Kovács Zsolt – Tóth Júlia

A Minősített Tehetséggondozó Műhelyek
hálózatának eredményei és sikerei, perspektívák

Az MTM-hálózat kialakítása

Az MTM-hálózat létrejöttének céljai

A Nemzeti Tehetség Program 2015–2016. évi cselekvési programja[1] megfogalmazta egy új tehetséggondozó mintaintézményi szerepkör és hálózat kialakításának igényét. A hálózat kialakítását kettős cél vezette:

• Minden tehetséges tanuló a képességeinek és igényeinek megfelelő fejlesztésben részesüljön. Ennek érdekében az intézmények egyedi, intézményi arculattal rendelkező tehetséggondozási profilt alakítanak ki a tanulók szükségleteinek és az intézményi adottságoknak a figyelembevételével.
• Szakmai tanácsadást nyújtanak – elsősorban – a velük helyi hálózati együttműködésben álló köznevelési intézmények pedagógusai, szülők és tehetséggondozó szakemberek számára.

Minősítési eljárás

A Minősített Tehetséggondozó Műhely cím elnyerésére irányuló nyílt pályázati felhívás 2016 októberében került kiírásra. A címre olyan intézmények pályázhattak, amelyek elkötelezettek a szakmai minőség mellett, valamint a tehetséggondozás terén hagyományokkal és dokumentált eredményekkel is rendelkeznek. A konvergenciarégiókban 139, a Közép-Magyarország régióban további 31 pályázat érkezett. Ez körülbelül négyszeres túljelentkezést jelentett. A pályázók közül – egy több szakaszból álló minősítési eljárás[2] során – kerültek kiválasztásra a címbirtokos intézmények. A konvergenciarégiókban 31, a Közép-Magyarország régióban 8 intézmény kapta meg az MTM címet, 2017 tavaszán.[3]

A hálózat területi megoszlása

Kifejezetten az MTM közösség hálózati jellege teszi lehetővé, hogy – régiós szinten – minden tehetség hasonló esélyekkel férjen hozzá a szakmailag megalapozott tehetséggondozó programokhoz, így az MTM-ek kiválasztásánál azt a szempontot érvényesítettük, hogy az egyes régiókban kiválasztott Minősített Tehetséggondozó Műhelyek száma arányos legyen az ott tanuló köznevelésben részt vevő diákok számával.

• KMR: 8 MTM (Budapest: 4 + Pest megye: 4)
• Észak-Alföld: 7 MTM
• Dél-Alföld: 6 MTM
• Dél-Dunántúl és Észak-Magyarország: 5-5 MTM
• Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl: 4-4 MTM

Az MTM-hálózat jellemzői

A Minősített Tehetséggondozó Műhely meghatározása

A Minősített Tehetséggondozó Műhely fogalmát és feladatait A Minősített Tehetséggondozó Műhelyek minősítési eljárásának kézikönyve[4] definiálja: Az MTM olyan nevelési-oktatási intézmény, amely:

• Kiemelten tehetséges tanulók gondozását támogató szakmai csoporttal („tehetséggondozó szakmai csoport”) és programmal rendelkezik.
• A tehetségekkel történő foglalkozás teljes folyamatát – lehetőség szerint – kiterjeszti a gardneri képességterületek mindegyikére, továbbá a tehetségek motivációjának és személyes érzelmi jóllétének gondozására.
• Egyedi, intézményi arculattal rendelkező tehetséggondozási profilt alakít ki a tanulók szükségleteinek és az intézményi adottságoknak a figyelembevételével.
• Szakmai tanácsadást nyújt a vele együttműködésben álló köznevelési intézmények, szülők és tehetséggondozó szakemberek számára.
• Az MTM-ek céljaik elérése érdekében egymással hálózatos formában működnek együtt.

A Minősített Tehetséggondozó Műhelyek feladatai

Az MTM-ek tevékenysége alap- és kiegészítő feladatokból tevődik össze. Az ún. alapfeladatok a tehetséggondozó tevékenység teljes folyamatát lefedik. Az intézményeknek ezek mindegyikét kötelező jelleggel végezniük kell. Alapfeladataik mellett az MTM-ek ún. kiegészítő feladatokat is végeznek, amelyek közül – önkéntes vállalás alapján – legalább egynek az ellátását már a minősítési eljárás kezdetén, pályázatukban vállalták. Ezek között szerepelnek olyanok, amelyek a tanulókra irányuló tehetséggondozó tevékenység részei, és olyanok is, amelyek a tehetséggondozó szakemberek számára nyújtandó tanácsadást szolgálják.[5]

Az MTM-ek megoszlása iskolatípusok szerint

A Minősített Tehetséggondozó Műhelyek minden tekintetben változatos képet mutatnak, illetve jól tükrözik a köznevelés és a szakképzés intézményrendszerének gazdag palettáját. Az MTM-ek között 10 általános iskolát találunk (kb. az intézmények negyede), amelyek közül egy intézmény egységes gyógypedagógiai módszertani intézményként is működik. További négy intézményben folyik egyszerre általános iskolai és gimnáziumi képzés. 17 olyan MTM van (ez közel az MTM-ek fele), amely kizárólag gimnáziumi képzést végez. A műhelyek között 7 szakképző intézmény is helyet kapott – közülük kettő gimnáziumi képzést is folytat. Az iskolák mellett pedig egy kollégium is tagja az MTM hálózatnak.

Az MTM-ek megoszlása fenntartók szerint

Ami az MTM-ek fenntartóit illeti, hasonlóan változatos a kép. A legtöbb intézmény, szám szerint 22 MTM fenntartója valamely tankerületi központ. 6 olyan MTM van, amelyek valamely felsőoktatási intézmény fenntartásában működnek (ezek az iskolák nemcsak diákjaik, hanem a tanárjelöltek körében is jelentős tehetséggondozó tevékenységet végeznek). Öt intézmény fenntartója valamely egyházi jogi személy. Szintén öt iskola fenntartója az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Egy MTM (nevezetesen az egri Neumann János Gimnázium, Technikum és Kollégium) alapítványi fenntartással működik.

Eredmények és sikerek

MTM-ektől érkező információk, visszajelzések

A Minősített Tehetséggondozó Műhelyekkel közösen végzett tehetséggondozó tevékenységekről a Nemzeti Tehetség Központ három formában is kap rendszeresen információkat és visszajelzéseket. Cégünknek (az EFOP 3.2.1 projekt keretében) minden egyes MTM-ben van egy munkatársa. Az MTM programfelelősök féléves rendszerességgel szakmai beszámolót készítenek – és küldenek az NTK számára – az intézményben mint MTM-ben végzett, a tehetséggondozó mintaintézményi szerepkörhöz kapcsolódó tevékenységekről.

A Nemzeti Tehetség Központ minden évben monitorozza is az MTM-ek munkáját. A monitoring célja kettős: egyrészt a pályázati vállalások, alap- és kiegészítő feladatok nyomon követése, másrészt a szakmai-módszertani támogatás, megerősítés.

Mindezek mellett évente követő kutatást folytatunk az MTM munkájában részt vevő pedagógusok körében tavasszal. A kutatásban minden évben – közel – azonos kérdéseket teszünk fel az MTM-ek munkájára, az NTK-val való együttműködésükre és a támogatásokra vonatkozóan, amely módszer lehetővé teszi a folyamatok időbeli alakulásának vizsgálatát. Ezek alapján az információk és visszajelzések alapján kerülnek bemutatásra a program, illetve az MTM-hálózat legsikeresebbnek mondható elemei, tevékenységei.

Rendszerszinten és tervezetten végzett tehetséggondozás

Az intézmények visszajelzése alapján tehetséggondozó tevékenységükkel kapcsolatban jelentős változás volt, hogy egyre inkább rendszerszinten és tervezetten végzik azt. Ezt a fejlődést a projekt három eleme is segítette:

• A tehetséggondozás megjelenítése az iskolai/intézményi dokumentumokban. Ez képezte az első két (2018. és 2019. évi) monitoring fókuszát.
• Az intézményeknek Minősített Tehetséggondozó Műhelyként végzett tevékenységeit minden iskolában MTM programfelelős koordinálja, aki – a mellett, hogy az adott intézmény pedagógusa – az NTK alkalmazásában (is) áll.[6]
• Minden egyes MTM-ben „tehetséggondozó szakmai csoport” (vagy munkaközösség) működik. Ennek vezetője az MTM programfelelős.

Egyéni tehetségmentorálás

Az egyéni tehetségmentorálás[7] a program egyik legnépszerűbb és legsikeresebb eleme. Ennek a sikernek több oka is van. A tehetséggondozó szakemberek egyetértenek abban, hogy az egyéni mentorálás a tehetséggondozás egyik, ha nem a legeredményesebb formája. Hatékonysága mindenekelőtt annak köszönhető, hogy a mentor képes rá, hogy fejlesztő tevékenységét teljességgel mentoráltjának egyéni szükségletéhez igazítsa. A mentori segítség ráadásul nem korlátozódik a tanulmányokra, hanem kiterjed a mentorált tanuló érzelmi és társas kompetenciáinak fejlesztésére is (hiszen a kiemelten tehetséges fiatalok sokszor küzdenek ilyen típusú nehézségekkel). Hazánkban nem terjedtek el a kívánatos mértékben az egyéni jellegű tehetséggondozó módszerek (habár relatíve gazdag irodalma van pl. Dr. Balogh László írásaiban).

Mivel a mentorálás a tehetséges tanulók hosszabb távú kísérését feltételezi, annak hosszát legalább egy tanévben határoztuk meg. Ugyanakkor számos esetben fogalmazódott meg az igény, hogy a mentorálás folytatódhasson a következő tanévben, illetve tanévekben is. A mentor és a mentorált tanuló heti egy alkalommal találkozik egymással, a foglalkozás hossza 45 perc. A mentorok számára kétféle speciális felkészítő program került kidolgozásra (30 órás akkreditált pedagógus-továbbképzések)[8], melyek közül legalább az egyik elvégzése feltétele volt a projekt által támogatott mentorálásba történő bekapcsolódásnak. Az egyes MTM-ekben minden tanévben 6-6 fő kiemelkedően tehetséges tanuló egyéni tehetségmentorálását végeztük.

Ha számokban is szeretnénk beszámolni a mentorálásról, az MTM-ek indulását követő 4 tanévben, vagyis a 2017/2018. és 2020/2021. tanévek között:

• mindösszesen 764 kiemelkedően tehetséges tanuló részesült egyéni tehetségmentori támogatásban;
• közülük 120 tehetséges diák több éven keresztül vett részt a mentorálási folyamatban;
• a 39 MTM-ben a 4 tanév folyamán összesen 166 – mentorképzést végzett – pedagógus kolléga kapcsolódott be a mentori munkába hosszabb-rövidebb időre.

A mentor kollégák minden félévben szövegesen is értékelik az adott félévben a mentori folyamatot. Ezekben az értékelésben öt hívószó köré csoportosítva fogalmazták meg az egyéni tehetségmentori munkájuk eredményeit:

• verseny- és/vagy mérési eredmények javulása;
• motiváció, elköteleződés mértékének növekedése;
• sikeres pályaválasztás, helytállás az iskola elhagyása után is;
• mentorált tanuló személyiségének fejlődése;
• mentorált tanuló elégedettsége (ez utóbbinál nem pusztán valamiféle jó érzésről van szó, hanem arról, hogy a diák úgy érzi, meg tudta valósítani a mentorálási folyamat kezdetén kitűzött céljait).

A mentorált tanulók szintén minden félévben reflektálnak a mentorálás folyamatára. A diákok ezekben a reflexióikban a mentorálás több pozitív hozadékáról is beszámoltak:

• tanulmányi és versenyeredmények javulása;
• „többcsatornás” odafigyelés, személyre szabott segítség, partnerség;
• pályaválasztásban kapott segítség;
• fejlődés az önismeret terén;
• nagyon sokan írtak arról, hogy fejlődtek a stresszkezelés terén;
• javulás a társas kapcsolatok minőségében;
• olyan kapcsolatok (például egyetemi oktatókkal, kutatókkal) és lehetőségek (például pályázati és ösztöndíj-lehetőségek), amelyeket kifejezetten a mentoraiknak köszönhetnek.

Ösztöndíj-támogatás mentorált/tehetséges tanulók számára

A mentorált tanulókat – magán az egyéni mentoráláson túl – ösztöndíjjal is támogatja a projekt. A támogatás a kiemelten tehetséges tanulók iskolai tehetséggondozásának kiegészítését célozza. A konvergenciarégiókban minden évben három mentorált tanuló kapott „Tehetségek Magyarországa” ösztöndíjat az egyes MTM-ekben – a Matehetsz támogatásával. Az ösztöndíj összege 80 000 és 200 000 Ft között volt, amit a nyertes diákok szabadon felhasználhattak, nem terhelte bonyolult adminisztrációs kötelezettség. Az ösztöndíjakból a mentorok beszámolói szerint a tehetségígéretek jellemzően eszközöket (például informatikai eszközöket) vásároltak, tanfolyamok, magántanárok díját fedezték, versenyek részvételi díját fizették, tehetséggondozásukhoz kapcsolódó utazásokat valósítottak meg. A budapesti és pestmegyei MTM-ekben – az eltérő pályázati kiírások miatt – nemcsak mentorált tanulók kaphatnak ösztöndíjat (de elsősorban ők).

A visszajelzések alapján az ösztöndíj – a mellett, hogy jelentős segítséget jelent a mentorált tanulók tehetséggondozásában – jelentős motivációs eszköz is az MTM-ek tehetséggondozó rendszerében.

Folyamat-tanácsadás tehetségmentor kollégák számára

Az egyéni tehetségmentorok bérezése mellett nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy – a köznevelésben hiánypótló módon – mentor kollégáink számára csoportos – kivételesen egyéni – folyamat-tanácsadás (egyfajta csoportos szupervízió) lehetőségét biztosítja a projekt. A folyamat-tanácsadással kapcsolatban ki kell emelni, hogy ezeken az alkalmakon nem módszertani jellegű segítséget kapnak a kollégák. A szupervízió célja sokkal inkább a saját szakmai személyiségre való reflexió, a személyes természetű elakadások megbeszélése, kezelésének lehetőségei, a tapasztalatcsere más MTM-ekben dolgozó mentorokkal. Ami a lebonyolítást illeti a 2017/2018. tanévben régiós szinten zajlott kéthavi rendszerességgel, a 2018/2019. tanévtől kezdődően pedig a tanév folyamán három alkalommal, tömbösítve, majd 2020 tavaszától – így a teljes 2020/2021. tanévben – a folyamat-tanácsadás átkerült az online térbe, valamint két alkalommal volt lehetőség telefonos konzultációra a szupervizorral.

MTM-ek tehetségszakmai tematikájú műhelybeszélgetései

A Minősített Tehetséggondozó Műhelyek mintaintézményi feladatainak egyik kiemelt eleme, hogy az MTM-ek – fő szabály szerint – éves rendszerességgel tehetséggondozó szakmai műhelybeszélgetéseket szerveznek.[9] Ezeknek a műhelybeszélgetéseknek a célcsoportja elsősorban a szervező MTM, valamint az annak körzetében található iskolák pedagógusai és egyéb, tehetséges tanulókkal kapcsolatba kerülő szakemberei (iskolapszichológus, edző stb.) voltak. A műhelybeszélgetések által érintett témák és kérdések változatos képet mutatnak: a tehetséggondozó folyamat valamely szakasza vagy eleme (például tehetségszűrés, -azonosítás); különböző tehetséggondozó, tehetségfejlesztő módszerek és eszközök (több intézmény is megosztotta a robotika terén gyűjtött tapasztalatait); a szervező MTM valamely tehetséggondozó jó gyakorlata.

2017 szeptembere és 2021 márciusa között az MTM-ek több, mint 150 alkalommal szerveztek műhelybeszélgetéseket, melyeken közel 7500 pedagógus vett részt.

2020 októberétől kezdődően a műhelybeszélgetések jellemzően az online térben kerültek megrendezésre, ezek témájául az MTM-ek gyakran választották a digitális eszközök használatának lehetőségeit a tehetséggondozásban. Új lehetőségként és tapasztalatként jelent meg, hogy a műhelybeszélgetéseknek online formája megkönnyítette az MTM-ek pedagógusai számára a részvételt a többi MTM által, az ország más-más részeiben szervezett műhelyeken.

Hálózati együttműködés és horizontális tanulás egyéb fórumai

A Minősített Tehetséggondozó Műhelyek aktív résztvevői az EFOP-3.2.1 projekt által szervezett szakmai rendezvényeknek, konferenciáknak. MTM-ek intézményvezetői, programfelelősei, tehetségmentorai vagy egyéb tehetséggondozó szakemberei pódiumbeszélgetések résztvevői voltak, a projekt kutatásait, fejlesztéseit bemutató előadásokhoz kapcsolódó korreferátumokat tartottak, valamint bemutatták intézményeik jó gyakorlatait, tehetséggondozó rendszerét és gyakorlatát.

Az MTM-ek a következő rendezvények megtartásába kapcsolódtak be aktív módon:

• „Tehetségbarát iskola” c. konferencia (2018. december 10.);
• „Kreativitás és tehetség” – ELTE PPK-val közösen szervezett konferencia (2019. május 10–11.);
• „Kövesd a tehetséget” c. konferencia (2020. február 20.);
• „Keresd a tehetséget!” c. online szakmai konferencia (2021. április 13–15.);
• „Budapest Talent Summit” c. nemzetközi konferencia (2021. október 7–8.)

Közvetlen módon szolgálta a szakmai együttműködés kialakítását és elmélyítését a Minősített Tehetséggondozó Műhelyek 2019-ben és 2020-ban megrendezett országos szakmai műhelyei, amelyek arra teremtettek lehetőséget, hogy az MTM-ek szakemberei megosszák egymással tapasztalataikat.

2019 novemberében Kecskeméten elsősorban a tehetséggondozó munka négy eleméről cseréltek eszmét a találkozó résztvevői:

• tehetségazonosítás;
• egyéni és csoportos fejlesztésekben rejlő lehetőségek;
• tehetséggondozás beépítése az intézmények pedagógiai programjába;
• szülőknek adott tehetségtanácsadásról.[10]

2020. december 7. és 11. között öt egymást követő délutánon online formában valósult meg a második országos szakmai műhely (ennek már az előkészítésében is aktív szerepet vállaltak az MTM-ek). A résztvevők a következő tematikus workshopok munkájába kapcsolódhattak be:

• MTM-ek tehetséggondozó jó gyakorlatai;
• pedagógusok reziliencia képességének fejlesztése, módszerek a változások kezeléséhez, lelki egészség támogatása;
• tehetségmenedzsment a tehetséggondozásban;
• coaching módszerek bevonása a mentorálásba, a coaching pedagógiai alkalmazása.

Pedagógus-továbbképzések MTM-ek pedagógusai számára

A „folyamatos szakmai megújulás” igényéből[11] kiindulva az MTM-ek számára nyújtott komplex támogatási csomag fontos eleme volt tehetséggondozó szakmai tematikájú, 30 órás akkreditált pedagógus-továbbképzések (PAT) megtartása MTM-ek pedagógusai számára.[12] Ezek közt szerepelt:

• 2 a tehetségmentorálásra felkészítő képzés;
• 5 különböző, a tehetséggondozás elméletét és gyakorlatát érintő, a tehetséggondozás teljes folyamatát lefedő pedagógus-továbbképzés:
• tehetségfelismerés, -azonosítás;
• intézményi komplex tehetséggondozó rendszer megszervezése;
• természettudományos területeken végzett tehetséggondozó módszerek;
• az iskolai tehetséggondozó módszertani eszközök;
• tehetségek követése.

A „Tehetségek Magyarországa” projekt támogatásával 52 alkalommal került megtartásra pedagógus-továbbképzés kifejezetten az MTM-ek tehetséggondozó szakemberei számára – több, mint 750 pedagógus részvételével.

MTM-ek tehetséggondozó munkájának támogatása eszközökkel

A Nemzeti Tehetség Központ az MTM-ek tehetséggondozó munkáját ehhez szükséges eszközöknek az intézmények számára történő átadásával is támogatta. 2018 tavaszán irodaszerekkel támogatta a projekt az iskolákat. 2018 őszén minden MTM 12 db jó minőségű laptopot vehetett át különböző tartozékokkal (például külső DVD-író, adathordozó). 2020 őszén az egyes intézmények közel egymillió forint értékben kaptak különféle tehetségfejlesztő eszközöket előzetes igényfelmérés alapján – széles palettán (sportszerek, különféle az MTMI [STEM] területeken használható eszközök: 3D nyomtatók, IKT eszközök, robotika-készletek stb.). 2021. szeptember–októberben pedig stúdiótechnikai eszközöket vehettek át az MTM-ek (összesen több, mint 850 eszközt, közel 11 millió Ft értékben).

Perspektívák

MTM-ek újraminősítése és hálózatos együttműködés mélyítése

A Minősített Tehetséggondozó Műhelyek öt évig birtokolhatják a címet újabb minősítési eljárás nélkül. 2022 májusáig sor kerül az MTM-ek újraminősítésére. Mivel a Nemzeti Tehetség Központ elkötelezett az együttműködés folytatása mellett, minden jelenlegi MTM egy egyszerűsített minősítési eljárás keretében kérheti a cím további meghosszabbítását. A következő időszak célja az NTK és az MTM-ek, valamint az MTM-ek egymás közti együttműködésének további bővítése közösen megvalósított tehetséggondozó és disszeminációs jellegű programokkal, országos és – újdonságként – regionális szakmai fórumok, találkozók megszervezésével, természetesen mindazokon a tevékenységeken túl, melyeket fentebb részleteztünk.

MTM-hálózat bővítése

Szintén tervezzük az MTM-hálózat bővítését további intézmények bevonásával. A konvergencia régiókban 6 új köznevelési intézményt szeretnénk bevonni a hálózat munkájába (valamint további kettőt a Közép-Magyarország régióban).

Az új MTM-ek esetében azt a szempontot kívánjuk érvényesíteni, hogy a kiválasztásra kerülő intézmények vagy kedvezményezett járásokban található iskolák, vagy hátrányos helyzetű tehetségekkel foglalkozó intézmények, vagy kettős különlegességű tehetségek gondozását (is) végző iskolák legyenek. Tehát a hálózat bővítése a földrajzi, anyagi, családi, szociális nehézségekkel küzdő tehetségek elérésének irányába tervezett.

„Hagyomány és innováció” (Tóth Júlia[13])

A Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium 2017 óta Minősített Tehetséggondozó Műhely. A cím elnyerése nagy öröm és büszkeség volt számunkra. Nagyon örültünk, hogy gimnáziumunk bekerült a több mint 170 pályázó intézmény közül abba a harminckilencbe, amely elnyerte az MTM-címet. Ez a korábbi sikeres és eredményes tehetséggondozó munkánk elismerését is jelentette, ugyanakkor új kihívások elé is állított bennünket.

Amikor úgy döntöttünk, megpályázzuk a Minősített Tehetséggondozó Műhely címet, figyelembe vettünk a korábbi évek tapasztalatait, miszerint pályázatok révén hatékonyan lehet támogatni a tehetséggondozó tevékenységet, plusz forrásokat lehet általuk bevonni, számos új lehetőséget lehet találni a tehetséges diákjaink számára. Úgy gondoltuk, a Tehetségek Magyarországa projekt keretében az MTM-programban ez a pályázati tevékenység folytatható lesz.

Pályázatunkat arra alapoztuk, hogy gimnáziumunkban több tehetségterületen zajlik évtizedek óta sikeres tehetséggondozó munka. Az iskola vezetése és tantestületünk elkötelezett és felkészült ezen a téren. Többen vannak, akik tehetséggondozó szakvizsgával rendelkeznek, illetve akiknek sikeres tehetséggondozó tevékenységét rangos városi kitüntetéssel, MOL Mester-M oklevéllel vagy Bonis Bona-díjjal ismerték el a közelmúltban. Kollégáink kellő szakmai tapasztalattal rendelkeznek, ugyanakkor folyamatosan keresik a sikeres tehetségfejlesztés érdekében az új lehetőségeket és módszereket, rendszeresen vesznek részt tehetségfejlesztéssel kapcsolatos továbbképzéseken. Rendelkeznek a tehetséges diákok fejlesztéséhez szükséges kellő nyitottsággal és toleranciával, elfogadják az egyéni különbözőségeket, és minden segítséget megadnak az egyéni fejlődéshez.

MTM-ként az elmúlt években rendszeresen szerveztünk műhelymunkákat. Ezek alkalmat teremtettek a tehetséggondozás terén tevékenykedő tanárkollégák számára a tudásmegosztásra, a kapcsolati hálók kialakítására és megerősítésre. A műhelymunkák tematikáját és az előadók körét úgy igyekeztünk kialakítani, hogy minél több tehetségterület megjelenjen ezeken a rendezvényeken, illetve egyrészt a tehetséggondozás elismert szakértőitől ismerhessük meg a legújabb kutatási eredményeket, másrészt a kollégák be tudják mutatni egymásnak jó gyakorlataikat.

MTM-tevékenységünk egyik kiemelt területe volt az egyéni mentorálás. Összesen öt pedagógus nyújtott szakmai, pályaorientációs és személyiségfejlesztési támogatást évente hat-hat diáknak. Azt tapasztaltuk, hogy az egyéni segítés és odafigyelés a mentoráltaknak hatalmas segítség volt, ugyanakkor a mentorok is új szerepben találták – és találták meg – magukat. Ahogyan erről az egyik mentorunk nyilatkozott: „A tehetségmentori munka szépsége a kihívásaiban rejlik. A kihívás ott kezdődik, ahol a tanári munkától különbözővé válik. Míg a tanítási folyamat többnyire a tárgyi tudás átadására fókuszál és érdemjegyekkel mér, addig a mentorálás során a mentor a szakmai ismeretek átadása mellett a mentorált személyiségéhez is közelebb kerül. Tehetségnek lenni nem egyszerű, s ezért a közösségből való kiemelkedés egyben a közösségből való kiszakadással is párosulhat. Úgy vélem, hogy a mentor ilyenkor a megértésen és az együttérzésen kívül lelki támaszt is jelenthet a mentoráltnak.”

Az MTM-program keretében a gimnázium jelentős eszköztámogatásban is részesült. Laptopokat és egyéb olyan – az egyes tehetségterületek igényeihez igazodó – eszközöket kaptunk, amelyek beszerzésére egyébként nehezen találtunk volna mást forrást.

MTM-ként több országos konferencián is megmutatkozhattunk, és részt vállaltunk az MTM-ek szakmai találkozóinak szervezésében is. Ezek a lehetőségek nagy jelentőséggel bírtak a gimnázium számára, mert az itt folyó tehetséggondozó munka bemutatására és elismerésére adtak alkalmat. Kollégáink ezen kívül a projekt több elemében is szerepet vállaltak. Többek között közreműködtek gamifikációs feladatbank létrehozásban, a Woodcock-Johnson intelligenciateszt kipróbálásában.

A Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium idén ünnepli fennállásának 400. évfordulóját. Örülünk, ha mások is látják és elismerik törekvéseinket. Így örömmel vettük, hogy gimnáziumunk kiváló tehetséggondozó szervezetként 2021-ben megkapta a Nemzeti Tehetségközpont „Bonis Bona – A Nemzet Tehetségeiért” díját. A díjat szeptember 9-én vette át Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli minisztertől és Rácz Zsófia fiatalokért felelős helyettes államtitkártól Gyulai Sándor intézményvezető, Tóth Lajos Árpád tankerületi igazgató jelenlétében.

A „Kiváló tehetséggondozó szervezet” címet olyan hazai és határon túli tehetséggondozó szervezet kaphatja, amely legalább öt évre visszamenően folyamatos és kiváló tehetségsegítő tevékenységet végzett, és ennek hatása igazolható is a tehetséges gyermekek, fiatalok körében. A gimnázium Kiválóan Akkreditált Tehetségpontként és Minősített Tehetséggondozó Műhelyként megfelelt ezeknek a feltételeknek. A díjra fenntartónk, a Hajdúböszörményi Tankerületi Központ terjesztette fel iskolánkat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ közreműködésével.

 

[1] A 1390/2015. (VI. 12.) Korm. határozat a Nemzeti Tehetség program végrehajtásának 2015–2016. évi cselekvési programjáról

[2] Kovács Zsolt – Szegedi Dezső (szerk.): A Minősített Tehetséggondozó Műhelyek tapasztalatai és eredményei, Nemzeti Tehetség Központ, Budapest, 2021., 8–11. o. (online: https://bit.ly/3eJ3mV1)

[3] Az MTM intézmények bemutatása: https://tehetseg.net/index.php/mtm-terkep/

[4] Lesku Katalin (szerk.): A Minősített Tehetséggondozó Műhelyek minősítési eljárásának kézikönyve

[5] Az MTM-ek alap- és kiegészítő feladatainak részletes felsorolása megtalálható: Kovács – Szegedi, 12. o., valamint az előadás diasorában (https://bit.ly/3JEjYey)

[6] Az MTM programfeleősök feladatainak részletes bemutatása megtalálható: Kovács-Szegedi, 12–13. o.

[7] Az MTM-ekben végzett egyéni tehetségmentorálásról külön előadás hangzott el a XXI. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia Tehetséggondozás szekciójában (Kovács Zsolt – Csősz Tímea – Kothalawala Rosemary Chandrakanthi: „Az egyéni tehetségmentorálás tapasztalatai a Minősített Tehetséggondozó Műhelyekben” in: Kónyáné Tóth Mária – Molnár Csaba (szerk.): Az oktatás átalakulása a tudástársadalom és a mesterséges intelligencia korában. XXI. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia, II. kötet, Suliszerviz, Debrecen, 2019., 307–320. o. – online: https://bit.ly/3FPE7fn)

[8] „Mentorálás a tehetséggondozásban” (vö. https://bit.ly/3eNqSQO) és „Szocio-emocionális készségek fejlesztése és az életpálya-tervezés támogatása tehetségmentorálással” (vö. https://bit.ly/3FPXUf1)

[9] Vö. Lesku, 6. o.

[10] A rendezvényhez kapcsolódó szakmai dokumentumok a következő linken érhetők el: https://sites.google.com/view/mtmtalalkozo.

[11] Vö. Lesku, 16. o.

[12] A Nemzeti Tehetség Központ által kínált képzések megtalálhatók a „Tehetségek Magyarországa” projekt honlapján: https://tehetsegekmagyarorszaga.hu/tovabbkepzesek.

[13] Tóth Júlia MTM-programfelelős, Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium Minősített Tehetséggondozó Műhely – bemutatkozása megtalálható in: Kovács-Szegedi, 72-73. o.