Csepregi Eszter – Kardosné Nagy Mária

Az esélyteremtő óvoda kapcsolatrendszere,
a hátránykompenzáció lehetőségei
az óvodák külső kapcsolataiban

Csepregi Kardosne

Az EFOP 3.1.3. EFOP-3.1.3-16-2016-00001 „Társadalmi felzárkózási és integrációs köznevelési intézkedések támogatása”, egyszerűbben mondva az „Esélyteremtő óvoda” projektben 560 óvoda működik közre. A projekt szakmai működése hálózatokra épül. Az óvodák 92 mikrocsoportban működnek együtt, melyeket 89 konzulens irányít. Létrejött a módszertani központok hálózata is, mely jelenleg 42 intézményből áll.

A projekt célja a működéssel összhangban, a környezetével önazonos, problémákat kezelni képes, a hátránykompenzációs nevelői eljárásokat ismerő és hatékonyan alkalmazni tudó óvodai hálózat kialakítása.

A környezetével önazonos intézmény elvárásaihoz illeszkedve, az óvodák részletes tényfeltárást végeztek településük, óvodájuk és a szociokulturális környezetük minél alaposabb megismerése érdekében, amibe beletartozott az óvoda külső kapcsolatainak részletes feltérképezése is.

A debreceni Pósa utcai óvoda kapcsolatrendszere – Kardosné Nagy Mária

A szegény gyermekek óvodájától az esélyteremtő óvodáig

Életmese38F40F[1]: 1927-ben a városi tanács öt új óvoda létesítéséről döntött. A jóváhagyás alapján 235 000 pengőt szántak az óvodaépítésre. A fő szempont az volt, hogy az óvodák ott épüljenek fel, ahol a szegényebb lakosok élnek. A másik szempont az volt – 50000 pengő államsegélyt helyezett kilátásba az állam –, ha az öt óvodán felül egy-egy óvoda épül Köntösgáton és Nyulason. Az öt tervezett óvoda között ott volt a két említett városrészre tervezett óvoda is.

Az akkori tanács elrendelte, hogy az óvodák építésére hirdessenek nyilvános versenytárgyalást, illetve hirdessenek öt új óvónő és dajka állást. A Városi Tanács 1929-ben úgy döntött, hogy a téglát a város adja, a helyszínre szállításról a Téglagyár köteles gondoskodni és késedelem nem lehet.

A vallás és közoktatási miniszter 1929-ben leiratot küld a városhoz, mivel a hét óvoda helyett csak ötöt építettek meg, így az a rendelet, amelyben 50000 pengő államsegélyt helyez kilátásba, hatályát veszti. De, ha a két óvoda építkezése 1930. májusig megindulna, akkor a segély folyósításának már nem lesz akadálya.

A város a Jog és Pénzügyi Bizottság javaslatára úgy döntött, hogy az államsegély összegével együtt még van elég fedezet két új óvoda építésére. A válaszleirat az egyik óvoda helyéül a régi téglavető területén egy 480 négyszögöles területet jelölt ki. 1929-ben megtörtént a szerződéskötés. Meg kellett várni a betakarítást, a szállítás is akadozott, tervváltoztatás miatt az átadásra 1930-ban került sor.

1938-ban napköziotthonos óvodává alakult az intézmény, amely egyéves kortól fogadta a gyermekeket reggeltől estig, tartós, folyamatos felügyeletben részesültek a napi háromszori étkezés biztosítása mellett. Így épült még hozzá játszószoba, konyha, mellékhelyiségek. Vizet, áramot vezettek be. 1942 januárjában megalakult Debrecenben az Országos Kisdedóvó Egyesület Debreceni és Hajdú Vármegyei Tagozata.

1944 áprilisától az óvodák működése szünetelt. Bombatámadás és eszközhiány, illetve az épületek siralmas állapota miatt az óvónők beadvánnyal éltek. Óvodánk, a Téglavetői 1945. március 1-jétől indult újra. A sáros, járhatatlan utak és a lábbeli hiánya miatt a beíratott 46 gyermekből kevesen jártak óvodába. Egy helyiséget használtak, ott játszottak, étkeztek és aludtak. Alvásra az asztal szolgált. Az étrend babból, borsóból, burgonyából és káposztából állt, illetve néha délután két dl tejet kaptak a gyermekek.

1948-ban az óvodák az állam kezébe kerültek. A Téglavetői óvoda Rákosi Telepi Óvoda, majd Napköziotthonos Óvoda, illetve jelenlegi Pósa Utcai Óvoda néven működik.

1975-ben társadalmi munkában bővült a háromcsoportos óvoda ötcsoportossá. Az óvoda története, működése 1977-ig dokumentációból követhető nyomon. 1977-től kezdve teljes hiteles forrásként szolgálok, hiszen azóta dolgozom ebben az óvodában.

Ha az akkori időben már használták volna a kifejezést, hogy esélyteremtő óvoda, akkor ez egyértelmű, hogy óvodánknak elrendelt útja, feladata.

A kapcsolatok tartalma, jellege, módja – csoportszintű-intézményi szintű kapcsolatok

Óvodánk helyzetében sok változás közepette kellett eldönteni, hogy egy-egy esetben, alkalomkor kihez forduljunk, kivel keressük a kapcsolatot a megoldás érdekében, kik azok, akik hozzájárulnak céljaink eléréséhez. Tudom, sok településen magára marad az óvodapedagógus, sokszor a személyes ambícióján, elhivatottságán, hozzáállásán múlik, hogyan teremt kapcsolatokat, keres együttműködést.

Mind az elsődleges, mind a kiegészítő kapcsolatok szerepelnek a Pedagógiai Programban. A folyamatos változások következtében cégek, alapítványok alakulnak, szűnnek meg, ezért szükségesnek ítéltük meg, hogy kapcsolatainkat csoportosítsuk, meghatározzuk, azok tartalmát: például: esélyteremtés, hátránykompenzáció- adomány, szállítás, élményszerzés, tehetségtámogatás stb. Fontosnak tartjuk, hogy megjelöljük a kapcsolattartó személyét, elérhetőségét is. Az intézményen túlmenően, lehetnek az óvodai csoportoknak is csoportszintű kapcsolatai. A rendszerezett kapcsolati hálót minden év szeptemberében felülvizsgáljuk, szükség szerint módosítjuk.

Az óvoda elsődleges kapcsolatai

Kapcsolat

Kapcsolat részletei

Szülők részvétele az óvoda életében

Arra törekszünk, hogy a szülők ne csak egyszerű résztvevők legyenek, hanem aktív közreműködők.

családlátogatás/kapcsolatépítő, visszatérő, szükségszerű, problémamegoldó/kapcsolati óra, napi kapcsolattartás, szülői értekezlet /csoportos, összevont, eseti, témacsoportos/,szülőklubok /egyszülős, fiúk-lányok/, szülők részvétele nevelési értekezleten,

szülők bevonása az óvodai életbe / projekt-témaheteken való aktív részvétel feladattal/,

nyílt hetek-nyílt napok, játszóházak, egyéb szakmai programok, képzések, részvétel rendezvényeken, hagyományápolásban, munkadélelőtt-munkadélután, kísérés, beszoktatás /saját-csoportba járó más gyermek/, szülői szervezet működtetése, közvetlen-közvetett, formális-informális kommunikáció.

Működési kapcsolatok

Fenntartó, települési önkormányzat, többcélú intézmény esetén szervezeti egységek közötti kapcsolat, társulás, egyházi jogi személy, egyéb jogi személy.

Ide tartoznak azok az intézmények, melyeknek nem a települési önkormányzat a működtetője, de szoros kapcsolatban állnak a településsel.

Feladatbővülés, csökkenés, infrastruktúra, tárgyi, dologi, pénzügyi, személyi feladatok.

Az óvoda kiegészítő kapcsolatai

Kapcsolat

Kapcsolat részletei

Szakszolgálati intézmények

ONAP által leírtak szerint:

Pedagógiai Szakszolgálatok, Nevelési Tanácsadó kiemelt figyelmet igénylő gyermekek vizsgálata, szakértői véleményezése, fejlesztő foglalkozások.

Ágazatközi együttműködések

Egészségügyi alapellátást biztosító intézmények, óvodaorvos-védőnők, a szociális ellátórendszer intézményei 1997. XXXI. törvény szerint.

Szakmai kapcsolatok

Cél és tartalom alapján változó, az óvoda arculatához igazodik.

Társintézmények /járási-megyei-régión túli óvodák, határon túli kisgyermeknevelési intézmények.

Gyermekek nevelését ellátó intézmények bölcsődék, általános iskolák, Biztos Kezdet Gyerekházak.

Szakmai szolgáltatók /OH, POK, szakmai szervezetek

egyéb szakmai kapcsolatok /ERASMUS pályázat, Kárpátaljai, Erdélyi kapcsolatok, szakmai szervezetek, Zöld Óvodák, Boldog Óvodák.

Pedagógiai tevékenységet segítő kapcsolatok

Egyházi jogi személyek, nemzetiségi önkormányzat, alapítvány/civil szervezetek szociális, egészségügyi, kulturális, közművelődési intézmények, gazdasági szereplők, sportegyesületek, Dechatlon, UNIFITT, Bozsik-Olasz Foci, gazdasági intézmények.

Egyéb kapcsolatok

Az óvodák cél és feladatrendszerét befolyásoló, segítő, támogató szervezetek, intézmények például: beszállítók, média, élményszerzéseket támogató színterek, ill. szülők számára nyújtott szolgáltatások.

Szülők részvétele az óvodai életben

A szociokulturális háttér, a szülők alacsony iskolázottsága, a populáció összetétele 1977-től mutatta a szegénység kézzel fogható jeleleit óvodánk körzetében. Jellemzően a nagycsaládmodell élt, az óvodában a férőhely kihasználtság 120% fölötti volt. Egyrészt a nevelési minta-modell nyújtása, másrészt az aktív bevonás miatt már 1997-től tartalmazta a nevelési programunk a szülők bevonását az óvodai életbe. Közvetlen-közvetett és formális –informális kapcsolatok széles tárházát működtetjük: szülők részvétele projektekben, örökbefogadott nagymamák a csoportokban, a lakókörnyezetben aktív közösségi részvétel kezdeményezése. Véleményezési, tájékozódási jogkör biztosítása az intézményt érintő változások, változtatások miatt kiemelten az 1991, 1996, 2008, 2017 években.

Működési kapcsolatok

Az óvoda alá-és fölérendeltségi kapcsolatban áll a fenntartóval. Meg kell tanulnunk egy másfajta kapcsolattartást, kapcsolati magatartást: javaslattevő, véleményező, változni, változtatni képes, elfogadó-lojális vezetői kompetenciák kiemelésével. A jogszabályok ismeretében – feltételek, előírások, követelmények függvényében – csökken a feszültség, nem sérül a kapcsolat, ha objektívek és tényszerűek vagyunk. A megvalósítás során minden esetben arra törekeszünk, hogy biztosítsuk céljaink elérését, a feltételek megváltozásához való alkalmazkodást is ennek rendeljük alá.

  • pályázatok, szponzorok, karitatív szervezetek;
  • média /sajtókabinet/;
  • kulturális-szociális támogatás;
  • pénzügyi támogatás /pótlék/;
  • beruházás, karbantartás.

Szakszolgálati intézmények

A 3–6 éves gyermekek szükséges vizsgálatán túl nevelési évenként 10–15 alkalommal biztosítanak fejlesztő foglalkozásokat, utazó szakembereket, logopédust, fejlesztő pedagógust, pszichológust. Mivel óraszámban ez nem elegendő, ezért az óvodapedagógusok különböző képzéseken, rendezvényeken, műhelymunkákon vesznek részt.

Ágazatközi együttműködések

Óvodánkban 1991-ben 11 kolléganőmmel megalakítottuk a Héra Egyesületet, amely jelenleg is – ellátási szerződés formájában – Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatként működik. Országos szinten egyedülálló működési forma, a szociális háló egy fontos része település-részünkön. Ma már nem az óvodában működik, de folyamatos, napi szintű kapcsolatot tartunk.

Az utóbbi öt évben megnőtt a szociális ellátórendszer intézményeinek száma, szolgáltatásaik kibővültek. Több a nevelőszülőknél, gyermekotthonokban, családok átmeneti otthonában, átmeneti gondoskodást nyújtó intézményekbe került gyermekek, családok száma. Egyre fontosabbá válik a gyermekek érdekében a kapcsolatok elmélyítése: jelzőrendszer működtetése, esetmegbeszélések, esetkonferenciák, szakmaközi megbeszélések.

Szakmai kapcsolatok

A szakmai szolgáltatásokhoz való hozzáférés területén a POK az elsődleges: pedagógiai szakmai értékelés, minősítés, képzések, szaktanácsadás. Óvodánk bázisintézmény, ennek keretében szívesen osztjuk meg elméleti tudásunkat és gyakorlati tapasztalatainkat. Az Esélyteremtő Óvoda projektben 6–8 óvodával folyamatosan együttműködünk: esetmegbeszélések, közös feladatok, cselekvési tervek megvalósítása, természetessé vált egymás szakmai segítése és emberi támogatása. Cselekvési tervet készítettünk és dolgozunk a gyermekek magas arányú hiányzásának problémáján. Módosítottuk a Házirendet, a szülői igazolások rendjét, módját. Óvodavezetők, szakértők munkaközössége mellett bel-és külföldi társóvodákkal és bölcsődékkel, iskolákkal is keressük a kapcsolatot. Sajnos a közelben lévő általános iskola megszűnt.

Pedagógiai tevékenységet segítő kapcsolatok

Pedagógiai feladataink megvalósítása érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk különböző szervezetekkel: Roma Nemzetiségi Önkormányzat, EU ROMA Alapítvány, Idősek Klubja, Demens Fiatalok Otthona, Református Egyházkerület, Bozsik program, Olasz Focisuli, Dechatlon, Debreceni Művelődési Központ, UNIFITT, Vojtina Bábszínház, DEHÍR, HAON, akik támogatásaik révén tovább növelik a gyermekek esélyeit.

Minden olyan intézménnyel, személlyel törekszünk együttműködést kialakítani, akik a hátránykompenzációban biztosítják az élmény-tapasztalatszerzés lehetőségét. A gyermekek mellett a szülők számára is igyekszünk érdeklődésnek megfelelő szolgáltatást szervezni: képzés a gyermekneveléshez, szociális segítő tanácsadása.

[1] Szilágyi Gáborné: A debreceni óvodák építéstörténete (1844–1948), Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII.