Dr. Csányi Tamás

Digitális szakmai támogatás
a mindennapos testnevelésben

A Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) a legnagyobb magyar ifjúsági civil szervezetként arra törekszik, hogy minél több gyermek/tanuló bevonása történjen meg az iskolai és szabadidős sportprogramokba. Ennek hátterében az egészségfejlesztő testmozgás különböző formáinak, értékeinek népszerűsítése kiemelt feladatunk. A 2019. évi konferenciaelőadásomban beszámoltam azokról a fejlesztésekről, amelyeket az MDSZ különböző projektjeiben végzünk. Összefoglaltam az iskolai testnevelésben és diáksportban megvalósuló problémákat, kihívásokat, majd bemutattam azt a tevékenységrendszert, amelyet elsődlegesen a különböző projektek segítségével valósítunk meg a terület szakmai támogatása érdekében. Jelen konferenciaelőadásban azokra a szakmai fejlesztésekre koncentráltam, amelyek alapja, háttere valamilyen digitális platform, kiemelten kezelve annak a Covid-19 pandémiával közvetlenül összefüggő felhasználását.

A Covid-19 hatása az iskolai testnevelésre és a tanulók mozgásos aktivitására

2020. márciusban egyik pillanatról a másikra valósult meg az iskolák leállása és a digitális munkarend bevezetése. Teljesen új helyzetbe került a magyar köznevelési rendszer, a hagyományos oktatási formák felborultak. Közvetlen tanári kontroll nélkül, a szülő és a diák „lelkiismerete”, egészségtudatossága került a középpontba. A testnevelés és a művészeti tantárgyak mint „készségtárgyak” pejoratív jelzője megerősödött, másodlagos szerepük sajnos kidomborodott. Sokszor merült fel a különböző testnevelő tanári online közösségekben az az iskolavezetési kommunikáció, hogy például „Ne adj feladatot, valahogy, valamit mozogjanak!”. A kezdeti, felkészületlen állapotokat azonban viszonylag gyors alkalmazkodás, soha nem látott digitális kompetenciafejlődés követte, amit nagymértékben segített egyes szakmai szervezetek és a közösségi média szakmai csoportjainak kezdeményezései, erőfeszítései.

Az MDSZ ugyanakkor fontosnak tartotta, hogy betekintést nyerjen a digitális munkarend okozta mozgásos viselkedésváltozásokba. 2020. május 15–31. között végeztünk egy nemzetközi felmérést 6–18 éves gyerekek körében, melyben csaknem 9000 fő vett részt 11 európai országból. A felmérés során kutatóink és közreműködőink arra keresték a választ, hogy mennyit mozogtak a gyermekek a járvány hatására bevezetett korlátozások során, illetve mi befolyásolta az aktivitásukat. A WHO ajánlása szerint iskoláskorú gyermekek számára az egészséges testi, pszichés és idegrendszeri fejlődéshez legalább napi 60 perc közepes vagy nagy intenzitású testmozgás szükséges. Tanítási időszakban az iskoláskorúak a szükséges mozgás jelentős részét az iskolához kötődő tevékenységekkel szerzik meg. Az elrendelt tantermen kívüli, digitális munkarend életbe lépése, a játszóterek és parkok bezárása, a csoportos edzések megtiltása hatalmas kihívás elé állította a családokat.

A felmérés azt mutatta: a távolléti oktatás egyik legmostohább gyermeke sajnos a testnevelés tantárgy volt. Magyarországon a tanulók csaknem egyharmada nyilatkozta ugyanis azt, hogy egyáltalán nem vett részt online testnevelésórán. Nem túl biztató ugyanakkor, hogy akik részt vettek, azoknak is csupán kb. harmada volt aktív az online testnevelésórákon. A fiatalabbak ezúttal is jóval motiváltabbnak mutatkoztak, ugyanis a 6–10 évesek 32,1%-a végzett minden nap legalább 60 perc, legalább közepes erősségű mozgást, míg a 11–14 évesek körében ez az arány már csak 20,5%, a 15–18 évesek között pedig csak 15,5%. A fiúk – szintén trendszerűen – aktívabbnak mondhatók a lányoknál: 24%, illetve 16% volt a napi aktivitás nemek szerinti aránya. A falusi, kistelepülési környezet és életmód is kedvezett a mozgásnak, illetve akinek kutyája, kertje van, szintén nagyobb arányban mozgott napi rendszerességgel. A legerőteljesebb hatása azonban a strukturált napirendnek volt a gyerekek mozgására: akik a kijárási korlátozások során meghatározott napirend szerint élték az életüket, azoknak 31%-a, akik napirend nélkül éltek, azoknak mindössze 15%-a érte el az ajánlott aktivitást. A legnépszerűbb mozgásformák a séta, a kerékpározás, a kocogás/futás, illetve a futball voltak, tehát a kültéri aktivitás vonzotta leginkább a fiatalokat.

Az MDSZ a felmérés gyorsjelentésének nyilvánosságra hozásával igyekezett felhívni a figyelmet, hogy járványhelyzetben a testnevelés oktatása, a rendszeres iskolai testmozgás és sport háttérbe szorult, amely hosszútávon a tanulók egészségét veszélyezteti.

A kutatás eredményeire építve 2020. augusztus 27-én publikáltuk „A Magyar Diáksport Szövetség állásfoglalása és iránymutatásai az iskolai testnevelés és diáksport megvalósítására a Covid-19 pandémiával összefüggő járványügyi készültség időszakában” című, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai lektorálásával készült dokumentumot, amely – hasonlóan számos nemzetközi és európai szakmai szervezethez – megfogalmazta részletes szakmai iránymutatásait az iskolai testnevelés és az iskolai sporttevékenység megvalósítására.

Ebben a következő alapelveket fogalmaztuk meg.

• Az időjárási körülmények figyelembevételével törekedni kell a szabadtéri testnevelésórák és sportfoglalkozások megvalósítására.
• A tanórákon részt vevő tanulói létszámnak megfelelően biztosítani kell lehetőleg a megfelelő távolság tartását. Ehhez szükséges lehet helyszínmódosítás, vagy az osztályok tanulócsoportokra bontása.
• A sportfoglalkozásokon törekedni kell a testi kontaktus elkerülésével járó mozgásformák alkalmazására.
• Minden tanóra és foglalkozás előtt és után biztosítani kell az alapos kézmosást, kézfertőtlenítést.
• Amennyiben a testmozgásra használt teremben nincs lehetőség a folyamatos légcserére, szellőztetésre, abban az esetben nem engedélyezhető a beltéri foglalkozások megtartása.
• Lehetőség szerint olyan sporteszközök használata javasolt, amelyeket könnyen fertőtleníteni lehet minden tanórai használatot követően. A sporteszközök használatakor törekedni kell arra, hogy egy-egy foglalkozáson minimális legyen az eszközök cseréjéből, átadásából adódó vírusterjedés lehetősége. Jó megoldás, ha egy tanórán csak egyvalaki dolgozik egy adott eszközzel.
• A maszkhasználat nagy intenzitású mozgások alatt tilos.

A szakmai iránymutatásban az MDSZ számos módszertani és didaktikai megvalósítási lehetőséget és tartalmat is javasolt a testnevelést oktató pedagógusok számára, amelyek a részletes iránymutatásoknak megfelelnek.

A Diákolimpia mint országos tanulmányi verseny felfüggesztése és a GameTime elindulása

2020. március 11-én a Diákolimpiát mint országos tanulmányi versenyt fel kellett függesztenünk. Nagyon fontosnak tartottuk azonban olyan megoldás kifejlesztését, amely digitális, bárki számára elérhető, versenyjellegű mozgásos alternatíva, s amelyben az iskolás tanulók otthoni környezetben is részt tudnak venni. 2020. május 11-én elindítottuk a GameTime elnevezésű programunkat a III. és IV. korcsoportos tanulók számára (5–8. évf.). A program lényege az volt, hogy a diákok egyéni és csapatverseny formájában, nyolc sportágban, (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, röplabda, asztalitenisz, torna, atlétika és multisport), sportáganként kilenc db kihívást teljesítve versenyezhettek egymással. A teljesítendő kihívásokat sportoló példaképek segítségével vettük fel videóra, és a tanulók a kihívásokat teljesítve, majd azt feltöltve a digitális platformra tudtak részt venni a versenyben.

Kampány a mindennapos mozgásért

Élsportolókat, közéleti személyiségeket, influenszereket, testnevelőket, edzőket és egyetemi hallgatókat fogott össze a 2020. április elején indult kampányunk. A program részeként az MDSZ saját közösségi médiacsatornáin napi rendszerességű edzéseket, otthoni környezetben végzett sportolással kapcsolatos ötleteket és inspiráló videókat, posztokat tett közzé, amellyel motiválni szerette volna a fiatalokat a mindennapi, legalább 60 perces testmozgás megvalósítására. Ezeket a szakmai anyagokat számos iskola közvetlenül használta a testnevelésórák helyett feladott digitális feladatokként. Ahogy Balogh Gábor, az MDSZ elnöke fogalmazott: „Célunk az, hogy a WHO által az iskolás korosztálynak ajánlott napi 60 perc közepes–erős intenzitású testmozgást ebben a helyzetben is ösztönözzük, amely az MDSZ által útjára indított „DO60” mozgalom legfőbb üzenete.” Ennek érdekében április 1-jével elindítottuk a #mozogjotthon, #moveathome kampányunkat az MDSZ Facebook és YouTube csatornáján, és a fiataloknak szóló DO60 Facebook, Instagram és YouTube csatornáinkon. Minden csatornán további érdekes, szórakoztató, mozgásösztönző tartalmak is megjelentek, hogy a fiatalokban fenntartsák az igényt arra, hogy az extrém körülmények között is fittek maradjanak. Ebben segített például dr. Szabó Tünde, Csisztu Zsuzsa, dr. Kiss Gergely, Talmácsi Gábor, Kovács István vagy Szujó Zoltán is. A kampányt az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága támogatta.

Online akkreditált pedagógus-továbbképzések

2020. március 17-én függesztettük fel akkreditált pedagógus-továbbképzési programjainkat, mert a járvány miatt indokolttá váló korlátozások miatt átmenetileg lehetetlenné vált a hagyományos, háromnapos továbbképzések megtartása. A digitális oktatásra történő hosszabb távú berendezkedés szükségessé tette a továbbképzések távoktatási formába történő átalakítását, amely két képzési tematika esetében rohamléptekkel zajlott. A fejlesztés eredményeképpen április 29-étől két képzésünk teljesen digitális formában indult újra, amely oktatását a Google Classroom felületére optimalizáltuk.

„A tervezés és tanulásértékelés új megoldásai a minőségi iskolai testnevelésben” – EFOP-3.2.8-16-2016-00001 számú – T.E.S.I. -2.0 Beavatkozások a minőségi (inkluzív)testnevelés oktatás és képzés megvalósítás érdekében c. kiemelt projekt keretében – és a „Mozgás- és sportfesztiválok szakmai és szervezési lehetőségei a köznevelési intézményekben” – EFOP-3.2.10-16-2016-0001 azonosítószámú, „Tehetséggondozás sport által” című kiemelt projekt keretében – című képzéseink nagyszámú pedagógus részvételét tették lehetővé, akik számunkra is meglepő nyitottsággal és érdeklődéssel vettek részt az ingyenes képzési lehetőségben.

A TESIM.hu digitális tudástár pedagógusok számára

Az EFOP-3.2.8-16 kódjelű kiemelt projekt keretében mintegy hároméves fejlesztés eredményeképpen jött létre az az online módszertani tudásközpont, amely a mindennapos testnevelés szakmai támogatásának egyik legfontosabb eleme. A felület számos funkciója közül kiemelendő, hogy tartalmaz egy tematikusan kereshető játék- és feladatbankot, amely közel 600, a gyakorlatban azonnal megvalósítható aktivitást tartalmaz. A tanmenettervező alkalmazás lehetővé teszi, hogy a testnevelésben tanító pedagógusok egyszerűen és átgondoltan tudják felépíteni digitális tanmenetüket, amely ráadásul illeszkedik a pedagógus portfólióban elvárt szakmai szempontrendszerhez. Videós adatbázisunk számos olyan kisfilmet tartalmaz, amelyek a testnevelésórák tervezéséhez és lebonyolításához kínálnak hathatós segítséget. Módszertani ajánlásaink ugyancsak tematikusan kereshető formában kínálják az MDSZ által kifejlesztett könyvek, oktatási segédanyagok tartalmait.

Összefoglalva az MDSZ rendkívüli elszántsággal igyekezett felkészülni az új, ismeretlen élethelyzetre. Az új helyzet megmutatta, hogy a testnevelésben alkalmazott módszertan akkor válik igazán jelentőségteljessé, ha például egy hasonló, pandémiás helyzetre vonatkozóan is képessé tesszük gyermekeinket egészségtudatosan és felelősségteljesen megbirkózni a helyzettel. A rendszeres, otthoni környezetben végzett testmozgás jelentősége, a pedagógusok digitális munkarendben kifejtett tevékenységrendszere – a kitalált és elvárt testnevelési feladatokon keresztül – kifejezetten felértékelődött, amelyek digitális támogatása a jövőre nézve további innovációkat tesz szükségessé.