Kucsák László

Duális szakképzési modell a szakképzési centrumokban

Az előadás prezentációja pdf formátumban pdf image

Jó estét kívánok! Köszönöm szépen a jelenlévőknek a figyelmet és a megelőlegezett bizalmat. Egy filmvetítéssel indítom előadásomat. A kisfilmben a Knorr-Bremsénél jártunk, s ezzel összefüggésben szeretnék egy-két gondolatot megosztani Önökkel.

Előadásom fő témája a duális szakképzés. A Knorr-Bremse gyakorlatilag a nulláról, a semmiből hozott létre egy, a szakképzés számára fontos szervezeti egységet. Ez a tanműhely, amelyről most néhány filmkockát láthattak, a legnagyobb tanműhely hazánkban, egyébként a legnagyobb fejlesztési területen is található. A Knorr-Bremse nagyon fontos duális partnere a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrumnak, melynek két iskolája már hosszabb ideje szakmai kapcsolatban áll vele. Néhány héttel ezelőtt történt meg a legfrissebb, a harmadik megállapodásnak az aláírása. Ez jó példa lehet arra, hogy a duális partnerek milyen távlatokat nyithatnak meg a szakképzés előtt. Előadásomban a következőkben az alábbi témákra fogok kitérni:

  • hol oktassunk,
  • kivel oktassunk, illetve
  • miért is érdemes, ajánlott választani magát a szakképzést?

Mit jelent tehát a duális szakképzés?

Egy együttműködésre ítélt rendszerről beszélünk. Nagyon fontos, hogy az elméleti tudás mellett, ahhoz szorosan és szervesen kapcsolódva jelen legyen a gyakorlati képzés is. Akár úgy is, hogy az elméleti tudás megszerzése az intézményrendszer tagintézményeiben folyik, és ehhez kapcsolódnak a tanműhelyek, ágazati képzőműhelyek, vállalati műhelyek, mint a fogaskerekek.

Mit tudnak a képzőhelyek nyújtani?

A képsorokon látottak ízelítőt adtak abból, hogy a Knorr-Bremsén kívül több hasonló duális képző partnerhez is ellátogathatunk. Éppen a mai napon vehettem részt munkatársaimmal Tiszalökön egy vállalati tanműhely bemutatóján. Köszönet a Nyíregyházi Szakképzési Centrum vezetőségének, hogy ebben szervezőként segítettek. Ez a cég néhány esztendővel ezelőtt öt fővel indult el, most nagyjából a 10–14-szerese a létszám, 50–70 fő közötti. Egy családi vállalkozásból nőtte ki magát, és annak ellenére, hogy messze nem egy multinacionális vállalat méreteiről beszélünk, nagyon fontosnak tartották azt, hogy a szakképzésbe, a felnőttképzésbe, a felnőttoktatásba is be tudjanak kapcsolódni. Olyannyira, hogy ezt az elhatározást, ezt a gondolatot tettek követték, és már több mint két éve folytatják ezt a tevékenységet. Természetesen ennek eredményei is megmutatkoznak. Az első évben 10–20 körüli fiatallal kezdték meg a munkát, most 150 fő közötti létszámmal tevékenykednek, és újabb fejlesztésben gondolkodnak, újabb tanműhelyek létrehozásában. Ha ez ott, Tiszalökön sikerülhetett, akkor szerintem máshol is sikerülhet. Természetesen vannak méretben és a feltételrendszerben különbségek vállalatok és vállalkozások között, de az biztos, hogy a KKV szektortól a nagyvállalatokig ívelően elmondható az, hogy a szakképzett munkaerőre egyre nagyobb igény van a magyar gazdaságban. Szükség van tehát arra, hogy a felnőtteknél is egy rugalmas, a kihívásokhoz gyorsan alkalmazkodó, annak választ adni, felelni tudó szakképzési és felnőttképzési rendszer legyen jelen, és persze fontos az, hogy a szakképzés maga is ütemváltást hajtson végre.

Az említett célokat szolgálja a mostanában egyre többször hallhatott ipar 4.0-hoz, a negyedik ipari forradalomhoz kapcsolódó szakképzés 4.0 koncepció alapján megalkotott szakképzési törvény, amelynek vitája most indult el a parlamentben. A parlamenti elfogadás után rendeletek alkotása következik, amelyek majd részletgazdagon feltárják, hogy a szakképzés, a felnőttoktatás és a felnőttképzés rendszere milyen módon próbálja felvenni a versenyt a jövő kihívásaival.

Amire szükség van tehát, az egy keresletvezérelt duális modell. E modell megvalósításához több lépésen keresztül jutottunk el. Sok szereplő bevonásával indult el a munka évekkel ezelőtt, melynek köszönhetően létrejöttek az ágazati készségtanácsok és a szakképzési innovációs tanács, annak érdekében, hogy minden felvetést, javaslatot, ötletet, gondolatot be lehessen építeni abba az elképzelésrendszerbe, amely alapján valóban a keresletnek megfelelni tudó szak- és felnőttoktatási, felnőttképzési rendszer hozható létre Magyarországon. A duális képzés esetében tehát rendkívül fontos, hogy a duális partnerek rendelkezésre álljanak. Hazánkban is kiemelt szerepük lehet az értékteremtésben. Emlékezzünk vissza a Knorr-Bremsére. Amikor duális képzés keretében tanul náluk egy fiatal, akkor olyan körülményekkel és feltételrendszerrel találkozik, amely számára is az értékteremtést szolgálja.

Léteznek jó példák a Budapesten működő szakképzési centrumokban, ahová Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből is érkeznek fiatalok. A vállalati feltételrendszerek között biztosított környezet is meghatározó abban, hogy az adott fiatal milyen módon tudja elsajátítani az adott szakma csínját-bínját. Természetesen speciális szakmai ismeretekre és munkavégzési készségekre is szert lehet tenni.

A minőségi szakképzésről beszélve egyre több sajtóhírben lehet arról hallani, hogy a szakképzés egészének, továbbá a szakképzési intézményrendszerének újragondolására is szükség van. Indokolt-e, hogy ilyen gyorsan lépést kelljen váltani? Igen, indokolt, hiszen felgyorsult körülöttünk a világ. Nagyon fontos, hogy a szakképzés intézményrendszere is lépést tudjon tartani ezekkel a kihívásokkal. Szükségszerű, hogy más módon építsük föl, alakítsuk ki az intézményi struktúrát, és újabb elemeket is beléptessünk annak érdekében, hogy a szakképzés világába mindenki lehetősége szerint bekapcsolódhasson. A 2020-as tanévkezdéstől a tervek szerint a hároméves képzést nyújtó szakképző iskola, valamint a technikumok műfaja jelenik meg. A technikumok esetében az érettségi és a szakmai záróvizsga könnyebb átlépési lehetőséget jelent majd a felsőoktatás világába.

Hol oktassunk, illetve kivel oktassunk?

A korábban említett Szakképzés 4.0 stratégia három pillért említ meg. Az egyik a vonzó környezet, erről tettem már említést. Természetesen nem minden területen állunk ilyen jól. Fontos, hogy a fiatalok, akik a szakképzés rendszerébe belépnek vonzó karrierlehetőséget lássanak az adott szakterületen. Mindezt úgy tudjuk megvalósítani, ha ebben a tevékenységben a legfontosabb partnereink azok a pedagógusok lesznek, akik szintén maguk is vonzó karrierlehetőséget látnak ezen a területen és szakmailag a lehető legjobban felkészültek közé tartoznak. Ennek érdekében a szakképzési törvényhez kapcsolódóan várhatóak kormányzati intézkedések az ágazatban dolgozók béremelésére vonatkozóan. S ha ezen a bázison meg tudjuk vetni a lábunkat, akkor partnereket, köztük például a KKV szektorhoz tartozókat is be tudunk vonni ebbe a munkába. Minél több partnerre tudunk építeni a szakképzésben, a felnőttoktatásban és a felnőttképzésben, annál nagyobb az esélye annak, hogy valóban hatékony, eredményes munkát fogunk tudni végezni.

KucsL2019 1

Vannak soft készségek, amelyek alatt például a nyelvi kurzusokat, a szakmai workshopokat értjük. Fontos, hogy mentorált, egyéni feladatokkal is folyhat az oktató és képző munka. Itt egyfajta mester-tanítvány kapcsolatra lehet gondolni, ahol a szenior szakember mellett valósul meg a tanulás. Nem is olyan régen, szűk egy esztendővel ezelőtt kiváló példákat lehetett látni erre a Siemensnél. Ott léteznek olyan munkafázisok, amelyeket a fiatalok, egy megelőző felkészítő időszak után, egyéni, mentorált feladatként tudnak megvalósítani. Sőt, nemcsak megvalósítani, hanem mestermunkát is készíteni. Specifikus gyakorlatok is beépülnek a rendszerbe, hiszen más a tevékenysége az általam említett kis családi cégből felnövekedő tiszalöki vállalkozásnak, és más a Knorr-Bremsének vagy a Richternek. Egy újabb szempont az önálló munka, annak igénye, hogy a feladattól a megoldásig el tudjanak jutni azok a fiatalok, akik a szakképzés rendszerébe bekapcsolódnak.

Az ágazati képző központok iránti piaci igény megjelenésénél a következő főbb elemeket lehet megemlíteni: ágazatspecifikusan jelennek meg és a térségi szerveződés jellemző rájuk. Természetesen ezeknek is többféle típusát tapasztaljuk. Voltam olyan pályaorientációs rendezvényen, Nyíregyházán, ahol nagyon sok szakmai partner, nemcsak az állami szakképzési intézményrendszer szereplői, hanem vállalkozások, sőt, egyéb fenntartású intézmények is jelen voltak. Ilyen például a Szakmázz nevű rendezvény, és ugyanezt tapasztaltam a fővárosban is, ahol Budapest Főváros Kormányhivatala szervezett hasonló céllal eseményt. Az ágazati képzőközpontok egyszerre testesíthetik meg a vállalkozások és a helyi közösségek igényeit, és egyfajta cégjellegű működés is tetten érhető esetükben: a piacról élnek, de természetesen az akkreditációs követelményeknek is meg kell felelniük.

KucsL2019 2

Az előző képen kiválóságaink névsorát olvashatták. Nem lehet elég sokszor példaként megemlíteni azokat a fiatalokat, akik a különféle versenyhelyzetekben nagy dicsőséget szereznek maguk, a családjuk, pedagógusaik, és természetesen az egész ország számára. Ezen a dián a legutóbbi World Skills megmérettetésen eredményesen szereplő fiatalok neve található. Aranyérem tulajdonosa lett Simon Krisztián, és 11 kiválósági érmet szereztek a magyar csapat további tagjai. Eredményük rendkívül figyelemre méltó, hiszen több mint hatvan országból voltak jelen versenyzők. Magyarország az előkelő huszadik helyet szerezte meg. Ehhez kapcsolódóan idézem az egyik kiválósági érmet szerzett fiatalemberrel, Krehely Istvánnal készített rövid filmrészlet szövegét.

„Inkább a szakma talált rám, mint én a szakmára, mert családi házunk felújításánál segítettem a villanyszerelőnek, akkor tetszett meg leginkább ez a szakma, és akkor döntöttem el, hogy én ezzel fogok foglalkozni. Olyat alkothat a villanyszerelő, amire minden embernek szüksége van, még akkor is, ha teljesen természetesnek veszi azt, hogy ha én hazamegyek a sötétbe, és fölkapcsolom a lámpát, tudok olvasni, tudom nézni a televíziót, tudom használni a számítógépet. Rendkívül logikus, ésszerű szakmának tartom, egymásra épül, és a diákjaimmal is próbálom megértetni. De egyre újabb dolgok jönnek be a villanyszerelési szakmába, például az okosotthon, a napelemes rendszerek, elektromos autók vannak, ugye, tölteni kell, és óriásit változott a világ, hiszen valamikor ezt csak kábelezni kellett, ma meg programozni is, hiszen a legtöbb megoldásban, legtöbb termékkínálatban elérhető az intelligens megoldás is. Hajrá magyarok, hajrá villanyszerelők!”

Krehely István, a Budapesti Komplex Szakképzési Centrum büszkesége és kiválósága mondta a fentieket. Ő az a fiatalember, aki egy szabolcsi kistelepülésről a fővárosba érkezve tanulta meg a szakma csínját-bínját. A szakma ismerte el a munkáját ily módon, villanyszerelőként. Az első érmesünk ő volt. Az ilyen eredmények megfűszerezik a hétköznapi tevékenységünket, hiszen újabb és újabb lendületet tudnak adni a mindennapokban. Köszönjük szépen, és innen is üdvözöljük Krehely Istvánt, a felkészítőit és a családját. A sikereihez hozzájárult a Legrand Magyarország is, aki a felkészülését támogatta.

A duális partnerek a gyakornoki programok megvalósításában is jelentős szerepet töltenek be. Ezek újabb, vonzó lehetőséget biztosítanak a tanulók számára. A lényeg, hogy minél több és többféle motivációval találjuk meg a fiatalokat és szüleiket, pedagógusaikat annak érdekében, hogy felismerjék, érdemes a szakképzést választaniuk. Ebben érzékelhető egy pozitív irányú elmozdulás a legutóbbi statisztikai adatok alapján. Természetesen szükség van gimnáziumi érettségire és a gimnáziumban érettségizőkre is, de legalább olyan nagy szükség van a szakképzésbe bekapcsolódó fiatalokra is, akár a leendő szakképző iskoláknál, akár a visszatérő technikumoknál. Nagyon fontos, hogy hozzájuk minél többféle módon tudjunk eljutni. Ebben én magam is jó tapasztalatokat szereztem az ország különféle pontjaira ellátogatva. Összesen hatvan helyszínen jártam eddig, és sok helyen arról számoltak be a munkatársaim, a centrumok képviselői és a tagintézmények pedagógus kollégái, hogy szoros együttműködésben tevékenykednek a tankerületi központ munkatársaival és a tankerületekhez tartozó általános iskolákkal. Nélkülük ez nem is tudna megvalósulni. Tartottunk már közös értekezlet, ahol a tájékoztatás megtörtént. Én arra biztatok, sarkallok mindenkit, hogy az összes lehetőséget ragadjuk meg annak érdekében, hogy a lehető legtöbb információt el tudjuk juttatni a fiataloknak a pályaválasztás előtt. Akkor szép eredményeket fogunk elérni a szakképzés, a felnőttoktatás és a felnőttképzés területén is. Egy újabb filmrészlettel zárom előadásomat, mely az egyik nagyon jelentős duális partnerünknél készült. Köszönöm megtisztelő figyelmüket és azt, hogy meghallgattak.

„Sziasztok, Szabó Richárd vagyok, 19 éves szerszámkészítő. Kerekegyházán lakom édesanyámmal és két testvéremmel együtt. Testvéremtől hallottam először a szakmáról, felkeltette az érdeklődésemet. Elmentem egy nyílt napra, ott jobban megismerhettem a szakmákat, úgy döntöttem, hogy a szerszámkészítő szakma érdekel. Három évig jártam itt a Mercedesnél duális képzésben szerszámkészítőnek, bátyám két évvel előttem, az öcsém két évvel utánam végzett. Azért választottam ezt a képzést, mert fontos volt számomra, hogy egy versenyképes szakmát tanulhassak. Amikor másodikos voltam, akkor az előttem járó évfolyamon egy szerszámkészítő megnyerte a szakmai versenyt. Irigykedve néztem, amikor éremmel a nyakában fényképezték. Az akkori gyakorlati tanárom annyit mondott nekem, hogy jövőre nekem kell megnyerni ezt a versenyt. Ekkor úgy döntöttem, hogy jövőre én leszek a szakma sztárja. És sikerült bejutnom a döntőbe és megnyertem az országos szakmai versenyt. CNC marósként, esztergályosként dolgoztam, sok tapasztalatot gyűjthettem. Három év után másfél évet töltöttem el a gyárban, hét hónapot voltam a termelésben, megismerkedtem a présgépek működésével, használatával. Utána átkerültem a karbantartási részlegre, szerszámkészítőként, CNC marósként, esztergályosként dolgoztam. Másfél év után kaptam egy állásajánlatot, hogy mi lenne, ha elvállalnám, hogy szakoktató legyek? Így szerszámkészítő szakoktatóként dolgozom, érettségivel rendelkezem. Sikerült letennem estin a gimnáziumban az érettségit, jövőre szeretnék szakmai mestervizsgát tenni szerszámkészítő szakirányban. Szakmai mestervizsga után egyetemre fogok jelentkezni, gépészmérnöki szakirányban. Ha szeretnétek jó ösztöndíjat kapni, szeretnétek korszerű gépeken dolgozni, jó fizetést kapni a jövőben, akkor tanuljatok nálunk!”