Sári Péter Attiláné

„MÁSKÉPP – MÁS KÉP”

A mai prezentációm célja bemutatni, hogyan valósult meg a Debreceni Tankerületi Központ néhány intézményében a Másképp! Más-kép-et tükröző szemlélet alapján történő pedagógiai munka fejlesztése.

Nehéz felsorolnunk azt, hogy mi mindenben lehetünk mások. Különbözőek vagyunk, különböző sémáink, gondolkodásunk, különböző adottságaink miatt, különböző lehetőségekkel, különböző tapasztalattal, különböző élményekkel rendelkezünk, ezáltal a motivációink, akaratunk, bizalmunk is eltérő.

Élethelyzeteink, a minket ért hatások, a történések, az iskolai évek nyomot hagytak bennünk. Különbözően éltük meg, de egy biztos, hogy mindannyian harmóniára, tiszteletre, és az általa biztosított fejlődésre, növekedésre vágytunk.

A pedagógiában, annak intézményi szemléletében, az általa közvetített értékeiben minden intézmény MÁSKÉPP teremti meg a partnerei számára az értékeket, a tudást, az ahhoz vezető pedagógiai utat. Ezért minden intézmény MÁS-MÁS képet mutat magáról. Ezeknek az intézményeknek a fejlődési képessége határozza meg azt, hogy a különbözőségek kezelése a működésük során hogyan történik, képes-e fejlődni, milyen valódi lehetőségeket tud biztosítani az érintettek számára. Az intézményében jelenlevő különbözőséget lehetőségként, esélyként vagy veszélyként éli meg, a megvalósítást nyűgként, eredményként, vagy kipipált feladatként értelmezi.

MÁS KÉP kialakítására egy intézmény, akkor képes, ha a különbözőséget nem gátként, akadályként kezeli szervezetében, annak kultúrájában, mert csak akkor képesek a MÁSKÉPP gondolkodásra, létrehozni azt a támogató, biztonságos közeget, amelyben értelmet kap a felelősségük, amely következetességgel és tisztelettel párosul. Erre már biztonsággal épülhet a tanulásszervezés, közösségfejlesztés és értékelésük megjelenik önmagukra és a tanulókra vonatkoztatva egyaránt. Ezzel felszínre hozva, megismerve az erősséget, mellette pedig felismerni a fejlesztendő, esendő területeket, amely a folyamatos fejlődést biztosíthatja pedagógus, tanuló viszonylatban egyaránt.

Szerintem ez a professzionális pedagógiai folyamat alapja.

A Debreceni Tankerületi Központ egy BEFOGADÁSI STRATÉGIA című szakmai tervet, intézményfejlesztési programot készített, amelynek célja az inkluzív oktatás-nevelés megvalósítása, amely elősegíti az autizmussal élő személyek beilleszkedését az óvodai neveléstől egészen a munkaerőpiaci helytállásig.

Olyan szektor-szakma közötti szakmai együttműködés létrejöttét fogalmazta meg, amelyben a következő partnerek gondolkodnak együtt:

• Debreceni Tankerületi Központ nevelési-oktatási intézményei;
• Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában működő óvodák;
• Debreceni Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya (Munkaügyi Központ);
• Debrecen Megyei Jogú Város Városi Szociális Szolgálata.

Ennek a hosszútávú programnak egyik eleme az inkluzív oktatás-nevelés megvalósítása a Debreceni Tankerületi Központ intézményhálózatában. Ennek a programelemnek érlelődését kívánom bemutatni.

A cél, illetve a tankerület által megfogalmazott kihívás megvalósításához megnéztük, hogy az akkori helyzet, a pedagógiai állapot mit mutat, majd áttekintettük azokat a nehézségeket, akadályokat, amelyek segíthetik, támogatják, nehezíthetik a kívánt cél elérését. Ezek megállapítása után összegyűjtöttük azokat a tennivalókat, amelyek egymás utáni tervezése, megvalósítása, értékelése, működtetése, esetleg újra gondolása segítségével a kívánt cél elérhető (mit tegyük, hogyan jussunk ezekkel a célállapotunk felé).

Ha sikerül a biztonságos megvalósítása, működtetése, akkor újabb kihívás, újabb cél megfogalmazása történhet és a már bevezetett tevékenység áttekintésével annak erősségeit, nehézségeit célszerű felszínre hozni annak érdekében, hogy a folyamat hatékonyságát segítse, az újabb tevékenységet arra meggyőzően ráépíteni lehessen.

Az inkluzív intézménykialakítás folyamatának tehát az első, legfontosabb eleme a reális, teljesíthető KIHÍVÁS, cél megfogalmazása. Ennek alapján a Debreceni Tankerületi Központ intézményfejlesztési stratégiájában – az általa fenntartott intézményei vonatkozásában – CÉLÁLLAPOTKÉNT határozta meg a befogadó-gondoskodó intézményi fejlesztést.

A következő kulcsszavakkal kívánom érzékeltetni, hogy a bevezetni kívánt forma milyen sok területen kíván beavatkozást, pedagógiai tudatosságot, amely elemeinek kiműveléséhez, működtetéséhez valójában az intézmény szervezetfejlesztésére van szükség: befogadó képesség, befogadó kultúra, befogadó közösség, befogadó környezet, befogadást segítő-támogató tevékenységek. A fenntartó ezeket értékként kívánja preferálni, így ennek érdekében a befogadóképesség fejlesztéséhez partnereket érzékenyít, támogat, a folyamatot fejleszti, nyomon követi, értékeli.

Célállapotként a tankerület megállapította, hogy 2019/2020-as tanévében, az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményekben igény van arra, hogy olyan szervezetfejlesztési munkába kapcsolódjanak be, amelyekben a tanulói szükségletre- különbségekre reagáló helyi  pedagógiai kultúra megerősödik, amelyben hangsúlyos az iskolavezetés és a tanári professzionalizmus. Az intézmény képes lesz azt az értéket közvetíteni, amelyben ösztönző, együttműködő, biztonságos, támogató környezetet alakít ki, gondoskodó osztálytermi környezetet hoz létre, amelyben a tanulási feltételek, tanulásszervezési eljárások mellett a közösség, a szociális- társas kompetencia fejlesztésére kiemelt figyelemmel van. 2020/2021. tanévében folyamatos fejlődés mellett a befogadó intézmény valamennyi jellemzőjére tekintettel lesz működése során.

Ahhoz, hogy a célállapotot, a kihívást a tankerület megvalósítsa szükséges volt áttekinteni az általa fenntartott intézményhálózatnak az állapotát, felszínre hozni azokat a nehézségeket, amelyek gátolhatják a kihívásban megfogalmazott célok teljesülését. Az elemzésből kapott információk vonatkoztak a pedagógiai-működési környezetre, az intézményi folyamatokra, meghatározva azt, hogy milyen erők hatnak, melyek a kapcsolatos feladatok.

Áttekintettük, hogy mire lehet alapozni, mi az, ami erőtlen, de lehet fejleszteni, mi az, amit érdemes elkerülni, milyen lépések szükségesek az akadályok felszámolására, mit kell tenni ahhoz, hogy működjön (lehetőség), vagyis melyek lesznek azok az irányvonalak, amelyek hatékonyan befolyásolhatják a fejlesztést.

Tájékoztató-motiváló tevékenységek sorában megtörtént a nevelési-oktatási intézmények tájékoztatása, az ismeretközlő tevékenységnyújtás a fenntartó által készített intézményfejlesztési stratégia ezen eleméről.

A következő motivátori tevékenység a tankerület belső pályázatának elkészítése, nyilvánossá tétele volt, amely tartalmazta az elérendő célt, a kívánt eredmény megfogalmazását, továbbá az előzőekben feltárt lehetőségek–gyengeségek–visszahúzó elemek megfogalmazott kínálatát, többletszolgáltatásait.

Az intézményeknek önértékelést kellett készíteniük, önfeltáró munkában kellett részt venniük, hiszen a kihívás a felelősségteljes vállalásához, át kellett tekintenie a pedagógiai kultúráját, a partnerei részére pedig széleskörű, szakmai, korrekt, nyílt kommunikációt kellett biztosítania. Mindezek figyelembevételével DÖNTÉS született arról, hogy adott nevelési-oktatási intézmény ad be pályázatot vagy nem. Több tényező figyelembevételével az intézmény dönthetett arról, hogy pedagógiai hite, alapja elég erős arra, hogy képes legyen MÁSKÉPP-en gondolkodni, pedagógiai munkáját szervezni, amely alapján elvárható, hogy az intézményéről egy befogadóbb MÁS KÉP körvonalazódon.

Az előkészítő tevékenység során az intézmények beadott pályázata értékelésre került: a pedagógusok – szakemberek és az intézményvezető jelenlétével – interjúbeszélgetésen vettek részt, ahol a pályázatban megfogalmazottak kihangosítása, pontosítása történt.

Az egyeztetések, a közös vállalások során a tankerület és a nevelési intézmény egyaránt felvázolta elképzeléseit, milyen beavatkozásokat terveznek, valósítanak meg a befogadó működés érdekében.

A felkészítő tevékenységek keretében a tankerületi központ felkínálta azokat az erőforrásokat, kereteket, amelyre szüksége lehet az iskolavezetésnek a fejlesztés megvalósításához. A képzés, a továbbképzés, az intézménylátogatás és a professzionális fejlődés lehetőségeit, valamint olyan erőforrások biztosítását is jelentette, amelyek támogató személyi, tárgyi, szakmai fejlődési lehetőségeket rejtettek, továbbá a jogi feltételek megteremtését a szakmai alapdokumentumok módosítására vagy a tanulói létszám optimalizálására.

A felkészítő tevékenységek során a nyertes intézmények már áttekintették a stratégiai dokumentumaiban levő értékeiket, módszereiket, személyi és tárgyi feltételeiket. Az átgondolás alapja, hogy a pedagógusok az egyes gyermekek egyéni igényeihez való igazodást tartják fő feladatuknak. A módszerek, az értékelési eljárások, a szervezési formák tekintetében ennek alapján történt előrelépés. Az egész intézmény szervezetére jellemző lett, hogy valamennyi tanuló hozzáférhet a szakértelemhez, valamennyi tanuló számára más-más nézőpont, igény szerinti támogatás nyújtására kerül sor.

A fejlesztés eredményeként a partneri belső/külső együttműködések rendszere, a szakmai kapcsolattartás szerepe alapvetővé válik, az intézmény bekapcsolódik a szakmai fejlesztési hálózat munkájába a résztvevők megsegítése céljából (például coach). A pedagógiai felelősségvállalás fokmérője lesz majd a folyamatos tudás fejlesztése, a szakmai professzió tudatos fejlesztése, a társsegítő szervezetek által vagy az igényeknek megfelelően (közösen) felkínált tevékenységeiből történő választás.

A működtetés során az intézmény, illetve a fenntartó visszajelzést kap arról, hogy a befogadó intézmény működésében a látszat vagy a valódi hozzáférés folyamata érlelődik, erősödik vagy nincs előrelépés. A tanulói igény és képesség fejlesztésére, fejlesztőhatásokban gazdag tevékenységrendszert alkalmaznak-e, az átmenetekre, a változásokra történő figyelem érzékelhető-e, amely során nemcsak a nagyobb átmenetek során, hanem a nagyobb változások, vagy újabb tantárgy, újabb pedagógus esetén alkalmazott a pedagógiai megközelítés.

A sikeres iskolák élén hiszem, hogy olyan vezetők állnak, akik képesek az önfejlődésre, hitelesek, tudják támogatni a szakmai kihívásokat, megteremtik a megfelelő erőforrásokat a különbözőség kezelésére. Hiszem továbbá, hogy ez a vezető a fejlődést motiválva képes lesz arra, hogy az előrehaladást a munkatársainak maradandóan közvetíteni tudja.