Barcsánszkyné Márton Zsuzsanna – Tóth Mária
Új megoldások a pedagógus-továbbképzés támogatására
A pedagógus életpályája két meghatározó szakaszból épül fel: az első, amikor pályát választ és a felsőoktatási intézményben, valamint a gyakorlata során felkészül a pedagógus pályára, a második pedig a pedagóguspályán való tényleges szerepvállalás. A pedagógus-életpálya egyes szakaszaiban különböző szereplők segítik, támogatják a pedagógust szakmai fejlődésében.
Az első időszakban a pedagógusjelölt támogatását a képzésben a felsőfokú oktatásban oktatók, az iskolai és óvodai környezetben a vezetőpedagógus, illetve a gyakorlatvezető tanár biztosítja. A pedagóguspálya gyakornoki szakaszában a gyakornokot a minősítő vizsga letételéig a mentor támogatja, ezt követően pedig a támogatás főként képzések, továbbképzések formájában, a szervezeti, valamint a hálózati tanulás lehetőségeinek megismerése és biztosítása által, illetve az önképzés változatos formáinak kihasználásával valósul meg. A pedagóguspálya során kiemelt szerepe van a pedagógus fejlődésében és fejlesztésében az intézményvezetőnek és az intézményvezető-helyettesnek, valamint a munkaközösségvezetőnek.
A folyamatos szakmai fejlődés első évtizedében az egyes szereplőknek (szaktanácsadó, mentor stb.) a nyolc pedagóguskompetencia minél tökéletesebbé válását kell támogatniuk, ugyanakkor a szakmai fejlődés bizonyos szakaszaiban – a mesterpedagógusi vagy kutatótanári tevékenységek megvalósítása során – egy-egy speciális kompetencia fejlesztése lehet a cél. Egyes pedagógusoknál a vezetői területek fejlesztését kell támogatni, egyes intézményi célok eléréséhez pedig szükség lehet pedagógusok vagy pedagóguscsoportok esetében az intézményi területek fejlesztésére. A pedagógus-továbbképzések szolgálhatják a pedagógus előmenetelét – PED1, PED2 vagy mester-, illetve kutatótanári fokozatba lépését –, illetve a napi pedagógiai gyakorlatát.
Az elmúlt évek köznevelési fejlesztéseinek fókuszában a pedagógusok, illetve a köznevelési intézmények álltak. A kialakított rendszerek közös célja, hogy a pedagógus fejlődjön a szakmai pályáján, ehhez biztosít a köznevelés rendszere támogató és ellenőrző funkciókat. Az alábbi ábra jól szemlélteti, hogyan viszonyulnak egymáshoz a támogató és ellenőrző alrendszerek.
23. ábra: A szakmai fejlődést támogató és ellenőrző alrendszerek
A támogató alrendszerek között szerepel a nagy szakmai múltra visszatekintő szaktanácsadás és pedagógus-továbbképzés, amelyek az elmúlt évek során többször megújultak, valamint a mentorálás rendszere. Az ellenőrző rendszerek sorában kapott helyett az önértékelés, a tanfelügyelet (PSZE = Pedagógiai Szakmai Ellenőrzés) és a minősítés rendszere, amelyek egytől egyig a TÁMOP időszakban kerültek kialakításra.
Ha ezeket a rendszereket az informatikai támogatottság szempontjából közelítjük meg, akkor kijelenthetjük, hogy az ellenőrző rendszerek esetében (minősítés, tanfelügyelet és önértékelés) viszonylag jól működő informatikai felületek állnak a felhasználók rendelkezésére. A támogató alrendszerek esetében azonban más a helyzet. Bár a pedagógus-továbbképzések terén működik a Képzésszervező és a PedAkkred rendszer, viszont a szaktanácsadás és a mentorálás jelenleg nem rendelkezik informatikai támogatottsággal. Az előbbi ábrából kiindulva a pedagógus-továbbképzésnek mint megújuló támogató alrendszernek is a már meglévő alrendszerekhez és meglévő logikához szükséges illeszkednie, melynek alapja a pedagógus kompetencia.
A pedagógus-továbbképzési rendszer 1997 óta működik. Azóta számos változáson ment keresztül, de mindezidáig még nem volt lehetőség olyan megalapozottan változtatásokat véghezvinni, mint napjainkban. A minősítés és tanfelügyelet eredményeit alapul véve most lehetőség nyílik a pedagógus-továbbképzések terén is a tudatosság és tervszerűsége előtérbe helyezésére.
Legyen szó továbbképzésről vagy más fejlesztési módról, az egyes támogatási formák akkor érik el a megfelelő hatásfokot, ha előzetesen megtörténik a pedagógusok kompetenciá-inak diagnosztizálása, illetve a támogatási forma kiválasztásánál is azokat vonjuk be a támogatási folyamatba, amelyek a leginkább segítik a kompetenciák fejlődését.
Az EFOP-3.1.2-16 „A köznevelés módszertani megújítása a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése céljából – Komplex Alapprogram bevezetése a köznevelési intézményekben” című kiemelt projekt egyik fő célja a pedagógus-továbbképzési rendszer minőségi fejlesztése. A megvalósítás érdekében kerül sor a pedagógus-továbbképzésre javaslatot tevők körének meghatározására és az együttműködést támogató eljárásrendek kialakítására. A továbbképzések hasznosulását, a képzésen elsajátított ismeretek napi pedagógiai tevékenységbe való beépülését utánkövetéssel tervezi vizsgálni az oktatásirányítás. A szakmai megvalósítással összefüggő tevékenységek támogatására pedig egy informatikai felület kerül kialakításra.
A fejlesztendő rendszer alapfeladata, hogy támogassa a rendszer szereplőit abban, hogy a pedagógus fejlesztendő kompetenciáihoz megfelelő fejlesztő tevékenységet, különös hangsúllyal pedagógus-továbbképzést legyenek képesek hozzárendelni, a pedagógus szakmai fejlődésének támogatása érdekében. A felület támogatja a pedagógus-továbbképzések eredményeinek pedagógusi tudásba, pedagógiai tevékenységbe történő beépülését célzó ellenőrzést is (utánkövetés). Továbbá lehetőséget biztosít az intézmények számára az ötéves továbbképzési program és az egyéves beiskolázási terv elkészítésére, valamint a pedagógusok hétéves továbbképzési ciklusában kötelező 120 óra teljesítésének nyomon követésére.
Miben támogatja az új rendszer a pedagógusokat, intézményeket?
- Segíti a tudatos szakmai fejlődést.
- Támogatja a minősítés, a tanfelügyelet (PSZE), a szaktanácsadás alkalmával megfogalmazott fejlesztések véghezvitelét.
- Akkreditált pedagógus-továbbképzéseken túl teret ad más típusú fejlesztések tervezéséhez, megvalósításához.
- Igazodhat a pedagógusok és az intézmények igényeihez.
- A pedagógus és az intézményvezető számára is nyomon követhető a képzések teljesülése/teljesítése.
- A hétéves ciklus lejárta előtt a rendszer jelzi, ha még nem teljesítette a pedagógus a kötelező 120 óra továbbképzést.
- Lehetőséget ad a 120 óránál figyelembe vehető nonformális és informális tanulási módok beszámítására.
- Az utánkövetés során teret ad a pedagógus és az intézményvezető szakmai diskurzusára.
Az új rendszer optimális működése érdekében a pedagógus-továbbképzések akkreditációjának jelenlegi rendszerét két ponton szükséges kiegészíteni. Egyfelől a képzésekhez kompetenciák/területek és releváns kulcsszavak rendelése szükséges a képzés kiajánlásának támogatása céljából, másfelől utánkövetési értékelési szempontsor rögzítése a pedagógus-továbbképzések hasznosulásának és a pedagógus tudásgyarapodásának mérése érdekében. Mindezek megvalósításához jogszabályváltoztatás és a jelenleg működő PedAkkred rendszer kiegészítése/továbbfejlesztése szükséges.
A szakmai koncepció alapján a pedagógus négyféleképpen kerülhet kapcsolatba pedagógus-továbbképzésekkel.
24. ábra: Javaslat pedagógus-továbbképzésre
Tekintettel arra, hogy jelen szakmai koncepció önmagában nem tudja betölteni teljeskörűen a funkcióját az Oktatási Hivatal egy támogató informatikai felület fejlesztésébe kezdett.
A rendszer működésének alapját a pedagógus, a vezető, illetve az intézmény számára meghatározott fejlesztendő kompetenciák/területek, fejlesztési módok és fejlesztési javaslatok adják. A megfelelő jogosultsággal rendelkező felhasználók (intézményi felhasználó, szaktanácsadó, minősítő és tanfelügyeleti szakértő) fejlesztendő kompetenciákat/területeket és azokra vonatkozó fejlesztési módokat (például: továbbképzés, hospitálás, szakirodalom elolvasása, mentori támogatás) határozhatnak meg a pedagógus számára. Ezekre az intézményvezető, vagy a POK-okban dolgozó referensek (nem állami fenntartású intézmények pedagógusai számára a pedagógus döntése alapján egyéb pedagógiai-szakmai szolgáltató) konkrét fejlesztési javaslatokat fogalmazhatnak meg.
A megnevezett fejlesztési módok közül a projekt fókuszában a pedagógus-továbbképzések állnak, így a fejlesztési folyamat „zárásaként” a felületnek utánkövetés formájában támogatnia kell a pedagógus-továbbképzések eredményének és hasznosulásának vizsgálatát.
A pedagógus-továbbképzések eredményességének utánkövetése a szakmapolitika jogos és indokolt elvárása. Egyrészt azért, mert a továbbképzések finanszírozását az Európai Uniós források mellett – a fenntartón keresztül – az állam vállalja fel, másrészt azért, mert képzéspolitikai és szakmapolitikai szempontból is az lenne a kívánatos, hogy a pedagógusok továbbképzéssel töltött ideje maximálisan hasznosuljon a köznevelés rendszerében, a köznevelés gyakorlatában.
Az utánkövetés folyamatában a pedagógus és az intézményvezető vagy delegáltja vesz részt a képzés sikeres elvégzését követő egy év múlva, és arról hivatott visszajelzést adni, hogy fejlődött-e az adott pedagóguskompetencia, vezetői/intézményi terület a képzés hatására. A specifikus kérdések eredményei alapján a pedagógus tudásgyarapodásának az értékelésére, míg az állandó kérdések eredményei alapján a képzésnek a pedagógus számára történő hasznosulásának értékelésére kerül sor.
Ahogy azt az alábbi árba is szemlélteti, a pedagógus-továbbképzést támogató felület összeveti a két értékelő válaszait, és az eredmény függvényében vagy sikeresen lezárul a kompetenciafejlesztési folyamat, vagy személyes egyeztetést javasol a pedagógus és vezetője között.
25. ábra: Az értékelések összevetésének lehetséges kimenetei
Az intézményvezető és a pedagógus egyeztetésére kerül sor mindazokban az esetekben, amikor felmerül a gyanúja annak, hogy a képzés nem biztosította a kompetenciafejlesztéshez szükséges tudásgyarapodást és/vagy nem hasznosultak a pedagógus által a képzésen elsajátított ismeretek a pedagógus napi gyakorlatában. Az egyeztetésen feltárják azokat az okokat, amik miatt az adott válaszokat adták, és közös véleményt alakítanak ki a további lépésekről.
Legyen szó az értékelést követő azonnali sikeres folyamatzárásról, vagy azokról az esetekről, amikor nem mondható ki egyértelműen, hogy a kompetenciafejlesztés az elvárt mértékben megtörtént, a Pedagógus-továbbképzést támogató felület az intézmények és pedagógusok igényeihez igazodva rendelkezésére áll, hogy támogassa őket az előzetesen diagnosztizált kompetenciák, területek tudatos szakmai fejlesztésében, teret adva az akkreditált pedagógus-továbbképzéseken túl más típusú fejlesztések tervezéséhez, megvalósításához.
