Prof. Dr. Józsa Krisztián

Tanulói vizsgálatok
a Komplex Alapprogram bevezetésének első évében

A Komplex Alapprogram alapkoncepciója alapján differenciált fejlesztésre alkalmas bevált gyakorlatokat, módszereket, tanulásszervezési módokat integrál, melyek a tanulói képességfejlesztésre fókuszálnak. Ezekhez a módszerekhez kapcsolódóan képességfejlesztő alprogramokat és adekvát tanítási stratégiát kínál. Tematikusan öt alprogram különíthető el:

• Digitális alapú,
• Életgyakorlat-alapú,
• Logikaalapú,
• Művészetalapú,
• Testmozgásalapú.

A program hatékonyságának vizsgálata során negyedikes tanulók körében két adatfelvételt végeztünk. Kontrollcsoportos kísérleti elrendezést alkalmaztunk. A kísérleti csoportba 1713 fő, a kontrollcsoportba 206 fő tartozott. A kísérleti csoportba tartozó tanulók a KAP öt alprogramjába kapcsolódhattak be. A következő táblázatban az alprogramokba bekapcsolódó tanulók létszámát összesítettük.

14. Táblázat: A minta eloszlása az alprogramokba bekapcsolódó tanulók létszáma alapján

A vizsgálat alapkérdése az volt, hogy kimutathatók-e szignifikáns változások és milyen területeken a kísérleti és a kontrollcsoport között a KAP beavatkozás hatására? A fejlesztő program eredményeként változnak-e az osztályközösségben a gyermekek közötti társas viszonyok? A 2018/19-es tanévben két tanulói adatfelvételt végeztünk a negyedikes diákok körében. Az első mérésre 2018 szeptemberében, a másodikra 2019 májusában került sor. A két mérés során azonos mérőeszközöket használtunk.

„Én és az iskola” című kérdőív

A vizsgálat során az „Én és az iskola” című kérdőívet alkalmaztuk. A kérdőív két részre tagolódott. Az I. részben a tanulási motiváció és az iskolához kapcsolódó affektív változókra vonatkozó állítások kerültek. A következő affektív változókat fedték le az állítások:

• Az iskola iránt érzett általános attitűd (például: Szívesen jövök iskolába.)
• A tanárokhoz való viszony (például: Gyakran megbeszélek dolgokat a tanáraimmal.)
• A kortársakhoz való viszony (például: Sok barátom van az iskolában.)
• A tantárgyakhoz való viszony (például: A legtöbb tantárgyat érdekesnek tartom.)
• Az iskolai környezethez való viszony (például: Jól érzem magam az osztályteremben.)
• Családi támogatás (például: Segítenek otthon a házi feladat elkészítésében, a tanulásban.)
• Kitartás az iskolai tanulásban (például: Addig dolgozom kitartóan egy feladaton, amíg végül meg tudom csinálni.)
• Elsajátítási öröm (például: Örülök, ha megoldottam egy nehéz feladatot.)

A kérdőív I. részében 44 állítás szerepelt. Minden állításhoz ötfokú Likert-skálát rendeltünk, ezen jelölték be a tanulók azt, hogy az adott állítást mennyire érzik önmagukra igaznak.

A kérdőív II. részében a fejlesztett kompetenciaterületek affektív változóihoz kapcsolódó állítások szerepeltek:

• Testmozgásalapú alprogram (például: Szívesen mozgok, játszok, sportolok.)
• Logikaalapú alprogram (például: Szívesen játszom logikai játékokat.)
• Művészetalapú alprogram (például: Szeretek énekelni, zenélni.)
• Digitális alprogram (például: Ügyesen használom a számítógépet, tabletet.)
• Életgyakorlat-alapú alprogram (például: Szoktam segíteni az osztálytársaimnak.)

A kérdőív II. részében 43 állításról kellett eldönteni a tanulóknak, mennyire igaz rájuk.

A felsorolt változókon kívül demográfiai kérdésekre (születési idő, nem), tantárgyi attitűdökre és a jövőképre kérdeztünk rá egyszerű feleletválasztásos kérdések formájában.

„Én és az osztályom” című kérdőív

Az „Én és az osztályom” című kérdőív szociometriai kérdőív, amellyel a tanulók társas viszonyait vizsgáltuk egydimenziós szociometriai eljárás keretében. Négy pozitív választást és négy negatív választást kérő kérdést tettünk fel. Összesen tehát nyolc kérdést tettünk fel, melyek mindegyikénél három-három osztálytársát tudta megnevezni a tanuló. A kérdőívre így maximum 24 nevet tudott felírni a tanuló, melyek között természetesen azonosak is lehettek (egy-egy osztálytársát több kérdés esetében is odaírhatta). A négy-négy kérdés tartalmilag egymásnak megfeleltethető, egymás pozitív-negatív párjai. Példa a szociometriai kérdőív pozitív-negatív kérdéspárjára: Kiknek mondanád el a titkaidat? Kinek nem mondanád el a titkaidat? (Legfeljebb három nevet írhatsz!)

A tanulóvizsgálatok eredményei

Az elemzések során az „Én és az iskola” című kérdőíven szereplő alskálákon vizsgáltuk meg azt, mennyiben változott az előmérés és az utómérés között a tanulók attitűdje az adott területhez. Az alábbi négy diagramon ábrázoltuk a kísérleti és a kontrollcsoportban bekövetkező változásokat azokban az esetekben, ahol szignifikáns különbséget kaptunk az utómérésnél a kísérleti és a kontrollcsoport között. Ezek szerint a program szignifikáns pozitív hatással volt az iskola iránt érzett attitűdre, a tantárgyakhoz való viszonyra, az iskolai környezethez való viszonyra és a kortársakhoz való viszonyra.

Az iskola iránti általános attitűd alakulásában a kontrollcsoportban egy tanév alatt – más nagymintás vizsgálatokhoz hasonlóan – jelentősen csökkent a negyedik osztályos tanulók iskola iránt érzett általános attitűdje. A kísérleti csoportba tartozó tanulók attitűdje az elő- és az utómérés között nem változott. Feltehetően a kísérleti programban való részvétel segített abban, hogy a tanulók iskola iránti attitűdje nem változott, ellentétben a kontrollcsoportba tartozóknál megfigyelhető csökkenéssel.

Hasonlóképpen alakult a tanulók tantárgyakhoz való viszonya is. A kísérleti csoport tanulói átlagosan ugyanolyan érdekesnek találták a tantárgyakat az előmérés és az utómérés idején. A kontrollcsoportba tartozó tanulók érdeklődése az egyes tantárgyak iránt lényegesen csökkent a tanév végére.

Elkészítettük a KAP programba bekapcsolódó iskoláknak az iskola, illetve osztály és tanulói szintű jelentéseit. Az iskolai jelentésekben szerepelt minden összevont változó átlaga, szórása az előmérés és az utómérés idején, a két időpont közötti változás mértéke és a két időpontban mért attitűdátlag közötti korrelációs együttható. A 15. táblázat alapján áttekinthetjük egy kiválasztott iskola eredményeit. A táblázatban *-gal jelöltük azokat a változásokat, ahol jelentősen növekedett a tanulók átlagos attitűdje.

15. táblázat: Egy kiválasztott iskola eredményeit összesítő táblázat

Így a példaként kiemelt iskola tanulóira jellemző, hogy a tanév során jelentősen nőtt az iskolai környezethez való viszonyuk, barátságosnak, esztétikusnak, biztonságosnak érzik iskolájukat, nemcsak a tanulásra, a játékra, pihenésre is kedvező helynek találják. Ezen az alskálán ősszel 69%, tavasszal 88% volt az iskolai átlag, a két mérés eredménye között 18% emelkedés mutatható ki. Az átlag emelkedése mellett jelentősen csökkent a szórás, ami arra utal, hogy nincsenek olyan tanulók, akik az iskolai átlagtól jelentősen eltérően vélekedtek volna. Az előmérés és az utómérés eredménye között 0,35 a korrelációs együttható, ami közepesen erős kapcsolatot jelez, a tanulók attitűdjének rangsorában jelentős átrendeződések valósulhattak meg.

A kiemelt iskola tanulóinak kortársakhoz, tanárokhoz, tantárgyakhoz kapcsolódó attitűdje is nagymértékben emelkedett. Pozitív szignifikáns változás mutatható ki az elsajátítási öröm átlagos mutatóját tekintve is.

A tanulók alprogramokhoz viszonyulása minden esetben pozitív eltolódást mutat, de legnagyobb mértékben az Életgyakorlat-alapú alprogramot jellemző állításokban találunk pozitív eltérést.

A tanulói kérdőív állításaiból képzett változók átlagos fejlődését következő ábrán közöljük. Az ábra jól szemlélteti, hogy a tanulói attitűdök minden változó esetén növekedtek, természetesen a növekedés mértéke eltérő. Ezekben a változókban az iskolával szembeni egyre növekvő elköteleződés, a tanárokhoz, tantárgyakhoz, osztálytársakhoz való egyre erősebb kötődés alátámasztja a KAP program pozitív hatását a tanulók iskolai kötődésére vonatkozóan, ami nagyon fontos lépés az iskolai lemorzsolódás csökkentése érdekében.

13. ábra: A tanulói kérdőív összevont változóinak átlagos elmozdulása
az előmérés és az utómérés között egy kiválasztott kísérleti iskola esetében

A következő ábra az egyes alprogramokhoz kapcsolt affektív változók alakulását mutatja a kiválasztott iskola tanulóira. Az ötből négy alprogramban egyértelmű pozitív, de mérsékelt emelkedés tapasztalható az attitűdökben. Az Életgyakorlat-alapú alprogramban az ezektől eltérő erőteljes emelkedés azt mutatja, hogy a tanulók sokkal nagyobb kedvvel kapcsolódnak be a csoportmunkákba, ezáltal egymás segítése, támogatása is a tanév végén jellemzőbb az iskola tanulóira.

14. ábra: A fejlesztett kompetenciaterületek affektív változóinak átlagos elmozdulása
az előmérés és az utómérés között egy kiválasztott kísérleti iskola esetében

A szociometriai kérdőív elemzése folyamatban van. A vizsgálat keretében elvégzendő szociometriai elemzés komplexebb a szokásos szociometriai elemzéseknél, mert nemcsak külön-külön akarunk egy-egy osztályt elemezni, hanem a vizsgálatba bekerült összes osztály adatából fogunk létrehozni egy adatbázist, amit így a minta szintjén is elemezni lehet, össze lehet majd vetni a kísérleti és a kontrollcsoportot, az elő- és az utómérést. Ehhez az adatbázisba bekerült osztályokra külön-külön kell lefuttatni a szociometriai indexeket kiszámító programot, de emellett közös adatbázisban kell kezelni a teljes mintát.

Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a KAP programnak kimutatható pozitív hatása van a tanulók körében mért affektív változókra. A bekövetkezett változásokban jelenetős különbségek vannak a programban résztvevő iskolák között. Az egyes intézményekben más-más programelemek bizonyultak hatékonyabbnak.