Tímár Borbála
Az online zaklatás kockázatának csökkentése
a szakképzésben – Kortárs NET-MENTOR program
A digitális gyermekvédelem
Az információs és kommunikációs technológiák robbanásszerű terjedése példátlan lehetőségeket teremtett a gyerekek és fiatalok számára, a kommunikáció, kapcsolatteremtés, információszerzés, tanulás és a szórakozás terén. Mindezek egyszerre lehetőségek és jelentős kihívások a gyermekek biztonsága szempontjából. A gyermekek, fiatalok online biztonságának megőrzése egyre sürgetőbb kérdéssé vált és válik, nemzetközi és nemzeti szinten is.
A Kormány által az internetről és a digitális fejlesztésekről kezdeményezett 2015. évi nemzeti konzultáció, az InternetKon keretében a magyar polgárok egyértelmű véleményt fogalmaztak meg: a világháló ne fenyegesse gyermekeink biztonságát. Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiájának (DGYS) megalkotását emellett elengedhetetlenné tette az is, hogy olyan új típusú veszélyforrások, fogalmak jelentek meg az elmúlt években a gyermekek internethasználatával összefüggésben, amelyek új megoldásokat, bizonyos körben új állami eszközrendszert igényelnek. A gyermekek már nem csupán passzív befogadók, aktívan kommunikálnak, ezért saját aktivitásukkal sodorhatják veszélybe magukat. Tájékozottságuk, tudatosságuk az internetes kommunikációban tehát fontosabb, mint valaha.
Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája 2016 óta valamennyi projektjével folyamatos válaszokat ad a hazai társadalmi igényekre is.
A digitális gyermekvédelem – a DGYS értelmezésében – egy olyan komplex társadalmi szemléletet és gyakorlatot jelent az online környezetben, amely a kiskorúakat érintő online kockázati kitettségek azonosítását, azok minimalizálását célzó intézkedéseket, programokat (különösen az online médiatudatosság fejlesztését), a káros/veszélyes tartalomszolgáltatási és felhasználási módok szabályozását és az áldozathibáztatást kerülő sérelemkezelést együttesen jelenti - az állami és egyházi intézmények, az iparági szereplők illetve a civil szféra és a családok aktív részvételével.
Online zaklatás a szakképzésben tanulók körében – egy kutatás tükrében
A DGYS Digitális Gyermekvédelmi Index kutatássorozat keretében, a gyermekek online kockázati kitettségei közül az online zaklatást és az online szexuális zaklatás vizsgáló, a jelenségek magas látenciaszintjének nehéz feltárása miatt innovatív kutatási eszközöket és hibrid (kvalitatív és kvantitatív) kutatásmódszertant alkalmazó kutatása keretében 2020 nyarán és őszén zajlott.
2020 tavaszán és nyarán három megyében 18 fókuszcsoportos beszélgetés (50 szülő és 50 tanuló) részvételével, az online zaklatással kapcsolatos jelenségek mélyebb megértése érdekében. Online kérdőíves adatfelvétel zajlott 2020 őszén, melynek során 5432 szakképzésben tanuló 15–16 évestől és 1432 szülőtől érkeztek be értékelhető válaszok. A szülői és a tanulói minta családonként nem összekapcsolható, de összehasonlítható. A kutatás részeként 10 családi interjú is készült, (személyes lekérdezés külön-külön a tanulóval és a szülővel).
A kutatás eredményeiből
A kutatás eredményeként kiderült, hogy ez a csoport a vártnál is erősebben érintett az online zaklatás témájában. Ezt szemlélteti a bal oldali diagram.
Az elmúlt időszakban (az Internet Watch Foundation adatai alapján nemzetközi szinten is) rendkívüli módon megnőtt az online elérhető szexuális jellegű tartalmak száma is. A tartalmi típusú kockázatok mellett a viselkedési–kapcsolati kockázat is nőtt: a jelen mintában szereplő gyerekek 3–4%-át érte már online szexuális zaklatás; kényszerítették őket intim képek küldésére.
Az adatok azt mutatják, hogy még a kontroll vagy tiltás is jobb, mint a kommunikáció- és kontrollhiányos szülői magatartás. Ez a zaklatók és a választ megtagadók csoportjára jellemző leginkább. A gyermekét magára hagyó szülő szinte automatikusan kitermeli az agresszorok csoportját.
Azok a tanulók, akik egyaránt zaklatnak és zaklatják is őket, jóval erősebben találkoznak otthon a tiltással. A kommunikáló–segítő szülői magatartás termeli ki leginkább a nem zaklató gyerekeket (akiknek egy részét sajnos zaklatják mások).
A kutatásból egyértelműen kiderült az is, hogy ez a korosztály (különösen a fiúk) nagyon korlátozottan számíthat otthoni, szülői segítségre; ezért ezt a szerepet a digitális gyermekvédelmi ökoszisztéma más tagjaira (állam, iskola, egyház, civil szervezetek) is szükség lehet. Sok helyen hiányzik a biztonságos családi háttér, a válások száma az országos átlagnál magasabb. Minél iskolázatlanabb és bizonytalanabb a szülő a saját nethasználatát illetően, annál kevésbé konzekvens és szofisztikált a gyerek internethasználatát érintő stratégiája, illetve annál inkább követ egy nemi sztereotípiát, ahol a lányokat megvédendőnek tartják, a fiúkat viszont olyanoknak, akik megvédik magukat. Ezáltal megerősítik a lányokban az áldozati szerepet, míg a fiúkban az agresszoriférfias szerepet.
A Kortárs NETMENTOR Program
Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája 2018-ban indította és azóta működteti kortárs médiamentor programját, melyet 2021 őszén – részben éppen a kutatási eredmények ismeretében – ezúttal kizárólag szakképző intézményekben (a miskolci, a tolnai, a soproni és a székesfehérvári központban) indította el a DGYS.
Miért van szükség a Kortárs NETMENTOR Programra?
A gyerekek intenzív internethasználata egyre fiatalabb korban válik általánossá, ami számos ismert kockázattal jár, például a túlhasználat, a személyes adatok felelőtlen megosztása, a kortás online bántalmazás.
A gyorsan változó digitális médiakörnyezetben a felnőttek jellemzően más platformokon, más tevékenységeket folytatnak, mint a fiatalok, ezért kevéssé ismerik a gyerekek által használt online terek működését, illetve sokszor arról sincs tudomásuk, mik azok a felületek, amiket használnak és arról sem, hogy hogyan. Nem képesek követni az újdonságokat, a változásokat, sokszor értetlenül, elutasítóan kezelik az új jelenségeket. Számos fontos jelenség marad rejtve a felnőttek előtt. Egy kortárs, egy hasonló korú fiatal ezzel szemben benne él ebben az új online környezetben, jellemzően hasonló az online jelenléte, követi a trendeket, értesül az újdonságokról. Ismeri azokat a jelenségeket, azt a közös nyelvet, amely a fiatalok internethasználatában meghatározó.
A gyerekek életében felső tagozatra a kortársak válnak elsődleges szocializációs közeggé, természetesen a legtöbbször láthatatlanul, indirekt módon: divatirányzatok, trendek képében. Jellemző a digitális világban szerzett élmények megosztása, beszédtéma az újdonságok használata, események, képek, információk folyamatos megosztásán keresztül az egymással zajló interakció.
Kortárs NETMENTOR Program – tudásátadás szemmagasságban
A NETMENTOR programban kilenc–tizedik évfolyamos diákokat képzünk, akik a saját iskolájukban vagy fogadó általános iskolában tudatos internethasználattal kapcsolatos foglalkozásokat tartanak, mentorálják kortársaikat és a náluk fiatalabbakat. A program során az oktatási intézmények és az aktívan részt vevő középiskolai patrónus és általános iskolai koordinátor tanárok is széleskörű információkat kapnak a programról és a digitális gyermekvédelem lehetőségéről.
A leendő netmentorok képzése az iskolákban zajlik, a „szemmagasságban történő ismeretátadás” megvalósítása érdekében egyetemi hallgatók (a jelenlegi képzési időszakban kommunikáció, pszichológia és médiatanár szakos hallgatók) bevonásával.
A Netmentorok 3–5 fős csoportokban négy mintafoglalkozást (Médiahasználat és függőség, Megosztás és adatvédelem, Közösségi média, Cyberbullying) tartanak egy-egy általános iskolai osztály számára, tanáraik támogatásával. A foglalkozások után kötetlen beszélgetésre is lehetőség nyílik a netmentorokkal.
2021-ben összesen 20 középiskola és 23 általános iskola bevonásával, 770 pedagógus elérésével (61 pedagógus aktív részvételével) közel 250 netmentor tart interaktív tanórákat.
A NETMENTOR program mintafoglalkozásainak része egy cyberbullying-prevenciós óra is. Ennek során a résztvevők egy szimulációs kártyajáték segítségével megtapasztalják a zaklatási helyzetek résztvevőinek érzéseit, és megtanulják, milyen válaszok, megoldási lehetőségek működhetnek egyes zaklatási helyzetekben. Ez a program azonban nem közvetlenül a szakképzős diákokat érinti, kisebb létszámban éri el őket, és elsősorban prevenciós jellegű; éppen zajló zaklatási helyzetekben nem segít.
NeBánts Program – tervezett beavatkozás-csomag
az online zaklatás súlyosabb eseteinek csökkentése érdekében
A fentebb írtak miatt vált szükségessé egy – kifejezetten az online zaklatás és az online szexuális zaklatás minimalizálását, a resztoratív szemléletű sérelemkezelési lehetőségeket is magába foglaló – komplex és széles körben elérhető program, sokrétű, rendszerszintű beavatkozás-csomag kialakítása.
Ennek tervezett elemei:
- Mentorhálózat kialakítása érintettekből (oktatás, kommunikációs anyagok), iskolai formális és nemformális találkozások.
- Pedagógusok, iskolavezetők, oktatási intézmények támogatása (képzések, protokollok kialakítása).
- Széles körű szakmai háttér és támogatás, folyamatosan megújított szakmai anyagok, tanácsadás.
- Beválás- és hatásvizsgálatok a program eredményeinek mérésére.
