Molnár Gábor

Infrastrukturális beruházások
a köznevelési intézményekben

Köszöntök mindenkit. Előadásom a tankerületi központokban megvalósuló infrastrukturális projektekről szól, de bevezetésként egy kitekintés: bármilyen fejlesztés is történik, akár digitális fejlesztés, akár oktatási fejlesztés vagy a legújabb módszertanok implementálása, azok mind az iskolákban valósulnak meg. Van egy elég szemléletes kivétel ez alól, az Ausztrál Outback modell, ahol az oktatás internetes vagy rádiós kapcsolattal valósul meg, így nem probléma, hogy az iskola milyen infrastrukturális környezetben helyezkedik el, mert a tanuló lakhelye egyben az iskolája is. Magyarország településszerkezetét tekintve a kistelepülések országa, ennek következtében az iskolák száma elég jelentős az országban lakók arányához képest.

Rengeteg fejlesztési program indult el, amelyekből az iskolák különböző forrásokhoz tudnak jutni. Azonban nem csak az EFOP konstrukciókban megvalósuló fejlesztésekről lesz szó a mai előadásban, hanem minden olyan forrást igyekeztünk összeszedni, amelyből támogatáshoz juthatunk annak érdekében, hogy az iskolák infrastrukturális minősége javuljon.

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program – TOP

Az intézmények jelentős része 2017. január elsejével került a tankerületi központok vagyonkezelésébe. Az nyilvánvaló, hogy nem az azóta eltelt másfél – két évben romlott le az intézmények infrastrukturális állapota, hanem ez egy hosszú folyamat eredménye volt. Éppen ezért – a kormány szándékának megfelelően – a fenntartók, a Klebelsberg Központ és a települési önkormányzatok egy jelentős része a megnyílt források felhasználásával újítja fel, modernizálja az iskolákat. Most már a tankerületi központoknál van az állagmegóvás és fejlesztés feladata az általuk fenntartott intézmények esetében, ezért kiemelten fontos szempont számunkra, hogy szoros kapcsolatot tartsanak fenn azzal a környezettel, amelyben az iskolák működnek, elsősorban a települési önkormányzatokkal. Az önkormányzatok más forrásokhoz férnek hozzá, mint a tankerületi központok és az iskolák. Alapvetően ők tudják felhasználni a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program által biztosított forrásokat.

Azt nem kell külön kihangsúlyozni, hogy globális szinten az üvegházhatású gázok (közöttük a széndioxid) kibocsátásának a csökkentése a célunk. A felmelegedés egyik most is tapasztalható „előnye”, hogy változnak az évszakok, most így november elején is olyan idő van, hogy nem kell fűteni, nem kell a gázkazánokat bekapcsolni. A változásnak azonban van árnyoldala is, ez a szélsőségek egyre nagyobb számban történő megjelenése. Hiába nem lesz a fűtési költségünk magas, ha más szélsőséges időjárási jelenségek következményei, például egy orkán erejű szél által okozott kár, vagy egy kiadós mennyiségű, hirtelen jött eső következményeinek felszámolása jelentős összegeket emészthet fel, ha ezen intézmények nincsenek felújítva és nincsenek az ilyen jelenségekre felkészítve. Ezek mind olyan tényezők, amelyek miatt érdemes elgondolkodni azon, hogy miként lehet költséget megtakarítani, a megtakarítást visszaforgatni az intézmények felújításába. Az a célunk, hogy minden olyan programban részt vegyünk, amelyek segítségével energiát tudunk megtakarítani, és javíthatjuk az intézményeink állapotát úgy, hogy ezzel csökkentsük a környezetet érő terhelést is.

Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Program – TTT

Ebben a három T-vel is jelzett programban valósulhat meg a tornaterem, a tanterem, illetve a tanuszoda fejlesztés. A tanterembővítésnek jelentős szerepe van ott, ahol az iskola olyan demográfiai környezetben helyezkedik el, hogy szükségessé válik az iskola férőhelyeinek a növelése és az intézmény épülete ezt lehetővé is teszi. Ennek a fejlesztési programnak a keretében standard méretű termek építésére nyílik lehetőség. Ez a program nemcsak az állam, hanem az egyéb szervezetek által fenntartott köznevelési intézmények részére is elérhető. A program támogatja a tornaszobák kialakítását a mindennapos testnevelés érdekében, emellett tornaterem építésére is van lehetőség. Itt említeném meg: az EFOP programokon belül kialakított EFOP-4.1.2-17 konstrukcióban is lehet tornatermet építeni. Mindenki, aki nem a konvergencia régió területén működő intézményt tart fenn, keresse a TTT program által kínált lehetőségeket, mivel ezt a programot a központi költségvetésből finanszírozza a kormány. A TTT-program mindhárom részére évenként 3-3 milliárd forintos keretet határoz meg a költségvetési törvény, kivéve a 2018-as évet, idén a tornaterem fejlesztésre 10 Mrd forint áll rendelkezésre. Érdemes a 2019-es és a 2020-as időszakban is csatlakozni, jelezni az igényeket. Tanuszodák is épülnek ebben a programban, itt típusterv kerül felhasználásra, ezzel egyszerűsítve a program végrehajtását. Reményeink szerint előbb-utóbb minden jelentősebb településen lesz tanuszoda, melyet könnyen el lehet érni.

Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program – KEHOP

18 Mrd forintos fejlesztési keret felhasználásával valósítunk meg energetikai megújításokat a KEHOP-5.2.2 programban. A programban a Klebelsberg Központ a kedvezményezett, és konzorciumi partnerünkkel közösen végezzük a munkánkat. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy mintegy 90 intézmény újulhat meg. A program Közép-Magyarország területére is kiterjed, lehetőséget biztosítva az országos lefedettségű fejlesztésre.

Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program – EFOP

EFOP-4.1.3-17 – Az állami fenntartású köznevelési intézmények tanulást segítő tereinek infrastrukturális fejlesztése. 2017-ben indultak el a programban megvalósuló projektek. A kezdeti nehézségeken túllendülve egy jól teljesítő programról beszélhetünk. Az építőipar kapacitási nehézségeire reflektálva a Támogató az Irányító Hatóságon keresztül a 2018. október 31-i megvalósítási időpontot 2018. december 01-re módosította. Ez azt jelenti, hogy 360 projektet tudunk befejezni az idén, ezeknek a beruházásoknak az eredménye még ebben az évben átadásra kerülhet. A további 50–60 projekt 2019-ben fog befejeződni. A programban felhasználható források elosztásánál a kiegyenlítést alkalmaztuk a tankerületi központok között. A megkapott forrás összegét azonban a tankerületi központok saját döntésük alapján használták fel, így alakulhatott ki az, hogy van olyan tankerületi központ, ahol 23 projekt került kialakításra, míg máshol 4–5, a döntéseket helyben, a helyi szükségleteknek megfelelően hozták meg a tankerületi központok.

A másik nagyon fontos infrastruktúrafejlesztést támogató projekt, az EFOP-4.1.2.-17 – „Iskola 2020” Köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése a hátránykompenzáció elősegítése és a minőségi oktatás megteremtése érdekében fejlesztése címet viseli. Mindig csak a számokról beszélgetünk, projektazonosítókról, költségvetésről.

Reményeinek szerint, ezek a beruházások fognak az EFOP-4.1.2.-17 programban megvalósulni. Néhány számadattal azért csak kiegészítem a látványt. A 60 milliárd forintnyi fejlesztési keretösszeg felét új építésre kell fordítanunk. Fontos megemlíteni, hogy sikerült a programot meggyorsítani. Az utolsó adategyeztetés alapján 32 olyan projekt van, ahol a kivitelezési közbeszerzési eljárás folyamatának előkészítése folyik, itt a tervek engedélyeztetési szakaszban vannak. 70 projektben a tervezés zajlik – szeretném felhívni minden érintett figyelmét, hogy a projektekben az építkezések kivitelezését 2019 II. negyedévében el kell kezdeni, hogy a beruházások a program végére sikeresen befejeződjenek. Továbbra is nagy szerepet szánunk a moduláris tervezésnek. A program keretében mintegy 110 projektet fogunk megvalósítani.

Ahogy látták, az intézményi felújításokra és bővítésekre több operatív program keretében is rendelkezésre állnak források. Felelőségünk, hogy ezen programokból a leghatékonyabb módon tudjunk forrást bevonni az állami fenntartású köznevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztésére.

Az operatív programokon túl lehetőség van „belső forrás” felhasználásra is, melynek alapját a finanszírozási források átstrukturálása, egy korábbi konszolidáció, illetve az a feszes gazdálkodás adja, melyben a tulajdonosi szemlélet megjelenik. A 2018-as évben 2,8 milliárd forintot biztosított a Klebelsberg Központ belső pályázat formájában a tankerületi központoknak infrastrukturális fejlesztésekre.

Digitális tér – mint új infrastrukturális környezet

Van egy tér, amelyről a mai napon még keveset beszélünk, ez pedig a virtuális tér. Ügyeink egy része is már ebben a virtuális kiterjesztésben él, ez az a környezet, amelybe gyermekeink belemerülnek – és mi magunk is – egyre jobban belemerülünk. Ez a technológia életük jelentős részét meghatározza elég csak az információáramlásra, az információszerzésre, a kommunikációra, kapcsolattartásra vagy éppen a véleményformálásra gondolni. A technológiai fejlesztések eredményei alapján megjelenő kommunikációs eszközök is azt célozzák, hogy ehhez a világhoz könnyen tudjunk csatlakozni. A digitális fejlesztések során törekedni kell arra, hogy az oktatási folyamatban ennek az új térnek is ugyanolyan fontossá kell válnia, mint annak a fizikai térnek, amit iskolának hívunk. Biztos vagyok abban, hogy nagy előrelépés várható nálunk is ezen a téren, hisz mindenütt a világon a technológia által kínált lehetőségek kihasználása zajlik. Ez a virtuális tér miként és hogyan fogja támogatni a későbbiekben a gyerekek oktatását? Ezt tudatos tervezéssel kell kialakítani, megteremtve hozzá a szükséges feltételrendszert. Az előnyök mellett nem szabad elfelejteni, hogy hátrányai és veszélyei is vannak – lehetnek a virtuális térnek, amelyek kezelése is ugyanolyan fontos feladatunk, mint a digitális oktatás megteremtése.

A Klebelsberg Központ konzorciumvezetőként irányítja az EFOP-3.2.4-16 Digitális Kompetencia Fejlesztése című projektet, amelynek keretében digitális eszközpark-beszerzés, valamint pedagógus kompetencia fejlesztése történik. Célunk, hogy az állami fenntartású köznevelési intézményekben minden pedagógus rendelkezzen egy kulccsal (notebook) a digitális térhez, és megfelelő tudással annak használatához. A projektben emellett a diákok részére is beszereztünk 24 000 tabletet, továbbá a nevelő oktató munka támogatására interaktív panelek és projektorok is kerülnek majd az iskolákba. Az eszközök mellett a minden intézményre kiterjedő fejlesztés folyik, melynek eredményeképpen biztosítva lesz egy Wifi-hálózat, illetve az intézmények szélessávú internet-ellátottsága is keresztül az internet elérése.

Dolgozzunk közösen céljaink elérésében, hisz mint tudják együtt könnyebb.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.