Czirfusz Dóra
Kereslet és kínálat az oktatásban.
Munkaerőpiaci előrejelzés lehetőségei
Az előadás célja, hogy rövid bevezetést adjon a soron következő panelbeszélgetéshez a munkaerőpiaci előrejelzésekről. Az előrejelzésekkel az a célunk, hogy a munkaerőpiaci keresletet és a kínálatot összhangba tudjuk hozni, ezáltal csökkenteni a munkanélküliséget, így hozzájárulunk a hatékonyság elősegítéséhez. Belegondolva abba, hogy a 2022 szeptemberében képzésüket elkezdő technikumi évfolyamok 2027-ben fognak majd kilépni a munkaerőpiacra, ez jól tükrözi azt, miért is fontos látni előre, hogy mi lesz majd öt év múlva, (vagy éppen tíz év múlva) a munkaerőpiacon. Az előrejelzések módszertana sokszínű, abban viszont született szakmai konszenzus, hogy olyan megközelítés szükséges, amely minél átfogóbban képes figyelembe venni az exogén tényezőket, miközben az objektív megközelítés a legkevésbé sérül.
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalban működő Munkaerőpiaci Előrejelző Rendszer egy informatikai felület, ahol számos külső adatforrásból érkező információ gyűlik össze, melyeket a felület összegez, vizualizál. A mögötte futó előrejelzési modell fejlesztési lehetőségeit az Oktatási Hivatal munkatársaival közösen alapoztuk meg. Kínálati oldalról a képzési kibocsátást elemzi, ami a Szakképzési Információs Rendszerből kapott tanulói létszámból indul ki. Szükséges számolni a potenciális lemorzsolódási aránnyal, és figyelembe venni azt is, hogy időközben képzést válthatnak a tanulók. Lényeges limitáció a kínálati és a keresleti oldal összehangolásakor az adatok eltérő struktúrája. A Szakképzési Információs Rendszerben ágazatok és szakmák jelennek meg, míg a keresleti oldalon munkaköröket látunk FEOR kódokkal. A megfeleltetés alapja a Képzési és Kimeneti Követelményekben az egyes szakmáknál meghatározott legjellemzőbb FEOR kód lett. Ezzel egy „több a többhöz” típusú megfeleltetés alakult ki, hiszen egy szakmával többféle munkakört is be lehet tölteni, és ugyanígy egy munkakörre több szakma is képezhet tanulókat, ennek kezelésére egy kompetencia-korrekció került beépítésre a modellbe. További megfeleltetés történt a képzési struktúrában bekövetkező változás miatt az OKJ és Szakmajegyzék szakmáinak összehangolására. Végezetül az átlépési korrekciót is figyelembe veszi a modell, ami az OECD foglalkoztatási rátája alapján került meghatározásra.
A munkaerőpiac egy rendkívül komplex, nagyon dinamikusan változó szerkezet, amire számos külső tényező hat. A keresleti oldal során a NAV adatbázisa alapján kapott megyei szintű, FEOR-alapú foglalkoztatást vesszük alapul olyan korrekciós tényezőkkel, mint az álláskeresői portálok adatai, vagy a bérdinamikai korrekció. Ezen kívül beépítésre került egy éves bővülési ráta, amely az előző éves munkaerőpiaci kereslet alapján kerül meghatározásra. A modell épít továbbá a CEDEFOP munkaerőpiaci előrejelzésére. További lehetőség a nagyberuházási korrekció figyelembevétele, ami jelenleg tervezési fázisban van.
Ahogy minden előrejelző modellnek, ennek a megközelítésnek is megvannak a határai. A kínálati oldalon a már említett strukturális eltérés nehezíti az előrejelzést, ezen felül fontos adottság, hogy ez a modell szeparált adatbázisokkal dolgozik, nem tud egyéni életutakat követni. Az NSZFH-nál zajló pályakövetési adatgyűjtés már sokkal gazdagabb információt tud majd nyújtani arról, hogyan alakul az egyes személyeknek a munkaerőpiaci életútja, ennek a beépítése lehetőségét vizsgáljuk. A felnőttképzési adatokat a jelenlegi modell nem tartalmazza, ez is lehetséges továbblépési irány. Ezáltal még pontosabb képet kaphatunk a kínálati oldalról.
