Dallos Gyula

A lovaskultúra oktatásának szükségessége és hatása
a XXI. század fiatal generációjának nevelésében

im382.jpg

Mindenekelőtt nagy tisztelettel köszönöm meg Kónyáné Tóth Mária igazgató asszony és Molnár Csaba ügyvezető úrnak azt az elkötelezett, példaértékű hozzáállást és szervező munkát, amelynek következményeként 23. alkalommal is megvalósulhatott az Országos Közoktatási Szakértői Konferencia. Hogy egy konferencia 23. alkalommal is megrendezésre kerül több nehézség ellenére is (például a koronavírus járvány) az önmagáért beszél, mutatja a magyar közoktatás erejét, ambícióját és a pedagógusok hivatásszeretetét. Öröm volt szembesülni azzal, hogy a szekcióülésre pótszékeket kellett behozni. Felemelő szakmai érzés volt előadótársaim – Dr. Ungvári Zsigmond (szekcióvezető) úr, Pénzes Ottó (intézményvezető) úr, Kiss Antal (elnök) úr – színvonalas, minden igényt kielégítő előadásait hallgatni. Különös rangot adott a Konferenciának, hogy nem online, hanem jelenléti formában valósulhatott meg.

im383.png

Az, hogy hol és merre tart a világ a lovasoktatásban-képzésben és ebben hol helyezkedik el Magyarország? A válaszom a következő: a grafikonon egyértelműen látszik, kiolvasható, hogy lakosságarányosan is milyen nagy a differencia a vezető nemzetekkel szemben. Mindnyájunk feladata, akik elkötelezettek a lovaskultúra oktatásában, hogy a ló iránti tiszteletet, szeretetet a fiatal generáció nevelésében alkalmazzuk. A ló különleges szerepe, mely által a lovaglás egyfajta magatartásforma, amelyben a ló megtanítja az embert viselkedni. A képzésben meghatározó az oktató személye, felkészültsége – mit?, mikor? és hogyan? oktat.

Az ismeret átadása világos, érthető, ellenőrizhető és mindenki számára elérhető kellene, hogy legyen 16 éves korig.

Meghatározó nevelési színterek:

  • Család: a legfontosabb nevelési színtér, amelyben a gyermek szocializálódik az életre, ahol alapvető erkölcsi és viselkedési normákat tanul meg, amely az élete végéig maradandó és elkíséri. Mindig tudnunk kell az életünkben, hogy honnan indultunk és hogy hová és merre tartunk.
  • Iskola: melynek feladata kettős: egyrészt nevelni, másfelől pedig meghatározóan a naprakész ismeretek átadása és transzparens számonkérése.
  • Munkahely: az előzőekben megjelölt két nevelési színtér általi megszerzett tudás, képesség, ismeret megjelenítése a munkahelyen, hivatásunkban. Tudásunk, képességeink, alkotó vágyunk kiteljesedésének helyszíne.
  • Sport: egy viselkedési forma, eszköz az ember nevelésében, amely megérinti a testet és a lelket. A hit – mentális képesség – testi képességek megmutatása a született és tanult intelligencia segítségével a minél jobb sporteredmények elérése érdekében. Társadalompolitikailag a sport az a nemzetet összetartó, nemzetet felemelő, nemzetet egészségben tartó erő, amely mással nem pótolható. A világ fiataljainak szellemi és testi képességeinek mérése a sportversenyek által valósul meg.

A képzés jellege:

  • rendszeres,
  • tudatos,
  • tervezett,
  • következetes.

im384.jpg

Az oktatás módja a gyermekek életkori sajátosságainak és értelmi szintjének megfelelő szóhasználattal történjen. Az oktatásban a türelemnek fontos szerepe van, meg kell várni, amíg a tanuló meghallja, utána értelmezi, majd végrehajtja, és végül a pedagógussal közösen értékelik, így alakul ki a helyes értékrend. A türelem mind az oktató, mind a tanuló vonatkozásában nem passzivitást jelent, hanem ellenkezőleg egy nagyfokú tudatos aktivitást.

  • Oktatási előnyök: a felnövekvő fiatal nemzedék ezen oktatáson keresztül megismeri, betekintést nyer legősibb kultúránk, hagyományaink, a természetközeli vidéki élet mindennapjaiba. A lovaglás egy viselkedési forma, eszköz az ember nevelésében, amely a tevékenysége által megérinti a testet és a lelket.
  • Nevelési előnyök: a lovaskultúra tanítása által olyan embereket tudunk adni a társadalomnak, akik imádják az istenüket, rajongásig szeretik hazájukat, családjukat, nyelvüket és hivatásukat. Akik tisztán látják a világ történéseit, különbséget tudnak tenni jó és rossz között, akik gyorsan és nagy megbízhatósággal ismerik meg és ismerik ki embertársaikat, ezáltal könnyebben tudnak jó döntéseket hozni az életben.
  • Gazdasági előnyök: ezen oktatáson keresztül a stratégiai fontosságú agrárágazatot fejlesztjük, amellyel munkahelyeket teremtünk (három ló eltart egy embert), hozzájárulunk a vidék népességmegtartó programjához. A képzés által a lovaságazatban robbanásszerű mennyiségi és minőségi változást valósítunk meg, rengeteg olyan szakma felé nyitunk (lovász, belovagló patkolókovács, szerszám és kocsi készítő, nyeregkészítő, ló és lovas felszerelést készítő és forgalmazó) amely gazdasági haszonnal tud hozzájárulni az állami költségvetéshez. A hópehelyből lesz a kis hógolyó, a hógolyóból lesz a lavina.

im385.png

A lovaskultúra oktatásának felméréssel bizonyított előnye, hogy a tanulási nehézségekkel és a viselkedési zavarokkal szenvedő gyerekeknél 40%-os javulást lehet elérni. A lovaskultúra oktatásának szükségessége és hatása mit is jelent a XXI. század fiatal generációjának nevelésében? A válaszom a következő: a ma virtuális, helytelenül értelmezett liberális világban, ahol a gyermekek teljesen eltávolodtak a teremtett világ és a természet értékeitől, a ló és több mint 1000 éves lovaskultúránk segítségével tudjuk a fiatal generációt visszavezetni a valódi világ értékeihez.

A lovaskultúra oktatásával célunk a fiatal generáció számára életpálya modell kialakítása, amelyben a szellemi, erkölcsi és szakmai zsinórmértéket őseink tudása jelenti, mert a múltat velük visszük a jövőbe, amely által kiteljesedhetünk.