Sinka Edit

Tehetségazonosító mérőeszközök fejlesztése

A Nemzeti Tehetség Központ a Tehetségek Magyarországa (EFOP 3.2.1-15-2016-00001) elnevezésű projekt keretében az elmúlt években tehetségazonosító mérőeszközöket fejlesztett. Az eszközfejlesztés elsődleges célja az volt, hogy támogassa az iskolákat és a pedagógusokat a tehetségígéretek megtalálásában, ezzel is segítve a tehetségvesztés elkerülését. A projekt keretében mind online, mind hagyományos papír-ceruza mérőeszközök készültek, amelyek így együttesen a legtöbb tehetségazonosítási célt képesek lefedni.

Az online eszközökkel történő tehetségazonosítás praktikus előnye, hogy kényelmes adatrögzítést, adatelemzést és adattárolást tesz lehetővé. Emberi erőforrás igénye is nagyságrendileg kisebb a hagyományos tesztelésnél, de a legnagyobb előny egyértelműen az azonnali visszajelzés lehetőségében van. Épp a tehetségvesztés elkerülését szolgálja, ha a tehetségmérést követően az eredmény azonnal rendelkezésre áll, és a tehetségfejlesztés megkezdhető. Az online mérésnek ezeken túl szakmai, módszertani előnyei is vannak, elsőként az, hogy ilyen módon a hagyományos lineáris tesztek helyett adaptív tesztek készíthetőek. Az adaptív teszt rövidebb idő alatt, pontosabban mér, és különösen alkalmas arra, hogy a magasabb képességtartományokban alkalmazzuk. Megemlítendő még, hogy online mérés esetében a kontextuális háttéradatok, mint például a tesztkitöltés sebessége is elemezhetővé válnak.

Mindezeket figyelembe véve a Nemzeti Tehetség Központ komplex, csoportos, online tehetségszűrési rendszere az alábbi alapelvek mentén szerveződött:

• országos lefedettség;
• ötödik évfolyamos korcsoport;
• egyidejűleg komplex, átfogó kép kialakítása és kiemelkedő potenciál keresése, valamint
• a pedagógusok felkészítése a mérésre.

Az online rendszerbe a projekt időszakában öt mérőeszköz került be, ezeket több pilot mérés alkalmával teszteltük és azt követően véglegesítettük. Négy tanulói adaptív online teszten kívül egy innovatív eszköz, a tanárok által használható TehetségMozaik is készült, mely utóbbi az ismert tanári értékelő skála műfajába tartozó mérőeszköz, online változatban. A tanulói tesztek közül kettő általános képességet mér (kristályos és fluid intelligenciát), kettő pedig speciális területet – a téri-vizuális képességet és a mechanikai képességet.

Az online rendszer az alábbi alapelvek mentén biztosít visszajelzést a mérésben résztvevők számára:

• A mérés célja a tehetségfelismerés, -kiválasztás, kiemelkedő fejlesztési potenciál azonosítása, nem valamely tananyag elsajátításának ellenőrzése.
• A tehetségmérés során az átlag feletti eredmény a tesztteljesítménnyel bizonyított. Alacsony érték esetén nem bizonyított az alacsony képesség, mert egyetlen tesztben (és egyszeri tesztfelvétel esetén) mutatkozó képességhiány esetén „a többféle eszköz, többféle módszer” elve az irányadó.
• Mivel a tesztek tehetségszűrés céljából lettek kifejlesztve, különösen alkalmasak a magasabb képességtartományban történő megbízható és pontos mérésre, míg a gyenge teljesítmény esetében a képességek szintjéről kevésbé megbízható eredményeket kapunk.
• Az alacsony képességtartományban objektíve is nagyobb a mérési bizonytalanság: nem tudhatjuk, hogy miért teljesít gyengén a tanuló; valóban a gyenge képessége vagy pl. fáradtság, figyelmetlenség, alulmotiváltság miatt.
• Az átlag alatti eredményeknek a kiemelkedőkhöz hasonló számszerű, pontos visszajelzése irreleváns, valamint az önértékelés védelme miatt káros is (vö. „tehetséges” vs. „tehetségtelen” ellentétpár).
• Mivel ezeket a teszteket nem személyes helyzetben vesszük fel, és közvetlenül a fent sorolt tényezők észlelésére sincs módunk, a visszajelzésnél különös óvatosság indokolt.

Visszajelzést a mérést követően azonnal kap a tanuló, a mérést végző pedagógus, és – amennyiben igényli – a tanuló szülője is. A visszajelzés szöveges, a tanulói minta 50%-ánál jobb eredményt elérők esetében számszerű is. A rendszer ezen kívül alkalmas intézményi szintű jelentés generálására is, amely elhelyezi az adott iskola átlagteljesítményét a többi bekapcsolódott intézményhez viszonyítva, illetve felsorolja a kiemelten teljesítő tanulók eredményét. A Nemzeti Tehetség Központ számára pedig létrejön egy anonim, úgynevezett kutatói adatbázis, amely a rendszer továbbfejlesztését is lehetővé teszi.

Az online eszközök készítésével párhuzamosan egyéni helyzetben alkalmazható (papír-ceruza) tesztek fejlesztése is zajlott a projektben, hiszen az online mérések gyorsan és olcsón képesek nagyszámú diákot szűrni, de a tehetségpotenciált mutató tanulók esetében további, mélyebb vizsgálatok is szükségesek lehetnek, és ezekhez is szerettünk volna eszközöket adni az iskolák kezébe. A kiemelkedő intelligencia és kreativitás (mint a tehetségesség megnyilvánulási formája) azonosítására alkalmas teszteket a projekt keretében a Minősített Tehetséggondozó Műhelyek számára biztosítottuk, természetesen a használatukra felkészítő képzéssel együtt.