Dr. Bethlenfalvy Ádám

Az óvodások és a digitális kultúra viszonyának kutatása drámapedagógiai eszközökkel

im4.jpg

Összefoglaló

Az óvodai szekcióban elhangzó prezentáció egy úttörő kutatást mutatott be, amely az óvodás korosztály okoseszközökhöz kapcsolódó viszonyát térképezte fel, innovatív kutatási módszerekkel. A Digitális Gyermekvédelemi Stratégia megvalósítóinak megbízásából lezajlott vizsgálat eredményeként az derült ki, hogy a gyerekek 80–90% használ naponta okoseszközt, míg 30–35% rendelkezik saját okoseszközzel.

A DigiMini kutatás célja

Részletgazdag képet alkotni az óvodás korosztály okoseszköz-használati szokásairól, tevékenységeiről, tartalomfogyasztásáról, a gyerekek által vélt előnyökről és veszélyekről, szabályokról, az óvodások motivációiról, vágyairól, érzelmeiről, attitűdjeiről, az otthoni és óvodai keretekről[2].

Felmérni az óvodapedagógusok okoseszközökkel kapcsolatos gyakorlatát és szemléletét[3]

Minta, kutatásmódszertan

Öt különböző szociokulturális hátterű óvoda 14 csoportjában 250 gyerek részvételével 2021 júniusában zajlott a kutatás. A módszertan drámapedagógiai megközelítésre épült, egy Tökföldről szóló mese keretében gyűjtöttek a kutatók adatokat a gyerekek okoseszközökhöz kapcsolódó viszonyáról. A kutatás főbb kérdései korábban gyűjtött óvodapedagógusi megfigyelési naplók, óvodapedagógusi interjúk, kérdőívek elemzésére épültek.

im5.png

Főbb eredmények

Okoseszközök használata, saját eszközök:

  • Az óvodások 80–90%-a használ napi gyakorisággal okoseszközt (ezt igazolják az óvodapedagógusok megfigyelési naplói).
  • Az óvodások 30–35%-a rendelkezik saját okoseszközzel.
  • Az internet jelenléte természetes, csak a hiánya tűnik fel az óvodás korosztálynak.

Mire használják az okoseszközöket az óvodások és hogyan látják, mások mire használják azokat:

  • Az óvodás korosztály számára az okoseszközök elsődleges funkciója a játék és a videónézés, az eszközök eredeti funkciói (pl. telefonálás, üzenetküldés) a háttérbe szorul.
  • A felnőttek okoseszköz-használatának a lényege a számukra, hogy csökkenti vagy blokkolja a velük való törődést.

Tartalomfogyasztás:

  • A gyerekek többnyire korosztályos tartalmakat, kisebb részben az életkorban soron következő, kisiskolás korosztályra (6–10 év) targetált tartalmakat fogyasztanak.
  • Ritka a 12–16+, netán a 18+ tartalom!

Az okoseszközök előnyei és hátrányai – ahogy a gyerekek látják:

  • A gyerekek reálisan látják az okoseszközök előnyeit: kapcsolattartás fontossága, információforrás, tanulás, készségfejlesztés, életminőség javulása(!).
  • Ahogy veszélyeit is: függőség, a kognitív funkciók sérülése, egészségkárosító hatások, értelmetlen, haszontalan tartalmak, az emberi kapcsolatok megromlása.

Miért akar egy óvodás gyerek saját telefont?

  • Mert a játék feletti kontroll így a gyerek kezébe kerül.
  • A birtoklás öröme miatt.
  • Csoportnyomás hatására (másnak is van).

Hogyan érzik magukat a gyerekek szerint azok, akiknek nincs saját okoseszközük és mit tesznek emiatt?

  • A példákban összekapcsolódik, összemosódik a szülői szeretet hiánya a telefon hiányával.

Mikor és hogyan engedik a szülők a gyerekeknek az okoseszközök használatát?

  • A szabályok családról családra változnak a teljes tiltástól a használat korlátlan engedélyezéséig (gyerek szabályozza a használatot; gyerek szabályoz, de a szülő jóváhagy; szülő szabályoz; a gyerek viselkedéséhez kötött; korosztályos korlátozás; időbeli korlátozás; időtávhoz, szülő napi ritmusához kötött; tartalmi korlátozás; helyszínekhez kötött; időjáráshoz vagy programhoz kötött; eszköztípus szabályozása; tevékenységhez kötött).
  • A kisgyerekek eszközhasználatát tekintve nincsenek társadalmi normák, nincs konszenzus, minden család maga alakítja ki (vagy nem alakítja ki) az erre vonatkozó szabályait.

Milyen javaslataik vannak: mit tehet a szülő (venni okoseszközt a gyereknek vagy sem …)?

  • A gyerekek számára nem opció, hogy szülői jelenlét esetén kaphatna a gyerek eszközt.

Mit gondolnak a gyerekek az óvodapedagógusok reakcióiról a gyerekek esetleges óvodai saját okoseszköz-használatáról?

  • A jellemző vélelmezett reakció a tiltás, szidás és a fenyítés.

Az óvodapedagógus-kérdőívek tanulságai:

  • Az óvodapedagógusok több mint a fele ellenzi a digitális eszközök használatát, sőt sokan kifejezetten károsnak tartja ezek megjelenését.
  • Megoszlanak a vélemények, hogy az óvodának feladata-e a digitális térrel való viszony kialakításának a segítése, illetve, hogy az óvodásokra veszélyt jelentenek-e az eszközök.
  • Az óvodapedagógusok szerint a szülők rossz mintákat kínálnak, márpedig a szülők felelőssége, hogy a gyerekeket az okoseszközök használatára tanítsák.

A megfigyelési naplók tanulságai:

  • Az óvodapedagógusok kétharmada 40 év feletti és csak egyötödük tekinthető fiatalnak.
  • A pályán nincsenek férfiak, az óvodások számára az óvodavilágban nincs férfiminta.
  • Az óvodák mintegy 40%-ban elsősorban (vagy kizárólag) szemléltetésre, az előírt témák illusztrálására használják az okoseszközöket, az internetet. Csak minden tizedik óvodában használnak fejlesztő alkalmazásokat. Az okoseszközök innovatív óvodapedagógusi felhasználása statisztikailag kimutathatatlan.
  • A szülőkre szinte egyöntetűen a kommunikáció- és kontrollhiányos magatartás a jellemző, ez a digitális szülői nevelés alapmondandója, a résztvevő szülői magatartás ismeretlen.

A kutatás eredményként számos további új témát vetett fel és számos javaslat fogalmazódott meg azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne támogatni az egyre alacsonyabb életkorban történő digitális belépés kezelésében az óvodapedagógusokat, az intézményeket és a szülőket is.

 

[1] Dr. Bethlenfalvy Ádám – Dr. Cziboly Ádám – Szabó Julcsi: Az óvodás korosztály digitális eszközökkel és kommunikációval kapcsolatos tevékenységeinek, ismereteinek, képzeteinek és attitűdjeinek feltárását célzó kvalitatív „Digimini” pilot-kutatás alapján készült előadás írott változata.

[2] Ez azért kiemelten fontos, mert az óvodások számára a családon belüli, illetve az óvodai, játszótéri és más élethelyzetekben látott mobil és internethasználati minták (játékok, tárgyak, cselekvési-és kommunikációs tapasztalatok) alapozzák meg azokat az igényeket, építik fel és építik be azokat az elvárásokat és attitűdöket, amelyek meghatározzák a gyerekek későbbi digitális pályafutását.

[3] 2020 során 131 óvodából küldtek vissza az óvodapedagógusok 240 megfigyelési naplót.