Dános Zsolt

Egy komplex intézményfejlesztési rendszer
építésének kezdeti tanulságai az EFOP-3.1.5 projektben

Az előadáson az EFOP-3.1.5. kiemelt projekt keretében megvalósuló fejlesztés tapasztalatairól volt szó: előbb bemutatásra kerül maga a projekt: milyen cél érdekében, milyen indikátorok mentén, milyen ütemezéssel valósul meg, mik a beavatkozási területek. Ezt követően röviden összefoglalásra kerülnek a megvalósítással kapcsolatos tapasztalatok. Az előadást a jelenleg is zajló fejlesztés következő két évére történő előretekintés zárja.

A projekt céljai:

• végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése, csökkentése;
• a köznevelés hátránykompenzációs és esélyteremtő képességének növelése;
• oktatási egyenlőtlenségek csökkentése;
• pedagógiai-szakmai szolgáltató és módszertani támogató rendszer fejlesztése;
• az óvoda esélyteremtő szerepének és hátránykompenzációs képességének erősítése;
• komplex intézményfejlesztés.

A célok és az indikátorok alapján röviden összefoglalva egy olyan köznevelés-fejlesztési projektről van szó, amely az iskolai lemorzsolódás megelőzését és az oktatási szegregáció csökkentését tűzi ki célul. A fejlesztés komplex intézményfejlesztés keretében valósul meg, a komplex intézményfejlesztést pedig pedagógusképzések támogatják. A projekt megvalósítója az Oktatási Hivatal.

Az előadáson ezt követően bemutatásra került az a szempontrendszer, mely alapján kiválasztották a projektbe bevonandó feladatellátási helyeket. A projekt keretében 300 feladatellátási hely került kiválasztásra. Az intézménykiválasztás szempontrendszere keretében több mutatót is figyelembe vettek a projekt szakemberei, például az iskolák tanulói összetételét és a kompetenciaeredményeket. A projektbe bevont intézmények három kategóriába sorolhatók a kiválasztás tekintetében.

• a szegregációs index alapján kiválasztott 122 általános iskolai feladatellátási hely (a továbbiakban: FEH)

Az oktatási szegregáció mértéke a szegregációs index segítségével mérhető. A szegregáció és a végzettség nélküli iskolaelhagyás közötti kapcsolatra vonatkozóan célzott vizsgálati eredmények állnak rendelkezésre (Hajdu–Kertesi–Kézdi, 2014). „A szegregáltan oktatott halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma a beavatkozások által érintett tankerületekben” (EFOP 3.1.5-16. szegregációs index – Háttértanulmány, 2015.) című dokumentum tartalmazza a projektbe bevont 122 FEH kiválasztásának lépéseit.

• a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók által érintett 134 általános iskolai és középfokú feladatellátási hely.

E kategórián belül további intézményi alcsoportok (kiválasztási szempontok) különíthetők el:

• jogellenes elkülönítés (iskolai szegregáció) tárgyában folytatott peres eljárással érintett intézmények;
• kompetenciamérések alapján alulteljesítő általános iskolai feladatellátási helyek;
• lemorzsolódással veszélyeztetett gimnáziumok, ahol a HH/HHH tanulók aránya elérte vagy meghaladta az 5%-ot.
• a komplex intézményfejlesztési folyamatot támogató 44 általános iskolai feladatellátási hely.

Az ebbe a kategóriába tartozó FEH-ek olyan intézmények, melyek az elmúlt öt év kompetenciamérésein a családiháttér-index alapján becsülthöz képest jobban teljesítettek, vagyis magas hozzáadott pedagógiai értékkel rendelkeznek. Ezektől az intézményektől várható egyfajta tudástranszfer, mely segíti a projekten belüli hálózati tanulást.

A továbbiakban röviden áttekintésre kerültek a projekt keretében megvalósuló fejlesztés sajátosságai, alapelvei. A fejlesztés sajátosságai a projekt céljaiból és a korábbi intézményfejlesztési tapasztalatokból következnek. A projekt az iskolai lemorzsolódás megelőzését támogatja: ezt jelöli az ILMT[1] betűszó. Az iskolai lemorzsolódás megelőzésének eszköze: intézményfejlesztés.

Az iskolai lemorzsolódás megelőzése átfogó fejlesztést igényel. Ez azt jelenti, hogy az intézmény fejlesztésének ki kell terjednie minden olyan területre, ami az iskolai lemorzsolódás megelőzésében szerepet játszik. A fejlesztés köznevelési intézményekben valósul meg, ami rendszerelvű fejlesztést tesz szükségessé, hiszen egy iskola maga is rendszer. A rendszerek elemei hatással vannak egymásra. A projekt keretében megvalósuló fejlesztés emellett folyamatelvű, ami azt jelenti, hogy az intézményfejlesztésre összetett folyamatként tekint. A fejlesztésnek ezt a három sajátosságát (átfogó, rendszerelvű, folyamatelvű) foglalja össze a „komplex” jelző.

A projekt keretében megvalósuló ILMT intézményfejlesztésnek amellett, hogy komplex, további sajátossága, hogy intézményre szabott, kooperatívan strukturált és hálózati tanulásra épül. Az, hogy a fejlesztés intézményre szabott, azt jelenti, hogy az intézményfejlesztési folyamat adott intézmény helyzetére, „helyi értékeire”, szükségleteire épít. A szakirodalom alapján az intézmények jellemzői eltérnek egymástól: vannak olyan intézmények, ahol a külső körülmények (például: a tanulói összetétel vagy az infrastruktúra) jelentős mértékben meghatározzák a fejlesztés céljait. Emellett az intézmények nagyon különbözőek a pedagógusok felkészültsége, attitűdje, mentálhigiénés állapota vonatkozásában is. Ahhoz, hogy az intézményfejlesztés hatékony lehessen, reagálnia szükséges mindezen sajátosságokra, vagyis az ILMT intézményfejlesztésnek intézményre szabottnak kell lennie. A fejlesztés azért kooperatívan strukturált, mert az intézményfejlesztést az intézményekben háromfős csapat koordinálja: ők alkotják a kooperatívan strukturált intézményi fejlesztő mikrocsoportot.

A fejlesztés hálózati tanulásra épül, mert a korábbi intézményfejlesztési tapasztalatok (pédául IPR) alapján alapvető jelentőségű a köznevelési intézmények egymás közötti együttműködése, valamint a köznevelési intézmények és más partnerek együttműködése.

A projekt 2017. januárban indult, a szakmai megvalósítás előreláthatólag 2020 végéig tart. A projekt két szakaszra tagolódik: 2017 januárjáról 2018. szeptemberig tartott a felkészülési időszak. Egyrészt a projektszervezetnek is fel kellett készülnie, hiszen volumenében is jelentős fejlesztésről van szó. A projektben jelenleg közel 900 pedagógus dolgozik, de csaknem ugyanennyien lépnek még be a közeljövőben. Ugyancsak jelentős az intézményeket támogató mentorok száma is: ők több mint 100-an vannak.

A fejlesztés megkezdése előtt egységes szempontrendszer alapján ki kellett választani, hogy mely iskolák vegyenek részt a projektben: 300 alap-, illetve középfokú feladatellátási hely került bevonásra. A projektbe bevont intézményeknek is fel kellett készülniük a fejlesztésre: először minden intézményben meg kellett alakuljanak az intézményfejlesztést koordináló mikrocsoportok, majd pedig elkészítették a fejlesztést megalapozó dokumentumokat: először az iskolai lemorzsolódásra fókuszáló Helyzetelemzést, majd a helyzetelemzésre épülő Intézményfejlesztési tervet készítettek, végül a választott fejlesztési célok mentén Intézkedési tervet állítottak össze. A fejlesztést előkészítő „bemenet” szakasz egyik fontos célja volt az intézményfejlesztésben részt vevő pedagógusok projektcélokkal való azonosulásának támogatása és a mentorok szakmai felkészítése is.

A projekt előkészítő szakasza tehát csak a közelmúltban zárult le, az Intézkedési tervek megvalósítása 2018. szeptembertől indult el. Így csak a közelmúltban kezdődött a „Folyamat” szakasz, vagyis az Iskolai Lemorzsolódás Megelőzését Támogató Pedagógiai Rendszer elemeinek fejlesztése és működtetése. A „folyamat” két tanévet ölel fel.

Az ILMT Pedagógiai Rendszer (a továbbiakban: ILMT PR) működtetésétől várható eredmények:

• csökken a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya;
• csökken a magántanulók aránya a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók körében;
• csökken az évfolyamismétlők aránya a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók körében;
• csökken a hiányzások száma a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók körében;
• az adott FEH-ben az országos kompetenciamérések tanulói eredményei (matematika és szövegértés) javulnak.

A fejlesztés, így a projekt keretében használt Intézkedési terv is átfogó, vagyis kitér minden olyan területre, amelynek az iskolai lemorzsolódás megelőzésében szerepe van/lehet.

Az Intézkedési terv területei:

• ILMT intézményi koordináció működtetése
• A tanulói lemorzsolódás megelőzését szolgáló intézményi jelzőrendszer működésének fejlesztése
• A FEH jogszabályi megfelelőségének vizsgálata esélyegyenlőségi szempontból, különösen a FEH köznevelési intézményrendszerben elfoglalt helyzetéből fakadó fejlesztési célok meghatározása szempontjából
• A FEH állapotának vizsgálata a méltányos oktatásszervezés szempontjából
• A helyi komplex intézményfejlesztés közvetett céljai, várható eredményei – tanulói eredményesség és előrehaladás elősegítése
• A FEH partnerkapcsolatainak bővítése, az együttműködési formák erősítése
• Az intézményfejlesztés belső erőforrásrendszerének és szervezeti struktúrájának meghatározása, kialakítása

Az Intézkedési terv beavatkozási területein belül átfogó célok kerültek meghatározásra. Az Intézkedési terv összeállítása során az intézmények feladata az volt, hogy minden beavatkozási területen belül válasszanak legalább egy átfogó célt, mely az intézmény helyzetelemzése alapján releváns.

A fentebb idézett példa az Intézkedési terv jogszerűség, oktatási esélyegyenlőség beavatkozási területének egyik átfogó célja.

Az EFOP-3.1.5. projekt keretében a mentor olyan külső szakmai partner, innovátor, aki az intézményfejlesztési mikrocsoporttal kialakított közös munka során elősegíti, hogy az intézmény szakemberei alkalmasak legyenek a problémák felismerésére, az ok-okozati összefüggések feltárására, az adekvát megoldások azonosítására és a fejlesztések lebonyolítására. Ennek érdekében az intézményben meglévő, a tanulói lemorzsolódás csökkentését támogató szakmai és szervezeti tudást aktivizálja.

A mentor feladata, hogy bekapcsolódjon az intézményi szervezet életébe, tudatosítsa a projekt céljait, folyamatait, a megvalósítás mérföldköveit, támogassa és nyomon kövesse a komplex köznevelési intézményfejlesztési folyamatot a tanulói lemorzsolódás megelőzése érdekében, az oktatási esélyegyenlőségi szempontok fókuszban tartásával.

A mentor munkáját facilitálás, moderálás, coaching jellegű tevékenységek jellemzik, amelyekkel arra törekszik, hogy az intézmények az önértékelést, az önfejlesztést alkalmazzák, a tanulói lemorzsolódás csökkentése és megelőzése érdekében, úgy, hogy kialakított gyakorlatuk és bevezetett intézkedéseik (a központi program lezárása után is) fennmaradjanak. Az egy köznevelési intézménynél töltendő mentorálási napok száma havi egy nap minimum hat óra időtartamban.

A felkészülési időszakban (a 2017/2018-as tanévben) minden mentor intézményfejlesztési mentori feladatot látott el. Ez azért fontos, mert ettől (2018/2019-es) a tanévtől a mentori rendszer differenciálódott, és immár négy különféle mentori szerepről, mentori pozícióról beszélhetünk. Ezek:

• Implementációs mentor;
• Multiplikációs mentor/Tréner;
• Települési mentor;
• Ágazati mentor;

Implementációs mentor: közvetlenül az intézményfejlesztési és tématerületi mikrocsoportokkal dolgoznak a feladatellátási helyeken. Az ő feladatuk a mentorfelkészítéseken és szakmai műhelyeken megszerzett tudás, információ implementálása, a feladatellátási helyeken zajló fejlesztési folyamatba ágyazása, a megvalósítás nyomon követése.

Multiplikátor mentor/Tréner: műhelyvezetői és tréneri/oktatói feladatokat látnak el. Az ő feladatuk az ILMT Hálózati Műhelyeken az intézmény- és szervezetfejlesztés megvalósításához szükséges legfontosabb ismeretek és feladatok átadása a résztvevő FEH mikrocsoporttagok számára. A műhelyalkalmak közötti időben szakmai támogatást (konzultáció, tanácsadás) nyújtanak az egyéni és intézményi feladatok végrehajtásához a mikrocsoporttagok és mentorok számára.

Települési mentor: az ILMT PR szakmai tartalmával összhangban támogatást nyújtanak a tankerületi esélyegyenlőségi tervek összeállításához az esélyegyenlőségi fejlesztési területre fókuszáló feladatellátási helyek településein.

Ágazati mentor: kiemelt feladatuk az oktatási ágazaton belüli és más ágazatokkal való együttműködések kialakításának és megerősítésének támogatása. Olyan partnereket szólítanak meg, akik érintettek lehetnek a feladatellátási helyek köznevelési szolgáltatásainak segítésében, támogatásában, akikkel a feladatellátási helyek az iskolai lemorzsolódás megelőzése érdekében mindennapi gyakorlatukban érvényesülő változásokat érhetnek el.

A mentorok körülbelül egy éve dolgoznak. Az előkészítő és tervezési szakaszban elsődleges feladatuk a helyzetelemzések, az intézményfejlesztési tervek és az intézkedési tervek elkészítésének támogatása volt. Fontos feladatuk volt, hogy jó kapcsolatot alakítsanak ki a bevont feladatellátási helyekkel.

A havonta tartott szakmai napok elengedhetetlenek a mentorok munkavégzésének nyomon követésében vagy az egyedi esetek megbeszélése céljából. A mentori megbeszélésekbe a Pedagógiai Oktatási Központokban (a továbbiakban: POK) tevékenykedő projektmunkatársak és POK főosztályvezetők is bekapcsolódtak, ami erősítette a projekt célkitűzéseinek helyi szintű érvényesítését, valamint a POK-kal történő együttműködéseket.

A mentorok szakmai támogatásának és a szakmai napoknak fontos célja, hogy felkészítsük a mentorokat egy-egy következő feladatra. A felkészítéseken az új ismeretek és az ILMT PR megismertetése mellett folyamatosan fejlesztettük a mentoroláshoz szükséges kompetenciákat és készségeket (például: asszertív kommunikáció, esélyegyenlőségi attitűd, konfliktushelyzetek kezelése). A mentoroktól elvárás, hogy havi min. egy alkalommal 4–6 órát dolgozzanak együtt a bevont pedagógusokkal (mikrocsoportokkal). Mivel a FEH-ek elköteleződése és motiváltsága nagyon eltérő, így ez nem minden intézményben egyszerű feladat. A következő időszak egyik kihívása, hogy a mikrocsoporttagokat és a nevelőtestületeket érdekelté és aktívvá tegyük, azaz minél többen felismerjék: egyéni és intézményi feladatuk és felelősségük részt venni az iskolai lemorzsolódás megelőzésében és csökkentésében.

A fejlesztés érdemi része, vagyis az intézkedési tervek megvalósítása valójában csak most kezdődik. A projekt természetesen a fejlesztési években sem hagyja magukra az intézményeket. Számos eszközzel támogatjuk az intézményfejlesztést, a mentorokon kívül ezt a célt szolgálják az ILMT műhelysorozatok is.

Irodalom

Hajdu Tamás – Kertesi Gábor – Kézdi Gábor (2014): Roma fiatalok a középiskolában. Beszámoló a Tárki Életpálya-felvételének 2006 és 2012 közötti hullámaiból. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, 7.
URL: http://www.econ.core.hu/file/download/bwp/bwp1407.pdf

[1] Iskolai lemorzsolódás megelőzését támogató