Ostorics László – Szepesi Ildikó
Kiterjesztett digitális országos kompetenciamérés
 |
 |
Mely országos méréseket érinti a digitális átállás?
2022 tavaszán online kerülnek a tanulók elé az országos pedagógiai mérések. Ez a változás érinti a matematika és szövegértés részből álló OKM-et, amely most kibővül a természettudomány területtel. Digitális felületre költözik az angol és a német nyelvtudást 6. és 8. évfolyamon vizsgáló idegen nyelvi mérés, illetve a kéttannyelvű iskolákban a 6. és 8. évfolyamosok körében az angol, a német és a kínai nyelvtudást vizsgáló célnyelvi mérés. Tehát az eddig különböző mérésekből álló rendszert felváltja a négy műveltségi területet vizsgáló új, digitális OKM.
Ennek érdekében szükséges volt egy olyan mérési platform kifejlesztése, amely alkalmas arra, hogy feladatokat lehessen szerkeszteni, teszteket lehessen összeállítani, ezeket ki lehessen ajánlani a tanulóknak, valamint olyan eredményfájlt lehessen kinyerni belőlük, amelynek adatai alkalmasak az elemzésre. A digitális platform alapja a hasonló funkciókkal rendelkező „Tehetségkapu” felület[1] lett, amely további fejlesztéseket igényelt és igényel, hogy alkalmas legyen az országos mérések elvégzésére.
A digitális mérés bevezetésekor azt is szem előtt kellett tartani, hogy az Oktatási Hivatal által eddig nyújtott visszajelzési szolgáltatások ne sérüljenek, az új jelentések legalább ugyanazt nyújtsák, amit a korábbiak. Ennek megfelelően a matematika és a szövegértés területek eredményeiről szóló jelentések lényegi részei nem változnak, viszont a jelentések köre bővül a természettudomány és az idegen nyelv/célnyelv területtel. Ez a nyelvi mérések átalakulásának is köszönhető: a tesztekbe előre bemért, az OKM hagyományos területeinél már megszokott paraméterekkel rendelkező feladatok kerülnek, a mérés után pedig az eddigi százalékos visszajelzés mellett itt is megjelennek a képességskálák.
Az új digitális OKM mérési területei
Az OKM hagyományos területeinek (szövegértés, matematika) tesztjei hasonlítanak a korábban megszokottakhoz.
A szövegértés mérésének célja továbbra is az, hogy képet kapjunk a különféle médiumokon írott nyelvi szövegek megértésének, használatának és a rájuk való reflektálásnak a képességéről. A tesztekben továbbra is élményszerző, magyarázó és adatközlő szövegekkel találkoznak a tanulók, vagyis azok elbeszéléseket, regényrészleteket, ismeretterjesztő szövegeket, újságcikkeket, hirdetéseket és szokványos táblázatokat egyaránt tartalmaznak.
A tanulóknak a különböző információhordozókhoz kapcsolódó kérdések megválaszolása közben a papíralapú teszteknél már megismert gondolkodási műveleteket kell végrehajtaniuk (információ-visszakeresés, kapcsolatok és összefüggések, értelmezés).
A matematika mérése továbbra is a tanulók matematikai eszköztudását vizsgálja, azt, hogy mennyire képesek az iskolai oktatás során elsajátított matematikai ismereteiket valós helyzetekben, életszerű kontextusokban alkalmazni. A felmérés figyelembe veszi a matematika tanterveket, de nem csak azon ismeretek mozgósítását várja el, amelyeket az adott évfolyamon kellett elsajátítani.
A mérés anyaga továbbra is a papíralapú teszteknél már megismert tartalmi területek szerint rendeződik (Mennyiségek, számok, műveletek; Hozzárendelések, összefüggések; Alakzatok, tájékozódás; Statisztikai jellemzők, valószínűség).
A teszt feladatainak megoldásához szükséges gondolkodási műveletek továbbra is különböző összetettségűek. Vannak olyan kérdések, amelyek megválaszolásához tényismeret és egyszerű műveletek végrehajtása, másokhoz ismert eljárások alkalmazása, integrációja szükséges, de olyanok is előfordulnak, amelyek komplex megoldásokat és/vagy értékelést várnak el. A két hagyományos mérésterület megújult tartalmi kerete itt érhető el[2]:
Az OKM új területe a természettudomány. Ez mérési szempontból nem teljesen új, vannak előzményei. A TÁMOP-3.1.8 projekt során elkészült a mérés első tartalmi kerete és sor került egy próbamérésre is. Az EFOP-3.2.15 projekt keretén belül tanulói mintán lezajlott egy főmérés és elkészült a terület képességskálája. Nagy lépésként a mérés átkerült digitális felületre. A mérési tapasztalatok alapján frissült a mérés tartalmi kerete.
A tesztekben a tanulók a természettudomány kérdéseivel, a műszaki, technikai problémákkal valóságos vagy valószerűen megkonstruált kontextusban találkoznak. A kérdések megválaszolásához nem kizárólag és nem elsősorban az előzetes tudásukra van szükség, hanem fel kell használni és fel kell dolgozni a feladatban szereplő információkat, adatokat, adatábrázolásokat is.
A természettudomány hagyományos területei (Anyagi világ; Élő világ; A Föld és a világ) mellett a Méréselméleti tudás is megjelenik a vizsgálatban. Ez utóbbi tudás szükséges ahhoz, hogy valaki természettudományos vizsgálatokat tudjon végezni és ahhoz is, hogy az egyes állítások igazolására bemutatott bizonyítékokat kritikus vizsgálatnak tudja alávetni. A feladatok között akad olyan, amelynek megoldásához háttértudás felidézése szükséges, de jellemzőbbek azok, amelyekben természettudományos modellek jelennek meg, vagy amelyek során kísérleteket kell megtervezni, természettudományos (témájú) adatokat kell értelmezni, bizonyítékokon alapuló érveléseket, magyarázatokat kell értékelni, megfogalmazni. A természettudomány mérési terület megújult tartalmi kerete itt érhető el[3]:
A szövegértés-, matematika- és természettudomány-tesztek zárt és nyílt végű feladatokat egyaránt tartalmaznak.
Az idegen nyelvi és célnyelvi mérések célja nem változik, továbbra is el kell látniuk a tantervi követelmények mérését, ugyanakkor a digitális átállás befolyással van a feladatok kialakítására. A digitális nyelvi mérésekben megjelenő feladatok a funkcionális nyelvhasználatot értékelik az olvasott és hallott szöveg értését vizsgáló feladatokon keresztül. A tesztanyagban az autentikus mikrokontextus elolvasása, meghallgatása (például gyerekeknek szóló hírek, elhangzó párbeszéd, hangüzenet) alapján kell megválaszolni a kérdéseket. A tanulóknak kiosztott hanganyagok sokszínűek és életszerűek lesznek, ugyanakkor változás, hogy nem egy hosszú, központilag lejátszott hangfelvétellel kell majd dolgozniuk a gyerekeknek, hanem 30–40 rövid, 10–30 másodperc hosszúságú felvétel alapján kell megválaszolniuk a kérdéseket, s a felvételeket többször is lejátszhatják.
Az idegen nyelvi és célnyelvi mérések anyagát előre bemért, megfelelő pszichometriai paraméterekkel rendelkező feladatokat tartalmazó feladatbankból válogatjuk össze. Az egyes nyelvekhez tartozó eredményeket nyelvenként különböző, de minden esetben a KER-szintjei alapján is értelmezhető képességskálán adjuk meg. A konkrét populáció (csoport) számára úgy állítjuk össze a teszteket, hogy alkalmasak legyenek annak megállapítására, hogy a tanulók nyelvi képessége elérte-e az adott évfolyam számára előírt A1, A2 és B1 KER-szinteket. Az idegen nyelvi és célnyelvi mérési terület megújult tartalmi kerete itt érhető el[4]:
A digitális tesztek sokfélesége és az eredmények összehasonlíthatósága
A kompetenciamérés és a nyelvi mérések tesztjeit eddig minden tanuló ugyanazon a napon oldotta meg. A digitális felületre való átállásnál az iskolák jelenlegi egyenetlen informatikai infrastruktúrája mellett ez nem valósítható meg, így évfolyamonként tíz munkanap áll majd a résztvevők rendelkezésére, hogy a tanulók számára előírt méréseket elvégezzék.
Mérési területenként és évfolyamonként számos tesztváltozat készül, melyeket az Oktatási Hivatal mind a tíz napon kioszt a tanulók között. Az egyes tanulók mérési azonosítójához a rendelkezésre álló nagyszámú tesztváltozatból a Hivatal mérési szakemberei előzetesen hozzárendelnek egy mérési tesztportfóliót, azaz a négy (vagy érintettség hiányában esetleg kevesebb) mérési területhez tartozó tesztkészletet, amelyet a tanulónak teljesítenie kell. Amikor a tanuló az iskola által számára biztosított és felügyelt napon a mérési azonosítójával belép a digitális mérési rendszerbe, az automatikusan a számára előre beállított, de az iskola által előre nem ismert mérési tesztportfóliót jeleníti meg.
A tesztek kiosztásakor az Oktatási Hivatal figyel arra, hogy a telephely tanulói minél többféle tesztváltozatot kapjanak, csökkentve ezzel a nem kívánt együttműködés lehetőségét.
A különböző tesztváltozatokat megíró tanulók eredményének összehasonlíthatóságát az biztosítja, hogy a tesztváltozatok ekvivalensek, azaz valamennyi megfelel a tartalmi keretben meghatározott területekre, gondolkodási műveletekre előírt arányoknak, és előzetesen bemért statisztikai paraméterekkel rendelkező feladatokat tartalmaz, mégpedig olyan összetételben, hogy a tesztváltozatok átlagos nehézsége ugyanolyan legyen. Az összehasonlíthatóságot szolgálja az is, hogy a tesztváltozatok feladatai között vannak átfedések. Az egyes tesztváltozatok kiosztása országos szinten véletlenszerű, így az egyes változatokat kitöltő tanulói populációk (csoportok) képesség szempontjából szükségszerűen hasonló összetételűek lesznek, azaz minden tesztváltozatot egy nagyon hasonló populáció tölt ki, ami szintén segíti a tesztváltozatokon elért eredmények összevethetőségét.
A korábbi évek eredményeivel való összekötést a szövegértés- és a matematikateszt esetében a mérésbe beépített, a korábbi években használt Core-tesztfeladatok biztosítják. A Core-teszt évről évre ismétlődő feladatsor volt, melyet az OKM-ben részt vevő évfolyamokból választott reprezentatív tanulói minta írt meg. Ezekben a tesztekben jól működő, ismert és megbízható pszichometriai paraméterekkel rendelkező feladatok szerepeltek, melyek segítségével meg lehet állapítani a mérésben szereplő többi feladat nehézségét.
A tesztek összevethetőségét tehát nemcsak az egymást követő évek és a részt vevő különböző évfolyamok között, hanem az egyszerre kiosztott számos tesztváltozat között is biztosítania kell a Hivatalnak. Ezt az teszi lehetővé, hogy a mérés anyaga már nemcsak az évfolyamokat, hanem az adott mérési időszakban kiosztott tesztváltozatokat tekintve is tartalmazni fog közös feladatokat.
Az iskolák, a tanulók és általában véve az érdeklődők számára nagy változás, hogy a feladatsorok és javítókulcsok eddig rendszeres nyilvánosságra hozatala a digitális átállással megszűnik. Ennek fő oka az új mérési rendszer nagyobb feladatigénye a tesztváltozatok számossága miatt, de emellett sokat számít az is, hogy a feladatok nagy részét a következő mérések során is felhasználjuk, ezzel biztosítva az eredmények összehasonlításának lehetőségét az egyes évek között.
Aktuális információk
A mérés digitális platformra költöztetése komoly feladatot jelent az iskolák számára is. Az Oktatási Hivatal ezért igyekszik minél több segítséget adni a megvalósításhoz, a mérésről szóló aktuális információkat és tájékoztató anyagokat folyamatosan közli honlapján, az oktatas.hu-n.
