Hámori Éva

Kompetenciamérés a szakképzésben 2021-ben

A gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést célzó Európa 2020 stratégiában – továbbá Magyarország Nemzeti Reform Programjában – felvázolt öt célkitűzés egyike a végzettség nélküli iskolaelhagyók számának csökkentése. A lemorzsolódás csökkentése érdekében történő intézkedésekhez szervesen illeszkedik a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal GINOP-6.2.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosító számú „A szakképzést végzettség nélkül elhagyók számának csökkentése” című kiemelt projektje, melynek keretében a szakképzésben tanuló diákok körében az NSZFH 2018 óta méri a szakképzésben részt vevő 9. és 10. évfolyamos diákok kompetenciáit anyanyelv, matematika és tanulási képesség területeken. Az ismétlődő mérések a fejlesztések megalapozására, a visszacsatolásra, az önelemzésre adnak lehetőséget.

Az Európai Unió által támogatott kiemelt projekt célja a tanuláshoz és a mindennapi életben szükséges tudáshoz nélkülözhetetlen képességek mérése révén a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók kiszűrése, majd a szakképző intézmények kulcskompetencia-fejlesztő tevékenységének támogatása, az alapkészségek fejlesztésére alkalmas eszközrendszer kidolgozása, tanórák keretén belüli vagy a tanórán kívüli fejlesztés megvalósítása. Fontosnak tartjuk, hogy a fenntartók, az iskolák és a tanárok részletes ismeretek, viszonyítási alapok birtokába jussanak a tanulók képességeinek fejlettségéről. A tapasztalatok összegzése segítséget nyújthat az egyéni fejlesztés, a differenciált képességfejlesztés tervezéséhez.

2021 szeptemberének második hetében több, mint 71 000 tanuló bevonásával, digitális környezetben valósult meg az országos felmérés. Az elmúlt évek, valamint az idei mérés adatai alapján megállapítható, hogy a kitűzött célok sikeresen megvalósultak. A tesztekkel lehetővé vált a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémáik megoldásának támogatása, a lemaradó, lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók kiszűrése. Az eredmények ismeretében a diákok számára kijelöltük a fejlesztendő területeket, megmutattuk a hiányosságokat, amelyekre az oktatóknak tanórai és tanórán kívüli keretek között nagy hangsúlyt kell fektetniük.

Eddig öt alkalommal, négy bemeneti és három kimeneti mérés valósult meg:

• 1. mérés ideje: 2018. szeptember 25. (papír alapú)
• 2. mérés ideje: 2019. május 27–31. (online)
• 3. mérés ideje: 2019. szeptember 23–27. (online)
• 4–5. mérés ideje: 2020. szeptember 14–21. (online)
• 6–7. mérés ideje: 2021. szeptember 14–21. (online)

Sikeres volt a 2021-es mérés a megvalósításban, mert összesen 3686 osztály 71 131 tanulójának a tesztje volt értékelhető, ami 1735 fővel több, mint egy évvel korábban. Beigazolódott a jó beiskolázás, 3249 fővel többen írtak idén bemeneti tesztet, ami azt erősíti, hogy egyre többen választják a szakképzést.

1. táblázat: A 2021-es mérésben érintett intézmények, osztályok, tanulók megoszlása fenntartók szerint

Fenntartó	Intézmények száma (db)	Megoszlás (%)	Intézmény (db)	Osztály (db)	Tanuló (fő)
Egyetem	4	0,7	4	27	515
Agrár centrum	5	5,7	40	276	4 049
Szakképzési centrum	43	93,0	366	3 356	66 159
Egyház	1	0,5	3	24	375
Tankerületi központ	2	0,1	2	3	33
Összesen:	55	100,0	415	3 686	71 131

A 2021/2022-es tanév őszén lezajló mérés rendhagyó módon zajlott, ugyanis ekkor került pótlásra a járványhelyzet miatt előző tanév végén elhalasztott (2021. májusra tervezett) kimeneti mérés. Így egyszerre zajlott a 10. évfolyamos tanulók kimeneti és a 9. osztályosok bemeneti mérése.

2. áblázat: Tanulók megoszlása a mérés típusa szerint

	Intézmény (db)	Osztály (db)	Tanuló (fő)
KIMENETI 10. évfolyam	411	1 780	30 261
BEMENETI 9. évfolyam	411	1 906	40 870
Összesen:	-	3 686	71 131

A Közép-magyarországi régióban található a legtöbb, az Észak-magyarországi, a Dél-dunántúli és a Közép-dunántúli régiókban pedig a legkevesebb érintett intézmény.

1. ábra: Tanulók megoszlása régiók szerint

2. ábra: Tanulók megoszlása megyék szerint

Budapesten és a megyeszékhelyeken működik a legtöbb intézmény, a kisebb városokban kevesebb a mérésben érintett iskola.

3. áblázat: Tanulók megoszlása a szakképzési centrum székhelye szerint

Város	Létszám (fő)	Város	Létszám (fő)	Város	Létszám (fő)	Város	Létszám (fő)
Budapest	13 036	Kecskemét	2 148	Berettyóújfalu	1 309	Baja	838
Győr	3 151	Szeged	1 976	Cegléd	1 274	Karcag	786
Nyíregyháza	2 990	Békéscsaba	1 844	Salgótarján	1 218	Siófok	763
Debrecen	2 975	Szombathely	1 730	Érd	1 161	Kisvárda	750
Sopron	2 693	Zalaegerszeg	1 665	Hódmezővásárhely	1 103	Pápa	722
Szekszárd	2 520	Tatabánya	1 663	Mátészalka	974	Jánoshalma	708
Székesfehérvár	2 490	Vác	1 593	Kiskunhalas	933	Ózd	705
Miskolc	2 417	Eger	1 562	Szerencs	900	Gyula	658
Szolnok	2 195	Kaposvár	1 392	Dunaújváros	879	Esztergom	585
Pécs	2 189	Veszprém	1 391	Nagykanizsa	858	Csongrád	387

Megvizsgálva az elmúlt három tanévben beiskolázott tanulók 8. osztályban kapott év végi matematika és magyar osztályzatainak átlagát, valamint a tanulmányi átlageredményét, azt tapasztaltuk, hogy a szakképző intézményekbe a 2021-es évben érkeztek a legjobb átlageredményekkel a diákok.

Az idén beiskolázottak jobb matematika és magyar osztályzatait igazolja, hogy mérési eredményeik sokkal kedvezőbbek az előző évfolyam eredményeinél, sőt matematikából a korábbi két évfolyaménál is. A jelentős mértékű javulás részben annak tudható be, hogy egyre jobb átlagos készségszinttel, egyre többen választják a szakképzést.

4. táblázat: Bemeneti átlageredmények évfolyamonként

		Matematika	Anyanyelv	Figyelem	Emlékezet	Tanulók száma
2018 BEMENETI	papír alapú	40,20%	75,66%	65,44%	nem volt	45 061 fő
9. évfolyam
2019 BEMENETI	online	35,46%	73,83%	76,54%	64,43%	40 151 fő
9. évfolyam
2020 BEMENETI	online	37,60%	68,82%	70,46%	65,11%	37 621 fő
9. évfolyam
2021 BEMENETI	online	44,90%	72,38%	73,42%	64,95%	40 870 fő
9. évfolyam

A bemeneti mérésre rendelkezésre álló időkeret alatt a tesztekbe választott készségkomponensek és az azokat reprezentáló feladatok segítségével a lemaradó, a továbbhaladásra kevés eséllyel rendelkező tanulók kiszűrése sikerrel járt, vagyis a mérés elérte a célját. A 40 870 tanuló egyéni teljesítményéről, a centrumok, rajtuk keresztül az iskolák visszajelzést kaptak, így a tanulócsoportok létrehozásának nem volt akadálya.

A matematikateszt eredménye alapján a diákokat öt csoportba soroltuk, azaz a bemeneti mérésük szerint 1-től 5-ig kódoltuk őket. Fejlesztésre javasoltuk matematikából azokat a tanulókat, akik legfeljebb 20%-ot teljesítettek. A fejlesztésre javasolt tanulók aránya csökkenő tendenciát mutat. Míg 2019-ben ez a bemeneti tesztet írók számának a 20%-át, 2020-ban a 13,8%-át, addig idén a diákoknak csak 10,4%-át (4 213 fő) tette ki. Természetesen az iskolák maguk döntik el, hogy rajtuk kívül még kiket részesítenek fejlesztésben.

Az alábbi táblázatban látható eloszlás alapján megállapítható, hogy az előző két évhez képest kevesebb a 20% és 40% alatt teljesítő, és jóval több a 60% és a 80% felett teljesítő diák.

5. táblázat: Kategóriákba sorolt és fejlesztésre javasolt tanulók eloszlása (matematika)

		2021		2020		2019
Kód	Matematikateszt eredménye	Tanulók száma (fő)	Eloszlás (%)	Tanulók száma (fő)	Eloszlás (%)	Tanulók száma (fő)	Eloszlás (%)
1	m ≤ 20%	4213	10,3	5188	13,8	8048	20,0
2	20% < m ≤ 40%	13600	33,3	16829	44,7	17263	43,0
3	40% < m ≤ 60%	14522	35,5	11629	30,9	10801	26,9
4	60% < m ≤ 80%	6997	17,1	3701	9,8	3588	8,9
5	80% < m	1538	3,8	274	0,7	451	1,1
∑		40870	100,0	37621	100,0	40151	100,0

A kimeneti mérés igazolta, hogy egy év középiskolai tanulmányaik alatt (a hosszan tartó távoktatás ellenére is) a 10. évfolyam tanulói minden területen sokat fejlődtek, a 2021-es tesztek mindegyikén szignifikánsan jobb eredményeket (p < 0,05 szinten) értek el, mint 9. osztályos társaik.

6. táblázat: A két évfolyam eredményeinek összehasonlítása mérési területenként (2021. évi mérés)

Évfolyam		Matematika	Figyelem	Emlékezet	Tanulási képességek	Tantárgyi szókincs	Szókincs	Szövegértés	Anyanyelv
10. évfolyam	Átlag	51,06%	79,09%	72,00%	77,20%	78,91%	70,89%	60,70%	75,16%
	Tanulók száma	30 261	30 261	30 261	30 261	30 261	30 261	30 261	30 261
9. évfolyam	Átlag	44,90%	73,42%	64,95%	71,16%	76,74%	66,02%	56,99%	72,38%
	Tanulók száma	40 870	40 870	40 870	40 870	40 870	40 870	40 870	40 870

Összesen 24 750 olyan tanuló volt, aki mindkét mérésen rögzített eredményekkel rendelkezik, azaz 2020-ban és 2021-ben is jelen volt a tesztelésen. Eredményeik alapján vonunk le következtetéseket az egy éves fejlesztés eredményességére vonatkozóan.

A szakképzésben már a második tanévüket megkezdők fejlődésének mértéke matematikából a 12 százalékpontot közelíti (11,93%), mely a tantárgy jellegét és nehézségeit illetően kimagasló teljesítmény.

Matematikából 27 tanuló hibátlanul (100%-ra) teljesítette a tesztet.

7. táblázat: A 2021. évi matematikateszten 100%-osan teljesítő tanulók (kóddal jelölve)

Tanuló azonosítója	Évfolyam	Intézmény neve	Képzés	Ágazat	Nem	Anyanyelv
2003010205	10.	Békéscsabai SZC Nemes Tihamér Technikum és Kollégium	technikum	Informatika és távközlés	fiú	93,57%
2042110309	10.	Budapesti Gazdasági SZC Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum	technikum	Gazdálkodás és menedzsment	fiú	90,00%
2042020122	10.	Budapesti Gazdasági SZC Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum	technikum	Gazdálkodás és menedzsment	fiú	92,14%
2142120211	9.	Budapesti Gazdasági SZC Keleti Károly Közgazdasági Technikum	technikum	Gazdálkodás és menedzsment	fiú	87,86%
2145090115	9.	Budapesti Műszaki SZC Trefort Ágoston Két Tanítási Nyelvű Technikum	technikum	Elektronika és elektrotechnika	fiú	87,14%
2005080636	10.	Debreceni SZC Mechwart András Gépipari és Informatikai Technikum	technikum	Informatika és távközlés	fiú	90,71%
2011050101	10.	Győri SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégium	technikum	Informatika és távközlés	fiú	90,00%
2011050108	10.	Győri SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégium	technikum	Informatika és távközlés	fiú	91,43%
2011050113	10.	Győri SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégium	technikum	Informatika és távközlés	fiú	87,14%
2011050127	10.	Győri SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégium	technikum	Informatika és távközlés	fiú	90,71%
2011050516	10.	Győri SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégium	technikum	Informatika és távközlés	fiú	91,43%
2111050422	9.	Győri SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégium	technikum	Gépészet	fiú	87,14%
2114060303	9.	Hódmezővásárhelyi SZC Makói Návay Lajos Technikum és Kollégium	technikum	Informatika és távközlés	fiú	83,57%
2017050231	10.	Kecskeméti SZC Kandó Kálmán Technikum	technikum	Specializált gép- és járműgyártás	fiú	84,29%
2024050210	10.	Nyíregyházi SZC Széchenyi István Technikum és Kollégium	technikum	Gazdálkodás és menedzsment	fiú	82,14%
2024050213	10.	Nyíregyházi SZC Széchenyi István Technikum és Kollégium	technikum	Gazdálkodás és menedzsment	fiú	84,29%
2024050406	10.	Nyíregyházi SZC Széchenyi István Technikum és Kollégium	technikum	Informatika és távközlés	fiú	86,43%
2124050329	9.	Nyíregyházi SZC Széchenyi István Technikum és Kollégium	technikum	Informatika és távközlés	fiú	95,00%
2024080130	10.	Nyíregyházi SZC Vásárhelyi Pál Technikum	technikum	Építőipar	fiú	92,14%
2031070411	10.	Szegedi SZC Kőrösy József Közgazdasági Technikum	technikum	Gazdálkodás és menedzsment	fiú	86,43%
2132090531	9.	Székesfehérvári SZC Széchenyi István Műszaki Technikum	technikum	Informatika és távközlés	fiú	86,43%
2050020203	10.	Váci SZC Boronkay György Műszaki Technikum és Gimnázium	technikum	Gépészet	fiú	82,86%
2137110124	9.	Vas Megyei Szakképzési Centrum Horváth Boldizsár Közgazdasági és Informatikai Technikum	technikum	Informatika és távközlés	fiú	85,71%
2037150605	10.	Vas Megyei Szakképzési Centrum Kereskedelmi és Vendéglátó Technikum és Kollégium Kollégiumi Intézményegysége	technikum	Kereskedelem	fiú	88,57%
2040020118	10.	Veszprémi SZC Ipari Technikum	technikum	Vegyipar	fiú	82,86%
2140020329	9.	Veszprémi SZC Ipari Technikum	technikum	Informatika és távközlés	fiú	92,14%
2040080704	10.	Veszprémi SZC Táncsics Mihály Technikum	technikum	Építőipar	fiú	94,29%

Az anyanyelvi területeken alacsonyabb a fejlődés mértéke (5,33%), mint a matematika esetén (11,93%). A tanulók szókincse (16,85%) fejlődött a legnagyobb mértékben, de örvendetes a tantárgyi szókincs (3,23%), illetve a szövegértés (4,31%) eredményének növekedése is. Az anyanyelvi teszten nem volt 100%-os eredmény.

Fejlődést regisztráltunk a tanulási képességek (figyelem, emlékezet) mérése során is. A figyelem-teszt átlageredménye +7,17%-os, az emlékezet-teszt átlageredménye pedig +6,25%-os emelkedést mutat. Ez az eredmény szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy a gondolkodási struktúrák kialakulásával a rövid- és hosszútávú memória fejlődésével, a megfigyelőképesség és a részletek felismerésének képességével a tanulók teljesítménye, és végső soron iskolai sikeressége emelkedjen. 

8. táblázat: A fejlesztés mértéke mérési területenként

2020. bemeneti mérés		Matematika	Figyelem	Emlékezet	Tantárgyi szókincs	Szókincs	Szövegértés	Anyanyelv
	Átlag	39,72%	72,39%	66,03%	75,89%	54,39%	56,73%	70,08%
	Szórás	16,54%	20,69%	25,32%	9,28%	19,20%	15,58%	9,78%
2021. kimeneti mérés		Matematika	Figyelem	Emlékezet	Tantárgyi szókincs	Szókincs	Szövegértés	Anyanyelv
	Átlag	51,65%	79,56%	72,28%	79,12%	71,24%	61,04%	75,41%
	Szórás	19,20%	18,87%	23,78%	8,61%	18,60%	16,01%	9,27%
Tanulók száma		24 750	24 750	24 750	24 750	24 750	24 750	24 750
Változás mértéke		11,93%	7,18%	6,25%	3,23%	16,85%	4,31%	5,33%

A legnagyobb mértékű növekedés a fejlesztésben részesülőknél tapasztalható. A kompetenciamérésen gyengébben (20% alatt) szereplő diákok egyéni vagy tanulócsoportos fejlesztésben részesültek. Ők matematikából a 2020-as évi eredményekhez képest átlag feletti, közel 18 százalékpontos javulást értek el.

9.  táblázat: A fejlődés átlagos mértéke a 2020-as eredmények szerint képzett részmintákon

2020-as matematikateszt teljesítménye	Fejlődés (%)	Tanulók száma  (fő)	szórás (%)
m ≤ 20%	17,57	2 573	16,16
20% < m ≤ 40%	13,50	10 665	13,82
40% <  m ≤ 60%	10,07	8 456	13,42
60% < m ≤ 80%	7,10	2 841	13,30
80% < m	3,31	215	11,60
Összesen:	11,93	24 750	14,19

Matematikából a legnagyobb mértékű változás az alapvető készségeknél (+15,73%), illetve a gondolkodási képességeknél történt (+14,64%). Ezek azok a területek, amelyekhez tartozó készség- és képességkomponensek a legnagyobb hiányosságokat mutattak az általános iskolából érkező diákoknál.

Alapvető készségek: +15,73%

3. ábra: A két mérésen nyújtott eredmények készségkomponensenként

Mindkét évfolyamon, illetve a képességterületek mindegyikén a technikumi diákok a legeredményesebbek.

4. ábra: A szövegértés eredmények eloszlása képzéstípus és évfolyam szerint	5. ábra: A matematika eredmények eloszlása képzéstípus és évfolyam szerint

 

Az alábbi pontdiagram szemlélteti a tanulók anyanyelvi és matematika teszten elért eredménye közti összefüggést. Észrevehető, hogy a matematika tantárgy esetében mind az alacsony pontszámot teljesítő tanulóktól egészen a kiváló teljesítményt elérőkig megközelítőleg egyenletes az eloszlás, míg az anyanyelv esetében a magasabb pontszámot elérő tanulók vannak többségben. Megállapítható, hogy azok a tanulók, akik jól teljesítettek a matematika teszten, azok az anyanyelvi kompetenciák területén is eredményesek. Ez fordítva nem mondható el. Nagyon sok olyan tanuló van, akiknek anyanyelvi kompetenciái jók, de a matematika területén komoly hiányosságaik vannak. A tanulókat szemléltető körök az előző évben kapott osztályzatok szerint lettek színezve.

6. ábra: A matematika és az anyanyelvi eredmények közti összefüggés a matematika osztályzat szerint színezve

A következő pontdiagram segítségével a 2020-as és a 2021-es matematika eredmények közti összefüggést vizsgáltuk. A 2020-as bemeneti mérésen elért eredmények szerint a tanulókat különböző színekkel különböztettük meg, mely az ábra könnyebb megértését segíti. Piros színnel jelöltük azokat a diákokat, akik egy évvel korábban 20% alatt teljesítettek. Az ábrán látható, hogy közülük nagyon sokan kerültek magasabb kategóriába. A fekete színű téglalapokkal bekeretezett tanulók egy év tanulás hatására magasabb kategóriába kerültek. Szomorú, hogy a piros színű keretben levők lemaradtak, az idei mérésen 20% alatt teljesítettek (előző évi eredményük a vízszintes tengelyen leolvasható), így további beavatkozások megtételére van szükség. Javasolt új tanulócsoportok létrehozása azok számára, akik az idei teszteken gyengén teljesítettek. További előrehaladásukat nyomon kell követni, fejlesztésükről indokolt gondoskodni.

 7. ábra: A matematika teljesítmények közti összefüggés a 2020-as eredmények szerint színezve

A további előrelépést megalapozó rendszeres kompetenciamérések célja, hogy a kiemelkedő tudású és a lemaradásban lévő diákokat egyaránt hathatósan ösztönözhessük képességeik kiteljesítésére. A lemorzsolódás csökkentésében az iskoláknak preventív és korrektív fejlesztési feladatai vannak. A tanulásmódszertan oktatása, a tanulási stílushoz igazodó tanítás, a tantárgyi korrepetálás, felzárkóztatás, a tananyagba ágyazott képességfejlesztés a tanulást érintő lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a hátrányok leküzdésének elérésére kell törekedni.

 

[1] Az idén beiskolázott diákok jelölése: „BEMENETI 9. évfolyam”. Az előző tanévben beiskolázott diákok jelölése: „KIMENETI 10. évfolyam”.

[2] 21Anyanyelvi teljesítmény: a 2021-ben írt anyanyelvi teszten nyújtott teljesítmény. 21Matematika teljesítmény: a 2021-ben írt matematika teszten nyújtott teljesítmény

[3] 20Matematika teljesítmény: a 2020-ban írt matematikateszten nyújtott teljesítmény. 21Matematika teljesítmény: a 2021-ben írt matematika teszten nyújtott teljesítmény.