Dr. Sári Enikő Petra

Mozdul a TEST – erősödik a KITARTÁS
(sport)

Hosszú kezű, hosszú lábú, gyorsan megnyúlt kislányként súlyos gerincferdüléssel, rossz tartással rendelkeztem. Gyakran szorongtam az iskolában. A tanulásban azokat a tantárgyakat, amelyek nem érdekeltek, azokat nehezen tanultam és rendszeresen rossz jegyeket kaptam belőlük. A figyelem és a magabiztosság terén hiányosságokkal küzdöttem.

„A sport megtanít becsületesen győzni vagy emelt fővel veszíteni.

A sport tehát mindenre megtanít.”

(Ernest Hemingway)

Hét éves koromban kezdtem el sportolni. Jártam úszni, tornáztam, tagja voltam az iskolai atlétika csapatnak, több, mint egy évig majoretteztem. Szerettem edzésekre járni, azonban hiányzott számomra valami plusz. Ez a többlet pedig az a lelki, emocionális többlet, amitől az ember rajongva várja az edzéseket, célokat tűz ki maga elé és kijelentheti, hogy az adott tevékenység nem „muszáj neki”, hanem „szükséges számára”. Minden sport alkalmas eszköz arra, hogy a test erősítése mellett fejlessze a személyiséget, megszilárdítsa a lelket. Fontosnak tartom, hogy az ember kipróbálja a lehető legtöbb sportágat, de olyan sport mellett tartson ki hosszú távon, amelyről azt érzi, hogy hozzá illik.

„A filozófia és spiritualitás nélkül a harcművészetek értelmüket vesztik és így csak egy veszélyes sporttá válnak.”

(Bong Soo Han, a hapkidó úttörője)

Én 1998-ban igy ismerkedtem meg a judoval, majd 2008-ban elkezdtem kyokushin karatézni. A judoban II., a karatéban I. mesterfokozattal rendelkezem. Olyannyira része az életemnek a harcművészet, hogy az általuk hordozott filozófia a mindennapos edzéseken és a versenyzésen túl az egész életfelfogásomat átszövő életformává vált.

Előadásomban azt megmutatom be, hogy mit és milyen módon adott számomra az általam választott „sportág”.

Szükségesnek érzem három fogalomnak az elhatárolását:

• Harcművészet.
• Küzdősport.
• Önvédelem.

Ezek a fogalmak nagyon szorosan kapcsolódnak egymáshoz, éles határvonal nincs közöttük, azonban nem gondolhatunk rájuk azonos jelentést hordozó fogalomként.

A három fogalom közül a harcművészetek jelentik a legnagyobb halmazt. Történelmük és kialakulásuk többszáz évre nyúlik vissza, mélyen őrzik a tradíciókat. Ezek a hagyományok, szokások sok esetben érintik az írás, a nyelv, az öltözködés, a gasztronómia, a csillagászat, a földrajz, a gyógyászat és sok más tudomány határait. A mozgásanyaguk magában hordozza a testi épségre és életre veszélyes technikák rendszerét, hiszen a gyakorlati oldalát tekintve jellemző rájuk „Az egy csapás, biztos halál (ichi geki) elve. Az eszerint harcoló embernek alakítania kellett saját magát a külső körülményekhez, a domborzathoz, az időjáráshoz, az eszközhöz. „Az egy csapás, biztos halál” lehetősége árnyékában élő harcos életének mindennapi része volt az élet és a halál gondolata, így a harcművészeteknek szerves része a spiritualitás és a vallás.

A harcművészeti stílusirányzatok alapítói – főként azokból a stílusokból, amelyekből versenyeket is rendeznek – kivonták a testi épségre, életre veszélyes technikákat. Így jöttek létre a küzdősportok. Megjelennek az írott szabályok, mint például a bírói szabálykönyvek, dojo etikett (a teremben betartandó szabályok), dojo kun (az adott közösség által megfogalmazott hitvallás, eskü), ami már szűkebb határok közé szorítja azt a nagy mennyiségű tudásanyagot és mozgásrendszert, amit az adott harcművészeti stílus hordoz. Megjelenik a sportágspecifikus mozgás. Mint ahogy más sportágnak is megvannak a maga jellemző mozgásformái, így az egyes küzdősportoknak is. Például a kyokushin karate sportág specifikus mozgását főként ütések, rúgások jellemzik, a judoban pedig a dobások, a fojtások, a feszítések vannak túlsúlyban. A küzdősportokban kényelmi, védelmi és kontroll szempontok vannak. Ott van az edző, aki szakmai, etikai, emocionális támaszt nyújt, a versenyhelyzetekben a bíró őrködik a szabályoknak megfelelő küzdelem felett, a védőfelszerelések segítenek megóvni a magunk és társaink testi épségét, megelőzve ezáltal a lehetséges egészségkárosodást, sérüléseket és lassítva az esetleges sportártalmak kialakulását. A sportszergyártó cégek nagy hangsúlyt fektetnek a küzdőfelület (tatami, pást), sportruházat kényelmes, ergonomikus kialakítására. Egyes versenyek megrendezésének szabályai között szerepel bizonyos esetekben a terem optimális hőfoka.

Az önvédelem főként – de nem kizárólag – a harcművészetek és a küzdősportok mozgásanyagából származik. A belőlük elsajátított technikák egy része bizonyos helyzetekben, bizonyos körülmények között, meghatározott feltételek fennállása esetén alkalmasak lehetnek egy támadás esetén az önvédelemre. Gondoljunk bele abba, hogyha egy képzett harcművészt ököllel megtámadnak az utcán milyen lehetőségek közül választhat, míg ugyanez a harcművész mit tehet abban az esetben, ha egyenruhásként szolgálatot teljesítve éri ugyanez a támadás. Civil emberként alkalmazhatja a tudásának teljes repertoárját, azonban egyenruhásként köti a jogszerűség, a szakszerűség, az arányosság, a szükségszerűség, és az eredményre vezetőség elve is többek között.

Vagy mit tehet az a küzdősportokban jártas és eredményes 50 kg-os nő, akit megtámad egy nála sokkal termetesebb férfi? Ha az életben maradásról van szó talán célravezetőbb lehet a futás?

Számos harcművészeti és küzdősport stílus létezik, azonban számomra a karate, amit 15 éve, de leginkább a judo, amit 24 éve végzek, adott számomra a legtöbbet.

A judo egy japán eredetű harcművészet, mely küzdősportként olimpiai sportággá vált. Alapítója Jigoro Kano (1860–1938). A Mester életrajzában olvashatjuk, hogy egy gyenge fizikumú, 45 kg-os fiú volt, akit sok atrocitás és inzultus ért. Elhatározta, hogy harcművészeteket fog tanulni. Így jutott el mesteréhez, Fukudához, akitől többek között ju-jitsu-t tanult. Felismerte, hogy a harcművészetekben fontos bölcsességek és tanítások vannak, melyek alkalmasak arra is, az embereket elvezesse a helyes értékítélethez és a jó életvezetéshez.1882-ben a különböző iskolák és stílusok technikáit ötvözte, kivette belőle az életre, egészségre veszélyes elemeket és megalkotta saját harcművészeti stílusát és létrehozta a Kodokan Intézetet. 1908-ban a japán országgyűlés elfogadta azt a jogszabályt, amely előírja, hogy minden középiskolás diák számára kötelező a judo. Így a judo a japán testnevelés-oktatás szerves és alapvető részévé vált. Jigoro Kano szerint

„Nincs fontosabb az ég alatt, mint az emberek tanítása: ha egy arra méltó személyt tanításban részesítünk, ez sok más emberre is hatást gyakorol; amit egy nemzedék jól megtanul, száz utána jövőnek is továbbadhatja.”

A judo-mozgás anyagának részei állásban a dobások, földön a leszorítások, fojtások, feszítések. Judo-versenyeket küzdelemben és a formagyakorlatban (kata) egyaránt rendeznek.

Hogyan jutunk el odáig, mire valaki elsajátítja a judo mozgásanyagát és ezen keresztül milyen képességei fejlődhetnek? Egyszerre és egymás által fejlődik a test, az értelem és a lélek.

Fizikai tekintetben

A judo tanulása kezdetén rengeteg a kúszás, a mászás a tér minden irányában, hason, háton fekve, végtagok használatával vagy anélkül. Ez megalapozza az összerendezett, harmonikus mozgást.

A kúszó, mászó gyakorlatok végzéséhez alkalmazunk színes bójákat, hullahopp-karikát is. Erősítjük ezáltal a nyak és törzsizmokat, a végtagok mozgását szinkronizáljuk, fejlesztve ezzel a jobb és bal agyfélteke működését.

A guruló átfordulások megtanulása után a tompítások, az esések és zuhanások mindkét oldalra történő készségszintű elsajátításán van a hangsúly.

Az esések készségszintű és biztonságos megtanulása kulcsfontosságú az egészségvédelem és a sérülések megelőzése érdekében. Ennek nemcsak edzőtermi körülmények között van lényeges szerepe, hanem egy esetleges baleset következtében segíthet a fej és a test védelmében.

A stabilitás és a testtudat erősítése érdekében fontos az egyensúlyérzék és a mozgáskoordináció. Ennek hiányában később nem lehet a dobásokat helyesen és megbízhatóan kivitelezni. Rengeteg gyakorlatot végzünk a koordinációs létra és a különböző méretű és formájú labdák segítségével.

A dobáselőkészítő gyakorlatok jobbra és baloldalra történő gyakorlása megalapozza a helyes testfelépítést, a váz- és izomrendszer szimmetrikus felépítését.

Számos szabadsúlyos, saját testsúlyos erősítő gyakorlat révén fejlesztjük az izomerőt. Az erő, mint fizikai képesség, elengedhetetlen a judoban, hiszen a társ testsúlya is kulcsszerepet játszik.

Szintén kulcsfontosságú az állóképesség és a robbanékonyság fejlesztése. Állóképesség hiányában semmilyen sporttevékenység nem lehet eredményes és célravezető. Robbanékonyság nélkül nem lehet kivitelezni a technikákat.

Abban az esetben, ha megfelelő az erő, állóképesség, gyorsaság fejlesztése, a szervezet sokkal terhelhetőbb és ellenállóbb nemcsak az edzéseken, hanem a hétköznapi életben is.

A judo súlycsoportos sportág révén megtanít az egészséges táplálkozásra, amely segít az optimális testsúly elérésében vagy megtartásában.

A nagy mennyiségben és nagyobb intenzitással végrehajtott eséseknél a test teljes súllyal kerül a földre, mely kialakít egy bizonyos felületkeménységet, valamint a belső szerveket tartó kötőszövetek megerősödnek.

A megerősített felület által nő a fájdalomküszöb.

A judoban elvárt képességek fejlesztése megkívánja az izmok folyamatos nyújtását. Flexibilis és rugalmas izmok nélkül a dobások és az esések sokkal sérülésveszélyesebbek, emiatt legalább olyan nagy hangsúlyt fektetünk a nyújtás- lazításra (dinamikus és statikus nyújtó gyakorlatok elvégzésére), mint amilyen hangsúlyt az erő, állóképesség és gyorsaságfejlesztés igényel.

Mentális tekintetben

Minden edzésen tanulunk új dolgot. Új technikát, új kombinációt, új módszert és emellett minden edzés tartalmaz ismereteket a sport, a japán kultúra, a harcművészetek, a sportszervezés vagy az egészségmegőrzéssel kapcsolatos témakörben. A judo abban a tekintetben hierarchikus, hogy övszínek jelölik a judoban való jártasságot. Ezekre az övfokozatokra vizsgázni kell. A vizsga gyakorlati és elméleti részből tevődik össze. A megszerzett övfokozatok jogokkal és kötelezettségekkel járnak. Minél magasabb a megszerzett övfokozat és ezáltal a tudás, annál nagyobb a felelősség és a kötelezettség is. Az újabb lépcsőfokra lépés iránti szándék magával hozza a megszerzett tudás szinten tartását és az új ismeretek tanulása iránti igényt.

Minél több technikát ismer az egyén és sajátít el készség szinten, annál nagyobbá válnak a lehetőségei arra, hogy komplex összefüggéseket értsen meg és rendszer szintjén gondolkodjon. A judo technikáinak kivitelezése segít a kreativitás fejlesztésében és a problémamegoldásban.

A figyelem fejlesztése létfontosságú. A részleteknek fontos szerepe van. Minden másodperc egyszeri és megismételhetetlen egy technika kivitelezhetősége tekintetében is, ha versenyküzdelemről van szó.

A lélek és a személyiség vonatkozásában

Aki azt gondolja, hogy a judo egy egyéni sportág az téved. A judo technikáinak elsajátításához, teljes értékű ismeretéhez esszenciális feltételek a társak, a csapat, mint közösség. Kizárólag a társak segítségével és az ő komplex tulajdonságukon keresztül fejlődhetünk és érhetünk el változásokat és eredményeket. Az első, amire a judo megtanít, az a társ iránti tisztelet. Megtanít ezáltal megkülönböztetni az ellenfél és az ellenség fogalmát. Megtanít megbecsülni az edzőtársakat, hiszen a céljainkat nélkülük nem tudjuk megvalósítani. Ahogyan minden ember más, erősségeikben, gyengeségeikben, képességeikben eltérőek, így minden esetben türelmesnek és toleránsnak kell lennünk egymáshoz. Ez megfelelő önfegyelmet kíván. Ami értékes dolog, az nem jön könnyen. Az edzések és az elérni kívánt eredmények nehezek. Csakis szorgalommal, alázattal és kitartással lehet célt érni. Minden edzésen téthelyzetek vannak, ezáltal a nyerés érzése és a veszítés érzése és kezelése mindennapos élménnyé válik.

Abban az estben, ha egy közösség nemcsak sportágként tekint a judora, hanem hangsúlyt helyez azoknak a technikáknak a megismerésére is, amelyek a judo sportmozgásrendszerétől távolabb kerültek az életre, testi épségre való veszélyességük miatt és a tradíciók ápolására is hangsúlyt fektet, ott jelen van a Kano általi filozófia és spiritualitás is. Ennek őrzése és napi szintű gyakorlása kiegyensúlyozottságot, mérsékletességet, önbecsülést és hitet ad. Az ember hirtelen arra lesz figyelmes, hogy életformává válnak az elsajátított ismeretek.

A Debreceni Tankerületi Központ nagy hangsúlyt fektet arra, hogy minden gyermek minden évfolyamon megismerkedjen valamelyik sportággal. A judoban rejlő módszertani többlet segíthet a gyermek számára, hogy az iskola által kívánt sokrétű kihívásnak a jövőben könnyebben tudjon megfelelni. Hiszünk abban, hogy egy kisgyereknek még rengeteg játékra, mozgásra, szociális fejlettségre, az ellenség és az ellenfél megkülönböztetésére, tiszteletadás képességének elsajátítására van szüksége, ami tudatosan segítheti őt a fejlődésben, és ezáltal a világban való könnyebb eligazodásban. Ennek mentén az első osztályos korosztály számára kísérleti jelleggel bevezettük a küzdősportok alapjainak elsajátítására irányuló ismeretek átadását testnevelés óra keretébe ágyazva.

Most azt a folyamatot szeretném bemutatni, hogy a gondolat megfogalmazódásától kezdődően hol tartunk jelenleg.

Kiválasztottuk a Debreceni Tankerületi Központ által fenntartott Debreceni Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolát, ahol az alapok elsajátítása 2021 végén kísérleti jelleggel elindult.

A kijelölt intézményben a tankerület megteremtette a szükséges feltételeket. Megvásárolta a judo magasabb szintű gyakorlásához szükséges speciális szőnyeget, a tatamit. Szándékosan választottunk sárga színt a falnak és kék színű tatamit. Debrecen város színeit és a városhoz való kötődést mindenképpen szerettük volna megjeleníteni. A kiválasztott terem festése után a díszítéskor arra törekedtünk, hogy amikor elkészül, tükrözze azt az atmoszférát és filozófiát, amit a harcművészetek szellemisége hordoz. Az intézmény egyik tehetséges pedagógusa felfestette azokat a rajzi elemeket a falra, a mennyezet kazettáiba és az ajtóra, ami a japán művészetben és a judoban megtalálható. A terem egyes részei faburkolatot kaptak, az ablak fényvédő fóliával került bevonásra. A terem egyik falára hatalmas törésálló tükör került felszerelésre. A tükörrel szembeni falat, amely a szentély oldala, négy zászló díszíti: a magyar zászló, Debrecen Megyei Jogú Város zászlója, a Debreceni Kazinczy Ferenc Általános Iskola és AMI zászlója és a japán zászló. Ezen kívül a teremben számos olyan fejlesztő eszköz megtalálható, amivel még hatékonyabbá és színesebbé tehető a judo mozgásanyagának elsajátítása.

A Debreceni Tankerületi Központ a teremre összesen kétmillió forintot fordított.

Elkészült a foglalkozások tematikája ajánlásként.

Ezt követően a Debreceni Tankerületi Központ által fenntartott alapfokú köznevelési intézmények testnevelő pedagógusai körében meghirdettünk egy háromnapos képzést.

A képzésre jelentkező testnevelők a judo alapjait sajátíthatták el és megtanulták azokat az egyszerű mozgásformákat, melyeket könnyedén és sérülésmentesen át tudnak adni egy első osztályos korú gyermek részére.

Az első napon elméleti oktatás keretében hallhattak a judo történetéről, jellemzőiről és tradicionális ismereteket sajátíthattak el (alapvető japán kifejezések, számok, szokások a judo teremben stb.).

A második napon gyakorlati foglalkozás keretébe ültettük az első napon elhangzottakat.

Tekintettel arra, hogy az egészségvédelem és a prevenció nagyon fontos, valamint lényeges az, hogy egy bajba jutott ember minél előbb hozzáértő és a tudását alkalmazni tudó segítséget kapjon ezért elengedhetetlen az elsősegélynyújtással és az újjáélesztéssel kapcsolatos teendők készségszintű ismerete. A harmadik napon mentődolgozók által elméleti és gyakorlati szinten gyakorolták a munkatársak az elsősegélynyújtást, újraélesztést, a sérülések és egyéb kórképek felismerését, és a betegellátás alapjait.

Egy hónap elteltével a Debreceni Kazinczy Ferenc Általános Iskola és AMI testnevelő tanára bemutatta, hogy milyen szintre sikerült eljutni az intézmény első osztályos diákjaival. A képzésen résztvevő pedagógusok számára hamarosan újabb képzés keretében nyílik lehetőség a tudás és tapasztalatok átadására és az eddigiekhez új ismeretek ráépítésére.

A hosszútávú cél, hogy minél több intézményben a testnevelésóra részévé váljanak a küzdősportokkal kapcsolatos ismeretek.

Hiszek abban, hogy egy ember jóllétét a test-elme-lélek harmonikus, egyformán meglévő egészsége határozza meg. Ennek elérése érdekében az egyénnek aktív, tevőleges szerepe és felelőssége van. Amint az egyik tényezőt elhanyagoljuk, megbomlik az egyensúly. Az ember számára számos hasznos és hatékony tevékenység áll a rendelkezésére, hogy a hármas egységet komplex módon fejlessze, ápolja, építse. Az egyik ilyen tevékenység a sport.

Nekem, aki súlyos gerincferdüléssel, rossz tartással, összerendezetlen mozgással, izomfájdalmakkal rendelkeztem, adott egy egészséges, erős fizikumú, két sportágban is számos hazai és nemzetközi eredménnyel rendelkező sportolót.

A kislányból, aki figyelemzavarral és tanulási gondokkal küzdött, segített megszeretnie a tanulást és ezáltal egy eredményes, több diplomával, több végzettséggel, sikeres vizsgákkal rendelkező, motivált felnőttet csinált.

Ám ami talán a legfontosabb, hogy megszüntette a félelmeimet, a szorongásomat, egy értékes közösségre találtam általa, ahol szeretjük, segítjük egymást a fejlődésben és a céljaink megvalósításában.

Azt kívánom mindenkinek, hogy tapasztalja meg a sport gyógyító, formáló, építő és értékes sajátosságait.

Felhasznált irodalom:

https://hu.eferrit.com/jigoro-kano-eletrajza-es-profilja/

Antikvár könyv – Kodokan Judo (Theorie – Technik – Kata) 2012 Jigoro Kano

Rory Miller: Szemtől szemben az erőszakkal - Felkészülés váratlan helyzetekre 2014 (Lunarimpex Kiadó Bt.)

Rory Miller: Konfliktus és erőszak – A harcművészetek haszna és hatásossága valódi konfliktusokban 2010 (Lunarimpex Kiadó Bt.)

Bushido: A szamuráj útja, Nitobe Inazo

Antikvár könyv: A harcművészetek szellemiségéről haladóknak (Kard és ecset) – 2000 Dave Lowry

Dubecz József: Általános edzéselmélet és módszertan – Önkormányzati Minisztérium Sport Szakállamtitkárság 2009 Budapest