Bertók Zoltánné

A 2022/23-as nevelési év tervezését,
megszervezését érintő jogszabály-módosítások

„Azt, hogy hogyan éljek, mit tegyek, mind az óvodában tanultam meg. Az egyetemen a bölcsesség nem volt különösebb érték, az óvodában azonban annál inkább. Íme, amit ott tanultam:

Ossz meg mindent másokkal!
Ne csalj a játékban!
Ne bántsd a másikat!
Mindent oda tégy vissza, ahonnét elvetted!
Rakj rendet magad után!
Ne vedd el a másét!
Kérj bocsánatot, ha valakinek fájdalmat okoztál!
Evés előtt moss kezet!
Húzd le a vécét!
A frissen sült sütemény és a hideg tej tápláló!
Élj mértékkel!
Mindennap tanulj, gondolkodj, rajzolj, fess, énekelj, táncolj, játssz és dolgozz egy keveset!
Délutánonként szundíts egyet!
A nagyvilágban óvatosan közlekedj, fogd meg a társad kezét, és ne szakadjatok el egymástól!
Ismerd fel a csodát!”

(Robert Fulghum)

Tartalom:

• A közneveléspolitika céljai a 2022/2023. nevelési évben.
• Az ágazati irányítás új szerkezete, és szabályai (6–15).
• A 2022/2023. nevelési évet meghatározó újdonságok.
• 2022/2023. nevelési év munkatervét érintő jogszabályokból következő feladatok.

Célok:

• A nevelés-oktatás korszerűsítésének további folytatása a tárgyi infrastruktúra és a módszertani kultúra teljes területében.
• A tanulók és a pedagógusok digitális kompetenciáinak fejlesztése rendelkezésre bocsátott eszközök és képzés biztosítása révén a digitális munkarend, az online oktatás rutinjainak erősítése érdekében.
• Az esélyegyenlőség növelése a sajátos helyzetben lévő gyermekek, tanulók (például menedékesek) számára biztosítandó ellátások kiterjesztésével.
• A tanárképzés rendszerének megújítása a képzési és kimeneti követelmények Nemzeti alaptantervhez igazításával és a szakmai gyakorlat folyamatossá tételével.

Az ágazati irányítás új szerkezete és szabályai:

• A 2022. április 3-ai országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó új hatásköri szabály által a köznevelésért felelős miniszter megnevezés beiktatásra került a Köznevelési törvénybe [Ktv. 5. §; 10. § (3); 13. § (2); 2. mell. B:2, B:19 mező], amely kifejezi a köznevelés ágazatának egységes jellegét is.
• A köznevelési feladatok ágazati irányítása, az emberi erőforrások miniszterétől átkerült a belügyminiszterhez, aki a Kormány köznevelésért felelős tagja.
• A köznevelésért felelős miniszter irányítása alá tartozó ágazati államigazgatási szervek, a minisztérium háttérintézményei:
• Oktatási Hivatal,
• Klebelsberg Központ,
• Tankerületi központok.
• A köznevelésért felelős miniszter feladatait a Belügyminisztérium Köznevelésért Felelős Államtitkársága látja el.
• A jogalkotás és ágazati irányítás stratégiai jelentőségű döntéseinek meghozatalát a jövőben kormánykabinet segíti.
• A Stratégiai és Családügyi Kabinet a Kormánynak a belügyminiszter köznevelésért való felelősségi körében ügydöntő jogkörrel rendelkező szerve.
• A Belügyminisztérium a köznevelés személyügyi központjaként is működik.

A belügyminiszter gondoskodik:

• a pedagógusok előmeneteli rendszerének hatálya alá tartozó képesítési, képzési, minősítési, teljesítményértékelési, illetmény-és felelősségi rendszere szakmai koncepciójának előkészítéséről, a humánerőforrás-gazdálkodási és továbbképzési rendszerének működtetéséről.

Az óvodai feladatellátás tekintetében a belügyminiszter összehangolja a helyi önkormányzatok feladat- és hatásköreinek ellátáshoz szükséges feltételek vizsgálatát, beleértve ebbe a normatív támogatásokat is.

A belügyminiszter felel:

• a társadalmi felzárkózásért való felelőssége körében a hátrányos helyzetű és roma gyermekek esélyteremtésének biztosításáért;
• a gyermekek és az ifjúság védelméért való felelőssége keretében a Kormány gyermekvédelmi politikájának kialakításáért és figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését.

Közneveléssel összefüggő ágazati irányítási területek:

• szakképzés – kulturális és innovációs miniszter,
• felsőoktatás – kulturális és innovációs miniszter,
• felnőttképzés – technológiai és ipari miniszter.

Az ágazati irányítási struktúra változásai, a közigazgatás-szervezés új szabálya:

• A köznevelésért felelős miniszter előkészíti a köznevelésre, a köznevelési intézmények fenntartására, a tankönyvellátásra, a Nemzeti Pedagógus Karra, a külhoni magyarok köznevelésére és az oktatási nyilvántartásra vonatkozó jogszabályokat [Hkr. 92. § (1)].

A köznevelésért felelős miniszter kiemelt feladatkörei:

• felel a Kormány köznevelési oktatáspolitikájának kialakításáért, melynek keretében kidolgozza a köznevelés tartalmi szabályozásának kereteit, meghatározza az oktatáspolitika ellátásának eszközrendszerét;
• irányítja az iskolai rendszerű köznevelést;
• ellátja a köznevelési oktatási koordinációval kapcsolatos feladatokat;
• működteti az országos köznevelési vizsgarendszert;
• koordinálja a köznevelés tehetséggondozási feladatait;
• közreműködik a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programhoz kapcsolódó tanterem- és tornaterem-fejlesztési (iskolaüzemeltetési) feladatokban;
• részt vesz az oktatási szakrendszeri nyilvántartások oktatásszakmai fejlesztési koncepciójának meghatározásában [Hkr. 92. § (2)].

A belügyminiszter értékeli a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének helyzetét, és évente részletes szakmai tájékoztatót készít [Hkr. 75. § (2) b)–c)].

Az óvodai feladatellátás tekintetében különösen lényeges, hogy a belügyminiszter összehangolja a helyi önkormányzatok feladat- és hatásköreinek ellátásához szükséges feltételek vizsgálatát [Hkr. 70. § (2) a)].

A kormányzati szerkezetátalakítással összefüggésben az új hatásköri szabályozásnak megfelelően a köznevelési törvény végrehajtási kormányrendeleteinek egy részébe is átvezetésre kerültek 2022. július 1-jei hatályba lépéssel az új reszortok:

• Nkt. Vhr. 1. § (1) (köznevelés információs rendszere)
• Épr. 5/B. § (2) b); 6. § (2) c)-d); 7. § (3); 33/E. § (1) (minősítési processzus, ’soft law’ (puha jog) foglalkoztatási szabályok)
• Tvkr. 8. § (2); 9. § (2); 9. § (6)–(7) (pedagógus-továbbképzési jegyzék és a továbbképzéssel kapcsolatos közreműködői feladatok)
• Nat 5. § (5); 5/A. §; 6. § (4)-(6); melléklet (miniszter tartalmi szabályozási hatáskörei) 100/1997. (VI. 13.) Korm. rend. 5/A. §; 18/A. § (2) (érettségi vizsga szervezése)
• Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítása (2022. július 19.) értelmében hazánk területi közigazgatás-szervezésének legnagyobb egysége a vármegye.
• Magyarország területe fővárosra, vármegyékre, városokra és községekre tagozódik. A fővárosban és a városokban kerületek alakíthatók [Alaptörvény F) cikk (2)].
• A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a fővárosi és vármegyei kormányhivatal [Alaptörvény 17. cikk (3)].
• A megye megnevezés egyelőre a vármegyére való utalásként továbbra is használható gazdaságossági okokból [Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezések 28. pont].
• Kihirdetés: Magyar Közlöny 2022/123.
• Hatályba lépés: 2023. január 1.

A 2022/2023-as nevelési évet meghatározó újdonságok:

• A háborús veszélyhelyzet, az energia válsághelyzet és a járványügyi készültség keretében fenntartott egészségügyi válsághelyzet körülményei által szűkített mozgástér szabja meg az óvodák működését.
• Felkészülés a kötelező Pedagógus II. minősítésekre a 2013. szeptember 1. napján Pedagógus I. fokozatba soroltak jelentkeztetésével.
• A lemorzsolódással veszélyeztetett gyermekek, tanulók számának csökkentése az intézményes nevelés-oktatásban töltött idő növelésével, komplex intézkedések és pályázati támogatások révén.
• Az esélyegyenlőség növelése a sajátos helyzetben lévő gyermekek, tanulók (például menedékesek) számára biztosítandó ellátások kiterjesztésével.
• A tanárképzés rendszerének megújítása a képzési és kimeneti követelmények Nemzeti alaptantervhez igazításával és a szakmai gyakorlat folyamatossá tételével.

2022/2023-as nevelési év munkatervét érintő,
jogszabályokból következő feladatok

A veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 21/2021. (I. 29.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 181/2022. (V. 24.) Korm. rendelet értelmében:

• 2022. június 1. napján megszűnt a járványügyi veszélyhelyzet, azonban a járványügyi készültség az egészségügyi válsághelyzetre való tekintettel fennmaradt.
• Járványügyi készültség keretében egészségügyi válsághelyzetben a Kormány rendeletében köznevelésre, felsőoktatásra, szakképzésre és felnőttképzésre vonatkozó rendelkezéseket állapíthat meg [Eütv. 232/D. § (1) e)].

Érintett dokumentumok:

• Házirend;
• SZMSZ.

A járványügyi veszélyhelyzet megszűnése és következményei

A nevelési-oktatási intézményben a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány megjelenése esetén az intézményvezető jelzése alapján az Oktatási Hivatal rendelhet el rendkívüli szünetet, és az országosan terjedő járvány elleni védekezés protokolljára vonatkozó intézkedési terv ajánlásként továbbra is érvényes.

A járványügyi veszélyhelyzet megszűnésével hatályát vesztették a Kormány veszélyhelyzeti normalizáció keretében alkotott rendelkezései és az oktatásért felelős miniszter által kiadott egyedi határozatok, így a 2022/2023. nevelési évben óraadói megbízási szerződéssel nem húsz, hanem legfeljebb heti tizennégy óra vagy foglalkozás látható el [Nkt. 4. § 21.].

A munkaidő-kedvezményben részesülő Mesterpedagógus számára nem húsz, hanem legfeljebb heti 18 óra foglalkozás megtartása rendelhető el [Épr. 17/A. § (1) a)].

A különleges jogrend keretében kihirdetett háborús veszélyhelyzet
szerepe az óvoda működésében

A különleges jogrend új veszélyhelyzeti tényállással bővült Alaptörvény 51. cikk (1)

„A Kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény – különösen elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség – esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdethet ki.”

Időbeli hatály: 2022. május 25., illetve 2022. november 1. napjától.

A különleges jogrend a:

• hadiállapot,
• a szükségállapot és a
• veszélyhelyzet [Alaptörvény 48. cikk].

Köznevelési intézmények feladata: a honvédelmi intézkedési terv átdolgozása a 2022/2023-as nevelési évben.

Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 180/2022. (V. 24.) Korm. rendelet értelmében 2022. május 25. napjától különleges jogrend lépett hatályba hazánkban.

A Kormány az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdet ki [180/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 1. §].

• Kihirdetés: Magyar Közlöny 2022/85.
• Koherencia: 2022. évi VI. törvény szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról.

A különleges jogrend keretében kihirdetett veszélyhelyzetben

A Kormány

• rendeletet alkothat, amellyel sarkalatos törvényben meghatározottak szerint egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, továbbá egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat [Alaptörvény 53. cikk (2)].
• egyes alapvető jogok gyakorlását felfüggesztheti vagy a rendes jogrendre vonatkozó alkotmányos szabályban foglalt mértéken túl korlátozhatja [Alaptörvény 54. cikk (1)].
• jogköreit az élet-, az egészség-, a személyi-, a vagyon- és jogbiztonság, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan gyakorolhatja a háborús veszélyhelyzet magyarországi következményeinek megelőzése, kezelése, felszámolása céljából [2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. § (3)–(4)].

A köznevelésért felelős miniszter:

• egyedi határozatban határozhatja meg a köznevelési intézmények működésével, működtetésével, a nevelési, tanítási év megszervezésével kapcsolatos feladatokat.
• elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását;
• a határozatot távközlési eszköz (digitális úton továbbított adathordozó) útján is közölheti;

Koherencia: Nkt. 7. § (1).

Jogforrás: a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51. § (4) a).

Az óvoda:

• A háborús veszélyhelyzet kiegészült az energia válsághelyzettel, melyet a 2022. augusztus 2-án hatályba lépett, a veszélyhelyzet ideje alatt az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének meghatározásáról szóló 281/2022. (VIII. 1.) Korm. rendelet tartalmaz.
• Az energia válsághelyzettel összefüggő esetleges ellátási nehézségekkel, az óvodák működésével kapcsolatos intézkedésekre a veszélyhelyzeti rendes állapot visszaállítása keretén belül kerülhet sor.

A háborús veszélyhelyzet hatása a köznevelésre:

• Az Ukrajnából érkezett menedékes személy a magyar köznevelési jogszabályok alapján az óvodai nevelésben, iskolai nevelés-oktatásban részt venni jogosult, tankötelezettségi korban iskolába járni köteles.
• A tankötelezettségre vonatkozó törvényi rendelkezések hatályát az érintett személyek Magyarország területén történő tartózkodása és nem az állampolgárság szerinti államigazgatási szabályai határozzák meg.
• A kötelező felvételt biztosító iskola köteles felvenni azt a tanköteles korú, menedékes státusú személyt, akinek lakóhelye vagy tartózkodási helye a felvételi körzetében van
• Az Ukrajnából érkezett menedékes személy óvodai nevelésben való részvételi jogosultsága, valamint tankötelezettsége a menedékesként való elismerésre irányuló eljárás iránti kérelem benyújtásával áll be.

A menedékes gyermekek, tanulók felvétele a köznevelési intézménybe:

• A Magyarország területén történő tartózkodás jogcímét az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság által kiállított okirat, az óvoda, az iskola felvételi körzetében való életvitelszerű tartózkodás tényét a lakcímet igazoló hatósági igazolvány vagy a menedékes személy befogadását ellátó szervezet (például Máltai Szeretetszolgálat) által kiállított okirat igazolja [Nkt. 92. § (2)].
• A nem magyar állampolgárságú menedékes gyermek, tanuló Magyarországon az intézményes nevelés-oktatásban a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel vehet részt, tehát a magyar állampolgárságú gyermekekkel, tanulókkal azonos jogok illetik meg, és azonos kötelezettségek terhelik [Nkt. 92. § (3)].

Koherencia: 86/2022. (III. 7.) Korm. rendelet 1. §, 8. § (1).

• A menedékes gyermekek, tanulók óvodai csoportba, iskolai osztályba sorolása a nevelési-oktatási intézményekben:
• A menedékes gyermek, tanuló korábbi tartózkodási helye szerinti államban működő óvodájában, iskolájában kiállított okiratban foglaltak szerint sorolható óvodai csoportba, iskolai osztályba, melyről az intézményvezető dönt [Nkt. 51. § (4), Műkr. 20. § (11)].
• A külföldön elkezdett és be nem fejezett tanulmányok beszámításáról és a tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt, aki a beszámítás kérdésében szükség esetén beszerzi a köznevelésért felelős miniszter véleményét [Nkt. 92. § (9)–(10)].
• Amennyiben nem állapítható meg okiratok alapján a tanuló osztályfoka, más, egyedi szempont (például életkor, szintfelmérés) alapján kell dönteni az osztályba sorolásról.

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés új formája:

• A komplex ellenőrzés az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) speciális típusa.
• A komplex ellenőrzésre legközelebb 2022-ben, a naptári év 2022/2023. tanévre/nevelési évre eső időszakában kerülhet sor. Azokra a köznevelési intézményekre vonatkozik, amelyekben jelentős rendellenes működés állapítható meg:
• Az intézményvezető vagy az intézmény tanfelügyeleti ellenőrzése során legalább három területen hatvan százalék alatti vagy egy területen harminc százalék alatti eredmény született.
• Az országos kompetenciamérés intézményi eredményeinek mutatószámai gyengébbek az országos átlagértéknél.
• Az iskolában a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók száma növekvő tendenciát mutat, s arányuk az intézményben jelentősen magasabb a megyei, fővárosi, illetve országos átlagnál.
• Az intézmény a tanfelügyeleti ellenőrzést követően nem töltötte fel a fejlesztési vagy intézkedési tervét.

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés új formája.

• Adott esetben – így az óvodai tanfelügyeleti egységeknél – intézményi vagy intézményvezetői országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés előzi meg, s ezen eljárások során kimutatott fejlesztendő területekre koncentrál segítő, támogató jelleggel.
• Egy eljárás keretében kerül sor a pedagógus, az intézményvezető és az intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésére.
• Nem az Oktatási Hivatal ellenőrzési terve alapján kerül lebonyolításra, hanem a köznevelésért felelős miniszter rendeli el az Oktatási Hivatal javaslata alapján.
• Nem az ötéves tanfelügyeleti ciklushoz igazodik, hanem az intézmény helyzetének, szükségleteinek megfelelően kerül rá sor, kijelölés alapján.
• Az ellenőrzés időpontjáról az ellenőrzés hónapját megelőző hónap tizedik napjáig értesíti az Oktatási Hivatal az érintett intézmény vezetőjét, melyből az következik, hogy legfeljebb másfél hónap felkészülési ideje van az intézménynek.
• Nem alkalmazható az a rendelkezés, mely szerint a minősítést követő három évig nem kerülhet sor a pedagógus ellenőrzésére, továbbá az a szabály sem, mely szerint az intézményvezető ellenőrzésére legkorábban a vezetői megbízás második vagy negyedik évében kerülhet sor.
• A feltöltendő dokumentumok köre a vezetői programot, a továbbképzési programot és a látogatás évére vonatkozó beiskolázási tervet foglalja magába.
• Az ellenőrzés alapjául szolgáló dokumentumokat nem az ellenőrzés évét megelőző november hónapjának 30. napjáig, hanem az ellenőrzést megelőző hónap huszadik napjáig kell feltölteni az informatikai támogató rendszerbe.
• A szakértők kijelölésének feltételei eltérnek az általános szabályoktól, így adott esetben az intézményfenntartó személyétől függően az Oktatási Hivatalnak nem kell egyeztetnie a nemzetiségi önkormányzattal vagy az egyházi fenntartású pedagógiai intézettel.
• Megfelelő szakértelemmel rendelkező, az Oktatási Hivatallal jogviszonyban nem álló külső szakértő is bevonható az ellenőrzésbe a három fős szakértői bizottság tagjain kívül, amennyiben a feladat terjedelme és speciális jellege azt indokolja.
• Komplex ellenőrzésre gyakrabban (háromévente) kerülhet sor. Indokolás a 37/2021. (VIII. 31.) EMMI rendelethez.
• A komplex ellenőrzés eszközeit az Oktatási Hivatal dolgozza ki, és az köznevelésért felelős miniszter hagyja jóvá.
• Az intézkedési tervben foglalt feladatok megvalósításának eredménytelensége esetén újabb komplex ellenőrzés rendelhető el.
• Három részfolyamatból áll:
• legalább három pedagógus,
• legalább egy vezető és
• legalább egy tanfelügyeleti egység pedagógiai-szakmai ellenőrzéséből.

Az adatkezelést és a központi oktatási nyilvántartást érintő,
megváltozott jogszabályok

A természetes személyek – így a nevelési-oktatási intézményben alkalmazottak és az óvodai, tanulói jogviszonyban álló személyek, illetve törvényes képviselőik – a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás útján történő azonosításukat követően elektronikusan megtekinthetik az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv által nyilvántartott személyes adataikat [Onytv. 6. § (8)].

Az egyes köznevelést érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi LII. törvény 28. §-hoz fűzött részletes előterjesztői indokolás rögzíti, hogy az „oktatási mérföldkövek szolgáltatás” biztosítja az ügyfelek számára az azonosítási szolgáltatást.

Hatályba lépés: 2022. július 1.

Koherencia: GDPR 15. cikk.

Érintett intézményi szabályzatok:

• SZMSZ;
• Adatkezelési szabályzat.

A gyermekvédelem törvényi szabályozásának változásai

Új reszortként került meghatározásra a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter, akinek feladat- és hatáskörei elkülönülnek a gyermekek és ifjúság védelméért felelős miniszter által ellátott szakmai irányítás egyes területeitől.

A gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter a belügyminiszter, a Kormány gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős tagja a kulturális és innovációs miniszter [Hkr. 128. § 6., 66. § (1) 27.].

A gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter által felügyelt területek:

• a gyermekek napközbeni ellátása,
• a bölcsődei ellátás,
• az örökbefogadás elősegítése és után követése.

Hatályba lépés: 2022. május 25.

A gyámügyi eljárásban részt vevő gyermekek véleménynyilvánításhoz való jogának biztosítása nemzetközi jogi kötelezettség, melyet uniós jog is kötelezővé tesz hazánk számára.

Új szabály szerint a gyámügyi eljárásban a nyilatkozattétel lehetőségéről az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket – a törvényes képviselő egyidejű tájékoztatása mellett – értesíteni kell.

Szabályozási cél: jogharmonizáció.

Hatályba lépés: 2022. augusztus 1.

2023. január 1-jétől hatályos változások:

• Az oktatási nyilvántartás központi szisztémája új adatkezelési felhatalmazással bővül, melynek értelmében az Oktatási Hivatal az óvodai nevelésben részvételre kötelezett gyermekek nyilvántartásából
• a családi pótlékra való jogosultság ellenőrzése céljából a tankötelezettség teljesítésére vonatkozó adatok tekintetében a családtámogatási ügyben eljáró hatóság részére,
• az árvaellátáshoz kapcsolódó kérelmek elbírásához a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére

az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületet biztosít [Onytv. 7. § (29)].

Érintett szabályzatok:

• Házirend;
• Adatkezelési Szabályzat.
• A 2022/2023. nevelési évben a nyugellátásban részesülő személyek köznevelési intézménnyel úgy létesíthetnek közalkalmazotti jogviszonyt, hogy a nyugellátásuk folyósítása nem szünetel ezalatt, tekintet nélkül arra, hogy a nyugellátásban milyen jogcím – öregségi nyugdíjkorhatár elérése, korengedményes ellátásra való jogosultság vagy a nők negyven év jogosultsági ideje – alapján részesülnek [R1. 1. § (1) a), R2. 1. § b)].
• Ha a nyugellátásban részesülő pedagógus 2022. szeptember 1. napját követően létesít közalkalmazotti jogviszonyt, tehát a tanítási év közben áll munkába, éppúgy megilleti őt az illetmény mellett a nyugellátás folyósítása a közalkalmazotti jogviszony létesítésének időpontjától számított 12. hónap utolsó napjáig, mint azokat, akik a tanév első napján már jogviszonyban álltak a nevelési-oktatási intézménnyel [R1. 1. § (2) a)].
• A 2013. szeptember 1. napján jogszabály erejénél fogva a Pedagógus I. fizetési fokozatba sorolt, pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak kötelező minősítési eljárására 2023-ban kell az intézményvezetőnek jelentkeztetni az érintett pedagógust [Épr. 3. § (1), 36. § (2), 10/A. § (1)].
• A minősítési eljárás célja: a Pedagógus II. fizetési fokozat elérése.
• A minősítési eljárás kezdete a jelentkeztetés időpontja, legkésőbb 2023. április 17. [Épr. 10/A. § (3), (4) a); 2016: CL. tv. 52. § (4)].
• A portfólió feltöltésének határideje: 2023. november 27. [Épr. 11/A. § (1); 2016:CL. tv. 52. § (4)].
• A portfólióvédésre 2024-ben, a magasabb fizetési fokozatba történő átsorolásra 2025. január 1. napján kerül sor [Épr. 10/A. § (2), 13. § (1)].
• A tanuló eltérő ütemű fejlődéséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó egyéni hátrányok csökkentése, továbbá az alapkészségek sikeres megalapozása és kibontakoztatása érdekében az általános iskolák 2022. október 14-ig felmérik azon első évfolyamos tanulóik körét, akiknél az óvodai jelzések vagy a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a későbbiekben támogatni, és ezért a pedagógus indokoltnak látja az azt elősegítő pedagógiai tevékenység megalapozásához a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását. Az általános iskolák 2022. október 28-ig a Hivatal által meghatározott módon jelentik a Hivatalnak az érintett tanulók létszámát. Az e bekezdésben meghatározott vizsgálatokat az általános iskolák a kiválasztott tanulókkal 2022. december 9-éig elvégzik.