Pluhár Zsuzsa
BitHÓDítás – avagy az informatikai gondolkodás
motivációs kihívása
Az információs és kommunikációs technológia (IKT) eszközeinek fejlődése és rohamos elterjedése az oktatás minőségi dimenzióinak, valamint a tudás és ismeretanyagok elsajátítási céljainak változását is okozta.
Az oktatás területén felismert tudástranszfer alacsony szintje, esetlegesen teljes hiánya, a tanulási színterek megváltozása mind kiemelt fontosságú problémát jelent a mai kor diákjai, úgyis mint leendő munkavállalói számára.
A korábban használt digitális írástudás fogalom inkább a felhasználói ismeretekre helyezte a hangsúlyt, míg az IKT műveltség meghatározás megjelenése már az oktatási módszerek és a versenyképes tudás meghatározásának módosulását is maga után vonta.
A napjainkban elterjedt „informatikai gondolkodás” (computational thinking, CT) már a gondolkodás, készségek és képességek területét célozza meg, a fókusz az algoritmikus gondolkodásra, a problémamegoldásra (több szintjén és formájában is) és az attitűdök, motiváció kialakítására helyeződött.
A fogalom összetettsége miatt az informatikai gondolkodás fejlesztésének és mérésének tekintetében három főbb vonalat nevezhetünk meg:
- Az első valamely kiemelt részterülettel (például algoritmikus gondolkodás, problémamegoldás) foglalkozik. Nem is feltétlen az informatikai gondolkodás égisze alatt.
- A második irányzatban az informatikai gondolkodást programozás oktatásával, szimulációs játékok alkalmazásával fejlesztik és vizsgálják. Ezek között találhatunk új fejlesztéseket játékok, keretrendszerek tervezésével és megvalósításával vagy meglévő alkalmazások integrálását.
- A harmadik megközelítés elszakadva a programozástól, esetleg a számítógéptől is konkrét aktivitásokon keresztül valósítja meg a fejlesztést.
Ezt a harmadik megközelítést tartja szem előtt a nemzetközi Bebras kezdeményezés is, mely 2004-ben Valentina Dagiene litván professzor felvetésére indult útjára.
A kezdeményezés kialakításakor főbb szempontok nemcsak az informatikai gondolkodás fejlesztésére korlátozódtak, de kiemelt szerepet kapott a motiváció és az IKT kultúrára és nyelvre gyakorolt hatása is, valamint az informatika sokszínűségének megmutatása. Mindezek mellett célként jelent meg az olyan pedagógusok, oktatási közösségek támogatása, melyek a diákok kreatívabb és alaposabb IKT használatát segítik.
A nemzetközi csapat, melyhez 2021-ben már 50 ország kapcsolódott, 2015-ben elnyerte az Informatics Europe „Best Practices in Education” díját.
Magyarország az ELTE IK-n keresztül, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Közoktatási Szakosztályával együttműködve 2011-ben csatlakozott a kezdeményezéshez és 2014-ben lettünk teljes jogú tagjai az International Bebras Committee-nek mint National Bebras Organiser.
A kezdeményezés alapja egy verseny, melynek további célja, hogy rövid, gyorsan (kb. 3 perc alatt) megoldható feladatokkal:
- felkeltse az érdeklődést az informatika iránt;
- feloldja az informatikával kapcsolatos félelmeket, negatív érzéseket;
- megmutassa az informatika területének sokszínűségét, felhasználási lehetőségeit és területeit.
A kérdések három nehézségi szinten (nehéz, közepes és könnyű) csak strukturált és logikus gondolkodást igényelnek, semmilyen különleges informatikai előismeret, tudás nem szükséges a megválaszolásukhoz. A feladatok érdekes problémákat mutatnak be. Nem tesztek, inkább szórakoztató gondolkodtató feladványok, melyek át- és továbbgondolásával új ismeretekre tehetnek szert a résztvevők, illetve meglévő ismereteiket mélyíthetik el.
A magyar megmérettetés során a diákok öt életkori kategóriában, 4-től 12. évfolyamig vehetnek részt. A feladat 18 (legkisebbeknél 10) kérdés megoldása, megválaszolása 45 perc alatt.
 |
 |
2021-ben már több, mint 33 000 diák mérette meg magát 305 iskolából.
Az eredmények, feladatok megtalálhatóak a kezdeményezés weboldalán[1] is. Az éppen aktuális térkép elérhető[2] a Googlemap-en, illetve résztvevők szerint számszerűsítve az alábbi oldalon[3].
Az egyes évek kérdései, azok megoldásai megtalálhatóak a verseny archívumában.
Továbbá minden kérdés mellett szerepel annak kapcsolódása az informatika területéhez is. Ezzel szeretnénk elérni azt a célkitűzést, hogy támogatni tudjuk azokat az oktatási közösségeket és formákat, melyben a gondolkodás, a kreatívabb és alaposabb IKT ismeretek elsajátítása a cél. Az egyes kérdések az oldalon meghatározott licensz alapján felhasználhatók iskolai rendezvényeken, tanórákon, versenyeken is.
A felmérések és statisztikai elemzések mellett fontos pont a tanároktól és diákoktól kapott visszajelzések feldolgozása. Ezek többségében megerősítik azt a feltevésünket, hogy a verseny motiváló hatással bír és nem csak az informatika órán jól szereplő diákok tudnak kiemelkedő eredményt elérni.
Az ELTE IK keretein belül is több aktivitásban (Nyílt nap, Kutatók éjszakája, …) igyekszünk a feladatok segítségével rámutatni az informatika sokszínűségére, felhasználási területeire és az informatikai gondolkodás egyes részterületeinek fontosságára is.
A kiterjesztett, többségében unplugged, azaz számítógéptől fizikailag leválasztott tevékenységekkel nem csak azonos korú diákokat, de családokat, különböző korú, nemű összetételű csoportokat is megcélzunk.
2019 szeptemberétől a Hód-kérdések kiemelt, gondosan válogatott részét algoritmikus gondolkodás tesztelésére is használjuk az elsőéves programozó, angol nyelvű BSc képzéseiben, kiegészítve a korábbi matematikai és angol nyelvi teszteket, kiterjesztve a távoli felvételi eljárás lehetőséget. 2020 óta a magyar nyelvű programozóképzés csoportbeosztásánál is alkalmazzuk a tesztet.
Az informatikai gondolkodást fejlesztő kurzusunkban is szerves részt kaptak a Hód-feladatok. De természetesen a tanárképzéssel kapcsolatos tevékenységeinkben is igyekszünk a kezdeményezés célkitűzéseit és lehetőségeit átadni a leendő – nem csak informatika – tanároknak.
Köszönetnyilvánítás
A verseny nem tudna ilyen sikeresen helyt állni az ELTE IK és az NJSZT támogatása, valamint az ELTE IK tanárszakos hallgatóinak közreműködése nélkül. További köszönet illeti azokat a lelkes pedagógusokat, akik diákjaik részvételét lehetővé teszik, valamint a nemzetközi Bebras csapatot – kiemelve a DACH-országokat –, akik évről évre töretlenül munkálkodnak azon, hogy érdekesebbnél érdekesebb feladványok kerülhessenek terítékre.
