Gábor Béla

Tanítás és tanulás a digitális térben.
Az EFOP-3.2.2 fejlesztései

Az előadás prezentációja pdf formátumban pdf image

Üdvözlök mindenkit!

Gábor Béla vagyok, az EFOP-3.2.2 projekt szakmai vezetője.

Az EFOP-3.2.2 projekt lényege, hogy újgenerációs tankönyveket készítünk, majd ezekből az újgenerációs tankönyvekből digitális interaktív tankönyveket, amiket mi nemes egyszerűséggel okostankönyveknek neveztünk el.

Az elmúlt hetekben Kínában jártam. Ott már minden ’okos’. Nincs már bankkártya. Okostelefonnal fizetnek az emberek egymásnak és a zöldségesnek is. Okos hűtők vannak. Kivesszük belőle a terméket, és azonnal ki is fizetjük. Okos éttermek vannak, ahol a pincér már ki sem jön, csak maximum azért, hogy kihozza az ételt. Már nem kell elmenni a kasszáig sem, mert nincsen kassza. Tehát, egyetlen egy okostelefonnal megoldják nagyjából az életük 90%-át. Innen szép nyerni! És ezen a vonalon szeretném elmondani, hogy mi is az a tanítás és tanulás a 21. században.

Az EFOP-3.2.2 digitális alprojektje megújította a köznevelési portált. Önök bizonyára ismerik: nkp.hu. A projekt során kifejlesztettük az úgynevezett 2.0 köznevelési portált, ahová feltöltöttünk körülbelül 60 darab köznevelési, közismereti okostankönyvet, az 5. évfolyamtól a 12. évfolyamig.

Jelenleg 20 000 interaktív, úgynevezett okosfeladatunk van. Hát igen, már minden ’okos’. A portál, a tankönyvek és a feladatok is. 1500 interaktív okos feladatsor is található a portálon, valamint ezeken kívül még 42 000 digitális kiegészítő.

A portál megújult kinézetében és belső működésében egyaránt. A projekt jelenlegi fázisában a nemzetiségi és az SNI, tehát a sajátos nevelési igényű tanulóknak készítünk digitális anyagot.

A tanítás és a tanulás, az élmény és a felfedezés. Az előző napokban nagyon sok szó esett arról, hogyan lehetne felkelteni vagy felébreszteni, illetve fenntartani a diákok figyelmét a tanórákon. Az a megállapítás, hogy körülbelül 45 másodpercig lehet valakinek a figyelmét fenntartani. Eközben háromszor kell érdekeset mondani, tehát 15 másodpercenként, s így nem alszik el az ember. Most ezt a 45 másodpercet, ha kiprojektáljuk egészen a tanóra 45 percéig, azért az nagyon nagy teljesítmény lesz a kollégáktól.

A portál ezeket a funkciókat, illetve az élményeket és a felfedezéseket támogatja (amelyek a dián láthatók). A tanításon felül egy másik nagyon lényeges rész, maga az innovatív tanulás. A portálon nagyon sok olyan lehetőség van, ami a régin nem volt meg, illetve máshol sem található.

A portált az Eszterházy Károly Egyetem Informatikai Intézete készítette, és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársai vitték bele ezt a rengeteg anyagot.

Ezen a portálon megvalósulhat a differenciált oktatás. A feladatokat a kollégák öt szintre osztották be, így könnyen válogathatunk a különféle csoportoknak. A kicsit gyengébbeknek, ők a teknősök. Aztán vannak a medvék, és vannak a táltosok. Tehát minden csoportnak ki tudunk osztani a tudásszintjüknek megfelelő feladatokat.

Először 20 iskolában mutattuk be az okosportált, később pedig még 300 intézményt vontunk be. Szeretném megköszönni minden iskolának és pedagógusainak az érdeklődést, a tesztelést.

Később egy nagyon koncentrált tesztet is végeztünk a KIFÜ munkatársaival 200 iskolában, körülbelül négy napon át, hogy a portál hogyan működik. 100 megabit az jól hangzik, de azért egy egész iskolának nem biztos, hogy elegendő. 1 gigabyte, az már talán valamire jó lesz. Ezeknek a dolgoknak állandóan fejlődni kell.

Itt az 5G. Nagyon gyors, nagyon megbízható. Lehetséges, hogy mire bevezetjük az iskolákba a vezetékes internetet, addigra már 5G lesz. Tehát minden osztályban valószínűleg hasonló sávszélesség lesz.

A mobilitást és az egyéni megjelenítést is szem előtt tartottuk a portálon. Minden egyes oldalt külön-külön megalkottunk PC-re, laptopra és okostelefonra, illetve tabletre.

Jelenleg ez a belépési pont a portálra. Itt lehet kiválasztani azokat a bizonyos okos tankönyveket, amiket nevezhetünk interaktív digitális tankönyveknek is.

Mi is az okostankönyv? Tulajdonképpen egy interaktív taneszköznek szántuk. Az ingyenes akkreditált új generációs tankönyvekkel teljesen megegyezik, mármint a szövegezése. Viszont a kollégák mindenféle úgynevezett tanulási objektumokkal és tanulási kiegészítőkkel vértezték fel. Feladatokkal, szimulációkkal, videókkal, és még sorolhatnám.

Aki már járt a portálon, az tapasztalhatta, hogy a 60 darab tankönyv nagyjából egyforma kinézetű, de különböző nézeteket tudunk létrehozni. Ez azért fontos, mert valakinek az egyik nézet szimpatikusabb, vagy azon az órán, vagy éppen annak a csoportnak egy másik nézet sokkal alkalmasabb.

A menüben nagyon gyorsan megtaláljuk az adott leckét. Oda tudunk navigálni, az egész könyvet végig tudjuk a menün keresztül nézni, illetve bejárni. Különböző funkciókat raktunk még fel: például a jegyzetelést vagy kiemelést, ami nagyon fontos lehet. A felhasználókhoz le lehet ezeket menteni, és saját jegyzeteket lehet készíteni a könyvekhez.

A bannerek, illetve a fejléc grafikák… Kollégáimmal nagyon sok megbeszélést tartottunk, kellenek-e a fejléc grafikák a leckék fölé. Végén úgy döntöttünk, hogy kellenek. Ezek vizuálisan fel fogják dobni a tankönyvet. Hogyha ugyanazt az egyszerű szövegezést kapják, akkor a felhasználók bejönnek az egyik oldalon és a másikon meg kimennek. Viszont, ha egy ilyen fejléc grafikát, másnéven bannert látnak, abból egyben összefoglalót is kapnak az adott leckéről. Ezeket még ki lehet egészíteni különféle érdekességekkel, például idővonalakkal.

Bemeneti és kimeneti feladatsorokat helyeztünk el a leckék, illetve a fejezetek előtt. Ezt bármelyik pedagógus felhasználhatja, sőt sajátot is készíthet. Megpróbáltuk átalakítani a statikus feladatokat interaktív feladatokká. Egyrészt lehet látni, hogy az egyik oldalon ott van a statikus feladat, s ha rákattintunk, akkor pedig megjelenik ennek párja, egy interaktív feladat.

Olyan lehetőségek vannak egy ilyen interaktív könyvben, amik egy hagyományos könyvben nem találhatók. Például, ha van egy infógrafika, abba bele tudunk nagyítani, ki tudunk belőle részeket venni, így sokkal jobban tudunk fókuszálni egy-egy részre. Az interaktív diagramok újabb és újabb információkat tudnak elénk tárni. Ugyanígy a 2D és 3D-s interaktív térképek is. Sőt van olyan térkép, ami mozog, forog. Olyan, mint ha egy repülőn szállnánk felette. Így a gyerekek sokkal jobban el tudják képzelni, valójában hogyan néz ki az az adott földrajzi hely.

Létezik egy fantasztikus multimédiás csoportunk, akik rengeteg forgatást végeznek: az állatkertben, múzeumokban és egyéb helyeken. Ezek a kisfilmek, oktatófilmek kerülnek fel a portálra, most már több ezernél tartunk.

Kiemelten fontos, hogy minden kereshető, ami fent van a portálon. A keresőmotorra nagyon nagy figyelmet fordítunk: hatékonyan működjön és könnyen meg lehessen találni azokat az anyagokat, amelyek éppen szükségesek.

Új fejlesztésünk, hogy hanganyaggal is igyekszünk megtámogatni az adott tananyagot. Ez az akadálymentesítésnél például nagyszerű dolog. Illetve, ha valaki éppen nem akar elolvasni egy könyvet, legalább 5 percig hallgasson bele.

A 3D-s animációk és a modellek pedig azért fantasztikusak, mert mégiscsak jó látni azt, hogy hogyan építették fel Hollókő várát, vagy például itt van az Eiffel torony építése. Olyanokat tudunk megmutatni a gyerekeknek, amiket egyébként eddig csak elképzelni lehetett.

Tantárgyközi hivatkozások. Mivel a rendszer adatbázisban tárol mindent, így minden egyes leckéből, minden egyes tantárgyból áthivatkozhatunk a másik tantárgyra, behívhatunk egy másik videót vagy hivatkozhatunk egy másik feladatra.

Ezek a könyvek egy úgynevezett HTML szerkesztő modulon keresztül valósulnak meg. Minden adatbázisban van: nem statikus, hanem minden dinamikus. Bármikor át lehet egy tankönyvet alakítani. Bármikor ki lehet javítani, ha valami tévesen került oda. Bármikor frissíteni lehet. A nyomtatott tankönyvek egyszer majd frissülnek, de azért a régi tankönyv még öt évig ott van. Itt akár egy nap alatt is ki tudjuk javítani azt az adott tananyagrészt.

Említettem, hogy itt úgynevezett szekciókban vagy blokkokban lehet a tananyagokat készíteni. Egy lecke több szekcióból is állhat, és ezeket a szekciókat bármilyen módon átrendezhetjük egymás után. Itt pedig azt láthatjuk, hogy amíg dolgozik a szerkesztő, megnyom egy gombot, és ott a másik oldalon látja, hogy milyen lesz majd az az adott tankönyv.

A legnagyobb innovációink azonban az okos feladatok, amelyek modern technológiával értékelik ki a feladatmegoldásokat. A hagyományos feladatgyűjteményekben a jó megoldások meg vannak adva. Viszont az nincs megadva, hogy hol kellett volna utánanézni, hogy valaki ezt a feladatot jól meg tudja oldani. Ennek a konferenciának témája a tudástársadalom, a mesterséges intelligencia. Ebben a szoftverben mi már felhasználunk egyfajta mesterséges intelligenciát az okos feladatok kiértékeléséhez. Ez teljesen automatikus. Kiosztjuk a diáknak, a diák elvégzi, visszakerül a tanárhoz. A szoftver már kiértékeli a diák teljesítményét. Illetve még vissza is tudjuk játszani azt, hogy ő hogyan próbálkozott a feladattal. Egy papíralapú dolgozatnál elég nehéz visszanézni, hogy hol rontotta el. Itt viszont pontosan meg tudjuk mondani, hogy ott rontottad el, kedves tanuló.

A feladatokat feladattárakba rendeztük. Mint említettem, most már 20 000-nél járunk. A promóciós videóban még csak 19 000 db volt. Az elkészült feladatokból feladatsorokat lehet összeállítani, amikből eddig 1500 van. Kétféle típusú: az egyik fix sorrendű feladatsor, amivel akár egy dolgozatot, vagy egyéb számonkérést is végig tudunk vinni digitálisan. A másik pedig az adaptív feladatsor, ami szintén nagy innováció ebben a rendszerben. Összegyűjtünk 50 darab feladatot, betesszük különböző szintekre, és a tanuló elkezd ezen az útvonalon menni. Ha jól válaszolt az előzőre, akkor egy magasabb szintűt kap, ha pedig nem sikerült neki, akkor visszarakja a rendszer egy szinttel lejjebb. Ezt így lehet folytatni szinte a végtelenségig.

A feladatokban nagyon változatos típusokat hoztunk létre. A rendszerben feladatmotoroknak hívjuk, hiszen ezek valójában önálló szoftverek. Több típusba tudjuk őket sorolni. Most már 24-nél tartunk, tehát 24 típus van, amiben gondolkozhat a pedagógus. Ez nagyon nagy szám, mert, ha felmennek az internetre és találnak valamilyen ingyenes szoftvert, akkor körülbelül 5–8 típus van benne. Ebben a szoftverben pedig már 24. Mindenféle… Minden tantárgyhoz tudunk mutatni legalább 5–8 olyan feladattípust, amivel azt az adott tantárgyat le lehet fedni. Szeretik a gyerekek és a tanárok is.

Az egyes feladatok elkészítése néha persze egy rocket science-re hasonlít. Hiszen annyi mindent lehet beállítani egy-egy feladatban. Igyekszünk például mintafeladatokat adni a pedagógusok számára. Rányomnak a gombra, és kitöltődik a mintafeladat. Vagy lemásolnak egy már meglévő feladatot, majd átírják a saját egyéni ízlésük szerint.

A feladatokat lehet értékelni, kedvencekbe rakni, hogy később újra megtaláljuk, vagy lehet esetleg lájkolni. A lájkolás azért jó nekünk, mert a statisztikából tudjuk azt, hogy melyik feladat nyerte el a felhasználók tetszését.

A tartalomtár olyan, mint a Google Drive, a OneDrive, vagy valami hasonló. Itt találhatók meg például a könyvtáraink, a mappáink, az állományok. Feltölthetünk állományokat. Akár egy Word-öt, egy PDF-et vagy bármilyen fájlt. Ezeket megoszthatjuk a diákokkal, illetve csoportokkal is. Kedvencek, gyűjtemények és előzmények. Minden előzményt megnézhetünk, hogy merre jártunk.

Új fejlesztésünk a tanulási útvonal. Egyszer ez majd egészen odáig fog elmenni, hogy bemegy a gyerek ebbe a térbe és magától fog dolgozni benne. Hiszen lesznek róla adatok, lesznek statisztikák. Tehát, ezekből a rendszer össze tud állítani egy teljesen automatikus útvonalat. Az első fázisban még az adaptív útvonalakat készítjük, amikor önök és mi, tehát a tanárok tudjuk készíteni. Nézd meg ezt a videót! Ha megnézted, akkor készítsd el a feladatot! Ha azt a feladatot elkészítetted és jól is csináltad meg, akkor arra mész, ha pedig nem, akkor a másik irányba.

Médiatár. Minden videó, minden egyes médiaelem megtalálható itt és lejátszható.

Keresés a portálon. Mi a keresés? Az egyik legalapvetőbb kompetencia ma. Meg kell tanítani a gyermekeinket keresni. Ha nem tudnak keresni, ha nem találnak kulcsszavakat, ha nem megy nekik az értő olvasás, akkor nem fognak tudni a digitális világban jól tájékozódni.

Külső kapcsolatok kiépítése. A pályázatban az is feladat volt, hogy alakítsunk ki adatbázis kapcsolatokat más adatbázisokkal és más szoftverekkel. Jelenleg három szoftvert tudtunk így összekapcsolni, bár sokkal többet is lehetne, de eddig hárman jelentkeztek, hogy ők ezt szeretnék. Egyikük a Múzeum Digitár, ami valami fantasztikus dolog. Az NKP-ból indulva eljuthatunk a Múzeum Digitárba, ahol rengeteg képet találhatunk. A NAVA oldalán pedig audiovizuális archívumokat nézegethetünk.

Saját gyűjtemények. Ezek viszonylag újdonságok a rendszerben. Böngészünk, nézzük a tankönyvet, keresgélünk, találunk egy nagyon jó anyagot és holnapra fel szeretnénk készülni. Akkor létrehozunk egy gyűjteményt magunknak, és oda szépen betesszük a tananyagot, a videót, a képet, vagy éppen egy feladatot.

Előadásom végén a sajátos nevelési igényű gyermekek részére történő tankönyvfejlesztésről szeretnék néhány szót ejteni. Mint látják, egészen más ahhoz képest, mint a neurotipikus gyermekek számára készített, föntről lefelé görgetős dizájn. Itt jobbra-balra görgetünk, illetve letisztult formákat próbáltunk készíteni, hogy ne vegye el semmi a gyermekek figyelmét. A tanároknak készítettünk egy fölső menüt, ahová bármit el tudnak helyezni, például tanári segédletet, vagy éppen egy videót. A feladatok, az okos feladatok egyszerű dizájnnal készülnek. A kollégák figyelnek arra, hogy az ábrák, amik benne vannak, azok egyértelműek legyenek. Most képzeljük el azt a szituációt, hogy: Vedd fel fiam a cipőt! Valaki felveszi a cipőjét, felhúzza és beköti, valaki pedig felemeli a cipőt. Tehát, itt a kollégák óriási munkát végeznek: minden egyes feladatot ilyen szempontból is kell nézni, vagyis, hogy mennyire lesz egyértelmű egy SNI gyermek számára az utasítás.

Itt is használjuk az audiót. Ez például egy angol nyelvlecke, amit megtámogatunk hanganyaggal. Viszonylag egyszerű rajzokból készítünk animációkat, amelyek egyszerű módon próbálják elmagyarázni az élet dolgait. Az animációkon kívül az SNI-s gyermekeknek is készítünk videókat. Például a tegnapi szekció workshop-on bemutattuk, hogyan kell fogat mosni. Ez nagyon-nagyon fontos, ilyen filmeket is leforgatunk.

Végül, de nem utolsó sorban szeretném bemutatni, hogy a pedagógusok milyen szinten, milyen dimenzióban tudnak a portállal dolgozni. Az első… Biztosan ismerik ezt az ábrát. Úszunk a tengeren, nagyon jó, de nem tudjuk, mi van a felszín alatt. Használjuk, ami már megvan! Ez is egy nagyon jó dolog. A második: egy kicsit már mélyebbre megyünk, mint az Adrián. Tehát, ott már látunk esetleg néhány medúzát is. Azaz bele tudunk módosítani azokba a feladatokba, amik már készen vannak. A következő szint az, amikor már tényleg alámerülünk, és mi is készítünk feladatokat saját ötletekből. És a negyedik az, amikor már meg is fogjuk osztani ezeket a feladatokat egymás között, a közösségben, illetve a gyermekek között.

Mi is az okostankönyv? Egy ideális belépési pont a digitális világba – diákoknak és tanároknak egyaránt.

Köszönöm munkatársaimnak ezt az elmúlt két évet. Igen mozgalmas volt. Rengeteget dolgoztunk, rengeteget vitatkoztunk, rengeteget ötleteltünk, amíg ez a portál így kialakult. Szeretném az iskoláknak is megköszönni, hogy a tesztekben részt vettek. Valamint szeretnék külön köszönetet mondani dr. Liptai Kálmán rektor úrnak, hogy végig támogatta a projektet. Köszönöm szépen!