Farkas Andrea

Az Olvasó Nemzet Program bemutatása

FarkasA

A Digitális Jólét Nonprofit Kft. (DJ Nkft.) Digitális Pedagógiai Módszertani Központja (DPMK) felismerte, hogy a Digitális Oktatási Stratégia által kitűzött törekvések nemcsak a digitális, de a szövegértési kompetencia fejlesztését is igénylik a köznevelés modernizációja során.

A technológiai folyamatok fejlődési üteme olyan munkaerőpiaci elvárásokat támaszt a köznevelési rendszerből kikerülő munkavállalókkal szemben, amihez elengedhetetlenül szükséges olyan készségek és kompetenciák fejlesztése, mint a problémamegoldó képesség, kreativitás vagy a szövegértés. Az automatizált folyamatokat egyre inkább gépesített megoldások veszik át, a munkaerőpiac pedig azokra a feladatkörökre igényel humánerőforrást, amelyeket technológiai megoldásokkal nem tud lefedni.

Az olvasás, a szövegértés, a szókincs, a szerialitás, a képzelőerő, az ok-okozati összefüggések felismerésének leghatékonyabb fejlesztési módja az olvasás. Ezért a DPMK olyan adaptív technológiai megoldás kidolgozásához keresett partnereket, amelyek a szakpolitika, a szakma, a szülők és az állampolgárok igényeit figyelembe véve fenntartható, eredményorientált és monitorozható megoldást kínálnak. A DPMK szakmai partnerek (a kiadók és a könyvtárak, a szakmai szervezetek, a köznevelési intézmények, illetve a szakpolitika, az oktatásirányítás és a technológia területéről felkért szakértők) segítségével olyan koncepciót dolgozott ki, amely integrálja a köznevelési és a munkaerőpiaci szempontokat és szakmai, valamint technológiai támogatást kínál a rendszer hosszú távú fenntartására.

Az Olvasó Nemzet Program célja, hogy a közoktatás számára is értelmezhető módon népszerűsítse az olvasást sikeres nemzetközi kezdeményezések honosításával és közösségépítő katalizátormegoldások beépítésével.

Az olvasásnak, mint akár szórakozási, akár önművelési/időtöltési formának a XXI. században komoly versenyben kell helytállnia. Egyre gyorsuló tempóban bővül az elérhető digitális, ezen belül nagy arányban audiovizuális tartalmak köre, amelyek befogadása nem kívánja meg az olvasását, és a digitális térben az írott tartalmak is átalakulnak, rövidülnek, egyre jobban igazodnak a közösségi média által kínált csevegési lehetőségek, platformok kereteihez.

Az olvasás mint a szabadidő eltöltésnek módja háttérbe szorult, az egyes szövegek olvasására szánt idő lerövidülése pedig egyértelműen azt igazolja, hogy megváltoztak az olvasási szokásaink. A szövegek befogadása a digitális környezetben megkívánt, gyors áttekintést biztosító, kulcsszavakra koncentráló pásztázó olvasással történik. Ugyanakkor az olvasás által fejleszthető szövegértés olyan kiemelten fontos alapkompetencia, ami alapja nemcsak az iskolai teljesítménynek, de a munkaerőpiaci beválásnak, valamint az egész életen át tartó tanulás képességének is.

Kulturális és gazdasági szempontból egyaránt kockázatot jelent, hogy hazánkban a munkaerőpiaci belépés előtt álló 15 éves fiatalok szövegértési képességei a PISA mérések eredményei alapján az nemzetközi átlag alatt vannak. Sajnos az eredmények hosszabb távon sem javultak, annak ellenére, hogy a szövegértési képesség fejlesztése stratégiai és oktatáspolitikai célkitűzés, és annak fejlesztésére már több, elsősorban projektkeretek között megvalósult, kampányjellegű program is irányult.

A korábbi rövid távú olvasásnépszerűsítő kampányokkal szemben a jelen kezdeményezés lényege olyan, olvasási kedvet stimuláló programegyüttes megvalósítása, mely hosszú távon és szétterjedve fejti ki hatását külső és belső motivációk mentén.

A program átfogó intézkedésekkel igyekszik motiválni az olvasásra főként az oktatásban résztvevő magyar lakosságot, különös tekintettel azokra, akik a szövegértés terén az OECD átlag alatt teljesítenek. A fejlesztés az olvasóközösségre mint ökoszisztémára tekint, és valamennyi érintett célcsoportra vonatkozóan olyan ösztönzőrendszert épít ki, ami kihasználja a digitális technológia lehetőségeit. Olyan egyénre szabható megoldásokat kínál, mint az adatalapú adaptív olvasmányajánlás, illetve erősíti az olvasni szeretők összetartozását a közösségi média hálózatépítő szerepét kihasználva.

A program ennek érdekében törekszik a közoktatás rendszerével való minél több szálú integrációra, beleértve ebbe a pedagógusi részvétel elismerésének beépítését a pedagógus életpályába, a diákok részvételének elismerését az oktatási motivációs rendszerben, valamint az elérés és a mérés megkönnyítése érdekében az integrációt a köznevelésre kiterjedő elektronikus nyilvántartó (e-kréta) rendszerrel.

A közoktatás számára rövábbi ösztönzést adhat a programban való részvételre, hogy az elolvasott könyvek megjelenhetnének a mérés-értékelésben, az olvasottság a tanulói életút nyomon követésénél tényezővé válhatna, illetve a program beépülhetne a tartalmi szabályozókba (NAT, kerettanterv), valamint ajánlásként a tanév rendjébe is. További motivációként tervezzük különféle jutalmazási rendszerek, versenyek és egyéb programok (tanösvények, szabadulószoba stb.) szervezését is.

A formális keretek között is jól értelmezhető program könnyedén átlépi a hagyományos iskolai kereteket, és a nonformális tanulás, az otthoni szórakozás számára is lehetőségeket teremt, ezzel hasznos alternatívát kínálva a kallódó fiatalok számára is.

Az olvasás szerepe megkerülhetetlen a kultúra következő generációkra való hagyományozásában. A könyvek ajánlási listára válogatásának kapcsán ezért a projekt tudatosan törekszik a köznevelésben is feldolgozásra kerülő, kulturálisan meghatározó művek megjelenítésére.

Részben ezzel összefüggésben, részben pedig a tradicionális, nyomtatott könyv és a digitális tartalmak olvasási technikáinak eltéréseire való figyelemmel, a projekt törekszik a „hagyományos” nyomtatott könyvek olvasásának támogatására is. A digitális olvasásra jellemző pásztázó, felületesebb olvasási mód kevésbé teszi lehetővé az elmélyülést, ami pedig szükséges alapja a szövegértés fejlődésének, valamint az olvasmány élményszintű megélésének, és a kulturális üzenetek dekódolásának is.

A program motorja egy integrált olvasói platform és motivációs rendszer kiépítése, amellyel az olvasás minden szereplőjét azonos szinten lehet érdekeltté tenni, legyen szó az olvasni tanuló gyerekről, olvasni tanító pedagógusról, könyvet vásárló szülőről vagy akár a tartalmat előállító kiadókról.

Ehhez viszont a szakpolitika, a könyvszakma, a köznevelés és minden, a gyermekét felelősségteljesen nevelő család összefogására szükség van. A könyvpiac minden szereplőjére számítunk a programban. A könyvkiadóra, aki a könyveit a minősítési rendszerbe illeszti, az iskolákra, akik elismerik a pontokat, és beépítik a jutalmazási rendszerükbe, a szakpolitikára, aki segít a köznevelés rendszerében elismertté tenni a programot, a családokra és az olvasó gyerekekre, akik mind „haszonélvezői” a programnak. A gyermekeknek, szülőknek, kiadóknak és a köznevelési intézményeknek párhuzamosan kialakított jutalmazási rendszer biztosítja az olvasási kedv felkeltését és fenntartását.

A program sikeres bevezetésével és működtetésével minden szereplő nyer. A kiadók piacot és reklámot kapnak, az iskolák olvasni vágyó gyerekeket, az ország olvasó állampolgárokat. A program elősegíti az olvasó saját képességeihez mérten történő optimális anyanyelvi fejlődését, ezzel együttesen támogatva a digitális kompetencia fejlődését is, mely nélkülözhetetlen eleme a későbbi munkavállalásnak és az aktív társadalmi szerepvállalásnak.