Indri Dániel Janisz, Kiss Gábor László,
Kamp Alfréd

Eredmények az Oktatási Hivatal papír alapú
taneszközkínálat újdonságai tekintetében az
EFOP-3.2.2-VEKOP-15-2016-00001 projektben

Az előadás összefoglalta az Oktatási Hivatal papír alapú taneszközkínálat újdonságai tekintetében az EFOP-3.2.2-VEKOP-15-2016-00001 projekt fejlesztéseit, műszaki szakmai eredményeit és oktatási innovációit.

A NAT2020 szerint felmenő rendszerben bevezetett, és jelenleg is fejlesztés alatt álló közismereti taneszközök papír verzióját részletesen mutatta be, az eddig elért eredmények mellett. 2020 szeptemberétől – a módosított NAT és a kerettantervek bevezetésének időpontjától – felmenő rendszerben az új szabályozókhoz igazított tankönyvi kínálat biztosításával:

• 499 akkreditált (OH kódú), rendelhető nyomtatott kiadványunk van a tankönyvjegyzéken, amelyből 117 SNI-kiadvány, 382 pedig közismereti.
• Egyharmadával nőtt a nemzetiségi – szlovák, horvát, szerb, román, német, bolgár – taneszközök száma.
• Több, mint 250 új SNI-kiadvány jelent meg, teljes tantárgyi lefedettséggel.

A tankönyv- és taneszközfejlesztés mellett a projektnek számos más eredménye is van. Az OFI és az állami kézbe került két nagymúltú tankönyvkiadó kínálatát áttekintve kerültek kiválasztásra azok a tankönyvek, amelyeknek az átdolgozása megkezdődhetett 2020 elején. Fejlesztési cél volt, hogy az új tankönyvek minden témakört tartalmazzanak, amelyet a közismereti kerettantervek előírnak.

Komoly kihívást jelent egyúttal az újonnan megjelenő tantárgyak ún. „zöld mezős” tankönyveinek fejlesztése is: a természettudomány, a digitális kultúra, a fenntarthatóság és az érettségire felkészítő emelt szintű gyűjtemények tartalmi kialakítása a kerettantervi megfeleltetés felmenő rendszerű kidolgozása mellett. A tartalmi megújításon kívül a két új tankönyvi sorozat (A és B) megjelenésének letisztult, áttekinthető és egységes kialakítása is cél volt: az új arculat tantárgyanként, műveltségterületenként egységes színkódokkal, betűtípussal és tartalommal jelentkezik. Hangsúlyozta továbbá, hogy a tartalmi megújítás alkalmat nyújtott a taneszközök vizuális frissítésére is.

A tankönyvkészítés bonyolult folyamat, amely során tankönyvek, munkafüzetek, munkatankönyvek, olvasókönyvek, tanári segédanyagok, szöveggyűjtemények, feladatlap-gyűjtemények, digitális gyűjtemény és digitális tankönyvek, kiegészítők és gyűjtemények készültek a projekt keretében.

2022 szeptemberére – a NAT2020 felmenő rendszerű bevezetéséhez a 3., 7., 11. évfolyamok számára – 94 új kiadvány készült. Előrehozott 4., 8., 12. évfolyamos matematika tantárgyhoz hét engedélyes taneszköz elkészült már. A 4., 8., 12. évfolyamok papír alapú fejlesztése zajlik jelenleg a projektben, várható tételszám a már akkreditált 4-8-12. matematikakönyvek nélkül: 54 db lesz.

Az Oktatási Hivatal papír alapú taneszközkínálatának újdonságai

Az átdolgozás és a fejlesztés során az alábbi jellemzők figyelhetők meg a fejlesztett taneszközök mindegyikével kapcsolatban:

• Az újgenerációs tankönyvet és munkafüzetet átdolgoztuk (FI), ennek során megőriztük annak értékeit, bevált módszereit.
• Frissített, egységes tipográfia minden évfolyamon ® újszerűség.
• Változatos munkaformák, érdekességek, sok rajz és fotó, kiegészítő tananyag.
• Szorosan összekapcsolódó tankönyv és munkafüzet.
• Sok kísérlet, megfigyelési gyakorlat, önálló kutatás, internetes feladatok a NAT2020 elvárásainak megfelelően.
• A logikus gondolkodás fejlesztése hangsúlyosabb, mint a puszta gyakoroltatás.
• Kevesebb tananyag hosszabban kifejtve (a kerettanterv változása miatti tartalomcsökkenés, illetve tananyageltolódás) ® jobb megértés.

NAT2020 szerint fejlesztett tankönyvek újdonságai

• 1–4. évfolyamon a tananyagcsökkentés érdekében a Környezetismeret megszűnt 1. és 2. évfolyamon, a tananyagok egy része bekerült a 3., 4. évfolyamra, illetve az olvasáskönyvekben is nagyobb szerephez jut az ismerettartalmú és a természettel kapcsolatos szövegek olvasása a szövegértés fejlesztése mellett;
• magyar nyelv órán nem tanítunk nyelvtant (szófajokat sem, azok 6. évfolyamon jelennek meg), a fókusz a nyelvhasználat, az anyanyelvi jártasság és a szövegalkotás fejlesztésén van a helyesírás mellett;
• Magyar nyelv és irodalomból módszertani újdonság: 1–3. évfolyamon munkatankönyveket készítettünk. A hang- és betűtanulás hangoztató-elemző-összetevő módszerrel történik. Szövegek feldolgozása a ráhangolódás, a jelentésteremtés, a reflektálás hármasára épül. Az olvasás technikai előkészítése a nehezen olvasható szavak kiemelésével történik. A 3. évfolyamtól a témaköröket bevezető projektórák színesítik, valamint a Meselexikon.
• Az alsós matematika könyvekben a szám- és műveletfogalom kialakítása szakaszosan történik. A könyvekben az ismeretek a gyerekek mindennapi életéből vett példákhoz kapcsolódnak:
• „A” sorozat:
• A szemléltetésen túl a feladatok cselekvésre is késztetik a tanulókat (rajzolás, színezés, építés, méregetés), segítve a tapasztalatszerzést.
• Növekedett a készség- és képességfejlesztő feladatok, játékok száma.
• A tanórai differenciálást segítő megállók anyaga bővült.
• „B” sorozat:
• Fontos szerepet kap a feladatok megoldási algoritmusának bemutatása.
• A szöveges feladatok tanításánál előtérbe kerül a szakaszos ábrázolás.
• Szembetűnő a vizuális formanyelv változása. Az illusztrációk jobban igazodnak a mai gyerekek ízlés- és képvilágához.
• A középiskolai magyar nyelvhez készült taneszközök jellemzői:
• Külön modulokban dolgozza fel a kerettantervi ajánlott témákat.
• A saját nyelvi tapasztalatot aktivizáló gyakorlatok, önreflexivitás támogatása.
• Kommunikációközpontú feladatok
• Korszerű infógrafikák a tananyag elsajátításának támogatásához.
• A forráskritikát, a hatékony internetes kutatást fejlesztő gyakorlatok.
• A feladatokhoz változatos forrásszövegek kapcsolódnak (hétköznapi szövegek, irodalmi szövegek, tudományos szövegek).
• A középiskolai történelem taneszközökben:
• Jelentős a tananyagcsökkentés (mind a témák, mind a lexikai anyag tekintetében), a hangsúly a magyar történelmen van, az egyetemes történelem inkább „kitekintésként” jelenik meg.
• A magyar történelmi témák aránya és a történelemtanulásban betöltött szerepe nőtt.
• A magyar történelmet folyamatában, az egyetemes történelmet szigetsze­rűen, elsősorban a nemzeti történelmünk felől közelítve mutatja be.
• A kronologikus elrendezés helyett és mellett a tematikus megközelítés kerül előtérbe.

Új tantárgyak új nevekkel és tartalommal

A kétszintes tananyag az általános iskolák, illetve a nyolcosztályos gimnáziumok 5–6. évfolyamán tanított Természettudomány (korábban Természetismeret) tantárgyhoz készült. Összekötő szerepet tölt be az alsó tagozatos környezetismeret és a 7. évfolyamtól megjelenő diszciplináris természettudományos tárgyak között. Integráló jelleggel vezeti be a 11–12 éves korosztályt a természettudományok elméleti és gyakorlati kompetenciáiba, megalapozva 7. évfolyamtól diszciplinárisan tanított (biológia, fizika, földrajz, kémia) természettudományokat.

Az informatika helyett a Digitális kultúra tantárgy alapozza meg harmadik évfolyamtól a felsős digitális ismereteket:

• Teljesen új tartalom, a belépő új tantárgy kerettantervére igazítva.
• A szerzők gyakorló informatikaoktatók, -tanítók.
• A korosztályhoz közelálló témák, feladatok, grafikák.
• A 4. évfolyam szervesen épül a 3.-ra.
• Hangsúlyos robotika fejezet és már év végén projektfeladattal találkoznak a gyerekek.
• A felső tagozatos Digitális kultúra-tankönyvsorozat az állampolgárok digitális kompetenciáinak uniós referenciakeretére (DigComp) építve készít fel az információs társadalom kihívásaira.
• Támogatja az állampolgári jogok és kötelességek gyakorlása közben a digitális környezetben megvalósuló problémamegoldást és a digitális írástudás fejlesztését. Elősegíti a DigComp keretei között meghatározott kompetenciák kialakítását, fejlesztését. A gimnáziumi tananyagban fontos szerepet kap, hogy a tanulók felkészüljenek továbbtanulás esetén a felsőoktatási intézmények elvárásaira, munkába állás esetén pedig a munkaerőpiac elvárásaira.
• A tanulók a középiskolába lépve sok, máshonnan szerzett ismerettel rendelkeznek. Ezek gyakran esetlegesek, hiányosak, sokszor tévútra vezető félismeretek. Az ismeretek rendszerezése, kiegészítése fontos feladata a gimnáziumi Digitális kultúra-tankönyveknek.

A sajátos nevelési igény sajátos nézőpontot is igényelt a csapat részéről: ezeknek a gyerekeknek nem csupán a tipikusan fejlődő gyerekekhez hasonlóan igényes küllemű tankönyveket készítettünk, hanem figyelembe vettük a gyógypedagógiai szakmának az utóbbi egy-két évtizedben felgyűlt tudományos és gyakorlati eredményeit, tapasztalatát és fejlesztési igényeit is. Döbbenetes mértékben nőtt az utóbbi években az SNI besorolású gyermekek száma a közoktatásban – akár integráltan, akár pedig elkülönülten tanulnak –, és az esélyegyenlőség megteremtése mellett ennek, továbbá a megváltozott igényeknek, a szakmának és a szabályozóknak is meg kellett felelnünk az állami kötelezettségvállalás szerint. Az eddig a tankönyvellátás felől hiányterületnek számító célcsoport minden évfolyama és minden közismereti tantárgya lefedésre került papír alapú taneszközökkel a diákok és a pedagógusok számára. Ezeknek a tankönyveknek a teljes belíve is mind megtalálható a tankönyvkatalóguson[1], letölthető pdf formában, akárcsak a közismereti könyveinké.

A pedagógiai munka támogatására az alábbi szakmai kiegészítők érhetők el

Tankönyvkatalógus1:

• Rendelési tájékoztató:
• a 2012-es és 2020-as tartalmi szabályozó szűrési lehetősége
• Tanári segédanyagok:
• felmenő rendszerben a tanmenetek az új NAT2020-as könyvekhez is;
• Mérési minták, megoldások: felmérők, témazárók;
• Tankönyvvé nyilvánítási engedéllyel nem rendelkező tartalmak és a tankönyvi CD/DVD-k.

Mintatantantervek[2].

[1] https://www.tankonyvkatalogus.hu

[2] http://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/mintatantervek