Dr. Juhos István

Digitális oktatás – tartalom és tervezés

Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport

Az Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport küldetése a magyar köznevelés tartalmi megújításának szakmai támogatása. Ennek keretében olyan fejlesztési feladatokat lát el, amelyek megalapozzák a bizonyított tudományos eredmények gyakorlatba történő átfordítását, a tanítás és tanulás innovatív átalakulását, segítve ezzel Magyarország köznevelésének rugalmas alkalmazkodását a társadalmi és gazdasági elvárások gyors változásához. A kutatócsoport feladata, hogy az oktatás-nevelés korszerű tartalmát meghatározni képes valamennyi terület – oktatáskutatástól a tanulástudományokig – hozzájáruljon Magyarország alap- és középfokú oktatásának felemelkedéséhez. Küldetése, hogy a nevelés és oktatás alapelveinek, általános kereteinek, konkrét oktatási és fejlesztési feladatainak és nevelési céljainak korszerű továbbfejlesztésére tudományosan megalapozott, adatokkal, elemzésekkel alátámasztott konkrét és koherens javaslatot dolgozzon ki és tegye azt a szakpolitika és az érintettek (pedagógusok, tanulók, szülők) számára hozzáférhetővé. Az EFOP-3.2.15–VEKOP-17- 2017-00001 számú, „A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérési- értékelési és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása” című projekt támogatásával az Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport a köznevelés tartalom- és tantervfejlesztés feladatainak megvalósításában vesz részt. A projekt keretében végzett munka fő célja a Magyarország nemzeti alaptantervének korszerűsítését célul kitűző szakpolitikai feladatok szakmai megalapozása, előkészítése, sokrétű elemzésre, valamint értékelésre, eredményességi mutatókra és nemzetközi példákra támaszkodó javaslatrendszer kialakítása.

Tanuló-centrikus nemzeti alaptanterv és a digitális oktatás

A köznevelés tartalmát meghatározó korszerű nemzeti alaptantervek (állami szint) implementációja (iskolai, osztálytermi, tanulói) akkor sikeres, ha az eredményességhez (iskolaitól a tanulói szintig) tanulási eredménycélokat (learning outcome) jelöl meg, s ezekhez rendelt standardokat határoz meg. Az EFOP-3.2.15 tartalom- és tantervfejlesztési alprojektje a fejlesztésben ezeket az alapelveket követi. Az aktív tanulás, a tanulni tanulás új, hatékony módszerei a többkomponensű tanítás és tanulás keretében működtethetők, s ennek meghatározó feltétele a digitális oktatási módszerek széles körének biztosítása iskolán belül, osztálytermi és a tanulói szinten egyaránt. A minőségi digitális oktatás alapelvei azonosak a hagyományos eszközöket alkalmazó oktatással szembeni minőségi elvárásokkal, jóllehet a digitális oktatási eszközök módszerek validálásának, akkreditálásának feltételei speciálisak, s egyben szigorúbbak is. A befolyásoló tényezők, meghatározó prioritások folyamatokra bontott meghatározásánál a bizonyítékok széles tartományára kell támaszkodni úgy, hogy mindegyik esetében a minőség elvei azonosak: eredményesség, méltányosság, hatékonyság.

Okostanterv

A digitális technológia jelentős segítséget nyújthat a különböző szintű tantervek készítésében, megosztásában, megismerésében, minősítésében, az oktatási rendszerben való felhasználásában, a rendszer hatékonyabb szabályozásában és értékelésében is. A „digitális okos” korszak miatt a NAT, valamint az abból levezethető tanítási tervek (például helyi tanterv, tanmenet) „digitális okos” támogatása előremutató és hasznos, mert például jól strukturáltságot, követhetőséget, könnyű hivatkozhatóságot, hatékonyabb felhasználást, tehát okosabb támogatást nyújt a készítői és felhasználói számára. A tanterv így nemcsak egy digitális dokumentum lehet, hanem egy olyan digitális eszköz, amely a digitális világ okos lehetőségeivel kiegészített digitális Okostanterv rendszerré válhat, amely az eddigieknél jóval több támogatást nyújthat a különböző felhasználók részére például a tervezésben a NAT-ból történő tantervi levezethetőségben, a közösség bevonásában, az értékelésben, a visszacsatolásban és a digitális oktatási rendszerre való átállásban.

Pedagógiai elvek és elvárások

Az alábbiakban összefoglaljuk – a hazai és nemzetközi trendeknek megfelelően – a digitális oktatás pedagógiai elveit és elvárásait a tananyag, a módszertan, mérés és értékelés, a tanár(tovább)képzés, amelyeket a digitális oktatással összefüggésbe hozható szolgáltatások tervezése esetén figyelembe érdemes venni.

• Kiemelten fontos, hogy a digitális technológia használatát növelni kell a tanításban és a tanulásban, valamint a pedagógusok, tanulók és iskolák értékelésében. A cél a tanulói eredményesség és élmény növelése, azonban önmagában a digitalizálás és az eszközökkel való ellátás a pedagógiai kultúra változása nélkül nem vezet javulásához. A pedagógiai kultúra változásához a Digitális Oktatási Stratégia (DOS) és a leendő új Nemzeti alaptanterv (NAT) határoz meg alapelveket. Ennek megfelelően a köznevelés számára szánt állami vagy államilag ajánlott digitális tartalmaknak, applikációknak és szolgáltatásoknak illeszkednie kell a DOS-ban és az új NAT-ban megfogalmazott elvekhez és elvárásokhoz, valamint a digitális támogató rendszereikhez. Megjegyzendő, hogy a digitális technológiák használata az oktatásban eredményesebb, ha minden tantárgyba beépül nem külön tantárgyként jelenik meg.
• Tanulóközpontúság, személyre szabhatóság és adaptivitás. A tanulási tartalmakat, módszereket és környezetet a tanulóhoz pédául korához, képességeihez, motivációihoz, tudásához, egyéni tanulási céljaihoz kell illeszteni. A tanulási folyamat során ezek folyamatosan adaptálódnak a változó tanulói és tanulási igényeknek megfelelően. Ennek megfelelően támogatni kell az egyedi személyre szabott tanulási utakat, amelyre majd a pályaválasztás épülhet. A technológia révén azonnali információt kaphatunk a tanulók aktuális tudásáról, amely a formatív értékelés vagy más néven „értékelés a tanulásért” lehetőségét új szintre emelheti, a tanulói cselekvés és a segítő/támogató értékelés valós időben történhet meg és ennek függvényében a tanulók rugalmasan kaphatnak a képességeikhez, tudásszintjükhöz igazított tartalmat és feladatokat. Mindamellett, hogy a koncepcióban a tanuló igényeihez illeszkedő rendszer kialakítása a cél, emellett a karrier során várható váltásokra való felkészülés miatt fontos a különböző környezetekhez való tanulói adaptáció fejlesztése is.
• Esélyegyenlőség. A tudáshoz és tanuláshoz, a digitális tartalomhoz és a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést biztosítani kell ingyen, bármikor, bárhonnan (iskola, kirándulás, otthon stb.) és bármilyen digitális eszközökön (mobiltelefon, tablet, laptop stb.), továbbá a tanulás különböző formáit támogató módon (multimédiás, különböző tanulási módszertanokat támogató, akadálymentesített stb.).
• Tudatosság és hatékonyság. A jól informált tanítás és céltudatos tanulás támogatása egyre fontosabb, megnőtt az igény annak indoklására, hogy mit, miért, mikor, kinek és hogyan érdemes tanulni és tanítani. Emiatt a tanítás és tanulás tervezése, tehát a célok akár személyre szabott kijelölése, valamint a célok megfelelőségének és elérésének mérése, valamint a tanítás és tanulás hatékonyságának elemezhetősége egyre inkább fókuszba kerül. A célok kijelölését azonban jelentősen nehezíti a változóbb világ és a rendelkezésre álló információ mennyiségének drasztikus növekedése, „a Gutenberg-galaxisról a Neumann-galaxisra” való átállás során, ennek megfelelően a célok elérésének a mérése is nehéz, amit tovább nehezít a komplexebb vagy új célok megjelenése, amelyhez még nincsenek megfelelő mérőeszközök. A tudatosság és a hatékonyság növeléséhez hozzátartozik, hogy a digitális világban töltött idő értelmes felhasználására külön figyelmet kell fordítani úgy az iskolában, mint az iskolán kívül. A technológia segítségével ma már lehetőség nyílik arra, hogy a tanulók viselkedéséről, tanulási eredményeiről, motivációiról, bejárt tanulási útvonalairól információt kapjuk. Az adatok elemzése révén megalapozott módon, a tanulói igényeknek megfelelően szabhatjuk testre a tanulás tartalmait, eszközeit, módszereit, valamint az értékelés-visszajelzés rendszerét. Ezzel összefüggésben a digitális és valós világban töltött idő mentális és fizikai vonatkozásaira is tekintettel kell lenni és az egészségtudatos felhasználást kell ösztönözni (például a digitális világban töltött idő és felhasználási statisztikák elemezhetők, de akár a mozgás monitorozása is lehetséges a mobiltelefonok szenzorai segítségével). A digitális világban nehezebb a feladat fókuszának megtartása és az időmenedzsment, emiatt szükséges a megszakítások (például a telefon vagy közösségi média okozta fókuszvesztés) kezelése, a tanórán az Internetes helyek engedélyezése/tiltása, esetleg automatikus megnyitása az adott feladatnak megfelelően.
• Motiváció. Habár a céltudatos tanulás önmagában motiváló, azonban a tanulási célok eléréséhez az élmény és sikerélmény megléte a tanulási folyamat során alapvető. Erre építenek például a játékosságot kiaknázó módszertanok. Ezek nem tisztán a játékprogramok tanórai alkalmazását jelentik, hanem kimondottan oktatási célra létrehozott, a játékok elemeit, megoldásait és elsősorban filozófiáját is felhasználó, azokra építő oktatási alkalmazások (például a tanulók játékosan teljesíthetik a tanulási célokat, szinteket érhetnek el, elismeréseket, jutalmakat gyűjthetnek, miközben a kívánt pedagógiai célok teljesülnek: a gondolkodás fejlesztése vagy az együttműködés erősítése).
• Gyakorlatorientáltság. Az oktatásban előtérbe kell helyezni a valós, élethez köthető feladatokat és ismeretek, a komplex és jelenségalapú tartalmakat multimodális módon, azaz szükséges a többszörös találkozás az adott tartalommal különböző szinteken, szempontokból, formában és időben. Az alkamazott tudás megismerése mellett a megszerzett tudás alkalmazására is nagy hangsúlyt kell fektetni a tartalmak, eszközök és szolgáltatások tervezésénél.
• Aktív és független tanulás. A tanuló tevékenyen részt kell vegyen a tanulási és/vagy tanítási folyamatban (például tudatosan gyűjt, válogat vagy vet el információt, segíti a kollaboratív tanulás során a társait vagy a tanórán a tanárt). Ehhez az aktív tanulást motiváló módszertanok alkalmazása szükséges, amelyhez a digitális technológia alapvető támogatást biztosíthat (pédául tükrözött („flipped”) vagy a projekt alapú módszertanok, ahol a tanár mentori szerepkört tölt be és a diákok aktívan egyedül vagy csoportban tevékenykednek), de fontos az előzetes tudásra építés, a valós életből származó saját tapasztalatok és élmények beépíthetősége, a tevékenykedés élménye, a magas, de teljesíthető elvárások alapján egyéni teljesítési zónák meghatározása és megfelelő haladási ütem kialakítása, továbbá az érdeklődést felkeltő tartalmak és foglalkozások megléte. A digitális technológia használaton keresztül az előzetes tudás, amely lehet iskolán belüli vagy kívüli is, nagyobb mértékben kapcsolható be a tanulási folyamatokba, részben azért, mert a tanulók élményszerű tudásának egy része ma már az online terekből származik, de a nem online terekben szerzett tapasztalatok is elérése is támogatható a tanórán online eszközök használatával pédául élményekről készült fotók, videók, hangfelvételek vagy beszámolók alapján. A digitális világnak köszönhetően az információ drasztikus növekedése és a tudatosság egyre nagyobb hangsúlya miatt a különböző tudásterületeken fontos megjeleníteni az önálló adatgyűjtést, adatelemzést és értelmezést, az adatok vizuális reprezentálását, illetve az adatokat bemutató ábrák és táblázatok értelmezését pédául a természettudományban a kiscsoportos kollaboratív munkában végzett kísérleteket, matematikában a felfedeztető tanulást, a probléma megoldást, a humán és természettudományos tárgyakban a kritikus gondolkodásra nevelést, a technológiai tárgyakban az algoritmikus és probléma megoldó gondolkodást. A technológia a tudás és a fejlesztő eszközök távolról hozzáférhetősége révén önképzésre is lehetőséget biztosít a tanulók, de a tanárok számára is, amely esetén a hiteles, megbízható forrás vagy tartalom megtalálása és megítélése kritikus, emiatt ezirányú kompetenciák fejlesztésére szükség.
• Együttműködés és kreativitás. A digitális technológiák egyre több lehetőséget biztosítanak akár tisztán online módon az egyéni vagy közösségi konstruálásra, a kollaborációs tanulásra, az oktatási kooperatív módszertanok alkalmazására, ahol a tanulói csoportmunkában fejleszthető az együttműködési kultúra, megjelenik az egyéni felelősség, az egymásrautaltság és egymásra építés a munka megosztása, a státusz és egyéb viselkedési jellemzők kezelésre. A digitális technológiák előnye, hogy a tanuló-pedagógus és a tanuló-tanuló együttműködéseket támogatja, valós idejűvé tudja tenni tanóra közben is és olyan kereteket tud adni az interakcióknak, amelyek a tanulói aktivitást a kijelölt tanulási cél irányába tereli, továbbá a csoportban való tanulást akadályozó faktorok, mint a jó tanulói dominancia vagy a kizárás megelőzhetők. A kollaboratív tanulás folyamán a tanulók egymástól is tanulnak, így a tanulói lemaradás csökkenthető, továbbá a tanulók az oktató és nevelő folyamatának hasznos résztvevői lehetnek, multiplikálva a tanár erőforrásait. A tanulás eredményességét és hatékonyságát alapvetően javíthatják a tanulók (online) egyűttműködésére építő (kreatív) feladatok, független attól, hogy hány okoseszköz áll rendelkezésükre vagy hogy rendelkeznek-e otthon Internet hozzáféréssel. Külön figyelmet kell szentelni a tartalom és szolgáltatásfejlesztésnél ezen aspektus meglétére, mivel a munkaerőpiac tekintetében az együttműködés és a kreativitás alapelvárások.
• Tanári irányítás. A digitális oktatás megvalósítás módjai közül egyértelmű az elmozdulás a „klasszikus” e-learning felől a „blended learning” irányába. A pedagógiai elvek erőteljesebb figyelembevétele megkívánja a legalább időnkénti személyes jelenlétet, a kommunikációt és a folyamatos online támogatást. Az online és osztálytermi tanulást keverő blended oktatási stratégiák a digitális és valós, otthoni és iskolai, a formális és informális oktatást ötvözve egy komplexebb informáltabb és támogatóbb tanítási módszertant képesek megvalósítani (pédául digitálisan támogatható, hogy a tanár ráláthasson a diákok munkavégzésére akár az osztályteremben vagy iskolán kívüli projektek megvalósítása során az online térben). A hatékony tanuláshoz szükséges a tanítás és tanulás tartalmának és módszerének megfelelő tervezése, ezekhez a digitális tantervező eszközök kiváló lehetőséget biztosítanak, amelyek nemcsak az egyedi tervezést támogatják, de a közösségi lehetőségeket is pédául megosztás, közös szerkesztés. Minden szereplőnek, akik a tanítás-tanulás folyamatában érintettek megfelelő tudással kell rendelkezniük a digitális eszközök használatához és az általuk elérhető vagy létrehozható tartalmak eredményes oktatási célú felhasználásához. A tartalom és szolgáltatások tervezésekor a pedagógusok eddigi gyakorlatából érdemes kiindulni és olyan rendszert kell létrehozni, amely minimális továbbképzéssel a pedagógusok többsége számára könnyen használható. Továbbá a koncepció implementációjához fel kell használni a digitális technológia a tanulóknál is alkalmazható tudásátadási lehetőségeit a tanárok, tanárjelöltek, szülők, kutatók és egyéb résztvevők esetén is (pédául közösségi és személyreszabott tanulás, tartalom, módszertan és tapasztalatmegosztás, kiemelkedők és kreatívak követhetősége, multimédiás kommunikáció, motivációs lehetőségek).
• Egyszerű és minőségi. A digitális tartalom és szolgáltatásokkal kapcsolatban elvárás a hatékony felhasználhatóság biztosítása a különböző tanítási vagy tanulási környezetekben, emiatt fontos a tartalom és szolgáltatások gyors és egyszerű elérése, valamint a pedagógiai célnak megfelelő használhatósága. A digitális tartalom és szolgáltatások minősége mintát közvetít a felhasználói számára, emiatt a támogatott tartalmakban és szolgáltatásokban a nevelés céljait érdemes megjelentetni pédául a tudatos adatkezelésre való neveléshez a szolgáltatásoknak a személyes adatokat biztonságosan kell kezelniük és ezen biztonságról transzparens tájékoztatást kell adni a felhasználónak a tanárok és tanulóknak, de ez igaz az implicit módon hatást kifejtő minőséggel, rendezettséggel, egyszerűséggel kapcsolatban is.

Oktatástechnológiai trendek

Az alábbiakban találhatók azok az oktatástechnológiai trendek, amelyeket az oktatási stratégiák kialakítása során figyelembe érdemes venni.

• Még mindig a pedagógus áll a tanítás középpontjában, a digitális tanítást és tanulást támogató LCMS (Learning Content Management Systems) és LMS (Learning Management Systems) rendszerek segítik a munkáját, amellyel már képes lehet a tanulói haladás nyomon követésére és a személyre szabott oktatáshoz egyéni tanulási utak meghatározására, rugalmas tartalom összeállításra pédául óratervek, digitális tananyag gyűjtemények olyan lehetőségekkel pédául kapcsolatokkal, amelyek nemcsak lineáris haladásra adnak lehetőséget, mint azt a nyomtatott tankönyveknél megszoktuk. Emiatt is csökken a nyomtatott könyvek szerepe. A manuális tartalomszervezés mellett, megjelentek az automatikus ajánló rendszerek, amelyek mérési eredmények vagy pedagógusi szempontok alapján személyre szabott oktatási tartalmakat ajánlanak. A tananyagok egy része már mérést is tartalmaz, így lehetség nyílik az összekapcsolásukra az ajánló rendszerekkel. A hagyományos digitális tananyagokkal szemben ezek illesztése az LMS rendszerekhez különösen gondos tervezést igényel az LMS rendszerekbe történő beillesztés, de az okos tananyagokból kinyerhető információ egységesítése tekintetében is.
• Közösségi funkciók bekerültek az egyes tartalomszolgáltatásokban (pédául share, comment, like, chat, follow). Ugyanakkor a népszerű közösségi portálok (Google, Facebook) megkezdték a személyreszabási eszközeik és felhasználói adataik kiakázását közoktatási intézményekben. A közösségi eszközök alkalmasak a szinkron (azonos időben kommunikál a tanár és a diák), az asszinkron távoktatás és az önképzésre is online oktató anyagok alapján. Csökken a távolság az iskolai és otthoni tanulás között, valamint a tanuló, tanár és a szülő között a technológia segítségével. A koncepció elemeinek tervezésekor ennek figyelembevétele esszenciális.
• Növekvő tartalom, tömeges oktatási videó, app, játék, e-könyvek gyűjtemények jelennek meg, továbbá a gyűjteményi tartalmakat aggregáló, tartalmilag kiegészítő és szűrő applikációk pédául max. háromperces tudományos videókat gyüjtő és országspecifikus nyelvi felirattal kiegészítő portálok. A multimédia és interaktív tartalom mellett a VR (virtual reality) és az AR (augmented reality) területén láthatók fejlesztések. Míg az AR szoftveres kiegészítésként jelenhet meg a kamerával ellátott általánosan használt eszközökön, addig a VR speciális eszközt igényel, még ha az egy mobiltelefont tartó keret is. Az AR szoftverek hiányában a VR körülményesége miatt nehezebben tud tért hódítani, habár mindkettő pedagógiai alkalmazásaira a bemutatóktól az interaktív kísérletekig számos lehetőségre láthatunk példát. Lehetőség nyílik továbbá a fizikai tartalmak összekapcsolására digitális tartalmakkal pédául könyvekből vagy szobrokról okostelefon kamerájával leolvasott QR-kód alapján egy digitális tananyaghoz való jutás vagy QR-kód egy okostelefon érintőképernyőjén vagy egy papír kártyalapon AR segítségével lecserélhető egy digitális objektumra/avatar-ra, így több QR kóddal akár kísérletezés is végrehajtható fizikai mozulatokkal a digitális térben.
• Big data. A tanítási és tanulási adatok elemzése számos kérdésre adhat választ, amely segíti a tartalmak és szolgáltatások tervezését pédául választ kaphatunk, hogy a széleskörben használt tananyag vagy a tanári interpretáció esetleg egyéb faktorok okoznak-e tanulási, illetve tanítási nehézséget. Melyik napszakban hatékonyabb a tanulás, kinek és milyen tananyag vagy módszer hatékony? Összefüggések tárhatók fel a sikeres munkaerőpiaci szereplés és a tanulmányi teljesítmény vagy a felhasznált tartalom és módszertan között.
• A digitális tartalomszolgáltatás, az edutech eszközök és app-ok gyártói jellemzően a technológiára fókuszálnak, de a módszertani szakértelem sok esetben hiányzik pédául tananyagokat befogadó keretrendszereket készítenek, de a tananyagok megírását a közösségre bízzák, így a minőségi tananyagok hiányoznak és nincs lehetőség a mérés és a tananyagok együttműködésére vagy innovatív mérő tananyagok készítésére, kreatív eszközöket és applikációkat készítenek, de iskolai környezetben általánosan nem próbálják ki őket, nincsenek kutatási eredmények, amely alapján a köznevelésbe bevezethetőség megalapozható lehetne. Az eszközök közötti határok ugyanakkor kezdenek elmosódni és a funkciók univerzálissá válnak. Ezeket jellemzően felhő szolgáltatásokon keresztül, személyes térben lehet igénybevenni „anytime/anywhere/anydevice” hozzáféréssel. „Az okostelefon lett a 21. század svájci bicskája”. Egyre kevesebb jelentősége van az egyes eszközök jellemzőinek, megjegyzendő azonban, hogy a köznevelésben a felhasználandó minősített tartalomnak megfelelő technológiára van szükség. A böngészőre és/vagy a két fő mobil platformra (iOS és Android) párhuzamosan megírt alkalmazások szinte mindenkor és mindenhol elérhetővé teszik a kommunikáció, a tanulás, a kollaboráció, a kódolás stb. lehetőségeit. Az egyfunkciós eszközök kifutnak, igaz ez a digitális fényképezőgépekre (ha a professzionális szegmenst nem számítjuk), kamerákra, de pédául a szavazórendszerekre is. A tabletek, mobiltelefonok nemcsak a fényképezőgépek, videokamerák, laptopok funkcióit egyesítik, hanem univerzális vezérlőeszközökké is válnak pédául a robotika területén. Megfigyelhető, hogy ezen eszközökhöz gombamódra szaporodnak a kiegészítők pédául IoT (Internet of things) adatgyűjtő szenzorok és vezérlések, robotok és programozható eszközök. Az egyre általánosabbá váló technológiai eszközök és a specifikus igényekre szabott oktatási tartalom előfordul, hogy kontraproduktív eredményt hoz, emiatt a tartalom és az eszközök tervezése a jövőben jelentős hatást kell gyakoroljon egymásra. A tabletek, mobiltelefonok de a notebookok is személyes eszközökké váltak és ugyanez figyelhető meg az app-ok terén. Emiatt a tanulók saját eszközeire építő BYOD (Bring Your Own Device) és a BYOA (Bring Your Own Application) támogatási trend figyelhető meg az oktatási intézményekben. A jelenlegi iskolai tablet, laptop használat hosszú távon az egyéni, saját tulajdonú eszközökkel egészülhet ki, akár államilag támogatott vásárlásokkal vagy jutányos lízing lehetőséggel. Ennek következtében az oktatási szofver platformoknak is egy meglehetősen heterogén eszközpark kiszolgálására kell készülniük vagy az eszközgyártók standardizációs törekvéseinek kell megerősödnie. A digitális tartalmak, applikációk és szolgáltatások jelenleg szétszórva, eltérő minőségben, szerkezetben és céllal állnak rendelkezésre, amelyben a tájékozódás nehéz, így ezeknek megfelelően tanulni és tanítani is nehézkes. A fizetős változatok saját szigeteket alkotnak és hosszútávú támogatásuk esetleges. A (köz)finanszírozott és ingyenesen közzétett minőségi tartalmak szintén szigetszerűek, továbbá a fenntartásuk és frissítésük nem megoldott. Az ingyenes, sok esetben közösségi fejlesztésű változatok esetén minőségi és rendezettségi problémák vannak, bár hosszútávon ezek fennmaradása tűnik a legstabilabbnak, de valójában semmi sincs ingyen, így az ingyenességért valamivel látens módon fizethet a felhasználó pédául a személyhez kötődő viselkedési és egyéb adatokkal. Ma a fizetős vagy állami fejlesztésű oktatási tartalmak minősége sok esetben hatékonyabb oktatást eredményezhet, azok rendszerezettsége, elérhetősége, lokalizációja és minőségi jellemzői miatt. A felsorolt tényezőknek köszönhetően egyre fontosabb az online tananyagok, app-ok, szolgáltatások és digitális eszközök minősítése, rendszerezése, jól kereshetősége és tanulási folyamatba szervezhetősége, a tantervnek való megfeleltethetősége.
• AI (artificial intelligence). A mesterséges intelligencia a digitális oktatás számos területén megjelenik kezdve a big data elemzéstől, a tanulási elakadás és nehézségek feltárásán át a pedagógus, az iskola, a tananyag, a tanterv automatikus támogatásáig. Az AI-val összefüggésbe hozható az új humán-gép interfészek fejlődése pédául beszéd vagy szem vezérlés, amelyek támogatást nyújthatnak a fiatalabb korosztálynak vagy tanulási nehézségekkel küzdőknek. Habár az AI alkalmazása jelenleg kezdetleges az oktatási szegmensben a tartalmak fejleszésekor és eszközök kiválasztásakor nagyon fontos szerepet kell szánni az AI szempontok megjelenítésére, mivel a társadalom számára a legjelentősebb változást ez a technológia fogja jelenteni a közeljövőben. A technológiai aspektusoknál is fontosabb a jövő társadalmának meghatározása, a szociológiai, filozófiai és pszichológiai szempontok tanulók általi vizsgálata, kreativitásuk ezirányú orientálása.
• Robotika és mikrokontrollerek. Az eszközök kapcsán külön kiemelendők a robotok és a mikrokontollerek (pédául: Micro:bit, Arduino) lehetőségei, amelyek hasonló alapelvekre épülnek, egymástól egyrészt a dizájnban, másrészt az elérhető támogatások mértékében térnek el. A robotok és kontrollerek mellé a gyártók módszertani leírásokat, kiegészítőket és az egyénre szabható programokat is biztosítanak. Külön kiemelendő, hogy a legtöbb gyártó gondolt az alsó tagozatos gyerekek életkori sajátosságaira is. Szinte minden robotikával foglalkozó cég kínál olyan perifériákat, illetve segédeszközöket a robotok mellé, amelyek a konkrét manipulációt teszik lehetővé, így a gyerekeknek nem elvont módon kell programozniuk, hanem cselekvéssel, pédául kirakással, eljátszással, vagyis mintegy részesévé, előidézőjévé válnak a robot mozgásának (avatar). A microkontrollerekhez sok olyan kiegészítő készül, amely nagyon megkönnyíti a valós élethez közeli projektek kialakítását pédául A hagyományos megoldásokkal való ötvözéssel, ahol a gyerekek papírhajtogatással, palackokból készített kiegészítőkkel, mese részletekkel, gyurmával, építőkockával, illetve 3D nyomtatott alkatrészek segítségével készítenek különböző alkotásokat. A módszertani leírások, projektek esetleges programozási kódok, app-ok számára a gyártók közösségi megosztást is biztosítanak, továbbá jellemző a mobillal való kapcsolódás támogatása. A költséges eszközök sajnos a köznevelésben való elterjedésnek gátját szabják, ugyanakkor olyan szolgáltatási modelleket kell ezekre kialakítani, amelyek az intézmények számára költséghatékonyan tudják biztostani a hozzáférést ezen technológiákhoz pédául központilag vagy régiósan menedzselt eszköz csomag megosztó és fenntartó szolgáltatások.
• Korai digitalizáció. A diákok jelentős része hároméves korban már találkozik a digitális technológiátóval és ötévesen már használja tanulásra otthon. Megigyelhető, hogy 10–12 éves korig a tablet használata dominál, utána a laptopot részesítik előnyben a tanulók. A fiatalabb korosztály számára biztosított tabletek mellett (vagy helyett) egyes nemzetek laptop programokat valósítanak meg, amelyek eseteként a helyi ipari termelést inkubálják.
• Egyéni eszközök, 1:1 tantermek. Erőteljes elmozdulás látszik az informatika kabinetek, szaktantermek irányából a tanulók személyes tanulási környezete felé. Természetesen egy olyan inspiráló informatikai környezetnek, mint egy szaktanteremnek, ahol a diákok szabadon alkothatnak, kísérletezhetnek, építhetnek, kódolhatnak a továbbiakban is lesz létjogosultsága, de ez a tevékenységük már nem korlátozódik egy helyre és főleg nem egyetlen eszközre. Ezen közösségi terek, tantermek kapcsán az 1:1 számítógéphasználat évek óta jelen van célként az oktatásban. A technológiai fejlődés révén egyre közelebb jutunk ahhoz, hogy ez a cél megvalósuljon. Az 1:1 környezet lehetőséget ad arra, hogy az oktatás tanulócentrikus módon valósuljon meg interaktív oktatási tartalmak alkalmazásával, ahol igény lesz nemcsak a központi számítógépről történő kivetítésre, hanem az egyéni eszközök mindenki számára láthatóvá tétele és a gépek változatos összekapcsolására. Ebben segítséget nyújtanak azok a rendszerek, melyek az eszközök közötti kommunikációt, megosztást és megjelenítést támogatják. A megjelenítés és az órai szemléltetés terén a hagyományos interaktív táblákat és projektorokat felváltják az érintőpanelek, amelyek „okos”-funkciókkal egészülnek ki pédául digitális tananagyszerkesztők, szavazórendszerek és kommunikációs csatornák is egyben.
• A megfelelő Wifi-hálózatok alapfelszerelései a modern iskoláknak, amely az egyre inkább online digitális oktatás megvalósíthatóságát biztosítják, ugyanakkor az egyik legnagyobb kihívást is ezek biztosítása jelenti.
• Személyes adatok biztonsága, a kezelésének átláthatósága és privát szféra kijelölhetősége, a digitális lábnyom csökkenthetősége alapelv és az EU szabályozásai is ebbe az irányba mutatnak pédául GDPR.
• Hitelesség. Az Internetes források esetén a tartalom vagy kiadó hitelessége a felhasználás tekintetében alapvetően fontos. A kritikus gondolkodás elsajátítása mellett a felhasználók hitelességének biztosítására többféle technológiai kezdeményezésekkel is találkozhatunk pédául közösségi vagy hivatalos minősítés esetleg technológia alapú hitelesség biztosító módok (blockchain vagy voting alapú hitelesség biztosítás a kreatív alkotásra, kitüntetésekre, tanulói profil, önéletrajz esetén).

Összefoglalás

A NAT-tervezet diákcentrikus, személyreszabott, jelenség és motivációalapú oktatásához a digitális technológia alkalmazása elengedhetetlen a közoktatásban. Az aktuális digitális technológiákkal az iskolában foglalkozni kell csökkentve az iskola lemaradását a gyorsan változó technológiák követésében, nemcsak a benne rejlő lehetőségek, de a helytelen használatból adódó veszélyek miatt is. Általános támogató szerepénél fogva minden tantárgyba beépülve a leghatékonyabb a digitális technológiák tanítása. Az iskolai tér és eszköztár kibővül a digitális világgal, amelyeket egyre inkább az online szolgáltatások határoznak meg. A világ növekvő komplexitása miatt az oktatás tervezés és szervezésben is egyre jelentősebb szerepet kap a technológia, így a NAT és a digitális oktatás tervezéséhez és folyamatos értékeléséhez is jelentős támogatást nyújthat.