szerint számuk eléri az összes tanulói létszám 37%-át. A sikertelen pályaválasztás, a motiváció hiánya tovább fokozza a már kialakult hátrányokat.
A szakképzésbe belépő diákokat minél jobb eredmények elérésére kell ösztönöznünk. A lemaradókat felzárkóztatni, a tehetségeket fejleszteni csak egyénre szabott módszerekkel lehet. Az szakképző intézmények szakmai munkájához nyújtanak támogatást GINOP 6. prioritás projektjei, amelyek megvalósítói a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (GINOP-6.2.2 és 6.2.4) és a szakképzési centrumok (GINOP-6.2.3 és VEKOP-8.6.3) menedzsmentjei. A projektek szorosan egymásra épülve segítik az iskolák operatív munkáját.
Különösen erős a kohézió a szakképzést végzettség nélkül elhagyók számának csökkentését szolgáló projektek között. A Hivatal elsődleges feladata a módszertani felkészítés, szakmai támogatás, a szakképző intézmények tevékenysége a helyi szintű fejlesztés megvalósítása.
GINOP-6.2.2 |
GINOP-6.2.3/VEKOP-8.6.3 |
Megvalósító: NSZFH |
Megvalósítók: szakképzési centrumok, agrár konzorciumok |
Módszertani felkészítés, képzés · a tanulók tudás- és képességszintjének illetve fejlődésének mérése; · országos mérés; · matematikai készség- és képesség, szövegértés; · egyéni fejlesztés módszertani támogatása; · mentori támogatás; · „Vezetői felkészítés a korai iskolaelhagyás, lemorzsolódás kezelésére” – pedagógus-továbbképzés 56 csoport kb. 1120 fő képzése; · konzultációk szervezése. |
Intézményi fejlesztés · alapkészség-fejlesztés; · pedagógus-továbbképzések; · pályaorientáció; · kapcsolati munkatárs; · eszköz- és infrastruktúrafejlesztések; · digitális alkotóműhely kialakítása; · problémaspecifikus, intézményszintű tevékenységek; · iskolai kortárs kiközösítés megszüntetése; · tehetséggondozás; · drogprevenció, egészségmegőrzés; · roma mentori tevékenységek; · tanoda típusú foglalkozások; · együttműködés a gazdasággal a duális szakképzés minőségi fejlesztése érdekében. |
Az eredmények javítása, a lemorzsolódás csökkentése csak összehangolt, egymásra épülő, a diák képességeit és igényeit egyaránt figyelembevevő tevékenységek eredményeként érhető el.
A projektek keretében megvalósuló informatikai fejlesztések kiemelt célja az iskolában hagyományosan alkalmazott ellenőrzési és értékelési módszertant kiegészítő, a tanulás-tanítás monitoring típusú ellenőrzésének, értékelésének intézményi alkalmazását támogató alkalmazások megvalósítása.
Az e-napló adataira építve naprakész, objektív információk állíthatók elő a tanulási-tanítási folyamat résztvevőiről, a tanári és tanulói munkáról. Az eredmények elemzése és értékelése visszajelzést ad a célok megvalósításának egy adott időpontra vonatkoztatott állapotáról. A teljesítmények nyomon követése, a problémák feltárása, a kockázatok elemzése megoldási javaslatok kidolgozására ösztönöz.
A fejlesztés első lépéseként kialakítandó a Tanulói monitoring (ESL) modul a tanulói teljesítmények monitoring típusú ellenőrzésének, értékelésének lehetőségét tekinti.
Tervezett indikátorok:
- Tanulmányi eredmények
- szakmai elméleti és gyakorlati tárgyak
- közismereti tárgyak
- eredmények időrendi megjelenítése
- változások, kiugró értékek
- Tantárgyi átlagok
- leggyengébb-legjobb átlagok
- tanuló-osztály-tantárgy átlagok
- változások, kiugró értékek
- Tanulói munka értékelése
- értékelési módok
- tanári visszajelzések gyakorisága
- Mulasztások kimutatása
- mulasztási adatok
- orvosi igazolások gyakorisága
- igazolatlan mulasztások gyakorisága
A fejlesztések további lépését a Tanári monitoring és az Intézményi monitoring modulok kialakítása jelenti.