Bella Tibor

A szakértők együttműködésének eredményei

Azaz a KÖSZOE az elmúlt nyolcéves tevékenységének sokrétűségéről, amivel a magyar közoktatásra gyakorolt befolyásáról, kapcsolatrendszeréről.

Hogyan indultunk?

A 2010-ben történt áttekintés után – ugyan volt országos lefedettség, de nem megfelelő, belső átszervezést kellett eszközölni – az országos lefedettséget ki kellett bővíteni, nem volt elég az egyszemélyi vezető, megfelelő vezetőséget kellett hozzá létrehozni, akik téma, illetve szakma szerint segítőtársak tudnak lenni. Ki kellett ezt építeni, a megyei vezetőséget megfelelően aktivizálni kellett. Azt szerettük volna, hogy ne egy Budapest központú szervezet legyünk. Az volt a célunk, hogy az ország nyugati és keleti csücskéből is legyenek munkatársaink, jussanak el információk minden intézménybe. Ennek a szemléletnek a segítségével elértük, hogy az akkori 300 fős létszámot sikerült mára kb. 1600 főre növelni, a tagságot aktivizálni és az egész szervezetet működésképessé tenni. Ehhez az alapszabály módosítására is szükség volt, hogy a mai kornak megfeleljen, és hogy közhasznúvá tudjunk válni. Pályázati/pénzügyi feltételeknek való megfelelés, könyvelés, pénzügyi fegyelem megteremtése, megfelelő szabályzatok megalkotása.

Az is nagyon fontos volt, hogy az információk áramlása dinamikusan, oda-vissza működjön. Ezen nagyon nehezen indultunk el, mert:

• az informatika még nem megfelelően volt elterjedve, a pedagógusok idegenkedtek a használatától. A pedagógusok részéről ellenállást is tapasztaltunk. A levelező rendszerre való áttérést sürgette, hogy folyamatosan bővült a tagság, és amikor egyszerre többszáz levelet kellett kiküldeni, ezt másképp nem tudtuk volna megoldani. Ez is sikerült, mára már naprakész információkat tudunk a tagságnak, egymásnak nyújtani, mind a levelezőrendszeren, mind pedig a dinamikus honlapon keresztül. Ehhez persze komoly erőfeszítéseket kellett tenni.
• informatikai fejlesztéseket kellett végezni. Be kellett látnunk, hogy komoly szakemberre is szükség van. Így akár most már fórumokat is tudnánk szervezni.

Ez volt az indulás. Ma már 150-nél is több jogszabályt véleményeztünk így talán érthető, hogy az ország különböző részeiről az aktív kollégák által begyűjtött vélemények másképpen nem is lettek volna feldolgozhatók.

A következő lépés az volt, hogy tegyük ismertté az egyesület munkáját. Ez volt az egyik legnehezebb feladat. 230-250 körüli bejegyzett pedagógus-szervezet volt, melyből volt, ami 2 főt, volt ami több száz tagot számlált. Volt, ami működött, volt, ami nem, volt, ami hangoztatta az elképzeléseit, volt amelyik nem képviselt semmilyen álláspontot. Így minket sem vettek igazán komolyan. Az áttörést az hozta, amikor komoly szakmai anyagot adtunk át, ez egy nagyon fontos állomás volt. Azonban sokszor úgy éreztük, hogy szélmalomharcot vívunk. Ezt a sok személyi változás is jelentősen befolyásolta. Érdekességképpen had mondjam el, négy államtitkárnak mutatkoztunk be, mondtuk el kik vagyunk, és mit szeretnénk képviselni. Az Oktatási Hivatalban öt elnöknek számoltunk be a tevékenységünkről, munkánkról. Azt fontos megemlítenem, pontosan a szakmai anyagok esetében, hogy mivel komoly réteget képviselünk, komoly feladatkört ölelnek fel az egyesület által benyújtott szakmai anyagok

A szakmai munkánk elismeréseként tekinthetem, hogy az Oktatási Hivatalnak nincs más civil szervezettel együttműködési szerződése! Velünk kötöttek írásos együttműködési szerződést, amelyben támogatásáról biztosítjuk egymást a tevékenységi körünkön belül. Ez azt jelenti, hogy ami a szakértőket érintő tevékenység, képzéssel, információáramlással, fórumok, konferenciák szervezése, jogalkotással – elemzésekkel kapcsolatos témákban stb. együttműködünk, egymást támogatva-segítve végezzük a feladatainkat. Visszük a problémákat, (tanfelügyelet, mérések) azok elemzésénél, a közoktatás fejlesztése érdekében, a háttérben mi ott vagyunk!

Az OH-val azonos célért dolgozunk, nem egymás ellen. Nem mondunk mást, mint az OH, illetve mi azt a gyakorlat oldaláról próbáljuk megtámasztani, hogy ezt hogyan lehet az óvodákban, iskolákban megvalósítani. Természetesen az OH regionális szervezeteit a POK-okat is beleértve.

Másik nagyon fontos terület, hogy más aktív, civil szervezetekkel együttműködési megállapodásokat kössünk. Eddig is kötöttünk már néhányat, de jelenleg is két civil szervezettel vagyunk tárgyalásban. Tehát ez is folyamatos munkát jelent.

Az egyesület szakmai munkájának megmutatása, az elismertségének fenntartása nem megy másként, mint úgy, hogy tényleg meg kell mutatni, hogy szakmailag ott vannak szakértőink a toppon, hogy mi vagyunk a pedagógusok „krémje”. Ezért vagyunk többek, több rálátásunk van, nekünk több képzésben, önképzésben kell részt vennünk. De ezt meg is kell mutatnunk, hogy tényleg így van! Ez nem megy másképp, mint adott szakmai anyag átadásának magas szintű minőségével. Ezt az egyesület tagjaival is meg kellett és kell értetnünk és a szakanyagok kérésekor el kellett érni.

Azon kívül, hogy készítünk szakmai ajánlásokat, saját tagjainak az érdekképviselete is rendkívül fontos. Mind szakmai, jogi, etikai területen is el kellett ezt érni.

Olyan anyagokat készítettünk (például: Mitől beteg a magyar közoktatás?), melyet a döntéshozóknak átadtunk. Persze nem úgy, hogy minden rossz, hanem olyan megfogalmazásban, hogy hol látunk gondokat, hol vannak döccenések, min kell túllépni, mihez kell hozzányúlni a javítás érdekében.

Aztán komoly feladatunk volt a Pedagógus Kar létrehozásánál jogi szempontból a jogászokkal, ebben személy szerint én is részt vettem, a pedagógusok szemszögéből nézve a dolgokat. Az egyesület segítségével lett országos lefedettségű. Természetes, hogy segítettük a létrejöttét, hiszen ők is a pedagógusok érdekeit kívánják képviselni. Az Egyesület filozófiája: Csak együtt dolgozva, egymást segítve, együttműködve érünk el hatást a döntéshozók felé.

Néhány évvel ezelőtt felmerült a kilencévfolyamos iskolarendszerré való átalakítás. Mellette és ellene való érvekkel próbáltuk a döntéshozókat helyzetbe hozni, hogy lássák, milyen hatást fog ez kiváltani, mi van, ha mellette vagy ellene döntünk, milyen nehézségek merülnek fel. Természetesen még ez a téma sincs lezárva.

Működtetünk különféle szakmai műhelyeket, különböző témákban. Nagyon sok témát dolgoztunk fel. Minden egyes témán, minden konferencián egy nagyon fontos célkitűzésünk volt: Mindig a legprominensebb személyiségeket tudjuk megszólítani, mindig a legaktuálisabb hírt tudjuk átadni a tagságunknak. Ez nem ment mindig könnyen, de ez is hozzátartozik munkánkhoz, és az egyesületet pozitívan ítélik meg.

A szakmai munkában való részvételnél csak néhány gondolat:

• EMMI-vel való munka – nyugdíjasok foglalkoztatásának kérdése. Mi azért harcolunk, hogy a pedagógus alkalmazásakor a nyugdíjáról ne kelljen lemondani abban az esetben, ha még fizikailag, mentálisan bírja az adott kolléga, és az intézménynek is szüksége van rá. Kisebb-nagyobb eredményeket értünk el ezzel kapcsolatban, azonban a munka folyik tovább.
• A tanítók esetében – az oktatás napi gyakorlata szempontjából, ha a tanítónak a kötelezően előírtnál nagyobb végzettsége van (egyetemi képzés) pédául neveléstudományból ami a legszélesebb körben beépíthető diploma a pedagógus területen, vagy az értékelés területén szerzett diploma, nem veszik figyelembe ezeket a magasabb végzettségeket, nem lehet nekik magasabb besorolást adni. Ez a küzdelem folytatódik tovább.
• A pedagógus életpályamodell területén is delegáltunk minden szinten kollégákat, jelen pillanatban is folynak ezirányú párbeszédek.
• A tanfelügyelet esetében is jelen vannak kollégák és segítik az ezirányú munkát.
• Az intézményvezetők helyzetével kapcsolatban – melyet 2016-ban indítottuk el éjszakába nyúló tárgyalásokon Palkovics László államtitkár úrral – milyen változásokat szeretnének elérni.
• Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár úr is említette, a munkánk bizonyos része kezd beérni. Nyílván sok-sok más szervezet munkája is hozzájárul ahhoz, hogy ezek a döntések megszülethessenek, de az egyesület munkájával ott vagyunk és adjuk a szakmai érveinket, amivel reméljük a döntéshozók jól tudnak sáfárkodni.

Az Oktatási Hivatal munkájával kapcsolatban néhány dolgot emelnék ki:

• Nagy port vert fel annak idején az az elektronikus vizsga, mely a pedagógus minősítő és tanfelügyelet szakértőivé válásához volt előírva. Mi rögtön mentünk, hogy ne legyen 1- 2 hét múlva, mert nem kellő figyelemmel volt a vizsga megszervezve és a web felület elkészítve. Kérésünkre elhalasztották, rendbe hozták, kijavították a felületet, így s kollégák már tudtak vizsgázni belőle.

• Azt is mi kezdeményeztük, hogy a tanfelügyelet esetén a 15 nap helyett 30 nap legyen a felület kinyitása, vagy több ablakot lehessen egyszerre nyitni, ezzel azt akarom érzékeltetni, hogy ez a munka is folyamatos a döntéshozókkal. Az egymást követő kirendelésekre ne hetente, hanem legalább kéthetente kerüljön sor. Folyik tovább a harcunk, hogy a kirendeléseket technikailag jobban szét lehessen húzni, hogy ezek a kirendelések zökkenőmentesebbek legyenek.
• Nagyon fontosnak tartjuk a szakértők képzését, vagy az önértékelési tanfolyam szervezését szakértőknek, vagy épp most folyik a 9–10. kompetencia kidolgozása, ahol jelenleg is közreműködnek szakértőink.

Mindezzel azt akarjuk érzékeltetni, hogy nagyon sok területen vannak ott szakértőink, ahol nem a vezetőség, vagy személy szerint az én érveimet képviselik, hanem az 1600 fős tagság véleményét.

Az Országos Köznevelési Tanács munkájával kapcsolatban is szeretnék néhány dolgot bemutatni. Ha röviden és nagyon leegyszerűsítve akarom megfogalmazni a tevékenységét, akkor ez a szervezet a miniszter tanácsadó testülete a közoktatásban. A testület kiemelt feladatai között szerepel a közneveléssel kapcsolatos döntések előkészítésében való közreműködés, valamint javaslattétel a köznevelést érintő szakmai, tartalmi kérdésekben kormánynak

Szeretném megemlíteni, hogy a háború után Szentgyörgyi Albert volt az OKNT elnöke, ezért is büszkék vagyunk rá, hogy az egyesületünk személyemben is képviseltetve van ebben a szervezetben, sőt a tavalyi évtől engem választottak az OKNT elnökének. Ez hatalmas megtiszteltetés.

Az felsorolt csoportokban, bizottságokban képviselőink ott vannak, mindig megalapozott szakmai anyagot adtunk át. Jelenleg is két terület kidolgozásában vesznek részt- Az egyik a pedagógus hiány, a másik a pedagógus képzés problematikája. Éppen az helyettes államtitkár asszony nov. 22-én ad tájékoztatást ezekben a témakörökben. Mi már átadtunk egy elemzést és ajánlást, mi szerint mi az, amely azonnali intézkedést, továbbá egy közép és egy hosszú távú intézkedést tartalmaz.

Aztán elég nagy port vert fel az intézményi óraszám számítása. A Klebelsberg Központ racionalizálni szeretné az intézmények óraszámítását, hogy mennyi pedagóguslétszámra van szükség, mi ezt elég vitathatónak láttuk. Ezért egy alapos, számításon alapuló anyagot adtunk át annak érdekében, ami rávilágít a problémákra, hogy milyen veszélyeket látunk az elgondolásukkal kapcsolatban. Már folyik a finomítása ennek a számításnak.

A Klebelsberg Központtal való együttműködés érdekében is most folynak elnökasszonnyal a tárgyalások. Például szakértőink különféle csoportokban, szervezetekben és az iskolában is dolgoznak, mi történjen a kirendelt napokon, mi történik az intézményi fejlesztésekkel, melyet a KK-nak küldenek el, mi lesz ezeknek az anyagoknak az utóélete, hogyan tudják ezt esetleg más intézmények hasznára fordítani, hisz az a cél, hogy a magyar közoktatás rendszere javuljon.

Felvettük a kapcsolatot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával is, ami a szakképzés területét érinti. Ez ügyben közös fórumot tartottunk Miskolcon, Budapesten, Nagykanizsán. A duális képzés során felmerülő problémákat feszegettük (például: kkv-hoz kerül egy tanuló, akkor általában csak egy munkafolyamatot tanul meg, szemben egy nagyvállalat sokirányú lehetőségeivel).

A Nemzeti Pedagógus Karral is tovább erősítjük az együttműködést. Velük nagyon sok területen nyílik lehetőség az egymás támogatására (például: a szakértők etika kódexe, a határon kívüli magyar szakértők együttműködése, szakmai tapasztalatok átadása, vezetők anyagi és erkölcsi megbecsülése).

Elismertségünk eredményeként már az UNESCO- Magyar Nemzeti Bizottság Nevelési Szakbizottságába hívtak minket. Éppen most ülésezik és ezért delegáltuk alelnök asszonyt, hogy képviselje egyesületünket. Nyilván itt is lesznek feladatok, melyekkel megkeresnek bennünket.

Ennek a szakértői konferenciának is ismerjük a történetét, hiszen együtt indultunk – hallottuk az ünnepélyes konferencia nyitón – majd később háttérbe vonulva segítjük azt a fantasztikus csapatot, amelyik most már 20 éve szervezi a magyar közoktatásban dolgozók tájékoztatását egyre színvonalasabban, hatalmas energiával. egyre több szakembert megmozgatva, fantasztikus programokkal.

Ma már más nemzetközi konferencián is megjelenünk, hisz egy hónappal ezelőtt Csépe Valéria akadémikus asszony és a finn akadémiai kollégája részvételével tartottunk a Nemzeti Alaptanterv témakörében konferenciát. De nem kisebb jelentőségű esemény a Sonkádi Szabadegyetem vagy a Határon Kívüli Magyar Pedagógus Szervezetek találkozója sem.

Az említett szervezetekkel való kapcsolattartás célja, hogy csak együttműködve, megfelelő szakmaisággal dolgozva tudunk hatást elérni a közoktatás fejlődése érdekében.

Kerekasztal előtti időszakban is elkészültek már azok a nagyon komoly szakmai anyagok a minisztériummal közösen, amit már le tudtuk tenni a kerekasztal elé, hogy az első intézkedéseket meg tudják hozni.

A jogszabályok előkészítése során is ott vannak a kollégáink, több százan dolgoznak a különféle csoportokban.

EU-s pályázatok támogatása, milyen tovább lépések vannak. Szakértők érdekvédelme, továbbképzése, hogyan kell fejlesztési tervet készíteni, a vezetőket hogyan tudjuk segíteni.

Olyan szakmai kérdéseket is feszegetünk, mint a szakértők/szaktanácsadók merev szétválasztása – mi ezzel nem értünk egyet és nem is praktikus. Országos szinten anyagilag is ez egy pazarlás lenne. Mivel kb. ~4000 szaktanácsadó és ~5000 szakértő dolgozik és egyiknek a kapacitása sincs éves szinten kihasználva. Az egyenetlenséget leszámítva a tavalyi évben átlag nyolc kirendelés volt a szakértők részéről. Ha nem a személyeket, hanem a tevékenységet választjuk ketté, ez fizikailag és gazdaságilag is sokkal hatásosabb. Mi ezen dolgozunk, tudom sokan nem értenek egyet, de ez is egy vitaalap.

Mester és kutatótanároknak való felkészítés. Még mindig nagyon nagy kérdés. A mostani rendszerben még nagyon sok olyan remek pedagógus van, akiknek ezt a képzést segíteni, támogatni kell.

Engedjék meg a kollégáknak, hogy részt vegyen különféle képzéseken, konferenciákon, annak elismerése, hogy a pedagógus minősítési és tanfelügyeleti munka sem egy napot vesz igénybe.

Mindezzel azt szerettem volna érzékeltetni, hogy nagyon sok helyen ott vagyunk, megfelelő hatást kifejve.

Higgyék el, hogy Önökön múlik, hogy mennyire akarják jobbítani a magyar közoktatás rendszerét. Tegyünk érte, mi is ezért vagyunk, ezen dolgozunk.