Benczúr Katalin

A lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények
pedagógiai-szakmai támogatása

BK

A végzettség nélküli iskolaelhagyók arányának csökkentésére irányuló EU 2020 stratégia célkitűzéséhez kapcsolódva hazánk – más európai országhoz hasonlóan – vállalta 2020-ig az arány 10%-ra történő csökkentését. Az Európai Unió Oktatási Tanácsa 2011 első felében, a magyar elnökség alatt ajánlást fogadott el a korai iskolaelhagyás elleni szakpolitikákról. A dokumentum többek között arra ösztönzi a tagállamokat, hogy építsenek ki jelzőrendszert a korai iskolaelhagyás megelőzése céljából, és dolgozzanak ki specifikus beavatkozásokat azok számára, akik ezek nélkül biztosan lemorzsolódnának az oktatási rendszerből.

A végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése érdekében tett kormányzati intézkedések jogszabályi kereteit a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 2014. évi módosítása[1] jelölte ki. A törvény 4. § 37. pontjában definiálta a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók fogalmát[2], valamint rendelkezett a lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer (a továbbiakban: jelzőrendszer) kiépítéséről. A jelzőrendszer azokra a helyzetekre és fejlesztést igénylő területekre kívánja felhívni a figyelmet, amelyek az iskolai lemorzsolódás megelőzésében segíthetnének mind tanulói, mind intézmény-fejlesztési, illetve intézményirányítási, fenntartói, továbbá ágazatirányítási szinten.

A 2016 novemberében bevezetésre került jelzőrendszer célja, hogy a lemorzsolódással veszélyeztetett iskolák, továbbá tanulók (személyazonosításra alkalmatlan módon) azonosítása megtörténhessen.

A nevelési-oktatási intézmények 5–12. évfolyamain tanulók közül a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók száma – az adatszolgáltatásban érintett intézmények által megadott adatok alapján – a 2018. júniusi adatok szerint 66 121 fő, ami az 5–12. évfolyamon tanulók (746 258 fő) 8,86%-os arányát jelenti. A jelzőrendszer bevezetését követő első tanév végén, azaz 2017. júniusában a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók száma az intézmények adatszolgáltatása alapján 80 900 fő volt, ez az akkori tanulólétszám 10,85%-a. A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya 2%-kal csökkent.

A lemorzsolódással veszélyeztett tanulók száma és aránya valamennyi intézménytípusban csökkent, a legnagyobb mértékű csökkenés a szakképzésben tanuló diákok körében történt: a szakgimnáziumokban a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya 12,21%-ról 8,55%-ra, a szakközépiskolákban 18,03%-ról 14,83%-ra csökkent.

A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók száma és aránya valamennyi megyében és a fővárosban is csökkent, a legnagyobb arányban Nógrád (3,4%-kal), Somogy (3,2%-kal) és Bács-Kiskun (3,2%-kal) megyékben. Továbbra is Budapest rendelkezik a legjobb mutatóval a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók arányát tekintve (5,46%) és továbbra is a három legveszélyeztetettebb megye Nógrád (16,2%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (15%) és Borsod-Abaúj-Zemplén (14,1%) megye. Tizenegy megyében és a fővárosban a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya 10%-nál kevesebb a 2018. júniusi adatszolgáltatás adatai alapján.

BK 1

22. ábra: A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya megyénként (2018. júniusi adatok alapján)

Az iskolák feladata, hogy az általuk feltárt (és az országos adatokkal is összevetett) figyelmeztető jelek alapján meghatározzák a lemorzsolódás veszélyének kitett tanulóik egyéni szükségletekhez igazodó támogatásának módját. A beavatkozás lehet a tanulás folyamatát támogató pedagógiai segítség, gyermekjóléti szolgáltatás, iskolapszichológus, iskolai szociális munkás, a család stb. bevonása.

Az iskolák mellett a folyamat részese és szakmai koordinátora az Oktatási Hivatal a pedagógiai-szakmai szolgáltatások feladatainak ellátásán keresztül. Az Oktatási Hivatal a telephelyi és intézményi szintű összesített (évfolyamonként és ahol releváns tantárgyanként) adatok alapján a területi szervezeti egységein (pedagógiai oktatási központok) keresztül szaktanácsadói feladatokat ellátó mesterpedagógusok bevonásával ad szakmai támogatást az érintett iskolák vezetésének, illetve pedagógusainak a lemorzsolódás megelőzésében eredményes pedagógiai – tanulást segítő, tanulói értékelésben hatékony – módszerek alkalmazásához.

Az Oktatási Hivatal pedagógiai oktatási központjai az intézményi adatok elemzését követően támogató intézkedéseket javasoltak a tanulói lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények számára. A javasolt intézkedések 71,68%-a megelőző beavatkozás, 28,32%-a pedig beavatkozó intézkedés volt.

A pedagógiai oktatási központok műhelyfoglalkozásokat szerveztek a lemorzsolódással leginkább veszélyeztetett intézmények vezetői számára. A műhelyfoglalkozásokon sor került:

  • a lehetséges intézményi beavatkozások megismertetésére (amikor az intézmény csak egy, esetleg két-három fajta beavatkozást végez);
  • az intézmények által végzett beavatkozások beazonosításának támogatására (az intézmény ugyan többfajta beavatkozást is végez, de ezeket nem tölti fel az informatikai felületre);
  • a lehetséges intézményi beavatkozások megállapítására, (az intézmény nem a megfelelő beavatkozásokat végzi);
  • az eredményes intézményi beavatkozásokat bemutató jó gyakorlatok terjesztésére.

A pedagógiai oktatási központok az adatszolgáltatás adatai alapján megvizsgálták a megyére vonatkozó összesített adatokat, feladatonként és tantárgyanként. Amennyiben megállapítható volt olyan eredmény, tendencia (például: egy tantárgyból a bukások magas száma), amely további vizsgálatot indokolt, akkor a pedagógiai oktatási központok vezetői az adatok további elemzésére szaktanácsadói csoportot kértek fel. A szaktanácsadói csoport feltárta a lehetséges okokat, javaslatot tett a támogató pedagógiai-szakmai szolgáltatásokra (például: műhelymunka az érintett tantárgy szaktanácsadói, illetve a tantárgyat tanító pedagógusok számára).

A pedagógiai oktatási központok az intézményi adatszolgáltatás adatai alapján döntöttek arról, hogy mely intézményben és mely szakterületen szükséges szaktanácsadói látogatás megszervezése, milyen további támogató tevékenységek megszervezése indokolt az illetékességi területükön (pedagógus-továbbképzés megszervezése, műhelymunkák szervezése, jó gyakorlatok megosztása stb.).

A pedagógiai oktatási központok kiemelt figyelmet fordítottak azokra az intézményi feladatellátási helyekre, amelyek fenntartóit a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 80. § (4) bekezdése szerint intézkedési tervkészítési kötelezettség terheli. A fenntartók és a feladatellátási helyek közvetlen megkeresésével és a bevonásukkal tervezték meg a szükséges támogató pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat az intézkedési tervek eredményes végrehajtása érdekében.

[1] 2014. évi CV. törvény

[2] „lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló: az a tanuló, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik szükségessé”