Gere Ferenc – Tóth András

Technikai innováció
Okoseszközök alkalmazása az oktatásban

Köszöntöm Önöket! Tóth András vagyok, a KONELI Alapítványi Általános Iskola igazgatóhelyettese és digitális kultúra tanára.

A következő néhány percben szeretném bemutatni Önöknek iskolánk egy kis szegmensét, ami ugyanakkor a gyerekeknek és nekünk tanároknak is nagyon fontos. Ez az iskolában használt technikai eszközök köre.

Iskolánk egyedi oktatási programjának egyik alappillérét jelenti a projektek útján történő tapasztalati tanulás, amely az egymástól elszigetelt ismeretanyagok befogadása helyett a valós életre jellemző közösségi ismeretszerzési szemléletet részesíti előnyben. Iskolánkban ezt a közösségi tanulást támogatják a korszerű infokommunikációs eszközök.

A projekt személetű oktatás így nálunk kölcsönhatásban valósul meg a Nat által megfogalmazott kulcskompetenciák közül a digitális, a matematikai, a természettudományi kompetenciák fejlesztésével, továbbá hozzájárul a hatékony és önálló tanulás képességének kialakításához és fejlesztéséhez is.

Arról, hogy hogyan jelennek meg a különböző technikai eszközök és innovatív megoldások iskolánkban, szekcióelőadásunk első felében iskolánk igazgatója már beszélt. Ugyanakkor nem árt itt is hangsúlyozni, hogy iskolánkban rendszerszinten foglalkozunk a digitális világ eszközeivel – az okostáblával, a tabletekkel, az internet és a virtuális valóság nyújtotta lehetőségekkel, a programozással és robottechnikával vagy a drónokkal –, és igyekszünk alkotó módon beépíteni őket az oktatás folyamatába.

A napi használat folytán a legfontosabb technikai eszköz intézményünkben az interaktív LCD kijelző, ami a hagyományos interaktív tábla tulajdonságai közöl valamennyivel rendelkezik, ugyanakkor sokkal felhasználóbarátabb és működtetése is egyszerűbb annál.

Minden tantermünkben van ilyen tábla, pedagógusaink előszeretettel használják őket a demonstrálás, az ismeretszerzés és a kooperáció eszközeként. Az LCD-kijelzőink szakmai lehetőségeiről egyébként hamarosan hallani fogják Gere Ferenc úr előadását, aki szakértőként és forgalmazóként egyaránt mélyreható ismeretekkel rendelkezik az eszköz nyújtotta lehetőségekről.

A rendelkezésre álló idő szűkössége miatt én most az iskolában alkalmazott technikai innovációk egy sajátos eleméről, a robotprogramozásról és a dróntechnika alkalmazásáról szeretnék pár gondolatot tenni. Ezek a technikai eszközök és a hozzájuk kapcsolódó programozási tevékenység integráltan jelenik meg iskolánk programkínálatában. A gyerekek évente több alkalommal külön erre a célra szervezett ismeretterjesztő, népszerűsítő (kipróbáló) programokon vehetnek részt, ami mellett iskolánkban megtalálhatók az ezeknek az eszközöknek a részletesebb, alkotó felhasználását lehetővé tevő fakultációs foglalkozások is (pl. robotika, drón foglalkozás).

Az iskolánk fő irányvonalát jelentő konstruktív életvezetés egyik legfontosabb pillére az együttműködés, a társak segítése, a közös projektek megvalósítása. A másik kiemelt terület az algoritmikus gondolkodás fejlesztésének fontossága. Ezeknek a megvalósításában nagyon jól alkalmazható eszközök a különféle programozható játékok/eszközök.

A foglalkozásainkon általában párban vagy kis csoportban dolgoznak a tanulók, és közösen kell valamilyen kompromisszumos megoldásra jutniuk, legyen szó unplugged (robotok nélküli kódolás) vagy online végezhető (pl. Scratch) fejlesztési lehetőségekről vagy a bonyolult Tello drónokról.

A gyerekek munkáikat mindig tervezéssel kezdik. Mivel nálunk jellemzően a kisebb, 6–10 éves korosztály vesz részt ezeken a foglalkozásokon, ezért módszertanilag nagyon fontos a sorrendiség, a vizualizálás. A programok csoportos elkészítésével az együttműködésre kész személyiség megalapozását és fejlesztését kívánjuk elérni. Munkánk során a fokozatosságot tartjuk szem előtt, ezért az egyszerűbb Cubettó vagy BeeBot eszközök alkalmazásától haladunk a drónprogramozás felé.

A logikai gondolkodás fejlesztése mellett a foglalkozásokon jelentős szerep jut a finommotorika fejlesztésére is (például a Lego-robotok összerakásának játékos folyamata önmagában is felfogható készségfejlesztésnek).

A megoldandó problémák kapcsán is a fokozatosság elvét figyelembe véve haladunk az egyszerűbb feladatoktól a bonyolultabbak felé, így minden tanuló sikerélményekkel gazdagodik és késztetést érez a folytatásra, az újabb izgalmas feladatokra. (Ehhez hasonló logikára épülnek a számítógépes játékok is – ahogy például a Super Mario egyre bonyolultabb pályái felépülnek.)

Tapasztalataink azt mutatják, hogy ezeken a foglalkozásokon látszólag egyszerű a pedagógus helyzete, hiszen extrém módon motivált diákokkal dolgozik együtt. Ugyanakkor a különféle technikai eszközzel (robottal, drónnal stb.) végzett oktatási tevékenyég nagyon összetett feladatrendszer elé állítja a tanárokat, melyek során a legegyszerűbb technikai háttér (például az akkumulátor töltöttsége) biztosításától a legbonyolultabb algoritmusok alkalmazásáig kell terjednie figyelmének. Ebben a szerepben nagyon nagy hangsúly helyeződik a tanár kreativitására, facilitátori, útmutató, felfedeztető pedagógiai tevékenységére.

Emiatt nagyon fontos, hogy technikailag és pedagógiailag is magasan képzett szakemberek végezzék ezt a feladatot. Iskolánkban a pedagógus kiválasztás során a próbatanítások alkalmával van lehetőségünk tesztelni a jelentkezők ezirányú képességeit és tapasztalatait.

Végezetül azt is el szeretném mondani, hogy a különféle technikai eszközök alkalmazása kapcsán nyilvánvalóvá válik az iskolában megvalósuló emelt óraszámú angol nyelvoktatás előnye, hiszen a gyerekek a programozás során nagyon sok információt angol nyelven találnak meg az interneten. Az információszerzés és alkalmazás esetében a harmadik osztályos tanulóinknál már határozottan megmutatkoznak a nyelvi készségek meglétének előnyei.

Összegzésként elmondhatjuk, hogy a mai világunkban az élet szinte minden területén egyre nagyobb számban találhatóak meg a robotok. Nem véletlen tehát, hogy az oktatás megújulásának, a korral való lépéstartásának egyik kulcselemévé vált ez a kérdés. A robotok oktatásban történő alkalmazásával a tanulók algoritmikus gondolkodása kiemelkedő módon fejleszthető. A különféle programozási technikák és a Virtuális valóság alkalmazása pedig a legtöbb tantárgy esetében segíteni tudja a tananyag megértését, vizuális rögzítését.

Iskolánkban igyekszünk kiemelt figyelmet fordítani arra az igazságra, hogy a 21. századi iskolának olyan tudással kell felvérteznie a tanulóit, amelyet majd felnőttként azokban a munkákban kell tudniuk felhasználni, amik ma még nem is léteznek. Másképp fogalmazva, olyan problémák megoldására kell megtanítanunk a diákjainkat, amelyekről most még nem is tudjuk, hogy problémák lesznek.

Ehhez nyújtanak kiváló előtanulmányokat a különféle interaktív eszközök!