Dr. Baranyai Katalin

Lapozástól a kattintásig: hagyományos tankönyv
átfordítása digitális taneszközzé (a tankönyv)

Dr.BK

 

Lehetőségek a Történelem 5. tankönyvben

Az UNESCO 2005-ös felhívására és a megelőző évek felhalmozódott hazai közoktatási előrejelzésekre, miszerint meg kell kezdeni a fokozatos áttérést a nyomtatott tankönyvekről a digitális tananyagok használatára is, a magyar közoktatás 2013-ban a TÁMOP 3.1.2/B-13 projekt felépítésével és megvalósításával adott választ.

Ennek a programnak szerves célja, hogy jöjjön létre egy tanulásra és alkotásra inspiráló, a modern technikai eszközök lehetőségeit is értelmesen kihasználó tanítási-tanulási környezet (2014), amely minden érintett szereplő számára egyaránt hozzáférhető (Nemzeti Közoktatási Portál elnevezéssel, 2015-től).

A személyre szabott tanuláshoz vezető út a tankönyvek újragondolásával kezdődött, mert így lehetett egyszerre több szükséges változást bevezetni a nevelési-oktatási gyakorlatba.

Legfontosabb cél és elvárás a történelemtanításban az volt, hogy

  • a tankönyv legyen tudományos referenciaalap és adaptív értelmezési keret a tanuláshoz;
  • a leckék belső struktúrája és tartalma az ismeretátadáson/elbeszélésen alapuló tanítási stratégián túl biztosítsa a feltételeket a munkáltató, a problémamegoldó óraszervezéshez és a projekt-tanításhoz is;
  • a tanítás-tanulás folyamatában a tanuló aktívan vegyen részt: az ismeretek továbbgondolása, alkalmazása is érdekelje.

Miként kapcsolódnak össze az elvárások a tankönyvi koncepcióban?

A modulokból álló, egységes leckeszerkezetnek gondolnia kellett a tanuló életkori sajátosságaira (ötödik osztály: kisebb törzsszöveg, sok összefoglaló kérdés, vázlat; források, térképek gazdag kínálata; az életmód- és kultúraháttér felvillantása és a gyakori ismétlés, a fogalmak kiemelése, a kronológia vizuális érzékeltetése).

Új feladat volt, hogy

  • a modern tankönyvi kialakítás a fentieket segítő tipográfia és a képi elemekkel irányítsa a tanuló figyelmét. A megtervezett vizualitás fontos szerepet kapjon a különböző tartamú és műfajú ismeretforrások közötti kapcsolatok megteremtésében és együttes használatuk begyakoroltatásában is;
  • mindehhez a digitális fejlesztés a maga további lehetőségeivel bőségesen kapcsolódjon, s akkor a tanuló számára „megmozdul és megszólal a történelem”.

A komplex fejlesztés a tanárok módszertani alapvetését újította meg. Ezt külön is kidolgozták A történelemtanulás tevékenységrendszere címen[1].

A megvalósult Újgenerációs történelemtankönyv-család lépett egyet a felé, hogy a történelem-oktatást a lehetőségek szerint életszerűvé tegye. Ez különösen fontos a kisiskolás életkort éppen elhagyó 10 éves korosztály számára, akik a jelenségek és az élmények szintjén érzékelik a tanultakat, fogalmi és történelmi gondolkodásuk keretei ekkor szilárdul meg.

A korszerű és tudatos tipográfiával felépített, modulos tankönyvszerkezet lehetőséget adott arra, hogy

  • a tudomány- és művészetpedagógia illetve a konstruktív pedagógia eszköztárával a tankönyv kimozduljon a „hagyományos”, tanárközpontú keretek közül, valamint
  • a digitális fejlesztés a papír alapú tankönyvet kiegészítve továbbgondolja, támogassa és az élményszerű vagy interaktív feldolgozásban segítse.

A kerettantervnek megfelelően a tankönyv az őskortól a középkor végéig tárgyalja az egyetemes történelmet, az őstörténettől az Árpád-ház kihalásáig pedig a magyar történelmet. Az előírások feszességét a tankönyv és a hozzá kidolgozott munkafüzet és segédanyag azzal képes lazítani, hogy a meghatározott nagy tananyag-terjedelem ellenére „inkább kevesebb dolgot tanítani, de alaposan” elvet vallja. Ebben a módszertani célban a papír alapú és a digitális felhasználásra fejlesztett tankönyvváltozat támogatják egymást. A differenciálásban iránytűnek számít tankönyvkatalógusból szabadon letölthető ún. rugalmasított tanmenet, amely csökkenti a tananyagot.

Az újgenerációs Történelem 5. tankönyv (EKE – OFI) jellemzői:

  • A leckék a politika- és eseménytörténet helyett inkább a tárgyalt időszak, terület jellegzetes vonásaival, életmód-történettel. vallásokkal, kultúrával foglalkoznak.
  • Minden lecke a leglényegesebb információkat kiemelő rövid bevezető szöveggel kezdődik, és összefoglaló kérdésekkel, illetve vázlattal végződik.
  • A lecke anyagának feldolgozása a korábban tanultakra utaló kérdésekkel, feladatokkal kezdődik.
  • A leckéket alfejezetek tagolják, és az alfejezetek végét általában az alfejezet tartalmára utaló kérdések, feladatok zárják.
  • A tankönyvi térképek, képek, ábrák és táblázatok feldolgozását is kérdések, feladatok segítik.
  • A lecke szövegéhez rövid olvasmányok, források tartoznak (általában a tankönyvi oldal keskenyebb hasábjában), amelyeket sorszámok jelölnek.
  • A leckék főszövegét is érdekességeket tartalmazó olvasmányok egészítik ki (a szélesebb hasábban) – ezeket eltérő betűtípus és a szöveg bal oldalán futó zöld sáv jelöli.
  • A tankönyv felhasználását nagymértékben segítő, részletes (107 oldalas) tanári kézikönyv letölthető a tankönyvkatalógusból[2].

A tankönyv és a digitális kiegészítő tananyagok alkalmazásának három pillére a felhasználásban:

Dr.BK 1

Konklúzió

A hagyományos történelemtanítás előadás- és tanárközpontú. A mai oktatási és társadalmi környezet már megköveteli, hogy a kollégák más módszereket is alkalmazzanak a tanítási folyamatban. Használhatják például a vitát, a projektmódszert, a kooperatív módszereket és a játékot, és tanórán, sőt azon kívül is éljenek a digitális tananyagok és tájékozódás lehetőségeivel (pédául animáció, feladatokkal kibővített interaktív térkép, videó, tanulói kutatások, múzeumpedagógia). E módszerek egyik fő jellemzője, hogy itt nem a tanár, sokkal inkább a tanulók szerepe a domináns. Ettől függetlenül a tanár nélkülözhetetlen szereplője a tanítási folyamatnak, mert például a vita módszerének alkalmazása során a diákok elfogadhatnak olyan értelmezési módokat, amelyek a tudomány eredményeinek nem felelnek meg. Ilyenkor a szaktanárnak kell erre felhívnia a tanulók figyelmét. Nem a módszer „szolgai” átvétele a cél, hanem az, hogy a helyi körülményekre, az osztály, illetve a diákok sajátosságaira szabva, alkotó módon használják a szaktanárok ezt a tanítási-tanulási modellt.

 

[1] https://player.nkp.hu/play/209692

[2] http://www.tankonyvkatalogus.hu/pdf/FI-504010501_1__kezikonyv.pdf