Csempesz Péter

A hálózati tanulás rendszere az EFOP-3.1.5 projektben

Az előadás során az EFOP 3.1.5. projekt támogató rendszere került bemutatásra. Az előadó ismertette, hogy milyen elvek és igények mentén alakult a támogató rendszer, majd összefoglalásra kerültek a támogató rendszer legfőbb elemeinek, az iskolai lemorzsolódás megelőzését támogató (a továbbiakban: ILMT) műhelysorozatoknak a jellemzői.

A projekt támogató rendszerének ismertetése előtt az előadó rámutatott, hogy a projektnek pontosan mely intézményi kört, milyen célok elérése érdekében szükséges támogatnia, ezzel támasztva alá, hogy milyen típusú és tartalmú támogatást nyújt.

A projektnek alapvetően az intézmények iskolai lemorzsolódás megelőzését célzó komplex önfejlesztését szükséges támogatnia. Ennek keretében az intézkedési terv által megjelölt területeken, az intézkedési terv által meghatározott célok érdekében szükséges támogatást nyújtani, vagyis az összes olyan területen, mely az iskolai lemorzsolódás kapcsán releváns: az oktatási esélyegyenlőség és méltányosság területén, a partnerkapcsolatok területén, szervezetfejlesztési területen stb.

Az intézkedési terv területei:

• ILMT intézményi koordináció működtetése.
• A tanulói lemorzsolódás megelőzését szolgáló intézményi jelzőrendszer működésének fejlesztése.
• A feladatellátási hely (a továbbiakban: FEH) jogszabályi megfelelőségének vizsgálata esélyegyenlőségi szempontból, különösen a FEH köznevelési intézményrendszerben elfoglalt helyzetéből fakadó fejlesztési célok meghatározása szempontjából.
• A FEH állapotának vizsgálata a méltányos oktatásszervezés szempontjából.
• A helyi komplex intézményfejlesztés közvetett céljai, várható eredményei – tanulói eredményesség és előrehaladás elősegítése.
• A FEH partnerkapcsolatainak bővítése, az együttműködési formák erősítése.
• Az intézményfejlesztés belső erőforrásrendszerének és szervezeti struktúrájának meghatározása, kialakítása.

Az idézett példa az intézkedési terv jogszerűség, oktatási esélyegyenlőség beavatkozási területének egyik átfogó célja.

Az előadás keretében a továbbiakban bemutatásra került a projektbe bevont iskolákkal kapcsolatos néhány adat. Az előadó célja az volt, hogy világossá váljon: a projekt olyan iskolákat támogat, melyek nagyon nehéz helyzetben vannak. Ezeknek az iskoláknak a tanulói összetétele például sokkal kedvezőtlenebb, mint az országos átlag. A projektbe összesen 300 FEH került bevonásra, ami meglehetősen nagy szám: az összes magyar általános iskolás tanuló 8,8%-a a projektbe bevont FEH-ek egyikébe jár.

Az előadás a továbbiakban azt a kérdést járta körül, hogy milyen támogató rendszer lenne ideális. A kérdés megválaszolásához számos szempontot kellett figyelembe vennie a projektnek, a támogató rendszer fejlesztőinek. E szempontok egy része a korábbi intézményfejlesztési tapasztalatokra épült (például: az IPR tapasztalatai miatt működnek intézményfejlesztési mikrocsoportok a FEH-ekben). Más szempontok a fejlesztés tartalmából adódtak: intézményt fejleszteni csak olyan intézményvezetők és pedagógusok képesek, akik hisznek abban, hogy szükség van intézményfejlesztésre, tehát érdemes az intézményfejlesztési mikrocsoportokkal egyeztetni, hogy miért van szükség intézményfejlesztésre, milyen előnyök remélhetők a fejlesztéstől. Az előadó emellett felhívta a figyelmet: minden bizonnyal szükséges megosztani velük azokat a kutatási eredményeket is, melyek rámutatnak arra, hogy az oktatási szegregáció és az iskolai lemorzsolódás összefügg (az a tanuló, aki szegregált közegben tanult, nagyobb eséllyel morzsolódik le), hiszen csak így remélhető, hogy e területre is kiterjed majd az intézményfejlesztés. Amikor az intézményfejlesztési mikrocsoport tagjai meg vannak győződve az intézményfejlesztés szükségességéről, akkor lehet az intézményfejlesztés módjáról közösen gondolkodni. Tehát a projektnek ebben is támogatást kell nyújtania: meg kell mutatnia az intézményeknek, hogy milyen lépésekben érdemes haladni, milyen eszközöket lehet használni az intézményfejlesztés során.

Az előadás során ismertetésre kerültek azok az intézményi igények is, melyeket a projekt támogató rendszerének fejlesztése során figyelembe kellett venni, valamint említésre került, hogyan reagált a projekt ezekre az igényekre.

A projekttámogatás alapvetően intézményfejlesztést támogató műhelysorozatok formájában valósul meg, emellett a folyamatot szakember, intézményfejlesztési mentor is segíti. A projekt keretében egyetlen „intézményfejlesztő” sem maradhat magára, hiszen a fejlesztés motorjai az intézményekben működő minimum háromfős mikrocsoportok, élükön az intézmény vezetőjével. A műhelysorozatok egyes alkalmai területi elven szervezett intézményközi műhelyek, vagyis különböző intézmények képviselői fognak találkozni, cserélhetnek tapasztalatot, tanulhatnak egymástól.

A projekt keretében összesen öt műhelysorozat került kifejlesztésre. A 2018/19-es tanévben a műhelysorozatok többsége esetében tervezetten 6-6 műhelyalkalom valósul meg. A műhelyalkalmak 2019. január és június között havi rendszerességgel, a fenntartói műhelysorozat előreláthatólag háromhavi rendszerességgel kerül megszervezésre. A műhelyek havonta négy kontaktórában valósulnak meg, a nem kontaktszakaszban pedig a résztvevők folyamatba ágyazott egyéni gyakorlati feladat keretében, mentori támogatás mellett végzik feladataikat.

A Multiplikációs műhelysorozat témája a komplex intézményfejlesztés, valamint – mivel a minőségi oktatás kialakításának, az iskolai lemorzsolódás megelőzésének alapvető feltétele az oktatási szegregáció csökkentése – az oktatási esélyegyenlőség. A Multiplikációs műhelysorozaton az intézményfejlesztési mikrocsoportok vezetői (jellemzően az intézményvezetők) vesznek részt. A műhelysorozat keretében a résztvevők képessé válnak a saját FEH-re vonatkozó komplex intézményfejlesztési cselekvési terv összeállítására, melyben az ILMT intézkedési terv egyes célterületeihez beavatkozásokat fogalmaznak meg. Ez a cselekvési terv tehát a FEH egészére és minden, az ILMT szempontjából releváns területre kiterjedő dokumentum lesz. A Multiplikációs műhelysorozat alkalmai intézmények közötti szakmai műhelyek.

A Környezeti műhelysorozat célja, hogy a résztvevők megismerjék a partnerek lemorzsolódás megelőzésében játszott szerepét, a partnerek bevonásának módszereit és gyakorlatait, valamint tudatosítsák saját felelősségüket a partnerkapcsolatok alakulásában. A Környezeti műhelysorozat tematikájában a partnerségi kapcsolatok három kiemelt területe jelenik meg:

• családokkal való kommunikáció és a családok bevonása a környezeti partnerekkel közösen;
• iskolafokok közötti átmenet támogatása;
• ágazati és ágazatközi partnerségi kapcsolatok.

A Koordinációs műhelysorozat a szervezetfejlesztésre (az iskola belső működésének javítására) fókuszálva nyújt támpontot az iskolai lemorzsolódás szempontjából releváns belső szervezeti jellemzők feltérképezéséhez, majd a feltárt helyzetkép alapján beavatkozások tervezéséhez.

A Tématerületi műhelysorozat keretében a projekt a pedagóguskompetenciák önfejlesztéséhez nyújt segítséget a résztvevők számára.

A különböző műhelysorozatok nem egymástól függetlenül valósulnak meg. Egy iskola intézményfejlesztési mikrocsoportjának tagjai különböző műhelysorozatok alkalmain vesznek majd részt, a mikrocsoport tagjai ugyanakkor ugyanannak az iskolának a fejlesztéséért dolgoznak, tehát a szinergia érdekében szorosan együtt kell működniük. Éppen ezért minden hónapban két alkalommal lehetőség adódik majd arra, hogy az intézményi mikrocsoport tagjai találkozzanak egymással. Egy olyan alkalom, amikor beszámolnak egymásnak arról, hogy mi történt az egyes műhelyeken (ezen az alkalmon a mentor is részt vesz), és egy másik, amikor a mentor nem vesz részt, de a mikrocsoport tagjai egyeztethetik feladataikat.

Azokon a találkozókon, melyeken a mentor is részt vesz, segíthet összekapcsolni a különböző műhelysorozatok tartalmát: erre alkalmasak a műhelysorozatok közös pontjai. Az első műhelyalkalom célja minden műhelysorozat esetében a kontextusba helyezés, vagyis a résztvevők megértsék, mi az adott műhelysorozat célja, mi az adott téma összefüggése az iskolai lemorzsolódással, és megismerjék az Iskolai Lemorzsolódás Megelőzését Támogató Pedagógiai Rendszert. Bár az egyes műhelysorozatok témája más és más, a második műhelyalkalom célja minden műhelysorozat esetében az, hogy a résztvevők felismerjék: nekik személyes felelősségük van az iskolai lemorzsolódás megelőzésében. A harmadik alkalom célja minden műhelysorozat esetében a résztvevők tudatosságának növelése, valamint az, hogy ismerjék és értsék az adott téma kapcsán az oktatási rendszer által támasztott kereteket (például: ismerjék a kapcsolódó jogszabályokat). A negyedik műhelyalkalom közös pontja: az egymásrautaltság és együttműködés. Ez a Multiplikációs műhelysorozat esetében például azt jelenti, hogy egy adott településen az oktatási szegregáció csökkentése csak az adott településen működő összes iskola és fenntartóik bevonásával lehetséges: az iskolák tehát egymásra vannak utalva, és együtt kell működniük. A Környezeti műhelysorozaton arról lesz szó, hogy az iskola és a tanulók szülei vannak egymásra utalva, és a szülőkkel, illetve más partnerekkel való együttműködést tárgyalják. A Koordinációs műhelysorozat egyik témája a pedagógusok nevelőtestületen belüli együttműködése: például működik-e az adott iskolában belső hospitálási rendszer, vannak-e esetmegbeszélések. Az ötödik műhelyalkalom keretében minden műhelysorozatban születik valamilyen helyzetértékelés az intézmény saját adataira, saját értékeire és saját kihívásaira építve.

A hatodik alkalommal minden műhelysorozat keretében készül egy olyan dokumentum, ami a jövőbeli beavatkozásokat tárgyalja. Ezekből áll össze az intézmény komplex cselekvési terve. Ez a cselekvési terv nem más, mint az ILMT intézkedési terv részletes, konkrét beavatkozásokat is tartalmazó cselekvési és ütemterve. A cselekvési tervben megfogalmazott beavatkozások megvalósítása a 2019/2020-as tanévben történik meg.