Bocsiné Percze Andrea

Digitális világ, digitális eszközök az óvodában az intézményvezetői, köznevelési szakértői, tanfelügyelői-minősítői és óvodapedagógusi feladatok tükrében

Az IKT eszközök a mindennapi életünk részévé váltak, a mai gyermekek már beleszületnek ebbe a digitális világba. Az IKT használatának megítélése az óvodai nevelésben még mindig vegyes képet mutat, hiszen vannak ellenzői és támogatói. Azt, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozni kell, alátámasztják hazai és külföldi kutatások, különböző kormányzati törekvések, de az óvodapedagógusok kompetenciatérképén az indikátorok között is megjelenik a digitális eszköz- és módszerhasználat.

A digitális jövő elkezdődött. A gyermekeknek már a 21. század erősen digitális információs társadalmában kell élniük és alkotniuk. Erre a nevelési-oktatási intézményeknek kell felkészíteni őket, mégpedig minél kisebb életkortól kezdődően! Ezért az óvoda sem teheti meg, hogy nem vesz tudomást a társas-kulturális életben alkalmazott új eszközökről. Felértékelődik az óvodapedagógusok digitális kompetenciája. Mindezeket figyelembe véve megállapítható, hogy a 21. század pedagógusaként a 21. század gyermekeinek nevelése és oktatása során már nem lehet nélkülözni az IKT eszközöket az óvodában, tehát az óvodai nevelés IKT eszközökkel való megújítása nem megkerülhető.

Nagy kérdés azonban, hogy hogyan kezeljük megfelelően a digitális világot, digitális eszközöket, hiszen átgondoltan, tudatosan, pedagógiai direktíva mellett, a helyes metódusokat nem mellőzve kell beépíteni az óvodai nevelés rendszerébe. Ez viszont új pedagógus kompetenciát kíván: megfelelő digitális tudást, megfelelő digitális műveltséget (például: Netikett; digitális lábnyom, online intelligencia).

Nagyon sok kérdést kell tisztázni a digitális eszközök használatával és a digitális tartalmakkal kapcsolatosan: miért, mit, mikor, mennyi ideig és kivel használhatja ezt a gyermek az óvodában. Több dolog vár szabályozásra az óvodai digitális világgal kapcsolatosan. Például: zárt Facebook-csoportok működésének szabályai; csoportokban fotózás, videózás; hivatkozások portfólióban csoportnaplóban; adatvédelmi szabályok betartása stb.

Egyre többféle digitális eszközt találunk az óvodákban, egyre több pályázati lehetőség is van ezzel kapcsolatban. Az előadás során röviden kiemeltem a padlórobotok használatának előnyeit az ELTE kutatási eredményeivel alátámasztva. Elemeztem az interaktív könyvek – melyek ötvözik a hangoskönyvek, az animált e-könyvek és a képességfejlesztő játékok jellemzőit, és képviselik a nyomtatott képeskönyvek és a videójátékok közötti átmenetet – anyanyelvi és a digitális kompetenciát fejlesztő hatását, mely új módszertan bevezetését teszi szükségessé.

A szülők szemléletformálása, segítése lehetőség és egyben fontos feladata is az óvodapedagógusoknak. Szülői tájékoztatókon vagy szülői csoportos megbeszéléseken elengedhetetlen felhívni a szülők figyelmét a biztonságos internethasználatra, a közösen kialakított otthoni szabályok fontosságára, a lehetőségekre és a veszélyekre is.

Összegzés: az óvodai nevelés IKT eszközökkel való megújítása nem megkerülhető, de:

• azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az óvodás korú gyermekek legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége a JÁTÉK;
• az IKT eszközök nem helyettesíthetik az interperszonális helyzetekből fakadó tanulási formákat, de tágíthatják az élményekhez való hozzáférést.