Bessenyeiné Tóth Tünde
A hálózati munka lehetőségei
az intézményfejlesztés folyamatában
Az előadásban az EFOP-3.1.5 „Iskolai lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények támogatása” elnevezésű kiemelt uniós projekt óvodai alprojektjében megvalósuló hálózati munka megvalósulásának támogatása valamint azok az intézményfejlesztési tevékenységek kerültek bemutatásra, amelyben kiemelkedő szerep jut a hálózati tanulásnak. Ezt követően az alprojektben megvalósításra kerülő támogató műhelyek rendszere került bemutatásra, a megvalósítás tapasztalatainak felvillantásával.
Bevezetésként a hálózatok értelmezésére, definiálására került sor. A hálózatok ugyan egyidősek az emberiséggel, de a korunkban a globalizálódás hatására jelentőségük felértékelődött. A társadalmi hálózatok tudományos kutatása mintegy fél évszázados múltra tekint vissza. Minden korszellemnek megvan a saját pedagógiai rendszere, a tudás alapú társadalom oktatási paradigmája a hálózatalapú tanulásra épül – írja Kulcsár Zsolt a hálózati tanulás fogalmának értelmezése kapcsán.
Bemutatásra került a projekt legfontosabb célkitűzése: a tanulói lemorzsolódás csökkentésének támogatása érdekében az intézmények komplex intézményfejlesztésének módszertani támogatása, a befogadó nevelés erősítése, a partneri kapcsolatok kialakítása. Az óvodai alprojekt az óvoda preventív szerepét, az óvodai prevenció feladatrendszerét fogalmazza meg fő fejlesztési területként, a család, a gyermek megismerésén alapuló hatékony, családközpontú nevelő-fejlesztő munka szükségességét hangsúlyozva. Az iskolai, tanulói lemorzsolódás elkerülése kapcsán releváns fejlesztési területek az iskolai és az óvodai területen is azonosak: az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés, a partnerkapcsolatok, a szervezetfejlesztés. Az alprojekt ezen dedikált fejlesztési területek vonatkozásában a hálózati tanulást preferálja. Vannak olyan intézmények, amelyek rendelkeznek helyi értékkel, míg más intézmények választ keresnek a felmerült problémáikra. Ezeknek az intézményeknek az „összehozását” vállalta magára az alprojekt. Ehhez a munkához mintát nyújtott az 1998-ban kezdődött angol Irányfény iskolák (Beacon schools) program is, melynek elsődleges célja a jó gyakorlatok terjesztése volt. Az angol mintához hasonlóan, Arató Ferenc és Híves-Varga Aranka a projekt fejlesztő munkáját irányító szakemberek írták le a hálózati tanulás elemeit, amely alapján került kidolgozásra az alprojekt támogató rendszere. Az előadásban bemutatásra került az a felételrendszer, amely azt hivatott biztosítani, hogy az intézmények sikeresen tudjanak együttműködni és ne a versengés legyen az együttműködés csatornája.
Az előadás keretében bemutatásra került a projekt intézményi körének kialakítási rendszere, amely a fent bemutatott hálózati tanulás elemeire is építkezett. A projektbe bevonásra került 300 olyan iskola, amely nagyon nehéz körülmények között működik – például a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma a kiválasztott iskolákban jóval az országos átlag fölött van. Az óvodák bevonásánál az elsődleges szempont az volt, hogy az óvoda a projekt megvalósításában részt vevő iskolák ingázási körzetében valamint konvergencia régióban helyezkedjen el. További fontos beválogatási szempont volt a párhuzamos projektfinanszírozás kiszűrése. Az óvodai alprojekt megvalósításába így 157 óvodai feladatellátási hely került beválogatásra. A bevont óvodák a fenntartóval és az Oktatási Hivatallal háromoldalú együttműködési szerződést kötöttek, melyben rögzítésre kerültek a megvalósítás legfontosabb szervezeti és operatív keretei, a legfontosabb mérföldkövek.
Az előadás a továbbiakban a kialakított támogató rendszert mutatja be. A korábbi intézményfejlesztési tapasztalatokra építve (IPR), szervezeti és szakmai, a fejlesztés tartalmából adódó szempontokat figyelembe véve került kifejlesztésre ez a támogató rendszer. További fontos szempont volt az a tény, hogy az intézményfejlesztés, a hálózati munka eredményességének egyik kulcskérdése, hogy a benne részt vevők mennyire tudnak azonosulni a célokkal, mennyire érzik magukénak az ott folyó tevékenységeket. A szervezeti szempontok mentén minden intézményben létrejött egy két tagú intézményfejlesztési mikocsoport. A mikrocsoport munkáját külső (mentorok, partnerek)) és belső ( intézményvezető, nevelőtestület további tagjai) támogatók segítik. A mentorok óvodai szakemberek, mesterpedagógusok, maguk is óvodai intézményvezetők, akik szakmai tudásuk, felkészültségükkel gyakorlati tanácsokkal támogatják a fejlesztési munkát. A mentorok is hálózatban dolgoznak, kéthavonta, rendszeresen személyesen is megbeszélik a tapasztalataikat, megosztják egymással sikereiket, támogatják egymás munkáját.
Az alprojekt a támogatást elsősorban az intézményfejlesztést támogató műhelystruktúra kialakításával nyújtja. Bemutatásra került az a szakmai műhelykínálat amely a 2019/2020 nevelési évben, az intézmények fejlesztési évében folyamtosan valósul meg.
A szakmai műhelyek a szakmai, módszertani, szervezeti, tanügyigazgatási ismeretek megosztásán túl lehetőséget nyújtanak a partneri kacsolatfelvételre, a partneri kapcsolatok kiépítésére, innovációk, helyi értékek megosztására/adaptációjára és ezáltal a fenntarthatóság biztosítására.
A műhelyeknem egymástól függetlenül valósulnak meg, összefüggnek egymással. A műhelyeken az intézményi mikrocsoporttagok a választott szolgáltatási csomag, az intézményük elköteleződésének függvényében változó szerepkörben vesznek részt. Az Átfogó szolgáltatási csomagot választó intézmények átadóként, szervezőként megosztják a tapasztalataikat, „jó gyakorlataikat” az intézményekkel. A Belépő szolgáltatási csomagot választó intézmények pedagógusai látogatóként, adaptálóként vesznek részt a különböző műhelyeken. A Haladó szolgáltatási csomagot választó intézmények mindkét szerepkörben megjelennek.
A nemzetközi, és a hazai fejlesztések eddigi tanulsága szerint az intézményfejlesztés terén végzett innovációk leghatékonyabb eszköze az intézmények közti hálózatok kiépítése és működtetése, a legtöbb segítséget a hálózatokban, egymástól kaphatják az iskolák és óvodák. Az előadó bemutatta az alprojekt megvalósításának folyamatát, majd kitért az előkészítés tudatos megtervezésére. Ezt követően került bemutatásra az a tevékenységrendszer, amely a hálózati tanulást helyezi az előtérbe.
